Békés Megyei Népújság, 1966. december (21. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-25 / 304. szám

A MEGY El ..PART Bt7:0 T T SÁG ES A MEGYEI TANÁCS LAP] A 1966. DECEMBER 25., VASÄRNAP Ara: 1 forint XXI. ÉVFOLYAM, 304. SZÁM Emlékezés és ......... írta: Pethő Tibor, az Országos Béketanács alelnöke Negyvennyolc órára elnémul­tak a fegyverek Vietnamban. Az á[meneti tűzszünet a béke és a szeretet ünnepén alkalmat ad arra, hogy a békéért küzdő em­berek visszapillantsanak a meg­tett útra és előretekintsenek a jövőbe. Ilyen elmélkedés köze­pette az emlékezetben felvillan­nak a régebbi múlt képei is, azok a karácsonyi napok, ami­kor 23 esztendővel ezelőtt a Moszkva előtti nagy síkságon a szovjet haderők először mértek súlyos csapást a hitlerista beto­lakodókra, e'I'-,—'to4tá'- » vát fenyegető veszedelmet és 300—400 kilométerrel ve ették vissza a német háborús gépezet legjobb csapatait. A negyedszá­zaddal ezelőtti események fel­idézése mindenesetre nemcsak emlékezés, hanem figyelmezte­tés az új háború megszállottjai­nak éppúgy, mint a békéért küzdő néptömegeknek. Akik borúlátóan ítélik meg az emberiség jövőjét, minduntalan arra hivatkoznak, hogy a nem­zetközi békemozgalom 17 esz­tendős tevékenysége ellenére ma ismét feszültség uralkodik a nagyhatalmak viszonyában és a nagy háború veszélyével fenye­gető imperialista akcióknak va­gyunk tanúi. Ez az okfejtés azonban nem fejlődésében vizs­gálja a világ eseményeit, és le­becsüli a ténylegesen elért ered­ményeket. Nem kétséges, 21 esz­tendővel a hitlerista Németor­szag j-porfc’prrr^ici \rpr'r'’cv^'■'e után a német militarizmus és az expanzív revanspolitika erői új­jászerveződtek a szövetségi köz­társaságban. Kétségtelen az is, hogy több mint 15 esztendővel a koreai háború kirobbantása után a tá­vol-keled térségben az Egyesült Államok fegyveres erői ma is­mét hadüzenet nélküli háborút folytatnak az indokínai félszi­geten. Ha mindehhez még hoz­závesszük a leszerelés megol­datlanságát, a gyarmati rend­szer teljes felszámolását akadá­lyozó politikai és gazdasági sakkhúzásokat, a nukleáris ar­zenál példátlan méretű felduz­zadását, akkor valóban azt kell mondanunk, hogy a nemzetközi békemozgalom előtt éppoly ne­héz feladatok állnak, mint akár másfél évtizeddel ezelőtt. A jelenlegi nemzetközi hely­zet és a békéért folyó küzdelem központi kérdése az Egyesült Államok vietnami háborúja. A helyzetet 1966 végén az jellem­zi, hogy az Egyesült Államok tovább fokozza katonai erőfe­szítéseit, másrészt, hogy jelen­tősen kiszélesedett a vietnami háború megszüntetését követelő tömegmozgalom. A béke helyreállításának útja csakis a Vietnami Köztársaság és a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítás! Front ismeretes pontjainak elfogadása. A Béke-világtanács legutóbbi genfi ülésén napnál világosabbá vált az, hogy e cél eléréséhez elengedhetetlen a nemzetközi munkásmozgalom akcióegységé­nek létrehozása és a békemoz­galom befolyásának ki széles! té­Európában a fő kérdés az eu­rópai biztonság létrehozása. A helyzet alapvető jellemvonása, hogy — a bonni kormányválto­zás ellenére — a nyugatnémet imperializmus változatlanul a fő veszélyt jelenti Európában. Ugyanakkor tény az, hogy min­den országban erősödik a felis­merés: haladéktalanul hozzá kell kezdeni az európai biztonsági rendszer megteremtéséhez. Az európai ■n.r'-vvor,j kájába új elemeket vitt De Gaulle francia elnök látogatása a Szovjetunióban és Koszigin szovjet miniszterelnök decem­beri látogatása Franciaország­ban. Ezenkívül a BVT ez év jú­niusi genfi ülésén javasolták az európai biztonság Magna Char- ta-jának kidolgozását, másrészt határozott programot adott a Varsói Szerződés Tanácskozó Testületének júliusi bukaresti értekezlete. Kétségtelen, hogy az utóbbi időszakban olyan esemé­nyek történtek tehát, amelvek az enyhülés folyamatának fon­tos elemeit hozták magukkal és általában az európai helyzet pozitív megváltozásának irányá­ba hatnak. Az európai államoknak, a bé­kéért küzdő összes társadalmi erőknek együttes erőfeszítésével — tekintet nélkül az ideológiai nézetek, vallási és egyéb meg­győződések különbözőségére — meg lehet oldani az európai biztonság problémáját. Bizonyít­ja ezt, hogy Európa minden or­szágában, magában a Német Szövetségi Köztársaságban is növeszik azoknak az erőknek a befolyása, amelyek síkra száll­nak a feszültség enyhítéséért, az államközi kapcsolatok átfogó fejlesztéséért. országaik +"1 *es függetlenségéért és nemzeti ar­culatának megőrzéséért 1966 karácsonya nehéz hely­zetben köszöntött rá az emberi­ségre. A 48 óra lejárta után is­mét eldördülnek a fegyverek Vietnamban, hullnak a romboló bombák a VDK városaira és falvaira. Feszült a helyzet Közép-Keleten és aggodalomra okot adó jelenségek mutatkoz­nak a latin-amerikai térségben is. Mégis, az ellentmondásos és bonyolult helyzetben a nemzet­közi békemozgalom eredményei bizalommal töltik el az emberi­séget. A békés együttélés esz­méje és gyakorlati politikája a nehézségek ellenére is tovább­fejlődött. Előtérbe került az eu­rópai biztonság ügye, előrelépés történt a kozmikus térség atom­mentesítésének kérdésében és fokozódott az Egyesült Államok diplomáciai elszigetelődése. Hazánk céltudatos békepoliti­kája újabb eredményekre veze­tett Nőtt Magyarország tekinté­lye, politikánk megbecsülést és újabb barátokat szerzett ne­künk. Népünk követendő útját kijelölte az MSZMP IX. kong­resszusa: „A cél, amely felé eredményesen törünk: népünk, nemzetünk további felemelkedé­se, hazánk felvirágoztatása, bé­kénk biztosítása,” Teljesítenék éves szállási tervüket A MÁV Békéscsabai Fűtőháza dolgozói december 24-ére teljesí­tették 1966. évi szállítási tervü­ket. A munkáiban különösen ki­emelkedő eredményt ért el a „Dó­zsa György” mozdonyvezető és a „Mező Imre” motorvezető szocia­lista brigád. Ugyancsak szerepe volt ebben a „Sallai Imre” kocsi­javító brigádnak, amely kongresz- szusd vállalásának megfelelően már december 20-ra teljesítette éves tervét. Jelenleg a fűtőház dolgozónak legfontosabb feladata a megnöve­kedett ünnepi személyforgalom zavartalan lebonyolítása. Az fizietek szilveszteri nyit vatartása December 31-én, szombaton az iparcikk- és az élelmiszerboltok a szokásos szombati, míg a ven­déglátóipari egységek a szokásos meghosszabbított zárásig lesznek nyitva. Január 1-én, vasárnap az ipar­cikk- és az élelmiszerboltok nem nyitnak ki. Az édesség- és a do- hányboltakban, valamint a ven­déglátóipari egységekben vasár­napi rend szerint tartanak nyit­va. DCellemes ha ráesőn [ti! A termelőszövetkezeti tagok új nyugdíjrendszere A termelőszövetkezeti tagok | jelenlegi nyugdíjrendszere 1958.' január 1-én lépett életbe. Ez, nagy jelentőségű intézkedés volt:! az 1960-ban bevezetett öregségi és1 munkaképtelenségi járadékkal együtt javította a termelőszövet­kezeti tagság szociális helyzetét, s különösen a szocialista átszerve­zés éveiben elősegítette a termelő­szövetkezetek fejlesztését. A je­lenlegi rendszer alapján kifize­tésre kerülő nyugdíjak és járadé­kok egy évre számított összege meghaladja az egymilliárd forin­tot. A Magyar Szocialista Munkás­párt IX. kongresszusának határo­zata szerint létre kell hozni a me­zőgazdasági termelőszövetkezeti tagok olyan új nyugdíjrendszerét, amely alapelveiben és rendszeré­ben azonos a bérből élőkével. Az erről szóló törvényerejű rendelet tervezetét a Minisztertanács leg­utóbbi ülésén megtárgyalta, elfo­gadta, s az Elnöki Tanács elé ter­jesztette. Az Elnöki Tanács pénteki ülé-, sén alkotott törvényerejű rende-1 let megállapítja, hogy a paraszt- ‘ Ságnak a nagyüzemi társasgaz­dálkodásban elért fokozatosan I javuló eredményei lehetővé te- | szik a termelőszövetkezeti tagok­ról való gondoskodás továbbfej-' lesztését. A törvényerejű rendelet és a végrehajtásáról szóló kormány-1 rendelet és SZOT-szabályzat a nyugdíjak megállapításánál fi­gyelembe veszi a termelőszövet­kezeti tag munkában eltöltött ide­jét, szakképzettségét, a közös munkáért kapott részesedést, s ennek megfelelően nagyobb nyugdíjat biztosít azoknak, akik többet és jobban dolgoztak. Megszűnik tehát a termelőszö- ; vetkezeti tagok nyugdíjrendszeré­ben az egyenlősdi, ami abban nyilvánult meg, hogy nyugellátá­sukat személyi jövedelmüktől függetlenül minden esetben havi 900 forint átlagos jövedelem alapján kellett megállapítani. A törvényerejű rendelet gon­doskodik az alacsonv összegű régi nyugdíjak emeléséről is. Öregségi nyugdíj A termelőszövetkezeti tagok kö­zül öregségi nyugdíjra azok a fér­fiak jogosultak, akik 65. évüket és azok a nők, akik 60. évüket be­töltötték és legalább 10 nyugdíj­évük van. Az öregségi nyugdíj összege tíz nyugdíjév esetén a termelőszö­vetkezeti tag havi átlagjövedel­mének 33 százaléka; 10—25 nyug­díjév esetén — évi 2 százalékos növekedéssel — az átlagjövedelem 63 százalékáig emelkedik; 25 nyugdíjéven felül minden további nyugdíjév után a> termelőszövet­kezeti tag átlagjövedelmének 1—1 százalékával nő, de nem lehet több átlagos jövedelmének 70 százalékánál. Az öregségi nyugdíj legkisebb összege 400 forint. Rokkantsági nyugdíj A rokkantsági nyugdíjhoz szükséges nyugdíjevek száma a bérből és fizetésből élő dolgo­zók nyugdíjrendszeréhez hason­lóan az életkortól függ. A korábbi jogszabályok a rok­kantságnak csak két csoportját ismerték, ezzel szemben az új nyugdíjrendszerben három rok­kantsági csoport szerepel, tehát e nyugdíjak mértékében jobban érvényesülhet a munkaképesség csökkentésének foka A jogosultsághoz szükséges nyugdíjévek esetén a rokkantsági nyugdíj: a 3. rokkantsági csoportban a havi átlagjövedelem 33 százaléka, de legalább havi 400 forint; a 2. csoportban a havi átlagjö­vedelem 38 százaléka, de legalább 430 forint; az 1. csoportban a havi átlag- jövedelem 43 százaléka, de leg­alább 470 forint. A rokkantsági nyugdíj összege a szükséges nyugdíjéven felül minden további nyugdíjév után — a huszonötödik nyugdíjévig bezá­rólag — a havi átlagjövedelem (Folytatás a 2. oldalon.) 13371520

Next

/
Oldalképek
Tartalom