Békés Megyei Népújság, 1966. november (21. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-10 / 265. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! A MEGYEI PÁRT BIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA NÉPÚJSÁG »86. NOVEMBER 10., CSÜTÖRTÖK Ara: 6« fiüér XXI. ÉVFOLYAM, 265. SZÁM Csak azt termeljük, amit el is fogyaszthatunk A szüntelen növekvő szükségletek, a fejlődés nagy hajtóerői, s a gazdasági és műszaki haladás maga is új meg új igényeket ébreszt. Az élet természetes rendje, hogy ezek a szükségletek mind magasabb szinten kerülnek kielégítésre, s a termelés fejlődése bizonyos értelemben így is elmarad a társadalmi kívánalmaktól. Volt idő, hogy ez a többi helyzetet félreértve, szegénységünket magyarázva állítottuk, hogy természetes: ha a piacon több a pénz és a vásárló, mint a felkínált portéka. Valójában ez az állapot monopolhelyzetet biztosított az eladóknak, akik a szükségletek kielégítése helyett a maguk szája íze szerint termeltek. E korszerűtlen elméleti tételt ugyan már elvetettük, a régi beidegzett gyakorlat azonban még sok helyütt kísért. Félreértés ne essék, a szükségletek abszolút kielégítéséről reménytelen dolog volna álmodozni, vagyis;, hogy mindenki olyan lakást, bútort, háztartási gépet, munkahelyet stb. kapjon, amilyenre vágyik. Az viszont reális igény, hogy a vásárló — akár vállalat, akár egyéni fogyasztó — a legkedvezőbb helyzetben költhesse el pénzét, s azt vehessen, amire tényleg szüksége van. Ebbe az irányba jelent nagy lépést előre a gazdasági mechanizmus reformja, amely jobban épít a sokszínű árukapcsolatokra és a közvetlen piaci hatásokra A tervutasítások mai, viszonylag rugalmas rendszerében is persze már fontos alapelv a szükségletek szerinti termelés. A gyakorlat mégis néha mást mutat. Érdemes ezzel azért is foglalkozni, mert az új mechanizmusban sem valósulhat meg teljesen automatikus módon a szükségleteik szerinti termelés. A fő kérdés az, hogyan valósítható meg szellemi és anyagi erőforrásaink, adott lehetőségeink legésszerűbb hasznosítása. Persze joggal kérdezhetik ezek «tán: hol vannak ezek az optimálás határok? Talán múlt időben határozottabban fogalmazhatunk. A második ötéves tervben 280 ezer lakás épült, ez ténykérdés. Lehetőségünk is volt rá: tégla, cement, panel, üveg, faanyag szerelvény, munkaerő stb., bizonyítja ezt, hogy már beköltöztek a lakásokba. Mégis, utólag vizsgálva azt tapasztalhatjuk, hogy a tégla, a cement, az üveg, a gép, a munkáskéz nem volt mindig ott, akkor és abban a minőségben, ahol, amikor és amilyenre éppen szükség lett volna. Annyi bizonyos, gyorsabban és olcsóbban, sőt utólag úgy tűnik, valamivel több lakást is építhettünk volna a második ötéves tervben ésszerűbb termelési és munkaszervezés esetén. A szükségletek szerinti termelés nem azt jelenti, hogy feltétlenül mindenből annyi készül, ami még aznap felhasználásra kerül. Sőt, jó néhány termékből a szükségletek hiánytalan kielégítése a mainál nagyobb és biztonságosabb készleteket igényelne. Az is nyilvánvaló, hogy az ésszerű gazdálkodás esetén is elkerülhetetlen bizonyos feleslegek képződése, s ennek kockázatát — éppen a biztonságos ellátás érdekében — vállalni kell. Ma azonban még messze meghaladják az egyes cikkekből képződő feleslegek a szükséges kockázatok mértékét. És általában nem a korszerű és keresett termékekre jellemző a nagy árubőség hanem többnyire a silány és kevésbé vásárolt portékákra. Drága anyagot és munkát kötnek le és vonnak el a tényleges szükségletek kielégítésétől. A szezon végi kiárusításokon nem kizárólag a gyorsan változó divatcikkek kerülnek leértékelésre, hanem gyakran ízléstelen holmik, amelyek gyártását néha teljesen érthetetlenül továbbfolytatják. Valóban divatos ruhát és cipőt pedig gyakran a szezon elején és végén sem kapni. Nagy és eladhatatlan feleslegek képződését még egy hatalmas és gazdag ország sem engedheti meg magának, de különösen nagy luxus ez hazánkban, ahol a bőség kosarából még annyi minden hiányzik. Sokféle igény és szükséglet kielégítetlen jelenleg is az országban. Ám mégiscsak viszonylagos ez a má szegénységünk. Gyakran helyileg olyan anyagokat és termékeket tékozolnak él — mert sok van 'belőtte —, amelyekből másutt ínség mutatkozik .A szép cipőre, az új ruhára, a televízióra és más effélére valót nem könnyű megkeresni, s néha úgy tűnik, ízlésünk, kedvünk szerint vásárolni is nehéz. Ez utóbbi jelenség is mutatja, hogy szamléletbeni és szervezeti változásokra is szükség van, hogy mindenki kedve szerint vásárolhasson és a tényleges szükségletnek megfelelő meny- nyiségben, minőségben, választékban termeljen. A szükségletek szerinti termelés, az ésszerű gazdálkodás az életszínvonal emelésének nagy tartaléka jelenleg. Ha mindenütt korszerű, jó minőségű és keresett cikkek előállítására fordítják a meglevő erőt és energiát, anyagot és termelőkapacitást, csupán az áruellátás javulása is nagyot lendíthet a dolgozó családok anyagi helyzetén. K. J. A SZOT távirata az olasz általános munkásszövetséghez A Szakszervezetek Országos Tanácsa táviratban fejezte ki részvétét Olaszország kataszrofális természeti csapósoktól sújtott népéneik. Az olasz általános mum- kássasövetséghez küldött távirat egyebek között a magyar szervezett dolgozók testvéri együttérzését tolmácsolja és segítőkészségéről biztosítja a súlyos helyzetbe került olasz dolgozókat. (MTI) Zárszámadási előkészületek a termelőszövetkezetekben Néhány nappal ezelőtt kézhez kapta a megyei tanács vb mező- gazdasági osztályvezetője a Földművelésügyi Minisztérium átiratát, amely a termelőszövetkezetek 1966. évi gazdálkodásának zárszámadási irányelveit összegezi. Az útmutató alapján rövidesen megbeszélést tartanak a járási tanács mezőgazdasági osztályainak bevonásával. Ezt követően a járási mezőgazdasági osztályok a termelőszövetkezeti vezetőkkel, főkönyvelőkkel közösen határozzák meg a gyakorlati teendőket. Néhány termelőszövetkezetben, többek között az orosházi Űj Életben, a zsadányi Búzakalászban máris hozzáláttak a zárszámadás előtti feladatok megoldásához. Az Űj Élet Tsz- ben Orosházán egy helyre hor- datják azokat az anyagokat, melyek év végéig mennyiségben és minőségben nem változnak, s ezek leltározását napokon belül elkezdik. A zsadányi Búzaka- i lász Tsz-ben az 1966. évi gazdálkodásról egy előzetes zárszámadást készítettek. Figyelembe vették a termelésben elért eredményeket, a tartalékolásra kerülő összeget, ennek további felhasználási módját, valamint a munkaegységre és a prémiumra járó jövedelemrészt. Megállapították, hogy ebben az esztendőben a tavalyinál jobb ■gazdálkodási eredményt értek el, ennek megfelelően több millió forinttal növelték a for- j góalapot. Így lehetőség kínálko- | zik arra, hogy a tagság jövedel- j mét ennek megfelelően fokozzák. A zárszámadási munkálatok elkezdése előtt megyénk valamennyi termelőszövetkezetében megbeszéléseket tartanak. A pártvezetőség, a párttagság, az igazgatóság és a közgyűlés foglal majd állást a munka vitelében, az egyes bizottságok létrehozásában. A tsz szakmai vezetésében dolgozók gondoskodnak arról, hogy a leltározó bizottság és más, zárszámadással foglalkozó szerv kellően megismerje feladatát, szakmai segítséget A Baromfiipari Országos Vállalat orosházi gyáregységében nagy a sürgés-forgás: naponta nem kevesebb, mint kilenc vagon sovány és kövér baromfi kerül feldolgozásra. Egyedül csirkefélékből 10—12 ezret, kövér libából 4—5 ezret dolgoznak fel műszakonként. Megkezdődött a pulykaszezon is: egy hónap alatt 150 ezer pulykából készül — főleg ex^xirtra — ízletes áru. A Baromfiipari Országos Vállalat Orosházi Konzervgyáréiban az új csarnok bekapcsolásával sokrétűbb a munkafolyamat. Pácolt, füstölt li'bamellből naponta legalább ezer kiló úgynevezett libakolbász készül. A libazsírból naponta tízezer kilót olvasztanak és csomagolnak. A nyugati cégek kívánsága szerint 5—10 kilós kartondobozokba, kapjon a megbízatás ellátásához. Az előbbiekben említett munkával szinte egyidőben szervezik termelőszövetkezeteinkben az 1967. évi termelést. Elkészítik a termelési tervet, meghatározzák azokat a gazdasági feladatokat, melyek szükségesek ahhoz, hogy a következő esztendőben tovább növeljék a hozamokat. Ezek költséghatását azonban csak a zárszámadás jóváhagyása után összegezik az 1967. évi terv költségvetési részében. 10, 15 és 25 dekás poharakba csomagolják az aranysárga libazsírt. Ezenkívül ízletes liba- májpástéton, tyúkhúserőleves és egyéb ínyencség készül Orosházán, főleg nyugati exoortra. Készítményeiket Angliában, Nyugat-Németországban, Svédországban és más államokban egyaránt kedvelik. Megkezdődött a gyáregység régi telepén a folyadékos elő- hűtés is, ami meggyorsítja a munkafolyamatot. A gyáregység kollektívája a kongresszusi versenyben máris szép eredményeket ért el: eddig kétmillió forintnál nagyobb összeget adtak terven felül a népgazdaságnak. Év végéig azonban sok még a tennivaló, mert összesen 330 vagon sovány és kövér baromfi vár feldolgozásra. A. R. Naponta tízezer kiló libazsír olvasztása és csomagolása Orosházán Csehszlovák téglaipari szakemberek látogatása Békés megyében A Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat 'viszontlátogatá- son fogadta a kelet-szlovákiai téglaipari vállalat háromtagú küldöttségét, amely Hamerlik Pavel igazgató vezetésével érkezett Kassáról Békéscsabára. A küldöttséget elkísérte Sagan Vasil, a megyei pártbizottság ipari osztályának munkatársa is. A vendégek megnézték a békéscsabai 1-es és a 2-es, a mezőbe- rényi 1-es, valamint a battonyai téglagyárat és látogatást tettek az Orosházi Üveggyárban is. Mint szakembereknek különösen a korszerű mezőberényi 1-es téglagyár nyerte meg a tetszésüket, de elismeréssel nyilatkoztak az egész vállalat jól szervezett munkájáról, a dolgozók törekvéseiről, az elért eredményekről. A csehszlovák küldöttség két nyelven előre elkészített megállapodási tervezetet hozott magával, amely a műszakiak és a legjobb munkások tapasztalatcsere-látogatásának, a tanulmányi utazásoknak, továbbá a technikai és gazdasági kérdések megvitatását célzó közös tanácskozásoknak a módját határozza meg. Külön érdekesség a 30 úttörő háromhetes csereüdülésére tett javaslat. A tervezetet a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat elfogadta és így a két vállalat között a már előbb létrejött jó kapcsolat további elmélyítése vái-ha- tó. Ennek az előnye bizonyára nemcsak gazdasági eredményekben mutatkozik majd meg, hanem a két nép testvéri viszonyának az erősítését is szolgálja. A vendégek a mezőberényi 1-es számú téglagyárban. Fotó: Kata Ferenc
