Békés Megyei Népújság, 1966. november (21. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-29 / 281. szám

Világ proletárjai egyesüljetek I NÉPÚJSÁG A /MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LATJA 1966. NOVEMBER 89., KEDD Ara: 60 fillér XXI. ÉVFOLYAM, 281. SZÁM Dolgozó népünk azt várja a kongresszustól, hogy határozza meg szocialista építőmunkánk céljait, feladataink megoldásának módját Megkezdte munkáját a IX. pártkongresszus Hétfőn délután 2 órakor, az Építők Rózsa Fe­renc Művelödéii Házában megkezdte tanácsko­zását a Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusa. A kongresszusi teremben az el­nöki emelvény mögött vörös drapériával bevont háttéren a nemzetközi munkásmozgalom nagy tanítójának, V. I. Leninnek domborművű képét helyezték el. Mellette piros-fehér-zöld alapon nagyméretű IX-es szám hirdette, hogy a párt legfelsőbb testületé ezúttal kilencedik alkalom­mal vonja meg a végzett munka mérlegét, s ha­tározza meg a következő évek feladatait. A kongresszuson meghívottként jelen vannak a kormány, tagjai, a miniszterhelyettesek, az or­szágos főhatóságok vezetői, a társadalmi és tö­megszervezetek vezetői, a termelőmunkában élen járó szocialista brigádvezetők, termelő­szövetkezeti elnökök, kiváló értelmiségi dolgozók. A Központi Bizottság a munkásmozgalom több veterán harcosát is meghívta a kongresszusra. A pártonkívüli meghívottak sorában a közélet, a tudomány, s a művészeti élet több kiváló képviselője foglalt helyet. Ugyancsak meghívottként vettek részt a kong­resszuson a baráti szocialista országok nagy­követei. A kongresszusi küldöttek és a meghívottak tapsa közben léptek a terembe a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tag­jai és póttagjai, a testvérpártok jelenlevő kül­döttei. Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a kormány elnöke üdvözölte a kül­dött elvtársakat, a testvérpártok küldöttségeit és a vendégeket. Bejelentette, hogy a kongresszus részvevői a munkabizottságokra előterjesztett javaslat felett csoportértekezleteken együttesen szavaztak, s azt egyhangúlag elfogadták, majd ismertette a kongresszus napirendjére és ügyrendjére vonat­kozó javaslatokat. A javaslatot a kongresszus részvevői egyhangúlag elfogadták. A IX. kong­resszus napirendje a következő: 1. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának beszámolója. Előadó: Kádár Já­nos elvtárs. 2. A Magyar Szocialista Munkáspárt szerve­zeti szabályzatának módosítása. Előadó: Biszku Béla elvtárs. 3. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Revíziós Bizottságának jelentése. Előadó: Hor­váth András elvtárs. 4. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi ‘Ellenőrző Bizottságának jelentése. Előadó: Nóg­rádi Sándor elvtárs. 5. A Fellebbviteli Bizottság jelentése. Előadó: Nemeslaki Tivadar elvtárs. 6. A Központi Bizottság és a Központi Ellen­őrző Bizottság tagjainak megválasztása. A kongresszus áltál jóváhagyott ügyrend sze­rint az első, második, harmadik és negyedik napirendi pontot együttesen vitatják meg. Az ötödik és a hatodik napirendi pontot a kong­resszus zárt ülésen tárgyalja. A kongresszus ezután rátért az első napi­rendi pontra. \ , A Központi Bizottság beszámolója A nemzetközi kérdésekről Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titkára lépett nagy taps közben a szó­noki emelvényre, s terjesztette elő a Központi Bizottság referá­tumát. Kádár János bevezetőben han­goztatta, hogy az elmúlt négy esztendőben pártunk a VIII. kongresszus határozatai alapján és azok szellemében tevékenyke­dett, és történelmi küldetésének megfelelően vezette a magyar nép országépítő munkáját. Anya­gilag gyarapodott az ország, ja­vultak a dolgozók életkörülmé­nyei, erősödött a szocialista tár­sadalmi rend, növekedett hazánk, a Magyar Népköztársaság nem­zetközi tekintélye. A kongresszusi előkészületek­ről szólt ezután, s kiemelte, hogy a taggyűléseken és a pártértekez­leteken, amelyeken a kongresz- szusi okmányokat tárgyalták és újjáválasztották a vezetőségeket, a párttagságnak több mint 90 szá­zaléka vett részt és mintegy 160 ezer hozzászólás hangzott el. A tagság egyetértését fejezte ki a párt politikájával s annak folyta­tását, következetesebb megvalósí­tását igényelte. Kádár János elvtárs a Központi A párttagságtól és a társadal­mi testületekről nagyszámú ja­vaslat érkezett a Központi Bi­zottsághoz. Ezeket megvizsgáltuk, a megfelelőeket a kongresszusi ha­tározattervezetben és a szerve­zeti szabályzatra vonatkozó elő­terjesztésben figyelembe vettük, másokat a napi munkában kell hasznosítanunk. A kongresszus fórumáról me­leg szavakkal köszöntötte a szo­cialista munkaverseny kezdemé­nyezőit és részvevőit, mindazo­kat, akik alkotó munkával, tet­tekkel támogatják pártunk poli­tikáját, majd így folytatta: A Központi Bizottság azt kéri a kongresszustól, hogy értékelje Bizottság beszámolóját mondja. í a végzett munkát, marxista—le­ninista elméletünk alapján ele­mezze, összegezze és hasznosítsa pártunk gyakorlatának tapaszta­latait. Javasoljuk, a kongresszus hagyja jóvá, fejlessze tovább pár­tunk munkájában mindazt, ami annak állandóságát és erejét ad­ja, változtassa meg azt, amit az idő, a változó helyzet új köve­telményeinek megfelelően meg kell változtatni. Párttagságunk, munkásosztályunk, dolgozó né­pünk azt várja a kongresszustól, hogy határozza meg az elő tünk álló időszakra szocialista építő- munkánk céljait, a céljainkhoz vezető utat, feladataink megol­dásának módját. szólva hangsúlyozta: — A világ­ban ma az alapvető ellentét elő­ször a kapitalizmus és a szocia­lizmus, a nemzetközi burzsoázia és a nemzetközi munkásosztály, másodszor az imperializmus és a gyarmati rendszer megsemmi­sítéséért küzdő népek, harmad­szor a fegyverkező és háborús terveket kovácsoló monopoltőkés, militarista körök és a békéért küzdők közötti ellentét. Ezeknek az erőknek a harca határozza meg a nemzetközi helyzet ala­kulását. — Pártunk VIII. kongresszusa óta tovább növekedtek a sz:«i- alizmus és a béke erői. Közöt ük döntő jelentősége van a szocia­lista országoknak. A szocialista országok gazda­sági fejlődésének jellemzői: 1950 és 1965 között a Szovjetunió ipa­ri termelése négyszeresére növe­kedett. Ugyanebben az időszak­ban a szocialista országok ipari termelése 510 százalékra növeke­dett, miközben az összes nem­szocialista ország ipari termelése 225 százalékra. Az ütem tekin­tetében is álljuk a versenyt a leg­fejlettebbekkel is, mert amíg 1950-től a Közös Piac országaiban az ipari termelés évi növekedése 7,2 százalék volt, addig a Köl­csönös Gazdasági Segítség Taná­csának szervezetebe tömörült szocialista országok ipari terme- (Folytatás a 2. oldalon.) «

Next

/
Oldalképek
Tartalom