Békés Megyei Népújság, 1967. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-22 / 19. szám
198?« Január 2Z. 4 Vaeáma» Világszínvonalon álló eredmény a békéscsabai Lenin Tsz baromfitelepén TAVALYELŐTT ÉPÜLT FEL a békéscsabai Lenin Tsz baromfitelepé. A munka egy része áthúzódott a múlt évre, de nem ez a lényeg, hanem az, hogy nemcsak kezdetnek, hanem folytatásnak is nagyszerű eredményeket értek el a gondozók Timkó Rudolf vezetésével Akik még nem jártak a Békéscsaba és Kondoros közötti útszakaszon, azoknak mondjuk, hogy a városból kiindulva, mintegy G kilométerre láthatják'majd a ha- talmaSi 25 millió forintos költséggel épült baromfitelepet, ahol 11 fő- és 7 melléképület, vagyis 8 tojóház, egy csiba- és két jérce- nevelő meg kisebb-nagyofoto raktárhelyiség emelkedik. AZ ELSŐ 12 EZER DARABBÓL álló csdbecsoport tavaly február 2-án érkezett az új telepre, s ezek július 1-én már megkezdték a tojásrakást Azóta is jól ,szorgoskodnak”. Annyira, hogy gondozóik év végéig; vagyis hat hónap alatt 1,2 millió tojást szedtek össze tőlük. A tyúkonkénti utlag'terrr.elést akár felesleges is említeni, 240 darab volt. A második csoport csibe október elején, a harmadik pedig most kezdi a tojásrakást. Közben nevelkedik a negyedik csoport. Ugyanis az év minden negyedében érkezik 12 ezer csibe, s ahogy nőnek, úgy kerülnek a jércenevelőbe, onnan a tojóházba. Az egyéves kort el- órp tyúkok sorsa a fazék vagy a lábas. Ugyanis akkor már átadják őket a baromfifeldolgozó vállalatnak. Az a csoport, amely másodikként érkezett, október elejétől év végéig félmillió tojást termelt, így a versenyben fej-fej mellett végzett Kondorosi Tamás- né és Faragó Mihályné. A tojóállomány gondozóinak sincs könnyű dolguk, de erre majd később térünk vissza. Mutassuk be most a csibe- és a jércenevelőket. Szám szerint heten vannak, s Fetró Istvánná vezetésével beneveztek a szocia- i Ista brigádmozgalomba. Timkó Rudolf telepvezető szerint minden bizonnyal elnyerik a szocialista címet, hiszen az előírt 5 százalékos elhullás helyett 4 százalékot vállaltak, s ehelyett mindössze 1 százalék volt a csibeelhullás nyolchetes korig, nyolche- ;.es kortól öthónapos korig pedig ;0,7 százalék. Dicséret érte Pefcró Istvánnénak, Varga Máriának, Hrábovszki Mihálynak, Borek Istvánnak és a többieknek. A különböző szakfolyóiratokat búvó Timiié Rudolf szerint ez sokkal jobb eredmény, mint a Starcross—238- as baromfifajtát kitenyésztő Sehawer amerikai cég elért, az ugyanis hatéves átlagban 3—3.4 százalékos elhullást mutatott ki az öthónapos kort elérő baromfiállományból. SOKAT SZÁMIT AZ, hogy a keltetőállomás minőségileg is felelősséget vállal a szövetkezethez küldött naposbaromfiért. Az épületek is korszerűek. E két tényeVárjunk, de meddig? Méhkerék új lakótelep lakosai ezzel a kérdéssel fordultak szerkesztőségünkhöz levélben, hogy ugyan mikor k:,p a község ezen része villanyt. Mint írják, a községi tanács megígérte, hogy legkésőbb 19C6. december 31-ig villany lesz minden lakásban. Sajnos, már 1967-et írunk, de se híre, se hamva a villanynak. A vezetéket már kifeszítették, csupán az oszlopon múlik a hálózat bővítése. Kérésük, hogy a községi tanács mielőbb orvosolja panaszukat. Nem sokat kérnek, reméljük, tslj esi iihetö. zőnél azonban többet ér az, hogy hozzáérfcőek és lelkiismeretesek a gondozók. És most térjünlc vissza a tyúkok gondozóira. Nagy Mihályné tavaly G13 ezer tojást szedett ösz- 3Z3 a gondozására bízott ötezer tyúktól. A szó szoros értelmében össze kellett szednie, s nagy részét, mintegy 400 ezret a földről., Ugyanis a tojófészkek típusterv alapján készültek, s ezek nem megfelelőek. Egyrészt a tyúkok se szívesen mennek bele alom hiányában, másrészt az onnan kiszedett tojások jó része összetörik,- más része pedig olyan szennyezett, hogy alkalmatlan exportra. Tavaly legalább 50 ezer tojás tört össze, amit 1,70—1,80 forint helyett 80 fillérért volt kénytelen értékesíteni a szövetkezet. Ab idén, ha teljesen üzemel a telep, akkor félmillió forint kiesésre lehet számítani, amennyiben nem cserélik ki a tojófészkeket. Kcx- nyén a termelőszövetkezet vezetői kidobták a típusterv alapján készült tojófészkeket s helyette sokkal célszerűbbet, alommal ellátottat alakítottak ki. Timkó Rudolf elment megnézni, s azóta tanakodnak, hogy mi történien a 8 toióház nyolcezer forint költséggel épült tojófészkeivel. SAJNOS, A TERV KÉSZÍTŐJÉVEL és a terv jóváhagyóival nem lehet megfizettetni az átalakítást. Ennek ellenére megpróbálják, mert havonta legalább 30—40 ezer tojás törik el, ennyi ezer forint kiesést okozva. A népgazdaságnak is hátrányos az, hogy a tojás jó részét nem értékesítheti külföldön. Azon is töprengenek a szövetkezet vezetői, hogy megoldják a tojóházak téli fűtését, ugyanis az eddig elért tyúkonkénti 240 toiás, s a műit évre tervezett 2 millió forint helyetti 3 milho forintos tervteljesítés nem a plafon még. Mindenesetre csökkenti a to.iáisterm elést az, hogy egész télen jégvirágosak a tojóház ablakai. A tyúkok olyan hidegben vannak, hogy gondot okoz a szellőztetés is. A jéroék sincsenek jobb helyzetben. Ugyanis a Mezőkövesdi Gépjavító Állomás még mindig nincs készen a két jérce- nevelő fűtőberendezésének felszerelésével, pedig a határidő miár tavaly decemberben lejárt. fl. Zubov—L. Perov — fl. Szergejev: sor titka Fordította: Bányász Béla 4. — Rendelkezzék velem kedve szerint. Remélem nem marad adósom Moszkvában. — Készül hozzánk? — Igen, tapasztalatcserére... És megnevezett *egy jelentős moszkvai intézetet, ahol valószínű, lehetővé teszik számára a munkálkodást. Kezdetben Pjotr Makszimo- vics nagyon is elégedett volt kalauzával. Csak az idegesítette kissé, hogy Kari egész idejét lefoglalta és egy estét sem tölt- hetett együtt az általa vezetett delegáció tagjaival. Ma színházlátogatás, holnap — kirándulás a város szélére, aztán vizit valamelyik professzornál. Pjotr Makszimovics már-már gyanakodott: mit akarhatnak. De a beszélgetések, melynek részese volt. a tudomány általános kérdéseit. a művészetet, az irodalmat taglalták. Csak egyetlen egyszer terelődött a szó az ő intézetére. Akkor is ő em’ílette valami vita során. De erre már jóval később, a szállodába való visszatérése ulán gondolt a tudóst, Üj óriástávcső Rendkívül értékes új műszerrel gazdagodott az elmúlt hetekben Európa csillagászata. Amint ifj. Bartha Lajos, az Uránia Csillagvizsgáló munkatársa elmondotta, mostanában helyezték üzembe Grúziában azt a hatalmas, különleges tükrös távcsövet, amely ebben a típusban jelenleg a legkorszerűbb a világon. A távcső, amelynek tükre két méter átmérőjű, gombnyomásra öt különböző sebességgel önműködően irányul az égbolt lefényképezendő területe felé, automatikusan igazodik „a csillagok járásához”. Ennek az NDK-ban készült távcsőnek a látótere viszont a különleges optikai megoldás folytán lényegesen megnövelhető, s így az égbolt nagy területeinek fényképezésére is alkalmas. Magyar tudományos filmek a nemzetközi televíziós cserében A Magyar Televízió készíti az első filmet abban a sorozatban, amellyel a Párizsban működő nemzetközi rádió-televízió egyetem a tudománytörténet nagy alakjainak állít emléket. A sorozat egyes darabjait a különböző országok televíziós társaságai készítik: és viszonossági alapon megkapják és bemutatják a közreműködő televíziók. Az első film Semmelweis Ignácról, a nagy magyar orvostudósról szól A nemzetiköri rádió-televízió egyetem egy másik sorozata az ősemberre vonatkozó régészeti antropológiai felfedezések legújabb eredményeit mutatja be. A magyar filmesek ebben a sorozatban is közreműködnek: az utóbbi évtizedek egyik legjelentősebb régészeti felfedezéséről, a vértessző- lősi leletről készítenek filmet. A kísérője megismertette őt testvérével, Janettal. A csinos, fiatal nő aranyszőke haja rakoncátlanul terpeszkedett csupasz vállaira, meleg tüzű fekete szeme volt, fehér nyaka néhány apró szeplőveL Halkan megjegyezte: — Ne felejtse el, hódolója vagyok országuknak, haladó tudományuknak. Pjotr Makszimovicsnak úgy tetszett: Janett érdeklődése nemcsak a tudósnak szólt „Lehet, hogy csak képzelődöm” — gondolta. De eszébe jutott, hogy vacsorakor az asztal mellett olyant súgott neki, amitől zavarba jött, s válasza nem a legudvariasabb volt Janett azonban figyelmet sem fordított erre és továbbra is hasonló hangnemben folytatta a beszélgetést. A tudós iparkodott távol maradni tőle, de ő mosolyogva hajtogatta: „Milyen érdekes ön...” A szimpozion vége felé közeledett. Pjotr Makszimovics úgy tervezte, hogy elvtársaival tölti a hátralevő estéket. Csakhogy Kari meghívta őt otthonába. ~ Janett és én szeretnénk elbúcsúzni Öntől. Szerény vacsorára hívjuk, szűk családi körbe. Mi és az öregek. A „családi kör” váratlanul leszűkült. A házigazda elkeseredetten mondta; a szülők elutaztak a hirtelen rosszul lett nagybácsihoz. Hárman ültek az asztalhoz. Rövidesen eltűnt Kari is — a szülők telefonáltak: a nagybácsi állapota súlyos. A RA DIÓBAW UMIOIWN *U. Fa’ usi délután Nem kell egyebet tenni, csak a statisztikára emlékezni és máris előttünk a közismert tényállás: a televízió' népszerűségben rohamléptekkel közelíti a rádiót. Nemrég láthattuk a képernyőn a milliomodik tv-előfizetőt családja körében. Egyben azonban sosem lesz versenyképes az utóbbival, az otthonon belüli „mindenütt jelenvalóságban”. A televízió parancsolóan követeli, hogy előtte üljünk, vagy ha hirtelen tennivalónk közben el is távolodunk tőle néhány lépésnyire, fél szemmel mindig követnünk kell a képernyőn történteket, különben sokat veszít teljességéből. Ezzel szemben a rádiónak hátat fordíthatunk, kimehetünk a szobából, mert hangtávolságon belül vagy hangszórók széthe- lyezésével a lakás bármely részében hallható és követhető a műsor minden része, mozzanata. Meg aztán nagyon sokan vannak, különösen falun, akik hosz- szú évtizedek során oly erősen kifejlesztették magukban a „rádióhallgatás reflexét”, hogy még nem váltottak át egészen (a moziról nem beszélve) a képszerű látás, szórakozás élvezni tudására. Ezért van • körükben oly nagy népszerűsége még a rádió helyszíni riportjainak is, a hangjátékokról és zenei műsorokról nem is szólva. E sorok írójának a figyelmét is egyik községben hívták fel például a Falusi délutánra. — Az jó lesz, azt meg kelhallgatni — mondogatták. Ügy is volt. A műsort szerkesztő Soly- mosi Jánosnak kitűnő érzéke van ahhoz, hogy látszólag köny- nyednek, sőt túl könnyednek tetsző „anyagból” veretes értékűt állítson össze. Például a Hegyi Füstös István által beiktatott Kárba veszett kötekedés című rész így, dal-egyedekből kész formává kovácsoltan, igen kedves és hatásos szerelmi enyelgő játékká teljesedett. Hasonlóképpen olyan dalok és nóták, melyek egymásukban talán nem keltettek volna különösebb érdeklődést a rádióhallgatókban, Solymosi János szerkesztő: Zenés falunaplója képében eleven falusi életet varázsoltak a mikrofonba. Vagy ki ne hallotta volna már Bihari verbunkosait A Falusi délután keretében mégis többet tudhattunk meg róluk azáltal, hogy szerzőjüket és korát — zenetörténeti epizódok, intimitások beszövése által — a rendezés egész közel hozta hozzánk, az eddigieknél is nagyobb megbecsülést keltve bennünk a 19. század elején tevékenykedő, szomorú alkonyé dallamköltő tehetség iránt A Falusi délutánt méltón fémjelezte a Czövek Lajos: Hortobágyi képeit tolmácsoló Állami Népi Együttes Lantos Rezső által vezényelt ének- és zenekara.-ÜjOrosházi diákokkal találkozott Darvas József író Nagy élményben volt részük a napokban az orosházi leány- és fiúkollégium diákjainak: Orosháza szülötte, Darvas József Kos- suth-díjas író, a Magyar Írószövetség elnöke látogatott el hozzájuk, s hosszasan elbeszélgetett velük a mai magyar és világirodalom leglényegesebb kérdéseiről, saját pályafutásáról, íród és irodalmi közéleti tevékenységéről. A tanulók számára az élményt fokozta, hogy azt az írót, akit csak az irodalomtörténelemből, megjelent műveiből ismertek eddig, most személyesen is láthatták, hallhatták, miként vall könyveiről, más költők és írók műveiről, — Janett, viseld gondját a vendégnek. Ha lehet,visszajövök. Pjotr Makszimovics szólni sem tudott és Kari már el is búcsúzott. Kettesben maradtak. Ketten voltak, ha nem számolja a háztartási alkalmazottat, aki éppen abban a pillanatban lépett a szobába, amikor Janett azt javasolta a vendégnek: üljenek közelebb a cserépkályhához. — Elnézést kérek, madam. — Világosan megmondtam, ma este nem tartunk igényt szolgálataira, Katrin. — Bocsásson meg — rebegte ijedten a lány. Ö is, mint a ház asszonya, nemcsak németül, oroszul is jól beszélt — Egy férfi makacsul kéri önt a telefonhoz... Mondtam, hogy a madam meghagyta, ne zavarjam önt, ő viszont azt felelte, ez rá nem tartozik, az ő hívásának örül Ön, és hogy engem megbüntetnek, ha nem szólok. Janett olyan pillantást vetett rá, mintha mondaná: „ördög vigyen telefonostól”. — Bocsásson meg, hogy néhány percre e’hagyom — távozás közben a lányra nézett —, Katrin, ha már itt vagy, nézd meg a tüzet. — Igenis, madam. Pjotr Makszimovicsnak úgy tűnt, mintha a lány akarna valamit mondani. Lehet, hogy csak képzelődött. Ö meg azt akarta megtudni, hol tanult meg a lány oroszul. De éppen akkor visszajött Janett. Mosolyogva nézett a gyorsan távozó lány után. korunk ifjúságáról és az alföld, parasztság életéről, alak közül elindult pályáján. A találkozón rengeteg kérdést kapott az író, a többi között számosán érdeklődtek az iránt, mikor jelenik meg a „Részeg eső,, folytatása. Darvas József valamennyi kérdésre szívesen és részletesen válaszolt. Válaszaiban nem csupán szubjektív élményeit mondta el, hanem igen sok segítséget, hasznos módszertani tanácsot adott az irodalmi művek élvezéséhez, értékeléséhez, s a résztvevőkben fokozta az irodalmi érdeklődésit. — Az ön honfitársa. A háború gyermeke... A szerelem mindennél erősebb. Megszeretett egy külföldit. Nem tért haza. A férj keveset keres. Hozzánk szegődött A precízség és szolgálatkészség valószínű sohasem volt erős oldala. De hát jónak kell lenni. Egészen közel lépett a vendéghez, végignézte és megkérdezte: — Miként fog engem szórakoztatni az orosz tudós? — És anélkül, hogy választ várt volna, megfogta a férfi kezét. Ö diszkréten kiszabadította kezét, aztán határozottan felállt meghajolt: — Elnézést kérek. Sok a dolgom... Még egyszer meghajolt és eltávozott. A következő nap reggelén Je- gorov, miután kijött a szállóból. Katrint pillantotta meg a nép- telen utcán. — Jó reggelt! Ügy hallom, orosz? — Igen. — Azért jött, hogy találkozzon velem? — Nagy kérésem van. Vigye el ezt a kis csomagot. Ajándék az unokaöcsémnek. A bátyám nem akarja, hogy csomagot küldjék. Azt írja, nincs rá szükségük... De hát ez apró ajándék. írok majd neki, menjen el a csomagért. Nem utasít vissza? Tegye meg ezt a szívességet. Mit csináljak, így hozta a sors. Ne ítéljen el. (Folytatjuk)
