Békés Megyei Népújság, 1966. december (21. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-06 / 287. szám

1966. december 6. 5 Kedd Mi lenne a megoldás? Csanádapácán megépült a kisipari termelőszövetkezetek szolgáltatóháza. A tanács biz­tosította a telket, ami nincs éppen a község közepén, de hamar eljut oda az ember, ha igyekszik. Egyetlen akadály a vendégmarasztaló sár. Egy da­rabig ugyan van járda, de a szolgáltatóház előtt megszűnik és csak azon túl folytatódik. Vagy 10—15 méteren gumi­csizma nélkül közlekedni ilyenkor szinte lehetetlen. Pe­dig a női fodrászhoz a lányok és fiatalasszonyok inkább tű- sarltos cipől-°n járnának. Mi lenne a megoldás? A köz­ség eléggé rendezett, ma már talán minden utcában van jár­da. Miért ne lehetne ezen a 20 —30 méteres szakaszon is le­fektetni azokat a cementlapo­kat? Nyáron el is lehetett vol­na készíteni, de ha már elma­radt, célszerű lenne sürgősen pótolni a mulasztást. Persze ez már a tanács, nem pedig a ktsz-ek feladata. A néprajzgyűjtő Haja már fehéren csillogó, mint őszi reggeleken a dérlep­te fű. A 61. évében jár Nagy Lajos zsadányi lelkész, a nép­rajzgyűjtés szerelmese. Már 16 éves korában kezdte ezt a mun­kát, Hermann Antal, a híres nép ­rajzos személyes hatása ihlette első munkája megírására. A me­zőtúri Badár Balázsról, fazekas­mester művészetéről írt. A ké­sőbbi időkben pedig pásztorok életét, a Nagyvárad melletti mészégetők életrendjét, kutatta. Munkáját Zsadányban is folytat­ja. Örökösen mozgó, kutató szen­vedélye szinte valamennyi házba becsalta s igyekezett felfedezni az elavult, kidobott dolgokban is a régit, az értékeset. így sok je­lentős anyagot küldhetett fel a Néprajzi Múzeumnak. Régi szű­röket, kis ködmönöket, intarziás, szilvafából készített karikás os­tornyelet és egyéb értékeket mentett meg a pusztulástól. Em­lékeiben él még Móra Ferenccel, Móricz Zsigmonddal, Csathó Kálmámial és más hires embe­rekkel való találkozása. Sok­szor felkeresték, hogy megis­merjék gyűjtő munkáját. Nem­rég Bartók Béla unokaöccsét, Bartók Jánost látta- vendégül. A falu öregjei eklcor ünneplőbe öl­tözve kopogtattak be hozzájuk, hogy megörökítsék azt, amit még nagyszilleiktöl tanultak Néhány régi népdalt sikerült is magnó­szalagra venni. Cseres Tibor, Vitrai Tamás és mások készítettek vele riporto­kat. „Lajos bácsi az alföldi Zsa- dány község tudós régésze” — olvasom az 1960-as rádióműsor­füzetben. Ilyen és ehhez hason­ló Írások jelentek meg munká­járól. Most is különböző íráso­kon dolgozik. Tanulmányt ír a híres orosi pásztorkodásról. Töb­bek közölt szó van ebben az ál­latok neveléséről, a bojtárfoga- dásról, a pásztorok életéröl és a betyárokról is: Rózsa Sándorról, Dobos Gáborról. Patkó Bandi­ról. A másik most készülő mű­ve bemutatja a fejlődést az ős­nádastól a búzakalaszig. Nép- rajzilag még fel nem dolgozott téma is gépelésre vár: a hattyú­lépés és toliszedés. A múlt szá­zadban a zsadányi és dobat ré­teken a pákászok elfogták a hattyúkat és meglépték, mint a libát szokás, tollából pedig kis­párnákat készítettek. Egy-egy ilyen kispárna ára egy borjú árával vetekedett. Szociológiai tanulmánya A dolgozó gyerme­kek az Alföldön címmel készül. Megírta ezenkívül három nem­zedék katonaéletét Ferenc Jó­zsef korától napjainkig, és a zsadányi ellenállási mozgalmat is. Tervezi, hogy egy termelő- szövetkezet történetét is feldol­gozza. idős kora ellenére mindig friss ambícióval kutat, ir, menü az értékeket, hogy az utókor közkincsévé tegye. Marik Mária Pedagógusok és diákok kimagasló eredményi értekei a vietnamiak megsegítésére Lapunkban már többször ad­tunk hírt arról, hogy az általános j és középiskolás diákok nevelőik­kel együtt, milyen áldozatkész­ségről tettek tanúbizonyságot a vietnamiak megsegítésében. Most egy összesítésről kaptunk tájékoztatást. Az „Egy iskola, egy kórház” mozgalom kereté­ben megyénk pedagógusai és diákjai eddig összesen 117 ezer 373 forintot gyűjtöttek össze és fizettek be. A járások közül különösen kiemelkedik a mező­kovácsházi, ahonnan 37 ezer 163 forintot küldtek. A szeghalmi járásból 19 ezer 640 forint gyűlt össze. A városok közül Békéscsa­ba. vezet 17 ezer 22 forinttal. Nézők és színészek találkozója SekéscsaSián Nagy sikerű baráti beszélgetés zajlott lé november 30-án, szer­dán délután 3 órakor a pártisko­lán a színház művészei és a párt­iskola hallgatói között A bohóc című Rozov-bemutatóról. A ta­lálkozó résztvevői őszinte érdek­lődéssel elemezték a darabot, a pi'odukcióban szereplő művészek játékát, és kaptak Stefanik Irén­től, Pintér Zsuzsától, Körösztös Istvántól, s a többiektől válaszo­kat kérdéseikre. A kitűnő hangulatú összejöve­tel végén nagy szeretettel gratu­láltak a nézők a színészeknek és köszönték meg a színművészek a közönség érdeklődését. Hármat egy csapásra Valamikor régen már, műkö­dött kisállattenyésztő szakcsoport Békésszentandráson, de aztán csakhamar felbomlott, mert kide­rült, hogy irányítása és anyagi esz­közeinek intézése egy „enyveske­zű” ember kezébe került. A szent- andrási emberek azóta is hiányol­ták a szakcsoportok működését. Példa rá, hogy most, miután hoz­záláttak a szervezéshez, rövid idő alatt 18-an léptek a nyúltenyésztő, húszán a galamtenyésztő és tizen­öten a baromfitenyésztő szakcso­portba. Bende István, Szécsi Imre és Sinka József eddig is jelentős A szocialista Sarkadon a brigádmozgalom helyzete községi pártbizottság előtt Társadalmunk minden eddigi versenyformájától lényegesen kü­lönbözik a falvakban is mind­jobban szélesedő szocialista bri- gáctanozgalom. Így látják ezt a sarkadi községi pártbizottságon is és igyekszenek az ipar mel­lett a mezőgazdaság szocialista szektoraiban is megteremteni az új brigádmozgalom lehetőségeit. A jelenlegi helyzet felmérésére és elemzésére egy bizottságot küldtek ki, és a jelentést a párt-végrahajtóbizottság ülésén és titkári értekezleten tárgyal­ják meg. A vizsgálati eredmény főleg az üzemeknél, ktsz-eknél igen biztató, de nem ez a helyzet a termelőszövetkezeteknél. A me­zőgazdaság szocialista szekto­raiban a négy tsz közül csak a József Attila Tsz-ben műkö­dik két brigád. Ezek is még csak a kezdeti lépéseknél tarta­nak. Termelésük és tudatformá­lási szerepük még nem eléggé megalapozott. A többi tsz-ben csak általánosságban beszélnek a mozgalomról és keveset tesz­nek életképessé tételére. Ezen a téren elsődleges feladata lenne a pártalapszervezeteknek, hogy elemző és gyakorlatias útmuta­tással elhárítsák a inég meg­levő tudati és szervezési akadá­lyokat a mozgalom elől. Ipari területen a cukorgyár, a gépjavító állomás, kendergyár, építőipari ktsz és a földműves­szövetkezeteik üzemeiben a szo­cialista brigádok éves és kong­resszusi vállalásukat 3 millió 287 ezer forint helyett 4 mil­lió 730 ezer forintra teljesítet­kát. Többek között negyedéven­ként közös megbeszélést tarta­nak a brigádvezetőkkel, értéke­lik munkájukat. Megkezdik minden termelőegységnél az újabb brigádok szervezését. Egy szakértő bizottsággal kidolgoz­tatják úgy a mezőgazdaság, mint az ipar számára a konk­rét tartalmi és gazdasági mun­kavállalás lehetőségeit. A párt- alapszervezeti titkárokat rend­szeresen beszámoltatják a mun­katerületükön levő brigádmoz- galomról. A községi pártbizottság a IX. kongresszuson elhangzottakat és a saját tapasztalataikat a szoci­alista brigádmozgalom terüle­tén a jövőben még eredménye­sebben kívánják hasznosít"^. P. I. mennyiségű nyulat értékesnél, évente. Kozák György, Dékánv György és Komáromi Imre a'ga­lambtenyésztésben, Rácz György- né, Házi Lukácsné és Sinka Im- réné a baromfitenyésztésben és értékesítésében tűnt ki. Most a társulás keretében főleg törzsb;; romfi tartására törekszenek. A képünkön látható Sinka i.Jó­zsef nyulász is azok közé tartozik, akik szinte sürgették a szakcso­port megalakulását. Kedvelt fog­lalkozás volt ez Szentandráson a korábbi években is, azonban egy ­szer csak terjedni és állandósulni kezdett a nyulak tenyésztőkész­ségét gátló mixomatosis nevű be­tegség. Többekben az tévhit ke­rekedett felül, hogy az ilyen be­tegségbe beleesett nyulakat nem érdemes tartani. Akadtak olyanok is, akik 80—90 nyulat pusz­títottak el, mihasznára. Sinka Jó­zsef nagyon állatszeretőnek bízó nyúlt. Megfigyelte, hogy a beteg­ség főleg a nyulak nyeldeklőjét támadja meg, ezért különböző főt; takarmányokkal, burgonya val. sárgarépával és darával igyéke­zett etetni őket. Nyulai kettő-há- rom kivételével kigyógyultak a betegségből. Mi több, Sinka József bízik abban, hogy törzsállomány'a s talán a szaporulata is immunissá válik a mixomatosis betegsége. 1 szemben, s ezért eredményes , n tud majd tenyészteni és értéke- - teni a szakcsoport tagjakéit. Fotó: Malmos Termelőszövetkezetek és egyéni bermetok FIGYELEM! írűsmes étkezési száraz babot termelni! A íö Idm ü vessző vetkezetek megkezdték 1967. évre étkezési szaraz bab értékesítési szerződéskötését az alábbi kedvező árakon: special fehér babfaj táik 1000,— Ft/q, szokvány fehérbabfajták 800,— Ft/q, egyszínű színesbabíajtáik 300,— Ft/q. A leikötött babmennyiségre 1 q megterme­léséhez 10 kg vetőmagot biztosít a szerző­dést kötő földművesszövetkezet. A szerződéskötésre vonatkozólag bővebb felvilágosítást adnak a helyi földművesszövetkezetek szabadfelvásárlói. 106615 ték. Tehát az eddigi túlteljesí­tés már 1 millió 443 ezer fo­rint termelési érték. Növeli a siker nagyságát az is, hogy a brigádok sok társadalmi mun­kát, egymás kölcsönös segíté­sét, a földművesszövetkezeti tagság beszervezését, alsó- és középfokú szakmai végzettség megszerzését is teljesítették. A cukorgyárban 22 brigád versenyez és a számszerű gaz­dasági eredmények elérése mel­lett a politikai, kulturális mun­ka területén is komoly követel­ményeket támasztanak maguk­kal szemben. A gépjavító állo­más kiváló munkájáért meg­kapta a megyei MEDOSZ-tól a Szocialista üzem megtisztelő Cí­met. Ez ideig 3200 órát töltöttek társadalmi munkában. Mindezek mutatják, hogy óriási lehetőségek rejlenek a szocialista brigádmozgalomban, amit a sarkadiak következetesen fel is akarnak használni. A községi párt-végrehajtóbi­zottsági ülésen olyan javaslattal élnek, melynek alapján követ­kezetesebben lehet segíteni, irá­nyítani és ellenőrizni a mun­A FŐVÁROSI VILLAMOSVASÚT FELVÉTELRE KERES páiyaiavító-felépífményes munkásokat Munkafeltételek: Rendszeres nappali, esetenkénti éjszakai munka, 8 órás napi munkáid ivei. Kereseti lehetőség: Az előírt teljesítmény elérése esetén kb: 1700 forint, melyhez a téli hónapokban 700—800 forint munkásszálláson eltöltött készenléti díj számítható. Pályafisziifó-takarító munkásokat, munkásnöket Munkafeltételek: Rendszeres nappali, esetenként éjszakai munka, 8 órás napi munkaidővel. Kereseti lehetőség: Az előírt munkafegyelem betartása és megfelelő munkavégzés esetén 1300 forint, melyhez a téli hónapokban 500—600 fo­rint munkásszálláson eltöltött készenléti díj számítható. Juttatások: Téli-nyári egyenruha, téli köpeny, bakancs, vattás öltöny, esőköpeny, gumicsizma. Munkásszállás: (fő­zési lehetőséggel) havi 75—100 forint térítés ellenében. Na­pi egyszeri üzemi étkeztetés térítés ellenében. Díjmentes villamos, autóbusz és BHÉV utazási igazolvány a dolgo­zóknak és családtagjainak. Felvétel esetén útiköltségtérítés. Jelentkezés: a Fővárosi Villamosvasút Központjában Budapest, VII. kér. Akácfa utca 15. 5118

Next

/
Oldalképek
Tartalom