Békés Megyei Népújság, 1966. december (21. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-01 / 283. szám
A PÁRTKONGRESSZUS SZERDAI TANÁCSKOZÁSA (Folytatás az 1. oldalról.) nak, a termelőszövetkezetek tagjainak hasznos javaslatai megvalósuljanak. Kállai Gyula ezután a szocialista demokráciával kapcsolatos egyik téves nézetről szólt. Nemegyszer találkozunk olyan vélekedéssel, hogy a demokráciával és a szocializmussal együtt kell járnia a teljes egyenlőségnek. Országunkban az alapvető emberi jogok mindenkit egyenlően illetnek meg, de a keresetekben • van különbség — s kell is, hogy legyen — a végzett munka szerint, sőt úgy gondoljuk, hogy az új gazdasági mechanizmusban a jogos megkülönböztetések még nőhetnek is! Éppen ezért fellépünk a káros egyenlősdivel szemben, valamennyi párt-, állami és társadalmi szervünk őrködjék azon, hogy a helyi vezetés mindenütt következetesen megvalósítsa a szocialista elosztás elvét: kapjon többet, részesüljön nagyobb erkölcsi és anyagi elismerésben az. aki sokat, jól, hozzáértéssel, eredményesen dolgozik, viszont a hanyag, a lusta saját zsebén is érezze magatartásának következményeit! A következőkben az államhatalom és az államigazgatás néhány kérdéséről szólok. A párt vezette állam a munkás- osztály legfőbb eszköze a szocialista társadalom felépítésében. Államhatalmunk és államigazgatásunk, amely a demokratikus centralizmus elvei alapján a helyi tanácstól az országgyűlésig egységes egészet alkot, alapjában jól teljesítette funkcióit. A szocializmus teljes felépítése érdekében azonban szükségesnek tartjuk, hogy a vezető testületek az eddiginél is elmélyültebb, igényesebb elemző munkát folytassanak: gondosabban tárják fel a társadalomban és a gazdaságban végbemenő objektív folyamatokat. Elhatározott célunk, hogy minden szinten javítsuk a párt- és az állami szervek együttműködését. Állami t szerveink sokat fejlődtek. tovább kell erősítenünk őket, hogy a megfelelő pártfórumtól kapott elvi, politikai útmutatás alapján önállóan dolgozzanak. Vezető munkánkat azzal is javítanunk kell, hogy a sok apró ügy eldöntése ne kerülhessen feljebb annál a szintnél, ahol azt érdemben el lehetne és el is kellene dönteni. Ily módon a felsőbb vezetés számára több időt lehet biztosítani. Politikai állásfoglalást igénylő problémák eldöntésére, ami útmutatást jelent az alsóbb szervek számára az önálló cselekvéshez. Rendkívül nagy fontosságot tulajdonítunk annak, hogy az államhatalmi szervek — kezdve az országgyűléstől egészen a községi tanácsokig — rendszeresebben gyakorolják azt a jogukat, amely szerint érdemben ellenőrizhetik végrehajtó szerveik munkáját. Az állami vezetés megjavításában nagy szerepük van a minisztériumoknak és tanácsoknak. Az egyes minisztériumok munkájában a mindennapos operatív vezetés helyett a reájuk bízott terület nagy, összefüggő kérdéseinek kidolgozása, a vállalatok tevékenységének elemzése és gazdaságpolitikai irányítása kerül előtérbe. A tanácsok munkájának továbbfejlesztése érdekében elsőrendűen fontos feladatunknak tartjuk, hogy növeljük önállóságukat, intézkedjünk, hogy a központi szervek további feladat- és hatásköröket, anyagi eszközöket adjanak át a tanácsoknak, a megyei tanácsok pedig növeljék tovább az alsóbb szintű, különösen városi és községi tanácsaik hatáskörét, mert azok vannak közvetlen kapcsolatban a lakossággal. A jövő tavasszal esedékes választásokat már az új törvény alapján tartjuk, amelyet néhány hete fogadott el az országgyűlés. Indokolt az is, hogy a jelenlegi tanácstörvény helyett olyan új törvényt alkossunk, amely — figyelembe véve az új gazdaságirányítási rendszert is — pontosan meghatározza a tanácsok helyét és feladatait a szocializmus teljes felépítésének szakaszában. egymás mellett élés elved alapján tovább lehet és kell lépni a jószomszédi viszony fejlesztésének útján. ■ Kormányunk nagy fontosságot tulajdonít a nemzetközi kérdések megoldásában az Egyesült Nemzetek Szervezetének. Most, miután a szocialista országok, a gyarmati rabságból felszabadult új államok és békepolitikát követő más országok száma és szerepe a világszervezetben megnövekedett és állandóan tovább nő, reális lehetőség nyílt arra, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete a nagy nemzetközi kérdéseket a „éke javára oldja meg. Ezért támogatjuk a világ- szervezetet és küzdünk érte, hogy a béke és a biztonság hatékony fóruma legyen. Ehhez mindenekelőtt érvényesíteni kell a világ- szervezet egyetemességének elvét és a szervezetnek még következetesebben az alapokmányában lefektetett magasztos célkitűzések megvalósításán kell tevékenykednie. Tisztelt Kongresszus! Kedves Elvtársak! A Központi Bizottság beszámolójában előterjesztett tervek és javaslatok megvalósítása a szocialista Magyarország teljes felépítésének napját közelíti hozzánk. A kongresszus határozati javaslata nagy és nemes célokat tűz ki. Munkásosztályunk, dolgozó népünk kész ezek megvalósítására! Nem kétséges, hogy közös munkánk nyomán újabb nagy eredmények születnek a szocialista haza, a nép javára! (Nagy taps.) Ezután Stubnyán István bányamérnök, Nagy Imréné szakszervezeti titkár, majd Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese lépett a szónoki emelvényre. II gazdasági reform csak tudatos tevékenység révén valósulhat meg Indokolttá vált alkotmányunk módosítása A Központi Bizottság kongresz- jzusí irányelvei azt is tartalmazzák, hogy hazánkban az 1949 óta végbement változásokat időszerű új alkotmányban is megfogalmazni. Jelenlegi alkotmányunk a dolgozó nép nagy vívmánya volt, amely az alaptörvény erejével szentesítette a legfontosabbat, a dolgozó nép hatalmát. Az azóta eltelt 17 év alatt megszüntettük a kizsákmányolást, forradalmi változások történtek a tulajdonviszonyokban és társadalmunk osztályszerkezetében, tovább fejlődött államxendünk és társadalmi szervezetünk, leraktuk a szocializmus alapjait, s a szocializmus teljes felépítésének szakaszába léptünk. Mindezek indokolják, hogy módosítsuk alaptörvényünket. Üj alkotmányunk, amely rögzíti majd a társadalom fejlődésében elért eredményeinket és meghatározza fejlődésünk további útját, minden bizonnyal újabb hatalmas erőt kölcsönöz dolgozó népünknek, s meggyorsítja a szocializmus teljes félépitéséért folyó munkát. Az új alkotmány kidolgozásának szervezése és vezetése a tavasszal megválasztásra kerülő új országgyűlés megtisztelő feladata lesz. Kállai Gyula ezután a magyar külpolitika kérdéseiről szólott: Kormányunk, értékelve az európai politikai életben az utóbbi években végbement folyamatokat, reális célnak látja az európai biztonság megszilárdítását. Ez az egész világ békéjét szolgálná. Támogatunk minden javaslatot és akciót, amely előmozdítja az európai biztonság megerősítését és segíti megoldani ennek alapvető problémáját, a német kérdés rendezését a két Németország létezésének elismerése alapján. Ügy véljük, érlelődnek a feltételei annak is, hogy összeüljön az európai államok képviselőinek konferenciája. Az utóbbi két-három évben a vezető tőkés államokkal — kezdeményezésükre — nagykövetségi szintre emeltük diplomáciai kapcsolatainkat. Kormányunk a jövőben is készséggel foglalkozik minden olyan javaslattal, amely elősegítheti a jó viszony megteremtését a különböző társadalmi rendszerű államok között, de ugyanakkor változatlan erővel küzdünk az imperialisták agressziója ellen is. Indokolt, hogy egyetlen kapitalista szomszédunkkal, Ausztriával fennálló viszonyunkról külön is szóljak. A semleges Ausztria a két társadalmi rendszer határmezsgyéjén az európai biztonság fontos tényezője lehet, ha következetesen kitart az 1955. évi államszerződésben kötelezettségszerűen vállalt semlegessége mellett. Meggyőződésünk, hogy Ausztria és a szocialista országok közötti kapcsolatok fejlesztése erősíti az osztrák semlegességet. Ügy véljük, hogy kölcsönös erőfesz! tésekkel, a békés Tisztelt Kongresszus! Kedves Elvtársak! A Központi Bizottság beszámolója és a kongresszusi okmányok joggal állapítják meg, hogy pártunk gazdaságpolitikája helyesnek bizonyult. A Központi Bizottság referátuma az elért eredmények mellett őszintén szólt a munkánkban meglevő hiányosságokról és gazdasági problémáinkról. Ezek jelentős része az alkalmazott gazdasági mechanizmusból fakad. Fock elvtárs ezután a Központi Bizottság 1964 decemberi határozatának indítékairól és hatásáról szólott. Megállapította, hogy a Központi Bizottság útmutatása nyomán meggyorsult a termelékenység emelkedése. A terv azt írta elő, hogy a termelés növekedésében a termelékenység emelésével fedezett hányad több mint kétharmad legyen. Négy év alatt ez az arány csak 50 százalék körül alakult. A határozatot követően, 1965-ben ez 82 százalékra nőtt A határozat ráirányította a figyelmet airra, hogy nagyobb mértékben szerezzünk érvényt a szükségletre való termelés élvének. Két év alatt a felhalmozódott — az adott helyen feleslegesnek minősülő — készletek jó részét hasznosítottuk, a termelés ütemét és összetételéi: úgy irányoztuk elő, hogy az összhangban legyen a szükségletekkel. A határozat nyomán az utóbbi időben nagyobb figyelmet fordítunk a külkereskedelmi forgalom egyenlegének alakulására. Harmadik ötéves tervünk kidolgozásánál, fejlesztve a tervezést, már felhasználtuk a hosszabb időre vonatkozó műszaki fejlesztési koncepciókat is. Különösen az energiagazdálkodás, a modern vegyipar és alumíniumipar, a cellulóz- és papíripar fejlesztésére, a közlekedés, az építőipar korszerűsítésére és műszaki színvonalának emelésére vonatkozó tanulmányok nyújtottak hasznos támpontot, ötéves tervünk lelkesítő célokat, nagy feladatokat tartalmaz. Mégis gyakori az a felvetés, hogy az ipari termelésnek az utóbbi években kialakult és az ötéves tervben előirányzott ütemét gyorsítsuk. A gazdasági növekedés mainál magasabb ütemének elérését továbbra is fontos célnak tartjuk. A legutóbbi három év tapasztalatai szerint azonban a termelés jelenlegi üteme biztosítja a népgazdaság arányos fejlődését, a gazdaságosságnak és a külkereskedelmi egyensúly megszilárdításának megfelelő fejlesztését. A termelés növekedési ütemének gyorsításához a bővülő piaci igényeknek megfelelőbb termékeket kell előállítani. A világban végbemenő technikai forradalom, a növekvő új szükségletek, a piacokon mindjobban élesedő verseny egyre inkább azt parancsolja, hogy a következő években nagyobb figyelmet és növekvő anyagi erőket fordítsunk a műszaki fejlesztésre és azokra a tudományágakra, amelyek hazánk termelőerőinek gyorsabb fejlődését biztosítják. Meggyőződésünk, hogy a műszakiak és a közgazdászok szorosabb és célirányosabb együttműködése is hozzá fog járulni a műszaki színvonal emeléséhez. A népgazdaság gyorsabb fejlesztésének egyik előfeltétele, hogy a termelőerők területén végbemenő forradalmi mozgás irányának Veres Péter, Z. Nagy Ferenc, Harrer Ferenc a kongresszus padsorában, MTI Fotó—Papp Jenő felv. megfelelően tovább javítsuk a termelés szerkezetét. Nálunk is előtérbe nyomul a gazdaságosabb szénhidrogének, a kőolaj- és földgáz fokozott fel- használása. Arra törekszünk, hogy arányuk fűtőanyagfelhasználásunkban 25 százalékról 37—38 százalékra emelkedjék. Már most kell gondolnunk o távolabbi jövőre és ezért időszerűvé vált az atomenergia felhasználásával is számolni. Megkezdjük egy 800 mW kapacitású atomerőmű műszaki előkészítését. Kiemelkedő jelentőségű a vegyipar fejlesztése, korszerűsítése, a kémia a mezőgazdaság területén is egyre fontosabb szerephez jut. Támaszkodva az országon .belüli és a nemzetközi munkamegosztás lehetőségeire, a harmadik ötéves terv időszakában meggyorsítjuk a gépipar technikai fejlődését. ötéves tervünk legnagyobb gépipari programja a közúti jármű- gyártás fejlesztése. Ennek keretében, mint közismert, 1970-ben már — széles körű nemzetközi kooperációban — 7000 autóbuszt gyártunk, egy részét már új, 200 lóerős motorral. A népgazdaság hatékonysága fokozásának elengedhetetlen feltétele mezőgazdasági adottságunk teljesebb kihasználása. A mezőgazdasági munka az ötéves terv előirányzatainak végrehajtása nyomán egyre inkább ipari jellegűvé válik. Gazdasági életünk fejlődésének elsőrendű feltétele, hogy külkereskedelmünket tovább bővítsük és gazdaságosabbá tegyük. Továbbra is előnyben részesítjük azokat a beruházásokat, melyek az export növelésére, az import csökkentésére hatnak. A külkereskedelem növekvő feladata, hogy elősegítse a nemzetközi munka- megosztást, a termelés specializá- cióját és kooperációját. Ilyen együttműködést alakítottak ki a Szovjetunióval és Lengyelországgal az autóiparban, több más iparágban a Német Demokratikus Köztársasággal, Csehszlovákiával és Bulgáriával és egyes kérdésekben tőkés országokkal is. Tisztelt Kongresszus! A Központi Bizottság 1964 decemberi határozata nyomán, a párt vezetésével, tudósok és gyakorlati szakemberek másfél éves munkájával kritikailag átvizsgálták az egész gazdasági mechanizmust, s javaslatot készítettek annak átfogó reformjára. Központi Bizottságunk a javaslatot megtárgyalta, elfogadta és utasítást adott a koncepció részletes kidolgozására. Azzal a meggyőződéssel határoztunk így, hogy a reform hozzájárul a szocialista termelési viszonyok teljesebbé tételéhez, a szocialista demokrácia kibontakoztatásához, hazánk szociálist? építésének meggyorsításához. (Folytatás a 3. oldalon.)
