Békés Megyei Népújság, 1967. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-26 / 22. szám

1967. január 26. 4 Csütörtök Variánsok a kereskedelem fejlődéséről a az elmúlt évet búcsúz­tatjuk, a kereskedelem­ben is elmondhatjuk, hogy egy eredményekben gazdag szakaszt zártunk le megyénkben. Dicsekedhetünk olyan tényekkel, hogy a Békés megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat fenn­állása óta először több mint 600 millió forint forgalmat bonyolított le. A Körös Állami Áruház csak­nem 10 millió forinttal haladta meg előző évi bevételét. A Bé­kés megyei Élelmiszer Kiskeres­kedelmi Vállalat 297 millió forin­tos értékesítési terv helyett 293 millió 770 ezer forintot teljesített, Ezek a mutatók nagyszerűen jelzik, hogy a kereskedelem — ha nem zökkenőmentesen is — igye­kezett olyan árut biztosítani, ami a lakosság szükségleteinek, igé­nyeinek többé-Revésbé megfelelt. De nemcsak áruértékesítésben nőtt a kereskedelem tekintélye, hanem bővült a hálózata is. Üj kiszolgálási formák bevezetése, kiterjesztése, raktárak, lerakatok építése, a vállalatok korszerű be­rendezéssel való felszerelése való­sult meg és nőtt a dolgozók ki­képzésének és szakképzettségé­nek színvonala is. Ezek az intéz­kedések tették lehetővé a kereskedelem anyagi, technikai bázisának megerősítését és a lakosság kiszolgálásának javulá­sát. em csupán a dicséret szavával akarunk élni, bár a kereskedelem erre is rászolgált — hanem tapaszta­latokból eredően a „hogyan tovább” kérdésről is szólunk. Az igaz, hogy az 1966-os esztendőben bővült az áruválaszték az azt megelőző évhez képest. A válasz­tékot nagyban bővítették jaz im­portból származó " áruféleségek, így a finom import méteráru, kötöttáru, szőrmekabát, teddy- berkabát stb. Ezenkívül számos új cikk került forgalomba, új fazonok, új gyártási eljárással. Az új cikkek belépésével bővült a választék, azonban az elmúlt év­folyamán nagymérvű volt a hiánycikkek száma is. A hiány­cikkek teljes felsorolására nem vállalkozunk, a legkirívóbbakat említjük meg. így a vas-műszaki szakmában egész évben rossz volt az ellátás gázcsőből, a hozzá tar­tozó összetartó idomokból, külön­böző csapokból és szelepekből. Kö­zel se tudtuk kielégíteni a keres­letet fürdőkád, mosogató stb. cikkekből. Úgyszintén állandó hiányként jelentkezett a gyer­mektipegő, valamint a kismama­cipő. Konfekcióban kevés volt az orkánkabát. Ingadozott az ellátás a 40 literes hűtőszekrényekből, villanyborotvából. Élelmiszerben kevesebb déligyümölcs, palacko­zott bor és még néhány más cikk nem jelent meg a piacon. Jóllehet sok ügyes megoldással áthidalások történtek egyes cik­kek pótlására, azonban a tanulság mégis megmaradt, amit a követ­kező évekre a kereskedelem hasznosíthat. E cikk keretében nem térhetünk ki mindegyikre, így arról szólunk, ami talán a legkedvezőbb eredményekkel jár­hat. E udvalevö, hogy a part és a kormány által kitű­zött feladat megvalósí­tása megköveteli a kereskedelmi szervek, vállalatok munkájában ta­pasztalható hiányosságok felszá­molását, az állami, szövetkezeti kereskedelem megjavítását. A ke­reskedelem egyik legnagyobb hiányossága volt, amely a további fejlődés fékjévé válhat, az, hogy nem tanulmányozták kellőképpen a lakosság részéről jelentkezett keresletet. A szocialista kereske­delem lényegéből, annak jelle­géből szükségszerűen következik a lakosság igényeinek gondos ta­nulmányozása és mindenre kiter­jedő figyelembevétele. Az elmúlt évben megkezdett ilyen irányú munka a jövőben még inkább hat­hatós folytatása szükséges. Ezzel párosul az áruk beszerzésére tett I intézkedés is. Például az élelmi­szerszakmában megyénkén kívül több vagon savanyúságot, konzer- vet, dióbelet és mákot szereztek be. Lábbeliféleségből mintegy 17 ezer pár került így beszerzésre, mely egyúttal a választékot, is biztosította. Azért is szükséges a lakosság részéről jelentkező ke­reslet felmérése, hogy helyesen tudják megszervezni az áruellá­tást Erre jó példa a helyi áru­alap biztosítása is az elmúlt év­ben. A választék bővítésére szé­les körű kapcsolatot teremtettek a megyei helyiiparral, válamint'a ktsz-ekkel. A ruházati szakmában 4,6 millió forint értékű olyan cikket sikerült beszerezni, amely- lyel hasznosan egészítették ki a központi árualapot. Természetesen a sok megkötött­ség és a lakosság igényeinek nem teljes ismerete olyan árualapot is teremtett, mely iránt nem volt kereslet és eladatlanul hevertek a boltokban, raktárakban. Bár ez is javulóban van; míg 1965-ben a kereskedelem 13 esetben tartott kiárusítást, az elmúlt évben csu­pán két esetben. Jóllehet, hogy a kiárusított áruk helyett is szíve­sebben vásárolt volna a lakosság másfajta ruhát, szövetet stb. A kereskedelem most azt a felada­tot kapta, hogy aktívabban és határozottabban befolyásolja a közszükségleti cikkeket gyártó ipart, hogy az áruk választékának és minőségének javítására töré- kedjenek és védelmezzék a for gyasztók érdekeit, vagyis egy­szersmind az állam érdekeit. A kormányhatározat feljogosítja a kereskedelmi szeryeket arra, hogy visszautasítsák az árut, ha a mi­nőség és választék tekintetében nem felel meg a feltételeknek. Ezzel élni kell, ez komoly segít­séget jelent majd az ipar számára a termelés tökéletesítéséhez és a termék minőségének javításához. yen törekvés máris mutatkozik az élelmi­szer kiskereskedelmi vállalatnál az édesipari termékek­re vonatkozóan is. A beérkezett tájékoztatás alapján például már ez év első negyedében kapható lesz 50 grammos tejszíncsokolá­dé, tokaji kulacsos bonbon, Nari, Kari szelet stb. Azonkívül fél- és . egykilós dobozos csomagokban rizs is kerül forgalomba. Ez már­Ptyioin visszament az irodába és a páncélszekrényből kivett egy dossziét, mélyen csak ez a szó állt: „Gyöngyvirág”. Ebben a dossziéban ott volt a képe a nehézatlétának, akiről a tudós beszélt. A kép másik oldalán egy • kérdőjel állt. Az őrnagy sokáig nézte — ő vagy nem ő? És ha igen, hogyan fogjuk el? „Gyöngyvirág.” Még fényképet is küldték Most már ß mi dol­gunk következik... v Venus Ptyicin ma ismét találkozik Pjotr Makszimoviccsal. Addig is egyeztetni kell a szálakat, a „Gyöngyvirág” és a nyomozók adatait. ...A nem nagy, európai kapi­talista ország fővárosában mű­ködik egy valaki által jól do­tált kémközpont. Valószínű, hogy nem utolsó szerepet ját­szik abban a német Kari, ta­pasztalt felderítő — fizikusnak álcázva. Egy érdekli őket: Alek- szej Mihajlovics Kruglov pro­fesszor intézete. „Gyöngyvirág” derekasan is mutatja, hogy . az igényesség óriási jelentőségű a közszükségleti cikkek választékának megjavítása és minőségének emelése szem­pontjából. Az áruk kiváló minőségének megkövetelése minden tekintet­ben a kereskedelem továbbfejlő­désének és a közfogyasztás szín­vonalemelésének egyik alapvető kérdése. Ezért különösen fontos, hogy állandóan és mindenre ki­terjedően ellenőrizzük a kereske­delmi hálózatba került áruk minőségét. Az árut nem „elsütni”, de kínálni, megszerettetni és el­adni kell. Még egész röviden szólunk a hálózat fejlesztéséről. Jelenleg megyénkben 15 ellátatlan terüle­tet tart nyilván a kereskedelem. Ezek főképp az új lakótelepek, leginkább városokban, nagyobb községekben. Ám a legnehezebb a tanyai lakosság ellátása. B megye területén több mint ezer külterületi lakótelepülés van. Ilyen településen önálló bolt gazdasár gosan aligha üzemeltethető. Itt leginkább termelőszövetkezetek­ben, állami gazdaságokban úgy­nevezett háziboltokat a földmű- vessz.övetkezet üzemeltet. Az áru­ellátás és a jó áruellátás itt is épp olyan fontos, mint bárhol, hiszen ezeken a lakótelepeken is dolgozó emberek laknak, A földműves- szövetkezetek hálózatfejlesztési és ezzel kapcsolatos kereskedelem­politikai munkája az elmúlt évek folyamán igen sókat javult. Álta­lános hiányosságként említjük azonban meg, hogy úgy a háló­zatfejlesztési, mint egyes kereske­delempolitikai célkitűzések meg­valósítását sok esetben spontanei­tás jellemzi, vagyis a fejleszté­sek elsősorban nem azokon a helyeken történnek, ahol azok elengedhetetlenül ípntosak, ha­nem ott, ahol azokat- a helyi adottságok és az adott körülmé­nyek legkönnyebb feltételek mel­lett biztosítják. Ilyen körülmények vezetnek a már jól ismert helyen­kénti fölös kapacitások létreho­zásához, máshol pedig a vásárlók nagymérvű elhanyagolásához. Az élet megköveteli tehát, hogy szá­mos helyesbítést végezzünk a kereskedelem továbbfeljesztésé- ért. Rocskár János Vannak idegesítő momentu­mok: néhány nappal azután, hogy Ptyicin találkozott Pjotr Makszimoviccsal, Kari elhagy­ta az országot, pedig még le sem járt a tartózkodási ideje. S ami a legfontosabb, nem kereste meg Jegorovot. Miért? Valószí­nű, hogy Kari más utat keres majd a titok megszerzéséhez. De kire számítanak? Ismeretes, hogy Kari és felderítőközpontja kapcsolatban van az egyik nagy kapitalista ország moszkvai kö­vetségének dolgozójával. Isme­retes, hogy találkoztak. Ismere­test Ismeretes. De van két is­meretlen tényező. Az ügynök és valaki az intézetben. Kicsoda? A legfontosabb kéz­re keríteni az ügynököt. „Gyöngyvirág”. Igaz, küldött filmet s megjegyezte: minden valószínűség szerint ez az ügy­nök. Iparkodik megtudni részle­teket. Még egy szál a láthatárom. Szibériában él egy tudós, Konsz- tantin, Petrovics, akiben Kari reménykedik. De még mennyi­re. Messzire ment, de valami­re még vár. fi. ZttÜOW—L. Petov — fi. Siergejev: sor titka Fordította: Bányász Béla dolgozik, a rejtjel megfejtése si­került. Nagyon nehéz volt, de si­került: Mindenáron adatokat kell szerezni Kruglov kutatásá­ról. Követelje meg Venustól a sürgős cselekvést. Minden lehe­tőség megvan erre. Valószínű, meglátogatom Önöket,. Ki ez a Venus? . , ..Gyöngyvirág” közli, hogy sa­ját emberük van az intézetben. Ki lehet? Most ez a fontos. Ki lehet? Apró- és nagyvadak feldolgozóhelyévé vált az egyik békéscsabai vágóhíd Tizenötezer nyúl, tízezer fá­cán és 150 őz fordult meg eddig a Békés megyei Húsipari Válla­lat egykori békéscsabai vágóhíd- ján, amit a helyi földművesszö­vetkezet vett bérbe. A nyulak egy részét konyhakészre feldol­gozva exportálták. Most folya­matosan 150 szarvasbikát dol­goznak fel ugyancsak konyha­készre négyféle ételnek. Képünk Simon Józsefről, a vádóhíd ve­zetőjéről készült a még feldol­gozásra kerülő nyulaknál. Fotó: Malmos Tanfolyam a tsz-ek munkavédelmi megbízottai részére A Békés megyei tanács mező­gazdasági osztálya az SZMT mun­kavédelmi felügyelőséggel karölt­ve, a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek munkavédelmi megbí­zottai részéire tanfolyamot szerve­zett, amely január 30-áiri kezdődik és február 18-ig tart. Ezen három csoportban mintegy 180-an vesz­nék részt; előadásokat hallgatnak és, Oktatófilmeket néznek meg. A tanfolyam tematikájában szerepei többele között a balesetelhárítás megszervezése, az anyagmozgatás biztonsága, munkavédelem az ál­lattenyésztés területén, a villa­mos berendezések, a gépek biz­tonságtechnikája, a mérgek és növényvédő szerek tárolása, fel- használása, gépjárművek a köz­úti forgalomban és más fontos tudnivalók. A résztvevők a tanfolyam be­fejezése után vizsgát tesznek, majd a tsz-ekben ők szereznek ér­vényt a rendeleteknek, az általá­nos balesetelhárító és egészségvé­delmi, valamint a szakmai óvó- rendszabályoknak. Az elmúlt évben Békés megye tsz-eibeh 16 (ebből 12 üzemi jel­legű) halálos, igen sok csonkulá­sos és egyéb baleset történt. A tanfolyam elősegíti majd, hogy a munkavédelmi megbízottak kellő felkészültséggel rendelkezzenek és eredményesen tudjanak közremű­ködni a balesetek, valamint a szakmai megbetegedések megelő­zésében. Sok idő eltelt azóta, hogy az őrnagy ebben a szobában tanú­ja volt egy könnyelmű ember nehéz gyónásának. Fejét lehajt­va, Ptyicin tekintetét kerülve, hosszan, zavartan beszélte el mi­ként tért le az,, útról. A szakadék szélén A tudós élete a déli országré­szen gyermekkorától kezdve nem a legjobb mederben haladt. Édesapja villanyszerelő, édes­anyja manikűrösnő volt. Az apa mindig részegen jött haza, sokat kártyázott, sötét emberekkel volt körülvéve. Éjszaka, mikor már kissé kijózanodott, nagy dühvei verte a feleségét. Aztán elhagyta őket. Északra ment pénzt keresni. Édesanyja aznap halt meg, mikor a fia megkap­ta az érettségi bizonyítványt. 1940 nyara volt akkor. Teljesen egyedül maradt. Kosztya gyárba került. Ügyes kezű volt, sok mindent kellett tennie mór gyermekkorában. Szépen haladt előre. És akkor jött a háború! Másnap már a frontra ment, három hónap múlva jelent meg ismét szülővárosában — akkor itt már megszállók uralkodtak — lerongyolódva, piszkos nad­rágban, felismerhetetlen színű zakóban s ormótlan lábbeliben. A házból, ahol lakott, csak romok maradtak. A városszéli kis utcába ment, ahol az öreg Fomics élt, aki bevezette őt a lakatosmesterség titkaiba. Az öreg felsóhajtott, mikor meglátta Kosztyát. — Honnan kerültél elő? — Körül voltunk kerítve. Azt hittem, végünk van. Kimász­tam. Fomics mosolygott. — Nem jó helyre jöttéi. Né­metektől — németekhez. Itt maradhatsz, szűk a hely, de azért megférünk. Keresünk va­lami megfelelő munkát. A front mindenütt front... A fiú először nem értette, mi­lyen frontról van szó. Aztán rá­jött, Fomics próbára tette a fiút, s csak aztán kapcsolta be csoportjába, melyet a városi párttitkár irányított. Újévkor, mikor a földalatti mozgalom tagjai a német rak­tárt akarták felrobbantani, Kosztyát elfogták. Egy provoká­tor árulta el. A fiút kegyetlenül kínozták. De nem tudtak belőle kicsikarni semmit. Egy éjszaka kinyílott a bör­tönajtó és a padlóra vérző em­bert dobtak. Csak hajnalban tért észhez és elmondta Kosz- tyának, lebukott még egy cso­port. Köztük ő is, Mihail Puzanov (Kosztya valahol már hallott róla), és hogy egy provokátor áldozata, erről meggyőződött a tegnapi kihallgatáson. — Minden elveszett, testvér. Minden. A tegnapi hadijelentés; Megint visszavonulnak a mie­ink. Bárhova rejtőzöl is a néme­tek elől, nem tudsz elbújni. Vagy talán megegyezünk a Gestapóval ? Kosztya dühösen ráordított: Te aljas! Mit javasolsz, te mocsok? (Folytatjuk )

Next

/
Oldalképek
Tartalom