Békés Megyei Népújság, 1966. december (21. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-01 / 283. szám
A PÁRTKONGRESSZUS SZERDAI TANÁCSKOZÁSA 4 ' A művészet igazi megbecsülése Fejlődtek városaink, községeink alakítása nemzetközi gazdasági kapcsolataink újszerű fejlesztését is elkerülhetetlenné teszi. A szocialista országok, elsősorban a KGST-országok, gazdasági mechanizmusbeli elemek alapján épült ki. Most szinte mindegyik ország átalakítja, változtatja a belső mechanizmust, és ennek hatása viszonylag nem túl hosszú idő múlva a nemzetközi kapcsolatokban is jelentkezni fog. Az árutermeléssel kapcsolatos gazdasági tényezők előtérbe kerülése, a világszerte végbemenő tudományos és technikai forradalom, a termelés jelentős kibővülése a nemzetközi munkamegosztásra is kihat. Politikusoknak, közgazdászoknak, tudósoknak és gyakorlati szakembereknek belátható időn belül kezdeményezniük és szorgalmazniuk kell a megoldás útjának kijelölését. ötéves tervünk kidolgozásánál és jóváhagyásánál már számoltunk az új gazdasági mechanizmus várható hatásaival. A terv elsősorban a fő irányokat és fő arányokat rögzíti, a konkrét számszerű előirányzatok realitása magában foglalja a célszerű túlteljesítés lehetőségét. Erőforrásaink egy részét tartalékoltuk az új mechanizmus által feltárt lehetőségek hasznosítására. A gazdasági mechanizmus reformjának előkészítésével egy- időben kell biztosítanunk a gazdasági élet fejlődését, megoldanunk a tervben előírt feladatokat A Központi Bizottság 1964 decemberi határozata után kialakult kedvező tendenciák erősödnek. Eredményeinket továbbfejlesztve jó feltételeket teremthetünk az új gazdasági mechanizmus bevezetéséhez. A zökkenő- mentes áttérés révén viszont meggyorsulhat a népgazdaság fejlődése — mondotta beszédében Fock Jenő. A továbbiakban arról szólott, mi az oka annak, hogy az aktívan politizáló és a pártba lépő művészek száma kevésbé nő, mint amilyen mértékben a párt elnyeri sok művész együttérzését és egyetértését. Egyes művészek attól félnek, hogy egyfelől a párt politikája iránt egyetértésüket, tiszteletüket komformizmusnak, másfelől vitáikat a haladással való szemben állásnak tartják. — Ezeknek a helytelen nézeteknek fel kell szívódniuk, s éhhez még sok idő és türelem kell — mondotta Keres Emil. (Folytatás a 2. oldalról.) A gazdasági mechanizmus reformjáról folytatott tanácskozásokon gyakran elhangzik olyan aggodalom, hogy az új mechanizmus tömeges munkanélküliséget hoz magával. Ez az aggodalom részben abból adódik, hogy az emberek maguk is látják, hogy nem egy vállalatnál sok olyan embert foglalkoztatnak^ akikre ott most sines szükség és a nagyobb nyereségre való törekvés az új mechanizmusban várhatóan gátolni fogja új munkaerők felvételét. A vezetőktől e fontos kérdés megoldásában mindenekelőtt azt várjuk, hogy keressék ezen munkaerők céltudatos alkalmazásának lehetőségeit új termékek gyártásával, új piacok szerzésével is. A helyenként feleslegessé váló dolgozók számára lehetőleg azonnal új munkahelyet kell felajánlani, szükség esetén átképzésükről kell gondoskodni. Nem árt leszögezni, hogy továbbra is a teljes foglalkoztatottság megvalósítására törekszünk, Ezt fontos politikai, erkölcsi tényezőnek tekintjük és biztosak vagyunk abban, hogy a teljes fog- lalkoztatO'ttság gazdasági feltételei az új mechanizmusban adva lesznek. A teljes foglalkoztatottságot helyesen kell értelmezni. Mégpedig úgy, hogy a fejlődés követelte munkaerőáramlás biztosítva legyen. Jelenleg az egyes munkaterületeken munkaerők hiánya miatt nem tudjuk a munkaidőt csökkenteni, helyenként pedig rendszeres a túlórázás. A gazdasági mechanizmus reformja nemcsak az állami és gazdasági szervekre, hanem a társadalmi szervezetek tevékenységére is kihat. A reform csak tudatos tevékenység eredménye révén valósulhat meg és ezt mindenütt a pártnak kell vezetnie. Az új gazdasági mechanizmus egyik alapvető jellegzetessége, hogy a döntés jogát oda engedi át, ahol az adott kérdésben a legalaposabb a tájékozottság. A termelési kérdésekben ez a hely kétségtelenül a vállalat. A döntések végrehajtásáért felelős vezetők és a kollektíva egymásra utaltsága növekszik, s ez is kedvező feltételeket teremt az üzemi demokrácia kibontakoztatásához. Ez az új helyzet nagymértékben növeli a helyi párt- és szakszervezeti szervek szerepét. A Központi Bizottság határozata alapján most részletesen kidolgozzuk az új gazdasági mechanizmus egész rendszerét. Ezt a Központi Bizottság a kormány feladatává tette. Az állami, elsősorban a funkcionális szerveknél, a kívánt ütemben halad a munka. A kormány határozata alapján máris több területen sor került olyan intézkedésekre, melyek elősegítik az új mechanizmusra való átmenetet. A jövő évben az ideinél nagyobb mértékben egyszerűsítjük a tervjóváhagyási és beruházási rendszert. Kevesebb lesz a kötelező mutató. A mezőgazdasági termel őszövet - kezetek önálló gazdálkodásának megalapozására nagy politikai és gazdasági jelentőségű intézkedés az 1967. január 1-ón végrehajtásra kerüli egyszeri hitelrendezés. Ennek célja, hogy minden termelő- szövetkezet képessé váljon arra, hogy a jövőbeni árak mellett saját bevételeiből fedezze kiadásait, így hitelvisszafizetési kötelezettségét is. A korábbi árszínvonal mellett sok szövetkezet képtelen volt egyidejűleg a hitelek teljes visszafizetésére és gazdaságának saját erőből történő fejlesztésére. Az elengedés termelőszövetkezetenként differenciált lesz, s lehetővé teszi, hogy az amortizációs alap képzési kötelezettséget — amely jelenleg csak a gépekre vonatkozik — az összes állóeszközökre kiterjesszék. Az új irányítási rendszer kialakítása a részletmegoldások kimunkálása során már eddig is sok problémát, véleményeltérést vetett fel. Az egyes álláspontokban a régi elvekhez és gyakorlathoz, a meglevő hatáskörökhöz való ragaszkodásból táplálkozó nézetek is találhatók. A legjobb megoldás keresésére irányuló véleménycserék hasznosak és végül is elősegítik a helyes álláspontok kialakulását. A gazdasági mechanizmus reformja bizonyos fokú szervezeti választásokat is igényel. Ezeket gondos előkészítés után olyan időpontokban kell végrehajtani, amikor legkevésbé zavarják a folyó gazdasági feladatok elvégzését. A gazdasági mechanizmus átFock Jenő nagy tapssal fogadott beszéde után Keres Emil, a Thália Színház igazgatója szólalt fel. Egyebek között rámutatott: a szocialista átalakulás létrehozta a magyar művészeti életiben azt a nagyszerű fordulatot, amelyet úgy szoktunk nevezni: a művészet igazi megbecsülése. A Központi Bizottság beszámolója reális, nem szépíti gondjainkat, eredményeinket, és már kezdjük megszokni, hogy ez így természetes. Őszintén szól a művésizet feladatairól és problémáiról is. Ezután Molnár Frigyes, a Bács- Kiskun megyei pártbizottság első titkára szólalt fel. Rámutatott: a párt vidéki iparosítási politikájának eredményeként a megye munkásosztálya több mint 16 ezerrel növekedett, az ipari termelés pedig megkétszereződött. A megyében — amely korábban mezőgazdasági jellegű volt — az élelmiszeriparon kívül megteremtődött a gép- és a vegyipar, valamint a könnyűipari ágazatok bázisa is. A fejlődő gazdasági élet, a magasabb termelés megváltoztatta parasztságunk életkörülményeit. Figyelemre méltóan fejlődött városaink, községeink kommunális, szociális és kulturális ellátottsága. A legörvendeiesebb mégis az, hogy nagyon sokat fejlődtek az emberek, akik létrehozták a szocializmus szép vívmányait — mondotta, majd igy folytatta: — Megyénk munkásosztálya és parasztsága — a kölcsönösen szerzett tapasztalatok alapján — már jobban érti a két osztály szövetségének fontosságát és tartalmát, mint korábban. Ennek ellenére időnként helytelen nézetek is jelentkeznek mind a munkások, mind a parasztok körében. Ezért úgy véljük, hogy a két osztály közös politikai céljainak és érdekeinek rendszeres tudatosítása, valamint a párt gazdaságpolitikájának még céltudatosabb megvalósítása tovább szilárdíthatja szocialista rendszerünk alapját, a munkások és a parasztok szövetségét. Szükségesnek tartjuk, hogy a párt elgondolásainak megfelelően vonala, szociális ellátottsága még jobban közelítse meg a bérből és fizetésből élők életszínvonalát, Nagy gondot kell fordítanunk a falusi lakosság kommunális és kulturális ellátottságának továbbfejlesztésére is. Legfőbb célunk, hogy még vonzóbbá tegyük a falusi életet a szövetkezeti tagság, a fiatalság és a falun mind nagyobb számban otthont találó értelmiségiek számára. A gépekhez hozzáértő emberek keltenek Boros János, az Orosházi Gépjavító Állomás igazgatója a Központi Bizottság beszámolójának a mezőgazdaság gépesítésével foglalkozó részéhez szólt hozzá: rámutatott arra, hogy különböző akadályok leküzdésével húsz-huszonöt százalékkal növelni lehetne a megyében a gépek teljesítőképességét. Az egyik akadály & kellően képzett, géphez értő traktorosok és gépészek hiánya. Felszólalásának további részében a gazdasági mechanizmus reformjáról beszélt, ■ s elmondta, hogy ennek kapcsán már sok termelőiszövetkezeti vezetővel tárgyaltak jövőbeni kapcsolataikról. Társadalmunkban megnőtt a tudomány szerepe Ezután dr. Tigyi József, a Pécsi Orvostudományi Egyetem docense szólalt fel. Bevezetőiben rámutatott, hogy a tudomány szerepe a szocialista társadalomban jelentékenyen megnőtt. A tudomány műveléséhez természetesen anyagi eszközök kellenek, de nélkülözhetetlen a káderképzés is. Ez pedig nem is annyira pénzt, mint nagyon sok figyelmet, koordinálást és tervszerűséget igényel. Kifejtette, hogy véleménye szerint egyetemeink struktúrája a tudományos utánpótlásképzés szempontjából elavult. Ennek igazolására több példát is felhozott. Megemlítette többek közt, hogy a felvételi és az ösztöndíj-rendszer sem szolgálja kellően a kiemelkedő tudományos káderek képzését. Az ösztöndíj-rendszer alapján például élég magas ösztöndíjjal jutalmazzuk azokat a fiatalokat, akik mindenből jó átlagot érnek el, de büntetjük azokat, akik egy tárgyból kiválóan jók, abban el kívánnak mélyülni, a többiből azonban közepesek, s csak a kötelező mértéket ütik meg. Pedig ez utóbbiak a tudományos utánpótlás szempontjából nagyon értékes emberek. Élénk derültség közben fűzte hozzá: jelenlegi felvételi rendszerünk szerint az egyetemi tanároknak több mint a fele középiskolai eredménye alapján eleve nem pályázhatna felvételre arra az egyetemre, ahol most egyetemi tanár, hanem két évig fizikai munkát kellene végeznie. Ezután ebédszünet következett. * A délutáni ülésen — amelyen Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottsága póttagja, a Központi Bizottság titkára elnökölt — elsőként Gáspár Sándor, a Politikai Bizottság tagja, a SZOT főtitkára szólalt fel. Felszólalt továbbá Domozi János, a Csepeli Vas- és Fémművek hengerésze, Oláh György, a Heves megyei pártbizottság első titkára, Ver aj János, a nagybánhegyesi Zalka Máté Tsz elnöke, Csepelyi Tamás, a nagy- kállói járási pártbizottság első titkára. A délutáni szünetet követően a kongresszuson Cse- terki Lajos, a Politikai Bizottság póttagja, a Központi Bizottság titkára elnökölt. A délutáni ülésen felszólalt dr. Pál Lénárt, a Központi Fizikai Kutató Intézet első igazgatóhelyettese, Oldrich Cernik, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökségének tagja, Paul Thomsen, a Dán Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, M. Betty Sinclar, az Észak-írországi Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára, Anna LHsa Hyvönen, a Finn Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, Gaston Plisson- niere, a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Leoni- dasz Sztringosz, a Görög Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, Kristin Andersson, az Izlandi Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának tagja és dr. Vladimir Bakancs, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága Elnökségének tagja, a Horvát Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságának elnöke. A kongresszus csütörtökön reggel 9 órakor folytatja tanácskozását. (MTI) Kongresszusi visszhang A szerdán megjelent francia lapok a kongresszusról szóló beszámolóikban Brezsnyev beszédét ismertetik és kommentálják. A szerda reggeld angol lapok ■ előkelő helyen részletesen foglalkoznak a magyar pártkongresszus munkájával, különösen Brezsnyev keddi beszédével. A Financial Times foglalkozik Kádár János beszámolójának a gazdasági re-' "ormra vonatkozó részével. A kairói lapok ismertetik Brezsnyev kongresszusa felszólalását, j külön kiemelve a szónoknak a Kínai KP tevékenységére és a kommunista pártok nemzetközi értekezletére vonatkozó kijelentéseit. Az indiai sajtó is figyelemmel kíséri pártunk IX. kongresszusát. A delhi rádió első hírei között ismertette a megnyitó ülésen történteket. Az újságok híreik között kiemelik Kádár János referátumának főbb pontjait. A szerdai lapok hirt adnak Leonyid Brezsnyev kongresszusi felszólalásáról. (MTI)
