Békés Megyei Népújság, 1966. december (21. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-29 / 306. szám

1966. december 29. 3 Csütörtök 4 szakszervezeti választások előtt Beszélgetés Nagy Istvánnal, az SZMT vezető titkárával A tervezett gazdaságirányítási reform kapcsán megnövekedik az üzemi, gazdasági vezetők hatás­köre, felelőssége, ezzel párhuza­mosan a szakszervezeti szervek önállósága, súlya is. Ahogy Gás­pár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT fő­titkára a kongresszusi felszóla­lásában többek között mondotta: „A szakszervezeti szervek önálló­sága növekszik abban, hogy a kér­dések meghatározott körében csak a szakszervezetekkel egyetértés­ben dönthetnek a vállalatvezetők. A kérdések másik körében ki kell kérniük a szakszervezetek véle­ményét. Kulturáis, egészségügyi és szociális kérdésekben pedig döntési joguk lesz.” A felszóla­lás további részéből megtudhat­juk: az üzemi demokrácia fej­lesztését, a dolgozók jogainak nö­vekedését célozza az az intézkedés is, hogy a gazdasági vezetők meg­ítélésénél, kinevezésénél, felmen­tésénél a dolgozók véleményét a szakszervezetek képviselik, ér- j vényesítik. Természetesen a jog-1 körük bővítésével egvütt növek-1 szik társadalmi felelősségük és kötelezettségük is. Mindezt azért érdemes vissza­idézni, hogy a hamarosan sorra kerülő szakszervezeti választások jelentőségét a megve mintegy 80 ezer szervezett dolgozója is job­ban megértse és tevékenyen mű­ködjön közre annak eredményes lebonyolításában. Erről beszél ee- | tünk Nagy Istvánnal, az S7.MT vezető titkárával, aki egyúttal a legfontosabb tudnivalókra is vá­laszt ad. — Mikor kezdődnek a vá- terv lasztások és miiven _____ s zerint folynak le? — A szakszervezet szervezeti szabályzata értelmében kétéven­ként kell újraválasztani az alap­szervek vezetőségét, négyéven­ként a megvei szakmai bizottsá­gokat, az SZMT-t és a felsőbb szerveket; a szakmai központi ve­zetőségeket. valamint a SZOT-ot. A SZOT XX. kongresszusát 1068 májusában tartották, tehát a XXI. kongresszus 1967 májusában lesz, amit — az eddigiektől eltérően — követnek a különböző szak­mai kongresszusok. Első ütemben természetesen a bizalmiakat kell megválasztani, mégpedig január 2-a és 31-e kö- | zött. Ezt követően (február 1-től | 15-ig) kerül sor a vállalati, gyár- , egységi, üzemi, intézményi szak- szervezeti bizottságok, országos vállalatoknál szakszervezeti taná­csok és ezek szakszervezeti bi­zottságainak megválasztására, megyei bizottsági, területi és az SZMT-választás március 15-től április 15-ig tart. — Mi az, ami a szervezeti felépítésben eltérő az eddi­giektől? — Az üzemi tanácsok megszűn­nek, helyettük szakszervezeti ta­nácsok jönnek létre. Feladatuk és hatáskörük nagyobb lesz, mint az üzemi tanácsoké volt. Ott alakít­ják meg, ahol ezt a gazdasági ve­zetővel váló partneri viszony megköveteli, Békés megyében pél­dául a Békéscsabai Konzervgyár­nál, valamint a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalatnál, esetleg más, nagyobb gyáregység­ben a szakmai központok vezető­ségeinek határozata alapján. — Mi a szakszervezeti taná­csolj szerepe. hatásköre? — Általában az üzem, vállalat stb. gazdasági tevékenységének segítése, mégpedig a dolgozók ér­dekeinek figyelembevételével. A szervezett dolgozók létszámuk arányában képviseltetik benne magúkat. A Békés megyei gyár­egységek, üzemek jelentős részé­nek Budapesten van a vállalatuk, a tröszti és nagyvállalati szakszer­vezeti tanácsok tehát ott funk­cionálnak majd. Az itt megválasz­tott i tagjai természetesen részt vesznek az üléseken. Mivel pe­dig jelentős kérdésekben dönte­nek, fontos, hogy a tanácsokba olyanok kerüljenek, akik politi­kailag kénzettek, átfogóan isme­rik a vállalat ügveit és megfele­lően tudják képviselni azt a gváregvséget. üzemet, amelyben megválasztották őket — Tériünk ismét vissza a bizalmiválasztásokra. Ho- gyan történik ez? — A csoport taesága, s a bizal­mi közösen értékeli, miképpen [ hajtották végre a határozatokat, hogyan segítették a csoport tag- [ jainak szakmai, politikai, kultu­rális fejlődését, munkakörülmé- ! nyeik javítását. Megvizsgálják I továbbá, hogy a bizalmi eleget , tett-e kötelességének, segítette-e , a közösség a bizalmit. Legalább egy héttel előre közöljék minden csoporttaggal hol, mikor lesz a választási csoportértekezlet, miről lesz szó a beszámolóban. Egyéni beszélgetéssel kell elérni, hogy megjelenjenek és vegyék ki ré­szüket a vitából. A beszámoló és a vita után a bizalmi lemond A szakszervezeti (műhely-) bi­zottság jelenlevő tagja javaslatot tesz az új bizalmi személyére vagy a régi újraválasztására. A •javaslatot megvitatják, eközben új javaslat is születhet. Ezután nyílt szavazással történik a vá­lasztás. Megválasztottnak azt kell tekinteni, aki szótöbbséget ka­pott. A választást az szb hagyja jóvá. —__Mi előzi meg a szakszer­vezeti tanács, a szakszerve­zeti (műhely-, osztály-) bi- zottság választását? — Taggyűlésen vagy aktívaér­tekezleten jelölő bizottságot kell választani, ami (az alapszervezet létszámától függően) 3—11 fő. Lehetőleg minden munkaterület képviselve legyen. A szavazás nyílt, kétharmados szótöbbség szükséges. A jelölő bizottság sa­ját soraiból választja meg az elnököt. A jelölő bizottság be­szélgetést folytat a dolgozókkal a személy szerinti jelöléssel kap­csolatban, majd a párt- és a KISZ-szervezet vezetősége egyet- j értésével úgy állítja össze a vég­leges jelölőlistát, hogy az legké­sőbb tíz nappal a választás előtt , kifüggeszthető legyen. Meg kell . még jegyezni, hogy az szb-elnök I és titkár személyére név szerint ' tesz javaslatot a jelölő bizottság, ! a többi vezetőségi tag reszortját nem jelöli meg. — Mi határozza meg, hogy egy-egy üzemben, vállalat­nál, intézménynél műhely-, (osztály-) szakszervezeti bi­zottságot vagy szakszerve­zeti tanácsot kell választa­Névre szóló megbecsülést! születése előtt elmondom az eredeti dokumentummal kapcso­latos néhány gondolatomat. A lehetőség határain belül sza­kítsunk már a népművelési munka eredményeinek illúziókba hajlóan statisztikus értékelésével. Mit értek ezen? Az irodalom és az olvasók, az ismeretterjesztő elő­adások és a hallgatók, a mozielő­adások és a nézők viszonyának javulását (vagy romlását) csak számokkal mérni, nem sokkal több, mint kilókban kifejezni, hogy ki volt súlyosabb egyéniség, Mozart vagy Richard Strauss. Egyszer harminc különböző korú, foglalkozású embernek fölmutat­tam a Munkácsy megfestette Ásító inas-t. Zavarba ejtett a véle-' mények, tehát a mű által kivál­tott hatások sokfélesége. Mivel új, eredményesebb módszereket, munkaformákat keres a népmű­velés — nem nélkülözheti a szé­les körű, tudományos megalapo­zottságú hatásvizsgálatot. Fölte­hetően jó néhány meglepő követ­keztetésnek nyitnának ajtót az ilyen fölmérések. Talán -választ kapnánk belőle például olyan kérdésekre is: érdemes-e a rádió­val, tv-vel Dőven ellátott váro­sokban hagyományos formájú is­meretterjesztő előadásokat tarta­ni; mi módon lehetne közelebb jutni a falusi közönséghez a kor­szerű — komoly zenével; kielé­gíti-e a vidék közönségét a táj­színházi előadások repertoárja. Az irányelvek nem tekintik a népművelés szerves részének a könyvterjesztést. Márpedig ko­runkban az ismeretterjesztésnek, a művelődésnek, sőt a szórakozás­nak is legfőbb forrása a könyv. Jóllehet a könyvtárak ellátottsá­ga, rugalmas tevékenysége, háló­zatának sűrűsége meghatározó szerepet tölt be művelődésügyünk egészében — a megvásárolt könyv mennyisége, azt mondhatnék, a legfőbb kulturális barométer. Ma már teljes biztonsággal mondhat­juk: sokkal több magyar lakásban van tv-készülék, mint ahányban egy szerény ötvenkötetes ma­gánkönyvtárra találunk. S hogy a könyv hátránya csökkenjen, ah­hoz a mainál több képzett könyv­árusra, hatékonyabb könyvpropa­gandára, a mainál merészebb kereskedelmi módszerekre volna szükség. A hazafias nevelés kérdésével az irányelvek egy igen terjedel­mes szakasza foglalkozik. Nem elegendő csupán fölvázolnunk a 1 követelményeket ebben a tekin­tetben, hanem lényegesen na- j gyobb figyelmet kell fordítanunk az igazi hazafiság ápolásának for- [ máira, módszereire. A haza föld-1 jéhez, történelmünk jó hagyomá-! nyaihoz való (ragaszkodás, a jogos! népi, nemzeti önérzet, az egyete- j mes emberi haladást előbbre vivő| régi és mai magyar fölfedezések,; vívmányok, teljesítmények meg­becsülése ugyanolyan kincs szá­munkra, mint a talaj termőereje vagy technikai eszközeink soka­sága. Az ország közérzetét jelentősen befolyásolja, hogy a Petőfi által „szép csillag”-nak nevezett hon­szeretet milyen mély, milyen tu­datos a társadalom szívében. * A csillagoktól indultunk el... A! népművelési irányelvek és a ve­lük kapcsolatos viták sora azt a jó reményt táplálják bennünk, hogy nem is olyan végtelen már a távolság az ember és a magas megismerhető csillagai között. Bajor Nagy Ernő ni? ’ — A magyar szakszervezetek alapszabálya, valamint a SZOT 1966. november 12-i és a szak­mai központi vezetőségek határo­zata a mérvadó, amit az érdekel­tek már megkaptak. — Hogyan történik a vá­lasztás? — Taggyűlésen, titkos szava­zással, ugyanúgy kell megvá­lasztani a számvizsgáló bizottsá­got is. A társadalombiztosítási tanács (ahol a dolgozók száma a 100 főt meghaladja), a társadal­mi bíróság és a szakszervezeti ke­reskedelmi társadalmi ellenőrök (akik eddig csak megbízatást- kap­tak) megválasztása nyílt szava­zással történik. Megjegyzem még. hogy nyűt szavazással választják a taggyű­lést levezető elnököt, a szavazat­szedő és a mandátumvizsgáló bi­zottság tagjait is, akik a válasz­tást gyakorlatilag lebonyolítják. — Milyen szerepük van a párttagoknak a szakszerve­zeti munkában? — Erre vonatkozólag az MSZMP szervezeti szabályzata a mérvadó: „A párt a tömegszerve­zeteket és tömegmozgalmakat eszmeileg, politikailag az ezek­ben a szervekben dolgozó pártta­gok tevékenységével irányítja. A pártszervek és szervezetek a tö­megszervezetekben és tömeg- mozgalmakban dolgozó kommu­nistákra kötelező érvényű határo­zatokat hoznak. A szakszerveze­tekben és más tömegszervezetek­ben, tömegmozgalmakban dolgo­zó kommunisták felelősek a párt politikájának a tömegek meg­győzése útién történő megvalósí­tásáért, a tömegek körében szer­zett tapasztalatok hasznosításáért. valamint azok reális igényeinek kielégítéséért” — fejezi be nyilat­kozatát Nagy István. Pásztor Béla Igazat szólt, fontos dologra hívta fel a figyelmet az a mun­kás, aki a termelési értekezleten arról beszélt: akár el is feled­hetnék nevüket, mert mást, mint „baj van, szaktársak”, „em­berek, arról van szó”, „segíteni kell”, nemigen hallanak. Pedig itt — fejtegette — dolgozik Nagy, Babos, Kulcsár, Adamecz, de leginkább csak akkor hallja a nevét, ha az irodára hívják. Miért? Kérdésére sajnos, nem kapott megnyugtató választ. Az üzemvezető nem tudott mit kez­deni a problémával, annyira szo­katlan, ismeretlen volt számára, s a műhelybizottság titkára sem érezte meg, mennyire fontos mindaz, amit elmondott a felszó­laló. Mind határozottabban megfo­galmazódó természetes igény az emberekben, hogy munkájukat ne csak amúgy „globálisan”, általánosságban becsüljék, érté­keljék, hanem személyre szóló­an, név szerint. Tévedés lenne ugyanis azt hinni, hogy a munka bonyolultabbá válása, az össze­függések sűrűsödése, a termelési folyamatok olykőr kibogozhatat- lannak látszó kuszasága a sze­mélyiséget, az egyént is „eltün­teti”, s így nincs szükség arra, hogy figyelemmel kísérjék, időn­ként értékeljék egy-egy ember munkáját, elég, ha a kollektíva, az egész termelői, alkotói közös­ség tevékenységét mérlegre te­szik. Sokan vannak, akik előszere­tettel hasonlítják gépezethez az emberek és tízezrek együttmű­ködésével folyó munkát, s az egyes embernek csak a „kis csa­var” vagy „fogaskerék” megje­lölést hagyják. Igen ám, de a mechanika törvényei szerint is minél bonyolultabb egy gépezet, annál nagyobb a jelentősége az egyes alkotóelemek célszerű, megbízható működésének, így hát hamissá válik az első hal­lásra talán tetszetősnek tűnő érvelés. A szocializmus éppen azzal is bizonyítja magasabb- rendű voltát, hogy kibontakoz­tatja az egyéniség valamennyi jellegzetes vonását, nemhogy el- szürkítené, hanem éppen előtér­be állítja az egyes ember jelen­tőségét, szerepét, munkájának fontosságát. A gazdaságirányítás új rendszere azzal, hogy sze­mélyre szólóan megállapíthatóvá teszi a felelősséget, egyben a megbecsülés, elismerés személy­re szóló voltát is feltételezi. A megbecsülésnek, a munka értékelésének csak egyik oldala az anyagi, a fizetés, prémium, ju­talom. Fontos, de nem minden! Legalább ennyire lényeges, hogy mindenki és mindenütt érezze, tudja, figyelemmel kísérik mun­káját, s éppen ezért valós érde­mei szerint részesül az anyagi és erkölcsi megbecsülésben. Mert ez az utóbbi, az érdem sze­rinti megbecsülés az, amit sok­szor esetlegessé, véletlenszerűvé tesznek azok, akik „úgy általá­ban” foglalkoznak beosztottjaik, munkatársaik x tevékenységével, de külön-külön alig vagy se- hogysem. Ilyen gyakorlat vezet ahhoz, hogy valaki éppen akkor kap prémiumot, amikor maga is érzi, hogy gyengébben dolgozott, de hát „most került rá a sor”; és ahhoz is, hogy a békesség kedvéért adnak valakinek bérja­vítást, ahelyett, hogy becsülete­sen megmondanák, miért nem szolgált még rá Az emberek nagy többsége be­csüli, szereti a szigorú, de igaz­ságos és következetes vezetőket: az ilyenektől nagyon jól esik az elismerő szó — erre mondják: többet ér, mint kétszáz forint jutalom —, a kritika, a bírálat is meghallgatásra talál. A magya­rázat ott van, hogy az ilyen ve­zetők érvényesítik azt az elvet: csakis az egyéni elbírálás lehet igazságos, eredményes. A beve­zetőben említett példára utalva: Babos jobban dolgozik, mint Kulcsár, ám Adamecz az utób­binál gyengébb, összességükben jó eredményeket értek el, mégis hiba lenne azzal elintézni, hogy a „szaktársak” jól dolgoztak, Ahogy másutt, itt sincs helye semmiféle egyenlősdinek: a jót a közepestől, a közepest a gyen­gétől, az igyekvő gyengét a fe­gyelmezetlen lógóstól igenis kü­lönböztesse meg az anyagi és erkölcsi elismerés mértéke, von­jon közöttük választóvonalat, mert ez felel meg a társadalmi igazságnak és — mindinkább — az emberek egészséges erkölcsi érzékének, mércéjének. M. L Mélyszániási hajrá A kedvezőtlen időjárás, vagy­is a sok esőzés következtében mintegy kétezer hoSdnyi föld maradt felszántatlanul az ősz folyamán a gyomai Győzelem Tsz-ben. Ennek jó részén még szárlcúpok állnak. A szövetkezet főagronómusától kapott értesü­lés szerint a héten saját tulaj­donukban levő öt erőgépen kí­vül még 10 szán tótra,ktort kap nak a Körösi Állami Gazdaság­tól, a gépjavítótól, s a szomszé­dos termelőszövetkezetektől hogy az enyhe fagyot kihasznál­va, a lehető legnagyobb terüle­tet felszántsák. Természetesen gyorsítják a kint levő kukorica­szár lehordását is. A TÉLI HÓNAPOKBAN ÚJÍTSA FEL MOTOROS JÁRMÜVÉT, hogy az tavasszal már zavartalanul üzemelhessen' Most érkezett alkatrészajánlatunk: K—55 típusú motorke­rékpárhoz abroncs, nye­reg, benzin tan k. .v—175 típusú motorke­rékpárhoz vázalkatré- szek. Velorex rokkantkocsihoz tető, oldalfal. ■jf; egyéb alkatrészek. Gyújtógyertya: 95. hőértékű. 5623

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom