Békés Megyei Népújság, 1966. december (21. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-25 / 304. szám

1966. december 25* 9. Vasárnap (Folytatás az 1. oldalról.) 2—2 százalékával, a huszonötödik évet követően pedig minden nyugdíjév után a havi átlagjöve­delem 1—1 százalékával nő. Az üzemi baleset következtében megrokkant termelőszövetkezeti tagok a felsoroltaknál magasabb összegű rokkantsági nyugdíjellá­tásban részesülnek. A baleseti rokkantsági nyug­díjra az a termelőszövetkezeti tag is jogosult, aki nyugdíjévét nem szerzett. Baleseti járadék, kártalanítási segély Ha a termelőszövetkezeti tag munkaképessége üzemi baleset vagy foglalkozási betegség követ­keztében csökkent, de nem rok­kant, baleseti járadékra jogosult. Ennek négy fokozata van. Az új jogszabály meghatározza ezekben a fokozatokban a baleseti járadék kiszámításának módját és legki­sebb összegét. A kártalanítási segély azt a termelőszövetkezeti tagot illeti meg, aki üzemi baleset vagy fog­lalkozási betegség következtében keresőképtelenné vált. Ennek a segélynek a havi összege az át­lagjövedelem 65 százaléka. A termelőszövetkezeti tagok új nyugdíjrendszere Nyugdíjévéit melőszövetkezetbe, ezzel a lehe­tőséggel 1967. december 31-ig él­hetnek. Megszakítás a nyugdíjévek között Ha a nyugdíjévként figyelembe vehető idők között egy huzamban 5 évet - meghaladó megszakítás van — ugyanúgy, mint a bérből és fizetésből élők nyugdíjrendsze­rében —, a megszakítást megelőző időt nem lehet számításba venni. Ez a rendelkezés is előnyösebb, mint a korábbi volt. Annak az ér­telmében ugyanis már két évet meghaladó megszakítás esetén fi­gyelmen kívül kellett hagyni a korábban szerzett nyugdíjéveket. kon kívül a betegségi és a bal­eseti biztosítási díjat is magában foglalja. A 7,5 százalékos társa­dalombiztosítási járulékon felül a termelőszövetkezetek saját alap­jukból fedezik a tagokat a jog­szabályok szerint megillető be- nyugdíjévek tegségi, terhességi, gyermekágyi állapítottak segélyeket, ami a közös munka vonatkozó szabályokat. Az egyéb ' termelőszövetkezeti feltételek fennállása esetén a figyelembevételével nyugdíjra nem jogosult termelő- meg. Az így megállapított öreg- után felosztható részesedés to- szövetkezeti tag férfiak 70., a nők ségi és rokkantsági nyugdíjakat | vábbi 2,5 százalékát jelenti, pedig 65. évük betöltése utón io százalékkal, de legfeljebb 750 A termelőszövetkezeti tagok a vagy teljes munkaképtelenségük forintra, az özvegyi nyugdíjakat nyugdíjosztályuknak megfelelő esetén az eddigivel azonos össze- I ugyancsak 10 százalékkal, de leg- | jövedelmük után — ugyanúgy, gű járadékot kapják. | feljebb havi 400 forintra, a félár- mint a bérből és fizetésből élők — Az új rendelkezés annyiban tér I vák ellátását 10 százalékkal, de progresszív nyugdíjjárulékot fi­Nyugdíjosztályok, a nyugdíj alapja el az eddigi szabályozástól, hogy az öregségi és munkaképtelenségi járadékosok 65. évüket betöltött vagy rokkant feleségük után havi 40 forint házastársi pótlékot kap­hatnak. II nyugellátások folyósítása legfeljebb 200 forintra, a szülőt- j zetnek. len (teljes) árvák ellátását ugyan-1 A termelőszövetkezetek és a csak 10 százalékkal, de legfeljebb tagok tehát ugyanolyan mértékű A termelőszövetkezetben tag­ként dolgozó nyugdíjasok és jára- iasoknak é_ iáradékosoknak nincs dékosok, amennyiben fizikai í ® laraaekosoKnaK nincs havi 400 forintra kell emelni. A szülői nyugdíjakat ugyanúgy emelik, mint az özvegyi nyugdíja­kat * A nyugdíjakat és járadékokat a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság kü­lön kérelem nélkül felemeli, te­hát ezzel kapcsolatban a nyugdí­munkát végeznek, nyugdíjukat, illetve járadékukat a közös mun­kából származó jövedelemre való tekintet nélkül megkapják. A nem fizikai munkát végzők nyugdíja vagy járuléka csak addig folyó- A termelőszövetkezeti tagot a átható korlátozás nélkül, amíg a ...................nyugdíjas, járadékos teljesítmé j övedelemelosztás sajátosságai miatt és nyugdíja megállapításé teendőjük. A járulék fizetésének rendszere A magasabb színvonalú nyug­díjrendszer bevezetése szükséges­társadalombiztosítási terheket viselnek, mint a bérből és fize­tésből élő dolgozók és munkál­tatóik. Az új nyugdíjrendszer hatályba lépése Az új nyugdíjrendszer intézkedé­sei 1967. január 1-én, az új rendsze­rű járulékfizetésére vonatkozó ren­delkezések pedig 1968. január 1- én lépnek életbe. Ennek megfelelően a termelő­szövetkezeti nyugdíjrendszer ha­tálya alá tartozók nyugellátását Nyugdíjévként azokat a naptári éveket kell számításba venni, amelyekben a férfi termelőszö­vetkezeti tag 150, a női tsz-tag 100 | tízórás munkanapnak megfelelő munkát végzett a közös gazdaság­ban. Ha a termelőszövetkezeti tag egy naptári évben ennél kevesebb ideig vett részt a közös munká­ban, munkaidejét nyugdíjhóna­pokra kell átszámítani oly módon, hogy a férfiak 13, a nők pedig 8 tízórás munkanappal szereznek egy-egy nyugdíjhónapot. Egy nap­tári évben természetesen csak egy nyugdíjévét lehet szerezni. A nyugdíjév megszerzéséhez több munkanapot jelenleg azért nem lehet előírni, mert a tagok j jelentős részének foglalkoztatása nem biztosítható egész éven át. A 150 tízórás munkanap egyébként csaknem 190 nyolcórás munka­napnak felel meg,, A bérből és fi­zetésből élők számára 60 vasár­napot és fizetett ünnepnapot, ezenkívül a munkaviszonyban el­töltött évekkel növekvő, de leg­alább 12 nap fizetett szabadságot biztosítanak a rendelkezések. A jogszabály ezeken kívül figyelem­mel volt arra is, hogy helyes és szükséges, ha a mezőgazdasági ter­melőszövetkezeti tagoknak évente legalább 50 munkanapjuk van háztáji földjük megművelésére, hiszen az onnan származó tenné- kék feltétlenül szükségesek az el­látásukhoz. Munkaviszonyban, kisinari szö­vetkezetben és a kisipari nyug­díjbiztosításban eltöltött időt is számításba kell venni. Az 1967. évet megelőző nyug­díjévek kiszámítása változatlan marad. Továbbra is azt a naptári évet lehet nyugdíjévként figye­lembe venni, amelyben a terme­lőszövetkezeti tag férfi legalább 120, nő legalább 80 munkaegysé­get teljesített. Az új rendelkezések lehetővé teszik, hogy azok a családtagok, akik belépnek a termelőszövetke­zetbe, az ezt követően egy éven belül kérhessék a családtagként a közös munkában töltött idejük beszámítását nyugdíjidejükbe. Erre akkor van lehetőség, ha a családtag a beszámításra kért év­ben az akkor előírt, a nyugdíjév megszerzéséhez szükséges legki­sebb munkamennyiséget teljesí­tette és a nyugdíjjáradékot — nyugdíjosztálya szerint — vissza­menőleg megfizeti. Ilyen módon legfeljebb 5 évet lehet beszámí­tani. Azok a családtagok, akik 1967. január 1. előtt léptek be a ter­__ __ nye a naptári évben nem halad- * tette a járulékfizetési rendszer már 1967. január 1-től kezdődően nak egyszerűsítése céllTbóí min-! tó meg a 120 munkanapot. Ha a megváltoztatását is. A termelő-j az új rendelkezések szerint álla­den naptári év eleién __ előző évi i nem fizikai munkát végző terme- ! szövetkezetek a közös gazdasag- pitják meg és folyósítják. A járu­1 J lőszövetkezeti tag ennél több tóm végzett munka utáni részese- lékokat viszont mind a termelőszö­munkanapot dolgozott, nyugdíj, | dés címén felosztható jövedel- vetkezetek, mind a termelőszövet járadék folyósítása az év végéig ! mük után egységesen 7,5 százalék kezeti tagok az 1967. évre vonat' személyi jövedelme alapján — nyugdijosztályba kell sorolni. A személyi jövedelem összege a zárszámadásban az illető tag javára a közös munka alapján ki­mutatott részesedés. Amennyiben a termelőszövetkezeti tag családi, részes, stb. művelést is folytatott, figyelembe kell venni az ebből elért jövedelemnek a tag munká­jával arányos részét is. A jogszabály 21 nyugdíjosztályt állapít meg. A legalacsonyabb osztályban a nyugdíj alapjaként! figyelembe vehető jövedelem havi 900, a legmagasabb osztályban pe­dig havi 5000 forint A nyugdíj összegét azokra a nyugdíjosztályokra meghatározott jövedelmeknek az átlaga alapján számítják ki, amelyekbe a terme­lőszövetkezeti tag az irányadó időszakban tartozott Irányadó időszakként a nyugdíjazás évét megelőző negyedik naptári év el­ső napjától a nyugdíj megállapí­tásáig terjedő időt veszik számí­tásba. Az általános szabályoktól elté­rően annál a termelőszövetkezeti tagnál, akinek folyamatos a tag­sága, 1967. január 1-től egészen nyugdíjának megállapításáig, csak az új nyugdíiosztály szerinti jö­vedelmet veszik figyelembe. Az új nyugdíjrendszer a terme­lőszövetkezeti szakmunkásokra is kiterjeszti azt a kedvezményt, amelyet (az ipari szakmunkások élveznek. Az előírt feltételek fennállása esetén jogukban áll, hogv tényleges személyi jövedel­mük hélvett a szakmájukra irány­adó átlagos kereset figyelembe­vételét kérjék, ha ez számukra kedvezőbb. Házastársi pút'ék, hozzátartozói nyugellátások Az új rendelkezések lehetővé teszik, hogy az öregségi, illetve 1 rokkantsági nyugdíjas házastársi pótlékban részesüljön, amennyi­ben házastársa 60. életévét betöl­tötte, vagy rokkant és nincs 360 forintot meghaladó keresete, jö­vedelme, nyugdíja. A házastársi pótlék összege — a bérből és fi­zetésből élőkéhez hasonlóan — ál­talában havi 100 forint. A már nyugdíjban vagy jára­dékban részesülőknek igényelni­ük kell az új rendelkezések alap­ján járó házastársi pótlékot. Az özvegyi nyugdíj legkisebb összege havi 300 forint, a félárváé havi 150, a szülődén (teljes) ár­váé pedig havi 300 forint. tiregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék Az új nyugdíjrendszer változat­lanul hagyja az öregségi, munka­szünetel. A régi nyugellátások emelése Az 1967 előtt megállapított öregségi és rokkantsági nyugdí­jakat havi 400 forintra, a gondo­zási pótlékkal kiegészített rok­kantsági nyugdíjakat havi 470, az özvegyi nyugdíjakat havi 300. az özvegyi járadékokat havi 200, a félárvák ellátását havi 150, a szü­lődén (teljes) árvák ellátását pe­dig havi 300 forintra kell emel­ni. Ettől eltérően emelik azokat a nyugellátásokat, amelyeket leg­alább 10 évi munkaviszonyban töltött idő és ezen felül szerzett társadalombiztosítási járulékot kozóan még a régi rendelkezések fizetnek, amely a nyugdíjjárulé- szerint fizetik. (MTI) Karácsonyi tűzszünet Vietnamban Dél-Vietnamban szombatom haj­nalban — magyar idő szerint pénteken éjfélkor — elhallgattak a fegyverek és megkezdődött a karácsonyi tűzszünet. Ennek ke­retében az amerikaiak január 31-e óta első ízben Észak-Vietnam bombázását is szüneteltetik, a felderítő repülések azonban foly­tatódnak. A tűzszünet előtti utolsó na­pon, pénteken az amerikai légi­erő F—105-ös vadászbomlbázód Dien Bien Phu krönyékén 7 hi­dat romboltak le. A kará­csonyi tűzszünet első 8 órájában a saigoni amerikai katonai pa­rancsnokság négy kisebb incidens­ről tett jelentést. Ky tábornok, saigoni miniszterelnök pénteken üzenetet intézett az úgynevezett alkotmányozó nemzetgyűléshez. Harcias nyilatkozatában kijelen­tette, hogy kormánya elhatároztó, „megbuktatja a kommunista stra­tégiát”. (MTI) Huszonöt éve jelent meg a Népszava 1941-es karácsonyi száma Amidőn Hitler ■í*' hordádnak és Mussolini Ebben az ünnepi népfrontszám- agresszivitása ban Szakasdts Árpád és a baloldali végképpen fenyegető veszéllyé szociáldemokraták, Kállai Gyula nőtt, a kommunista pártok kidől- és vele a kommunisták egész gözitáik antifasiszta népfrontpoli- sora, Szekfű Gyula, Bajcsy-Zsi- tikájukat. Ezt 1935-ben a Komin- linszky Endre, Móricz Zsigmond, tem VII. kongresszusa hagyta jó- Darvas József, Benedek Marcell vá. Attól kezdve a KMP fokozott céltudatossággal építette a mun­kás-paraszt szövetséget és a tár­sadalom valamennyi egészséges rétegét tömöríteni igyekezett e szövetség köré. Az alap természe­tesein a munkásegység kiharco­lása volt. E küzdelemben a súlyos akadá­lyok egész sorát kellett a pártnak elhárítania. Illegalitásban lévén, csak lépésről lépésre sikerült elő­renyomulni. Horthy fasizmusa és a reakciós segédcsapatok egész dandárja barbár dühvei lépett fel minden haladó gondolat és törek­és mellettük a közéleti személyi nyebb az elpusztulás, mintha so­kan, nagyon sokan megértik egy­más szavát”. Bajcsy-Zsilinszky Endre a kossuthi függetlenségi gondolatot elemezve szólt kortár­saihoz: ....bármennyire is bizony­t alan a harc kimenetele, de nem hozhat végleges bukást egy nagy­lelkű és bátor nemzet számára, ha minden erejével kiáll nála sok­szorta hatalmasabb erőkkel szem­ben is...” Móricz Zsigmond ugyan­csak történelmi példára hivatko­zott: „Petőfi az egyetlen, aki soha egy pillanatra sem feledte él, hogy azonnal és végzetesen fél ne ségek népes tábora jelentkezett emelje a szavát a nép mellett. hitvallásával. sorok írója úgy is, mint a szóban levő lappéldány egyik szerzője — élő tanúja a kommunista akció hallatlan sike­rének. Tény: a népfron t pol i ti ka benyomult a magyar közéletbe. Megvetette a lábát a szakszerve­zetekben, a szociáldemokrata pártban, a legkülönfélébb mun­kásegyesületekben és tért nyert a haladó polgári értelmiségiek so­raiban. A siker titka: a kommu­nista párt képes volt megértetni képtelenségi es özvegyi járadékra i tervbe vette. vés éllen, a fasisztaellenes szervez- az ország legjobb elemeivel: a kedésben érdekelt politikai erők népfrontpolitika harcos an+ifa- viszont aggasztóan szétzilált hely- siszta politika, ami nélkül Ma- zetbe szorultak. Nem kétséges: gyarország függetlensége és sza- a közös fellépés a fasizmus ellen a badsága nem valósulhat meg. kommunisták szervező munkája Szakasits Árpád a lap első olda- nélkül semmiképpen nem történ- ián tette közzé a közös jelszót: hetett volna meg. Független, szabad, haladó Ma­Hosszú és nem mindig egyenes gyarországot' |És hozzátette: „Ma- vonalú fejlődés után a párt erő- gyarország szabadsága és függet- feszítéseit siker koronázta. Meg- lensége, a népszabadság gondolata jelent a Népszava 1941-es kará- és a szociális haladás nem a pilla- csonyi száma, amelyben a kom- nat politikád jelszava tehát, ha- munisták oldalán együtt tettek hi- nem mélyen átgondolt és a ma­iét a szociáldemokrata baloldal gyár történelemben gyökerező képviselőd a legkülönfélébb pat- életprogram”. Szekfű Gyula utalt rióta irányzatok harcosaival a fa- a történelmi konkrét viharra és sizmus ellen, amely mint a „ti- leszögezte: „...már nem arról van nánctőke legreakciósabb, legsovi- szó. hogy milyen négy fal közül nisztább, legimperialistább éle- léptünk ki és.térünk vissza, ha- meinek nyílt terrorista diktatúrá- nem bizonyos dolgokban meg kell ja” — Magyarország felfalását is értenünk egymást mert különben egyenként, különállva még köny­Egész élete egyetlen harc volt, egyetlen nagy eszme érdekében: megszüntetni a jogtalan és okta­lan rabságot...” Kállai Gyula „Az önálló államalapítás” című cikké­ben — áttekintve a nemzeti tör­ténelmet — állapította meg: ....egy magasabb gazdasági és po­litikai rendszerbe sohasem lehet beilleszkedni az ország független­ségének és szabadságának feladá­sa árán... csak az.ország legtelje­sebb függetlensége biztosíthatja a társadalom haladó irányú átala­kítását...” A korabeli magyar reakció ^ felhördült. Lemérte a nép- frontmesnyilatkozás hatását és erejét. Megrettent tőle. Volt oka rá. A kommunisták tekintélye ha­talmasan megnőtt. A szociálde­mokrata párton belül a baloldal végre érvényesítette ereiét: félre­állította a jobboldalt és mozgósí­totta a párt valamennyi becsületes fs«iát. A kommunisták vezette akció bébi zonví tóttá: demokra­tikus nemzeti egységfront nélkül az erők szétfergáesolódnának. És ha ez bekövetkezik, akkor a nem- ze+gvi.ikos fasiszta erők kereked­nek felül. Ezért volt kemény esa- oás ez a siker mindazokra akik akafi^lvnztá'k a rmmkásegység lét­rehozatalát és hallani sem akar­+plr Izoorrmtrtí ta közös politikai akciókról. Ezzel

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom