Békés Megyei Népújság, 1966. december (21. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-18 / 298. szám
1968. december 18. 5 Vasárnap Mi okozza az időnkénti vízhiányt Békéscsabán ? ÚJ ÜZEM A KÖZSÉG PEREMÉN Jövőre részben mér Sokszor okoz kellemetlen meglepetést Békéscsabán a bérházak emeleti lakóinak a vízihiány. Aki iőz, mos vagy éppen mosakodik, ilyenkor tanácstalanul áll a csap előtt: vajon mikor jön meg a „kedve” újra, hogy vizet adjon? Nyáron még érthető, hogy a nagy felhasználás miatt csökken a nyomás és a magasabb helyekre időnként nem jut fel a víz. Télen azonban nehezebb erre indokot találni. Pedig csúcsfogyasztás idején most is vannak zavarok. Mi okozza a bajt? Ahogy Priskin Gyulától, a Békés megyei Víz- és Csatornamű Vállalat igazgatójától megtudhatjuk, először is az, hogy mindössze 30 centiméter átmérőjű csövön érkezik a víz a városba, ami már nem győzi az igényeket kielégíteni. Ehhez most még egy másik körülmény is hozzájön: október 1-től négy szivattyú helyett csak kettő működik a városi vízműtelepen, mert kettőt leszerelnek és azok helyett nagyobb teljesítményűt szerelnek be. Az új szivattyúk abba a víztoronyba nyomják majd a vizet, amelynek az építését 1967 első fél évében kezdik meg és két év alatt készítenek el. A vízkérdés persze a víztorony üzembe helyezése után sem oldódik meg véglegesen. A növekvő Igények alapján feltétlenül szükséges Újkígyósról egy második vezetéket is megépíteni, mégpedig olyat, amelynek 40 centiméter az átmérője. Onnan jelenleg 5—6 ezer' köbméter víz érkezik, bár a kút teljesítőképessége egyharmaddal több. Outokumpuban pedig mostanában fedeztek fel egy olyan gazdag rézlelőhelyet, aminek hozama Európában rövidesen a legmagasabb fokra emeli Finnország réztermelését. Az ország gazdaságának volumene egyébként általános1 és erőteljes növekedést mutat. Az 1954-es termelést tekintve 100 százalékos alapnak, az elmúlt 11 esztendő summája során következőként alakultak a finn ipari termelés mutatói: faipar 129, papírgyártás 256, ércipar 187, élelmiszeripar 175, textilipar 122, vegyipar 261, bányaipar 217 százalék. Hogy jobban érzékelhető legyen ez a táblázat, közgazdászismerősünk, Pekka Hangisto kifejtette, hogy például 1965-ben hárommillió 673 ezer tonna cellulózét állitottak elő Finnországban, az ugyanazon évben fejlesztett elektromos energia pedig 14 milliárd 612 millió kilowattóra volt. — Érdekes megemlíteni, hogy iparunk termékeinek legjobb vásárlója Anglia és 1 a Szovjetunió — mondotta Hangisto úr. — Az előbbi éves kivitelünk 21 százalékát, a szovjet állam pedig 16 százalékát vásárolta meg 1965-ben. S ezek az államok járnak elöl a behozatal tekintetében is! A Szovjetuniótól például évi importunk 15 százalékát szereztük be az elmúlt esztendőben. Mit termel ugyanekkor a mezőgazdaság ? Amit a hűvös skandináv éghajlat lehetővé tesz! Az évi átlagos hőmérséklet ugyanis plusz 5 fok Helsinkiben, s a legmelegebb nyári hónapokban sem éri el az átlagos 18 fokot. Pár száz kilométerrel északabbra azonban még zordabb az éghajlat, és nehézzé teszi az eredményes földművelést. Ilyen körülmények között temegoldódik a gond Amíg a második vezeték meg nem épül, addig volna egy megoldás a vízhiány enyhítésére, mégpedig a régi városi kutak bekapcsolása a hálózatba. Az idén májusban a vállalat egy kutat próbaképpen be is kapcsolt, amely napi 150 köbméterrel növeli a vízmennyiséget. A meglevő 14 régi kútból napi 2376 köbméter vizet lehetne nyerni, a szerelési munkákra azonban mintegy másfél-kétmillió forintra lenne szükség. Az eddig elmondottakhoz tudni kell még, hogy a vízigényt nagymértékben növeli a konzervgyár, amely szezonidőben egy-egy napon annyit használ fel (esetenként még többet), mint az egész város lakossága. A gyárnak két tárolómedencéje van, amit szakaszosan esnem folyamatosan töltenek fel. Ilyenkor a víz nagy része oda áramlik, a kis átmérőjű vezetékekben pedig lecsökken a nyomás és nem jut fel a bérház emeleteire a víz. Ennék ellensúlyozására jövő nyáron négy kút létesül Kisréten, amit a szezon kezdetéig bekapcsolnak a hálózatba. Végeredményben tehát a vízhiány végleges megszüntetésére vannak elképzelések, tervek. Remélhetőleg ezek megvalósulnak és jövőre már kevesebb lesz a lakosság panasza a vízellátás miatt. Addig is azonban helyes lenne, ha a konzervgyárban a medencék folyamatos fel- töltésével megelőznek a hálózat időnkénti túlterheltségét. hát természetszerű, hogy az állattenyésztésre fekteti a fő súlyt Finnország, bár gabonatermesztésben is önellátók lettek az utóbbi években. Az állattenyésztés alapja a marha, melynek tenyésztése a tejfeldolgozó ipar fejlettségét hozza magával. A finn vaj, sajt keresett és megbecsült áru a külföldi piacokon! A piacot emlegetve jut eszembe egy kedves anekdota, amelyben a Helsinki régi piacterén álló szökőkút játssza a főszerepet. E tér szögletében még a két háború között volt egy patika, abban egy derék gyógyszerész. A derék, bohém gyógyszerészt mindennap meglátogatta jóbarátja, Vallgren, az ismert szobrászművész, aki abban az időben készítette éppen a tér közepére szánt saökőkutat, bronz hableánnyal, s négy vizet spriccelő fókával. Ügy tervezték, hogy a tengerre tekint majd a hableány, amint az egész tér beosztása megkívánta volna. S most — mint körül is csodáltuk! — mégis a tér leg jelentéktelenebb oldala felé pillog, de pontosan háttal annak a saroknak, ahol a patika hajdan állott. Miért? Szó sincs baklövésről! Viszont a kútavatást követő napon már egész Helsinki tudta, hogy pár héttel korábban, mint felállították volna a szoborcsoporttal ékes kutat, kegyetlenül összeveszett a két jóbarát, r^re a ci- vakodást Vallgren a következő epés kifakadással zárta le: Megállj, te vén méregkeverő! örökké csak a fenekét fogod látni az én meztelen hableányomnak ! Moldvay Győző A primer;ekercseléi nagy figyelmet igényel. sága fogadott tisztaság, rend és sok zöld virág közepette. A halványkék, csinos munkaköpenyben szaporán dolgozó fiatal lányok és asszonyok végzik a rövid idővel ezelőtt még ismeretlennek tűnő tekercselés mesterségét. A mosolygós arcok, a kérdésünkre adott feleletek mind azt mutatják, hogy kz itt dolgozók gyorsan megszerették munkájukat. Szeghalom első ipari üzemének létrehozása és beindítása nem ment valami gyorsan és könnyen. Az illetékes párt- és tanácsi szerveknek sokat kellett érvelni, bizonyítaná, amíg a Szarvasi Vas-, Fémipari ütsz szeghalmi telepe 51 do' . szóval megkezdhette munkáját. A kezdeti nehézségeken már túl vannak, úgy érzik, szükség van Sánta Mária műszerész a trafók átütését vizsgálja 3 ezer voltos feszültséggel. A virággal díszített tekercseld-teremben fiatal női gárda végzi szorgos munkáját. Szöveg: Pankotai. Fotó: Esztergály Szeghalam község szélén áll egy régi, nagy malomépület, melyet hosszú ideje csak raktárnak használtak. Kívülről a vendégmarasztaló sárban nemigen tudtuk elképzelni, hogy hol dolgozik itt a ktsz tekercselőüzeme. A malom megkerülésével azonban szembeötlőit egy sokablakos, frissen festett műhelyépület, melyben ez év augusztusában indult meg a termelés. Amikor beléptünk a tekercsélőterembe, figyelő női szemek sokatermékeikre, és szívesen tanulják a fémipari munka fortélyait. Az üzem szűk kis irodájában Fehér József, a telep vezetője magyarázza és rajzokon mutatja elképzelésüket, a jövőt. A tervekben vázoltak a jelenlegi nehézség ellenére is igen biztatóak. Mert nehézség is jócskán akad. Jelenleg skálaizzó-foglalaitot és exportra diatranszformátort gyártanak. Az öthónapos üzem zavartalan termelését, az exportigények kielégítését már most veszélyezteti az anyaghiány, illetve a minőségileg nem megfelelő fél- késztermék. A nagy tervek lényege, hogy 150 nőd és 50 férfi munkaerőt ösz- szesaerelő részlegben foglalkoztassanak. A távolabbi cél pedig a részleg önálló ktsz-be való fejlesztése. A kezdeti lépések mindenesetre már megtörténtek. Elkészült az a tervdokumentáció, melynék megvalósítására átalakítják a régi malomépületet, és 200 dolgozónak 6 és fél millió forintos beruházással nemcsak korszerű, többszintes munkatermeket, hanem a szükséges szociális létesítményeket is biztosítják. Az építkezés, ha minden jól megy, egy éven belül már meg is valósul, de valamit azért „kifelejtettek” a tervezők. Tulajdonképpen hol fognak a 200 ember részére főzni, illetve hol fognak étkezni? A tervben nem szerepel sem konyha, sem ebédlő. Jó lenne ezen még a kivitelezés megkezdése előtt változtatná... Fehér József telepvezető mutatja az építkezés terveit.
