Békés Megyei Népújság, 1966. december (21. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-18 / 298. szám
1966. december 18. 4 Vasárnap A család és a nép ügye Félmillió karácsonyi pulyka a megyéből 32 vagon tartósított baromfi Békéscsabán Egyik olvasónk panaszolta: megállapodást kötött bizonyos építőipari szövetkezettel, hogy tatarozzák családi házát. A munkát meg is csinálták, mégis egy és más nem tetszett a megrendelőnek. Például, hogy az építőbrigád némelyük tagja — úgymond’ a megrendelő „zsebére” — túlon-túl hosszadalmas ebéd-, tízórai- stb. szüneteket tartott, nem valami lelkesen használta ki a 8 óra munkaidőt. A felújítási munkák kicsit el Is húzódtak, határidőn túl lettek készen, s mivel az ilyen építkezés a háziaknak is sok munkával, takarítani valóval jár, felborult az idei szabadságprogramja. Végül pedig az esős idő beálltával jelentkezett egy-két ,,minőségi” hibája is a tatarozásnak. Helyenként beázik az új tető. Nem véletlenül említettük a szóban forgó példát. A munkaidő nem teljes kihasználása, elcsúszások a programban, a tervezett határidők ki tolódása, s a minőségi hibák sok kárt okozlak a népgazdaságnak, gyengítették az életszínvonal emelésének lehetőségeit. Amit — néhány ember felelőtlen munkája miatt — egy-egy család „házi költségvetése” fájlal, azt az ipar és a mezőgazdaság különböző területein nagyobb szabású nemtörődömségek, hanyagságok, szervezetlenségek miatt az egész nép megérzi. A IX. pártkongresszus határozataiban őszintén kimondja: „Gazdasági fejlődésünk elemzése — az egészében pozitív képen belül — azt is mutatja, hogy a magunk elé tűzött kongresszusi célokat nem tudtuk teljes egészében elérni. A nemzeti jövedelem növekedése elmaradt a tervezettől.’’ Ha az okokat elemezzük, hasonló jelenségeket találunk — nagyban, mint az előbb említett példában kicsiben. A munka színvonala nem felelt meg a követelményeknek, a termelékenység nem a kívánt mértékben emelkedett. Baj volt a termelés kellő megszervezésével. Sok kárt okozott egyes helyeken a fegyelmezetlenség. Másutt nem gondolkodtak előrelátóan, nem használták ki az összes lehetőségeket. Mennyi konkrét esetet Ismerünk megyénkből is, amikor például az éleim ifezeripamak okozott gondot az ütemtelen szállítás, vagy éppen a szállítóeszközök hiánya. Ismerünk üzemet, ahol évek óta hever kihasználatlanul a vadonatúj gép, mert elmulasztották megfelelő beruházással az üzembe állításhoz szükséges műszaki feltételeket biztosítani. Másutt üzemel ugyan a korszerű berendezés, de kapacitása csak félig vagy kisebb töredékben van kihasználva. Hányszor előfordul, hogy egy-egy sürgős és pillanatnyilag beszerezhetetlen alkatrészt sokkal nagyobb önköltséggel állít elő valamelyik üzemünk, mint amennyiért a: nagykereskedelem szállítani tudná. De csak egy hónap múlva szállítják, s addig, nincs idő várni. Mindannyian ismerünk olyan példákat, amikor a statisztikákban, a jelentésekben kimutatható, hogy egy- egy gyár, építőipari vállalat teljesítette termelési, tervét, csak éppen nem lehet használni a gépet, amit készítettek, nem lehet még beköltözni a lakásba, vagy berendezni az üzletet, amit felépítettek stb. Pártunk Központi Bizottsága 1061 decemberi határozatában fellépett a kedvezőtlen jelenségeik ellen, A gazdaságok, üzemek, gyárak vezetői, a műszaki emberek, a dolgozók, munkások és alkalmazottak széles tömegei megértették a párt irány- mutatását, s a munka szürke hétköznapjain, a satupadok, tervezőasztalök, szerszámgépek mellett és a traktorok nyergében tettekkel járultak hozzá a határozatok érvényesítéséhez. Az elmúlt évben már számokkal, adatokkal volt mérhető a javulás, megmutatkoztak a további fejlődés tendenciái. S kidolgozásra került a harmadik ötéves terv, valamint a gazdasági irányítás reformja. Az idei első háromnegyed év tapasztalatai már azt bizonyítják, hogy gazdasági fejlődésünk fő vonalaiban megfelelt a harmadik ötéves terv céljainak. Az %>ari termelés a tervezettnél gyorsabban emelkedett, a termelés színvonala — várhatóan — több mint 6 százalékkal haladja meg a múlt évit. Az iparban 5 százalékkal emelkedett a termelékenység. Termelésünk növekedését pedig a tervezettnél kisebb létszámnöveléssel tudtuk elérni. A társadalom fejlődésének alapvető célját, azt, hogy népünk kulturális és anyagi felemelkedése mind határozottabban bontakozzék ki. az élet- színvonal mind jelentősebben emelkedjék, csakis munkánk eredményeivel * érhetjük el. A harmadik ötéves terv fontos vonása a munka hatékonyságának növelése. Nem csupán növekvő termelésre van szükség, hanem mindinkább a gazdaságosság, a nyereség növelésére. A népgazdaságot önmagában nem elégíti ki az Ipari termelés általános emelkedése akkor, ha ez nem jár együtt a termékek önköltségének csökkenésével, a minőség és a műszaki színvonal javulásával, az exportkövetelményekhez való fokozott alkalmazkodással. Ezeken a célokon munkálkodni nemcsak valamiféle központi, magas szintű gazdasági irányító testület feladata, hanem olyan munka, melyben minden üzem, minden gazdaság, minden szövetkezet, minden munkahely dolgozójának részvételére szükség van. Amiképp a család otthonát csak körültekintő, lelkiismeretes munkával lehet — és érdemes — szebbé varázsolni, éppen úgy mindnyájunk dolgában, a haza holnapjának építésében a nép legfontosabb ügyében is az okos, áldozatos gonddal végzett munka. visz közelebb a célhoz. Vajda János ICözületek munkaerőigénye Az EM 44. sz. AH. Építőipari Vállalat azonnal felvesz — budapesti munkahelyekre — fémcső-állványozókat, ácsokat, hidegburkolókat (gyakorlattal!), kőműveseket, kubikosokat és férfi segédmunkásokat. Családfenntartóknak havi 360,— Ft (napi 15,— Ft), nem családfenntartóknak havi 240,— Ft (napi 10,— Ft) különélést dijat fizetünk, amennyiben vidéki lakásbejelentéssel rendelkeznek és állandó lakóhelyükre naponta nem térnek haza. Munkásszállást és napi kétszeri étkezést — térítés ellenében — biztosítunk. Xanácslgazolás és munkaruha, szakmunkásoknak szerszám szükséges, rím: Budapest V« Kossuth Lajos tér 13—15, munka erögazdálkodás, 568 Építőipari szak- és férfi segédmunkásokat azonnal felveszünk. Munkás- szállást, meleg étkeztetést biztosítunk. Különélést pótlékot fizetünk. Jelentkezés: Főv, i, se. Építőipari Vállalat, Budapest V., Zrínyi utca 16. 5032 Hegesztőket, Diesel-motor szerelőket nagy gyakorlattal azonnal felvesz a Felsőnyomási Állami Gazdaság. Természetbeni juttatás. x A Békés megyei Moziüzemi Vállalat azonnali belépéssel két elektroműszerész képesítésű dolgozót keres műszaki ellenőrnek. Jelentkezés: személyesen vagy írásban 1966. december 24- >g. Cím: Békéscsaba, Tanácsköztársa- Ság útja 22. 1067511 A Csongrád—Békés megyei Vas-, j Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat telepe Békéscsaba, Kazinczy utca 1/a felvételre keres 1 fő vas-műszaki eladósegédet és 1 fő kocsikísérőt. 106791 A Békéscsabai Építő- és Épületkárban tartó Ktsz 1 fő bádogos és 2 fő víz- és fűtésszerelő szakmunkást vesz fel. Mielőbbi jelentkezés: Békéscsaba, Kinizsi u. 12. sz. alatti központban. A Baromfiipari Országos Vállalat békéscsabai és orosházi gyáregységei jelentős munkával járulnak hozzá az ünnepi felkészüléshez az országban — de határainkon túl is. Ilyenkor különösen nagy a kereslet a tartósított baromfifélék iránt. Közismert, hogy Nyugat-Euró- pában például egyes országokban elképzelhetetlen a karácsony pulyka nélkül. Az idén minden eddiginél nagyobb volt a kereslet, s többet is dolgoztak fel a baromfiipar üzemeiben, mint az előző esztendőikben. Békéscsabán 300 ezer, Orosházán pedig 200 ezer pulykát tartósítottak — különféleképp feldolgozva — a mai napig. A Kifizették a dobozi négyes találatot Már hírt adtunk arról, hogy a lottó 47. játékhetén négyes találatot értek el Dobozon. A nyertes — Bucsai Sándor tsz- tag — időközben jelentkezett, s elmondta: ez év áprilisa óta lottózik rendszeresen, hetente három szelvénnyel. Kollketívájuk október végén felbomlott, s így ő „egyedül” maradt, de állandó számaival tovább játszott. Megérte, hogy nem adta fel a reményt. mert öt héttel a kollektíva felbomlása után négyes találata lett. A szerencsés lottózó részére a 80100 forintos nyereményt a napokban fizette ki az OTP gyulai fiókja. Az összeget egyelőre a helyi postahivatalnál betétbe helyezte, s majd házat akar vásárolni. A 48. héten öten értek el megyénkben négyes találatot. Az egyébként 66 ezer forintot erő négytalálatos szelvények tulajdonosai sarkadi, gyulai, gádorost és orosházi lottózók. legtöbbet az NDK-ba és Nyu- gat-Németországba szállítanak, pénteken pedig egy camion Olaszországba indult a frissen készült pulykákkal. Békéscsabán 320 ezer. Orosházán pedig 240 ezer libát dolgoztak fel. Az idén a békéscsabai üzemben — melynek 30 különböző terméke más és más feldolgozásban készíti elő a háziasszonyok számára a írnom ebéd- ndkvalót — 100 vagonnal több árut készítettek, mint az elmúlt évben. Bár termelésük legnagyobb része exportra megy, a kereskedeleminek juttatott készletek is jelentősek. Jelenleg 32 vagon mélyhűtött baromfifélét tárolnak a Békéscsabai Híi- tőházban. Nem kell tehát aggódni az ünnepekre! Orosházán a kongresszusi versenyben négy és fél milliós többletet ért él a baromfikon- zerv üzem, 215 százalékkal teljesítve vállalását. Különleges cikkeik közül 6 vagon libamájkrémet, ugyanennyi szárnyaspástétomot, 1 millió 600 ezer pohárba csomagolt libazsírt és 8 vagon pácolt, füstölt libamellet készítettek. J. Bőséges Italáru-ellátás as ünnepekre Legkedveltebb a ponty és a harcsa Évről évre jobban tartja magát az az évszázados hagyomány, i hogy karácsonyra ünnepi eledel i a halféleség. Érdekes adatokat i kaptunk Budapestről, ahol tavaly 4600 mázsa hal fogyott el, az idén pedig már 5 ezer mázsa forgalomra számítanak karácsony hetében. Érdekes viszont az is, hogy megyénk székhelyén, Békéscsabán is megnövekedett a halfogyasztás. A gyomai Viharsarok Halászati Termelőszövetkezet Békéscsabán létesített két elárusító egységét néztük meg: a Halászcsárdát és a j halboltot. A Halászcsárda 1966. november végéig 1 millió 900 ezer I forintot forgalmazott halételekből. Szerényen számolva 20—25 : ezer ember étkezésének felel meg. Élő halból viszont a halbolt ez j évben 160 mázsa halat adott el, |És a várható karácsonyi nagy forgalomra egyheti ellátásra 10 má- | zsát rendelt. A legkedveltebb a | ponty és a harcsa, viszont kap- í ható keszeg és angolna is. Talán azért is vált egyre ked- i veltebbé a hal mint ünnepi ele- ! del. mert sokféle módon tudják j elkészíteni. Egy 1662-ből szárma- ! zott szakácskönyv például 189 fé- j le halétel receptjét közli. Az igaz, hogy növekedett a hal- í fogyasztás, de még egyelőre idény- szerű. Jóllehet bizonyos mértékben a halas vizeink, halállományunk és haltermelésünk csökkenése az oka, hogy a régen mindennapos haleledel ünnepi étellé változott. Pedig már ott tartunk, j hogy az importtal együtt több is ! fogyhatna. A világon átlagosan, j egy főre 9—10 kiló hal jut éven- ! te, mi a növekedő fogyasztás elle- ' nére is túl szerényen vagyunk eb- í bem érdekeltek. Az egy főre jutó évi halfogyasztásunk alig haladja meg a másfél kilót. Stralsund—Stockholm—Helsinki o A szobrász bosszúja Európa leggazdagabb rézbányája — Szauna és szeszfogyasztás Szauna! Csurog az izzadság, zihálnak az agyoncigarettázott tüdők a 100 fokos száraz melegben. Később előkerülnek a vizes nyírfavirgácsok is, hogy mire aléltan kivánszorgunk e tüzes kövekkel felfűtött ördögkemencéből, olyanok legyünk tetőtől talpig, akár a rák. A tus vagy kis tengeri fürdőzés azonban helyrebillenti a tá- molygó társaságot, s ahogy a hölgyek megjönnek a vízparti sétáról, már a harmadik narancslénél tartunk valameny- nyien, tiszta és fenyőillatú lepedőinkbe burkolózva. Szinte újjászületett az ember e rövid órácska alatt, s a szomjúságon kívül farkasóhség gyütri. —1 Az igazi szaunázás, különösen faluhelyen, úgy is kezdődik, hogy a gazda lábasban kolbászt, virslit rak a melegedő kövek fölé — fog mesébe göndör hajú, pipacsutorát rágcsáló vezetőnk. — Mire aztán végez a család a fürdéssel, az ott jól átsül, s csak krumplit meg sört kell az asztalra tenni, kezdődhet a lakomázás! Elmondja még, hogy 1917 után, midőn Finnország visszanyerte nemzeti függetlenségét, s a kulturális élet fellendülésével együtt a már korábban említett nagyszabású építkezési program megvalósításához fogtak, az első új i kőépületeknél elhagyták a szaunákat, az egészséges finn életmódnak ezt a jellegzetes alkatelemét. Néhány év múltán azonban — éppen a faluról városokba áramló munkásság követelésére — a tervezők engedtek a tömegigénynék, s ma megint ott tartanak a finnek, hogy lakóház, intézmény nincs szauna nélkül. — És milyen múltja van ennek a fürdőnek? A finnek mióta szaunáznak? — fordul érdeklődéssel bajai sebész útitársunk a vezetőhöz. Északi rokonunk kiveszi szájából a csibukot, hamiskásan ránk hunyorít, majd szellemesen egy kérdéssel válaszol. — Mikor mondtak le a magyarok róla? Ha a szaunázás szükséges és egészséges voltáról szót ejtettünk, ne menjünk el hangtalanul egy másik, ellentétes előjelű probléma mellett sem. Ez a töményszesz-fogyasz- tás mértóktelensége! Pedig az alkohol állami monopólium Finnországban, igen magas adóval, ami tulajdonképpen az italozás mérvének csökkentését célozná. Mit eredményez azonban a valóságban? Vígan folyik a csempészés, a főzőcske, a zugitalmérés! Vagyis: ellenőrizhetetlen csatornákon felbecsülhetetlen mennyiségben ömlik a többféle erős ital — sokszor életveszelyes anyagok felhasználásával! — a finn szeszkedvelők kulacsaiba. Sok esetben, lesz kórházi, rendőrségi akta az ilyen dologból, nem egy végződik halállal — a megrögzött alkoholistákat azonban e riasztó esetek éppen úgy nem tartják vissza a szeszfo- gyasztásiól, mint ahogyan a kirótt pár hónapos büntetések sem veszik el a főzőcskézők kedvét a szeszgyártástól. Csak egv élményünket illusztrációként a jelenséghez! Megérkezésünk estéjén mintegy 40—50 főnyi ifjú had táborozott le hotelünk ajtajában meglehetősen illuminált állapotban, pálinkát remélve csomagjainkból. Miután nem szolgálhattunk ilyesmivel, hangos hő- börgésbe fogtak „ügyfeleink”, leállítottak és felborítottak egy arra haladó személykocsit. s csak a segítségül hívott rendőrségi riadóautó jöttére párologtak el a környékről. Most pedig a tinin gazdasági életről szereti nék rövid összefoglalást nyújtani. A finn gazdaságról, amelynek alaptőkéjét az ország hatalmas, tavakkal, sziklákkal vadregényes erdőségei biztosítják A köztársaság tulajdonát 337 ezer négyzetkilométernyi terület jelenti. Nagyobb ez, mint Nyu- gat-Németország vagy Olaszország földje, belőle 71 százalék fás, erdős vidék, 7 százalék víz, s csupán 9 százalék a mezőgazdasági termőterület. Okozatszerű ilyenformán a fejlett fafeldolgozó- és cellulózeipar, ami közel 70 százalékban exportra termel. A faiparnál kicsit később fejlődött ki a finn vasipar, szintén jelentős exportlehetőséggel.
