Békés Megyei Népújság, 1966. december (21. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-06 / 287. szám
\ JM&. december 6. 6 Kedd •58» Nem lehet a Petőfivel kikukoricázni — Esek voltak a siker összetevői — Nönucsak Békés megyében, I oe az ország más helyein is sokan eszik fel a kérdést: — Hogyan lehet az, hogy egy olyan kis község labda- itígő-csapaita, mint Mezöko vácsháza, .•elkerüljön az NB H-öe? A kérdésre nem egyszerű válaszolná, hiszen rengeteg tényező hatott. Értéksorrendet szinte lehetetlen összeállítani, mi mégis megkíséreljük ezt megtenni. A nagy diadalt ez a gárda vívta ki: Budácsik I, Kiss, Dudaszeg, Csepregi, Gajdos, Bányik II, Budácsik n, Kenyeres, Gigacz I, Szelezsán, Bálványos, Gábor, Kertmegi, Sztasák, Tóth I, Páséit I, Eleki, Bányik I, Gigacz II, Tóth II. Ez a gárda Arnóczky József edzővel köizöisien már a negyedik bajnokságot dolgozta ált. Egészen jelentéktelen személyi változások történtek csak s ez vonatkozik a szakosztály közvetlen vezetésére is. Baksa Antal szakosztályvezető, Kuliga Béla intéző, Sári Ferenc másodedző, Bányik Ferenc, az ifik edzője, sőt Sóki István személyében a szertáros is évek alatt megszokta társainak, partnereinek munkastílusát, s így lehetett egységesen vagy legalább azt a lehető legjobban megközelítve dolgozni. Akarat, önfegyelem Három igen nehéz év áll a csapat mögött: 1964-ben a megyei bajnokság megnyerése, 1965-ben csaknem az utolsó fordulóig harc az NB IH csoport- elsőségéért — utána a csalódás a második hely miatt —, az idei hatalmas küzdelem és a siker, a feljebbkerülés. Sokan kétkedve fogadták a tavalyi 2. helyet, ez az év viszont bebizonyította, valós volt az! Az 1966-os évre, jobban mondva annak második felére a csapat összeforrt. Hogy ez így sikerült, azt két tényező hozta meg. Sikerült a sztároskodást, önteltséget csaknem teljesen kiirtani. Elfogadta a játékosgárda a kemény, állandó, fegyemezett ímmfcát, a megfelelő életmód követelményét s így kialakult a feltétele annak, hogy a nagyon magas szintű akarat eredményekben is realizálódhasson. A fiúk komoly, öntudatos fegyelemre törekedtek, elfogadták a szakvezetés elképzeléseit akkor is, ha néha személyileg nem is értettek egyet. Csak ez az önfegyelem, munka, becsületesség hozhatott s hozhat a jövőben is eredményt. A szakosztály munkájában a szocialista pedagógia közösségi elvei szépen törtek előre, s a szezon utolsó, legkritikusabb szakaszában — hatottak. A békéscsabai kézilabda-bajnokság végeredménye FÉRFIAK 1. Edzők x 14 12 — 2 224:135 24 2. Előre I. 14 11 — 3 291:125 22 3. Játékvezetők x 14 8 — 6 172:153 16 4. Nyomda 14 8 — 6 196:190 IS ä. Szabadság Tsz 14 8 — 6 130:172 16 6. Előre II. 14 4 — ; 10 103:226 8 7. Vasas 14 3 — : L1 80:190 6 S. Sportiskola 14 2 — 12 48:53 4 NŐK 1. Ruhagyár 14 11 — 3 113:64 22 2. Sportiskola x 14 10 1 3 118:63 21 3. Szabadság Tsz 14 9 1 4 48:64 19 4. Nyomda 14 7 — 7 58:52 14 5. Mező Imre Sí 14 4 1 9 68:76 9 6. Kötött 14 4 1 9 37:60 9 7. Spartacus 14 4 — 10 23:72 8 *. BARNEVAL 14 3 — 11 32:46 6 x = versenyen kívül. A PTM Fi-ottírgyár Budapest, XIII., Fáy- u. 81—83 szám felvételre keres szövőipari tanülof (leány vagy fiú — 15. életév betöltése, 8. ált. iskola elvégző- p se — jelentkezés 1967. január |j 15-ig.) Munkásszállás nincs, a tanulóiknak lakást nem tudunk I biztosítani. __________________________5314j Arnóczky József edző, a siker kovácsa. Csaknem kizárólagosan saját nevelésű játékosokkal szerepelt a csapat. (Igaz, hogy Szelezsán nem helybeli születésű, de a járásból származik s Kovácsiházán telepedett le, Gábor pedig ref-kovácsiházd.). A csapat legyeimét bizonyít- ja az, hogy az utóbbi két évben mindössze két kiállítás történt, az egyik reklamálásért, a másik durva játékért. (Ezek közül az előbbi vitathatatlanul jogos volt.). S ez egy kiesé válasz is egyes sportköröknek a Petőfivel kapcsolatos, eléggé elfogult véleményére, sőt néha a sajtótudósdtók értékeléseire is. A játékosok mindig keményen küzdöttek, azt fogják a jövőben is tenni, de csakis sportszerűen. Más kérdés, hogy a csapat tagjait falusi mivoltukból adódóan, sok „művelt” városi sportoló sértegette — megalázó módon. Komoly gondot okozott a szakvezetésnek nemegyszer az ilyenkor szokásos „törlesztésiek” megakadályozása. örömmel mondhatjuk: a kalocsai, a szegedi és a kecskeméti fiúk nem nézték a Petőfi falusi jellegét, nem provokáltak sértegető megjegyzéseket. A két utolsó mérkőzésen (Kecskeméten 1:1, Martfű ellen otthon 2:1) óriási volt a tét, mégis sportszerű volt a küzdelem. A legrázósabb mérkőzések éppen a Békés megyei NB inas csapatok ellen folytak, 'talán egyedül az Oh. Kinizsi mérkőzést kivéve. Nagyszerű támogatás ményt. A Petőfi fennállásának; 46. évében először került az NB H-be, olyan mezőnyből, amely vitathatatlanul jobb volt az utóbbi évek Délkeleti csoportjának bármely mezőnyénél. Az általános teljesítményt vizsgálva, nem lehet a számokra építeni. Ha csak az eredményeket nézzük, négy nagyobb kisiklásról kell szólni. Orosházán 0:4, Sz. Honvédnél 0:4, Halason 1:4, Sizalvainál 0:3. Az első három találkozón elég jól játszott a csapat, azonban mindhárom esetben kapus-csőd következett be. Békéscsabára viszont már eleve olyan problémákkal utazott a csapat, melyek után csakis a csoda segíthetett volna a jó eredmény elérésében. Veretlenség négy éve Hazai pályán négy éve veretlen a gárda bajnoki mérkőzésen. (Egyedül az NB I-es Csepel tudott győzni MNK- találkozón). Az idén, ősszel mindössze egy pontot vesztett saját pályáján, az is az idegek feszítettségének rovására írható. A hazai mérkőzések nagy problémája: minden ellenfél kétségbeesetten védekezett, néha 9—10 emberrel is, így eredményes vagy szép jétékról szó sem lehetett. Problémát jelent az, hogy a kovácsházi pálya talaja nagyon rossz, amelyen játékstílus nem bontakozhat ki. Akadályt jelentett otthon még néhány szurkoló türelmetlen', helytelen magatartása is. Érdekes és elgondolkoztató, hogy vidéken általában sokkal jobb teljesítményt nyújtott a csapat. (Kalocsán 2:1, Martfűn 0:0, Kecskeméten 1:1.). A játékvezetőkkel elégedettek lehettek a szakvezetők. Mindössze Mezőtúron és ősszel Békéscsabán, no meg a Szegedi Spartacus ellen működött bírák- kal szemben lehet panaszuk. A tárgyilagosság viszont megkívánja: mindhárom mérkőzést ettől függetlenül meg lehetett volna nyerni. Jelenleg szabad, szinte „önkormányzaton” alapuló levezető edzések folynak. Reméljük, a komoly munka megkezdése után’ sem üti fel fejét elbizakodottság, kilengés, és ez az NB Il-es helytállás alapja lesz. (Az egyéni teljesítményeket lapunk december 13-i, keddi számában értékeljük.) Az eredményt alapvetően biztosította az, hogy a helyi vezető szervek megadták a megfelelő támogatást, nem kö- ! vetőitek irreálisan, nem „nyúltak át” szakmai kérdésekben a szakvezetők | feje felett. A szakvezetés — főleg a j hajrában — önállóan dolgozhatott. A sok közvetlen és közvetett segítő kö- | zül M kell emelni Valackai Mihály községi párttitkár nevét, anélkül, hogy bárkiét is csökkenten ónk. A községi, járási szervek is igazán magukénak vallották: a csapatot s ez nem kis jelentőségű volt. A klubon belül a legnagyobb munkát a vezetésben Kuliga Béla intézte, aki fáradhatatlanságával, akadályt nem ismerve igyekezett a közvetlen feltételeket biztosítani. A helyi vállalatok közül kiemelkedett a Rákóczi Tsz, az építőipari ktsz, a földművesszövetkezet, a gépjavító, sőt más vállalatok, intézmények támogatása is. Külön beszámolót érdemelne a szurkolótábor. Év közben bizonyos fokú kiegyensúlyozatlanság volt tapasztalható körükben. Nemegyszer passzivitás, máskor türelmetlenség jelentkezett. A hajrában aztán a csapattal együtt a szurkolótábor is „felnőtt” a feladathoz. Szinte csodálatos volt az, ahogyan a csapat mellett álltak és biztatták, főleg az utolsó három mérkőzésen. Külön büszkeség töltheti el azokat, akik jól meglátva a csapat kritikus perceit, biztatásukkal átsegítették a holtponton (a Kecskemét, a Mezőtúr, a Martfű ellen) a játékosokat, s a csapattal egybeforrottság, mely az utolsó mérkőzés végső 15 percének önfeledt ünneplésébe csapott át, adhat erőt játékosnak, szurkolónak a további jó szerepléshez. A siker okait kutatva, összefoglalhatjuk: a célra törő, határozott, de humánus vezetés, kemény, következetes szakmai munka, a játékosok becsületes akarata, a he'yi vezetők és szúr- I kólók támogatása meghozta az ered- | A sportszerííségi versenyben; második a Bcs. Előre Véget ért a Népsport és a Magyar Ifjúság sportiszerűségi versenye, amelyet az NB I„ az NB I/B és az NB n-ben szereplő együttesek részére írtak ki. A győztesek: MTK, Székesfehérvári VT Vasas, a Szegedi VSE és a Mosonmagyaróvár. Az NB II. Keleti. csoportjában a Szegedi VSE együttese bizonyult a legsportszerűbbnek és egy ponttal előzte meg a Békéscsabai Előrét, valamint a Ceglédet. Ezúttal gratulálunk a csabai liia- fehéreiknek a második helyhez. A táblázat számadatai ezt jelentik. Első oszlop: lejátszott mérkőzések száma, a második: a felírt játékosok, a harmadik: a kiállított labdarugók számát jelenti csapatonként. A negyedik: a késői kezdés rovat, az ötödik a félbeszakadást mutatja, a hatodik pedig az élért pontszáimot összegez!. A KELETI CSOPORT VÉGEREDMÉNYE 1. Szegedi VSE 34 7 3-------317 2 . Békéscsaba 34 12-----------316 C egléd 34 12-----------316 4 . Pénzügyőr 34 10 3-------311 M iskolci B. 34 6 4 1 — 311 6. Kecskemét 34 12 2-------310 7. Borsodi B. 34 7 5 1 — 306 8. S. Kohász 34 16 2-------302 9. Kiskunfélegyh. 34 19 1-------299 1 0. Bp. Előre 34 18 2-------298 S zolnoki MÁV 34 15 4-------29e 12. Nagybátony 34 1b 4-------296 1 3. Gyula 34 12 2 — 1 290 14. Bp. Spart. 34 23 3-------285 J ászberény 34 23 m X 1 1 N K ISTEXT 34 23 3-------285 1 7. Szolnoki MTE 34 20 7-------279 18. MGM Debrecen 34 29 4-------270 Harminchat sportkörben kilencvenöt szakosztály Sporttanácsi megbeszélés Gyulán A járási tanács kultúrtermében tartotta meg a Járási Sport Tanács az ez évi tanácskozását a sportköri elnökök és aktivisták jelenlétében. A tanácskozáson részt vett Dér Lajos, a járási tanács elnökhelyettese, Gaál Géza, a megyei TST módszertani előadója, Szabó Miklós, a városi KISZ-bizottság titkára, Tenkei Antal, a városi TST elnöke. Hargittai József, a járási TST elnöke üdvözölte a megjelenteket, majd négy témakörben adott részletes tájékoztatást a megnagyobbodott járás területén végzett tevékenységről, s az átszervezés óta eltelt időszak eredményeiről, gondjairól. Ismertette a tagösszeírás, a taggkönyvcsere, a közgyűlések előkészítését, s ezek megtartásának jelenlegi helyzetét. B eszámolój ában _ először arról beszélt, hogy a járás sportköreinek száma az átcsatolással 25-ről 36-ra, a szakosztályoké 66-ról 95-re, a tagok száma pedig 4718-ról 6065-re növekedett. Az „átállás” nem ment minden zökkenő nélkül, de a volt sarkad! járás sportvezetői igyekeztek megfelelő kapcsolatot teremteni a gyulaiakkal, s így viszonylag rövid idő alatt eggyé- kovácsolódott a két járás sport, vezetése. — A szervezeti élet, a sportolókkal való foglalkozás és a sporttevékenység propagálásában kell még határozottabb munkát végezni — mondotta Hargittai elvtárs, majd részletesen ismertette a különböző szövetségek munkáját. — A megnagyobbodott járásból kínálkozik a lehetőség, hogy a jövő évtől kezdődően több sportágban önálló bajnokságokat rendezünk. Labdarúgásban 12, férfi és női kézilabdában 6—8, röplabdában 12, lövészetben 14, sakkban és asztaliteniszben 12 csapattal szervezünk bajnokságot. Ezeken kívül úttörő- és egyéni bajnokságok rendezésével kívánjuk az utánpótlást és a minőségi munkát eredményesebbé tenni. A több bajnokság több játékvezetőt kíván, ezért ennek érdekében számos tan folyamot rendezünk. Az előadó felihívta a figyelmet a kollektív munka szélesebb körű alkalmazására, majd a tagösszeírás és a tagkönyv- csere időszerű kérdései közül megemlítette, hogy a 6036 nyilvántartott tag közül 6018-at írtak össze. 5555 új tagkönyvet adtak ki a város és a járás területén. A tagösszeírásban különösen a Gyulai MEDOSZ, a Pedagógus és a Technikum, valamint a Sarkadi Kinizsi, a geszti, a sarkadkeresztúri és az Eleki TSZSK jár az élen. Kevésbé jók az eredmények a Gyulai Helyiipamál, a Kinizsinél, a Vörös Lobogónál, a sarkadi SZMSE-nél, a dobozi, a kétegyházi, a kötegyáni és a gyulavári sportköröknél. Befejezésül a gazdasági munka fontosságáról és tervszerű elvégzéséről beszélt az előadó. A beszámolót élénk vita követte. Sokan elmondták véleményüket és tapasztalataikat a város, a járás területén folyó sporttevékenységről. — 6 — Közületek munkaerőigénye Az ÉM. 4. sz. All. Építőipari Vállalat azonnal felvesz — budapesti munkahelyekre —■ fémcső-állványozókat, ácsokat, hidegburkolókat (gyakorlattal!), kőműveseket, kubikosokat és férfi segédmunkásokat. Családfenntartóknak havi 360,— Ft (napi 15,— Ft), nem családfenntartóknak havi 240.— Ft (napi 10,— Ft) különélés! dijat fizetünk, amennyiben vidéki lakásbeje- ientéssel rendelkeznek és állandó lakóhelyükre naponta nem térnek haza. Munkásszállást és napi kétszer! étkezést — térítés ellenében — biztosítunk. Tanácsígazolás és munkaruha, szak munkásoknak szerszám szükséges Cim: Budapest V.« Kossuth Lajos tér 13—15, munkaerőgazdálkodás. 568 A Békéscsabai Hűtőház női segédmunkásokat azonnali belépéssel alkalmaz. 569 Építőipari szak- és férfi segédmunkásokat azonnal felveszünk. Munikás- szállást, meleg étkeztetést biztosítunk. Különélés! pótlékot fizetünk. Jelentkezés: Főv. 4. sz. Építőipari Vállalat, Budapest V., Zrínyi utca M. 9081’ A Bánkúti Állami Gazdaság tehenész telepvezetőt és brigádvezetőket vesz fel. Fizetés kollektiv szerint. Felvétel esetén az útiköltséget térítjük. Jelentkezni lehet a gazdaság központjában, Bánkúti Állami Gazdaság, Bánkút, Rózsamajor, Békés megye. 684
