Békés Megyei Népújság, 1966. november (21. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-26 / 279. szám
liítib. november 26. 3 Szombat Kőkerítés és Még egy évtizede sincs annak, hogy korszerű, minden igényt kielégítő állatorvosi lakás épült Bncsán azzal a céllal, hogy az állatorvos emberhez méltó környezetbe térjen meg mindennapi fáradtságos munkája után. Vízvezeték, boyler, beépített csempekályha, fedett veranda és egy felvonulási épületként visz- szamaradt autógarázs képezi a lakás állagát, valamint a nyár végéig egy betonoszlopokon nyugvó, dróttal bevont kerítés, mely minden emberi számítást figyelembe véve, legalább addig állta volna az idő vasfogát, míg maga az épület. Ennek ellenére azzal az indokolással, hogy az átlátszó drótkerítés mögött nem lehet az udvaron nyugodt, utcai (főleg gyermek) nézőktől mentes állatvizsgálatot tartani, a jó alapokon nyugvó kerítést lebontották. Kereken húszezer forintos költséggel téglából „kínai” falat emelközerkölcs tek az állatorvosi lakás köré. Mondván: így nem lesz 1 cselkedés, no meg nem vész el az a 20 ezer forint sem, mely eredetileg a községet körülvevő Berety- tyő- és Hortobágy-csatomák tisztítására lett szánva, de ebben az évben nem került kivitelezésre. Summa, summárum: elkészült a kerítés, folyhatnak nyugodtan a magánrendelések most már zárt „udvar” mögött. Az már talán nem is számit, hogy talán sokkal olcsóbban meg lehetett volna építeni egy rendelőt tetővel, villamíyal és ebben az esetben tényleg megoldódott volna a külvilág „behatolásától mentes” (indokolt igény) vizsgálati feltétel. Ez azonban nem így történt, s ezért nem tudnak napirendre térni Bucsán a kerítés problémája felett, melyről szél- tében-hosszábam beszélnek az emberek s talán teljes joggal. Szilárd Ádáim ilallásjavító szent üveget készített egy ceglédi órásmester MTI-Fotó — Bereth Ferenc felvétele. Gyarmati Imre ceglédi órásmesternek néhány évvel ezelőtt annyira megromlott a hallása, hogy már nemigen akaródzott emberek közé mennie. Ekkor orvosi javaslatra egy lengyel gyártmányú hallásjavító készülékei vásárolt. Az érzékeny mikrofon azonnal minden zörfejt, még ruhájának súrlódásáts is közvetítette, s ez rendkívül idegesítette. Az órásmester elekor olyan szemüveget készített, amelynek a szárába helyezte el a lengyel készülék alkatrészeiből és magyar alkatrészekből összeállított hallás javító szerkezetet. A készülék hangszóróját közvetlenül a szemüveg szárából - vezeti a fülébe. Gyarmati Imre most azt tervezi, hogy a néhány deka súlyú szemüveget még tovább miniatürizálja. A képen a szemüveg szárában jól látható a tranzisztoros berendezés. Az emberekkel együtt oldjuk meg a gondokat Egy kongresszusi küldött számvetése : Előnyt-e vagy hátrányt jelent, ha valaki 10—15 évig ugyanazon a poszton vesz részt a politikai irányító munkában? Egyesek szerint az ilyen élvtársaik „konzerválódnak”, elvesztik az új iránti érzéküket, sablonossá, egyhangúvá válik a munkájuk, s a közöttük, sőt általuk kialakult munkastíluson nem képesek változtatni. De vajon az idő — az a tíz-tizenöt év teszi ezt? Aligha. Az idő legfeljebb biológiailag konzerválja, öregít! el az egyént, a régebben friss lábakat fáradttá, az arc korábban finom redő- it mélyebbé, a barna hajat ősszé teszi. A gondolatok azonban nem tűrik a test rácsait, ezeken áttörnek s mintegy felülről szemlélik még azt is, hogy mint öregedik a test. Nem az a kérdés tehát: ki mennyi ideig dolgozik ugyanazon a vezető poszton, hanem, hogy kinek a gondolatai maradnak frissek, tudják követni, sőt irányítani és alakítani az új követelmények árjában az eseményeket. Szemben ülünk Cseszkó elvtárssal, az MSZMP mezőkovács- iiiézi járási első titkárával, aki immár tíz esztendeje tölti be ezt a funkciót. Markáns arcú, robosztus ember. Kimért mozdulaté, higgadt, megfontolt magatartásit. Szavait külön-külön lehetne mérni súlyzókkal. Egész megjelenése merő ellentéte annak a kapkodásnak, alkalomszerűségnek, ami tíz-tizenkét évvel ezelőtt a mezőkovácsházi járásbeli párt- és gazdasági munkát jellemezte. Sértődés ne essék, annak idején a megye vezetői csak így nevezték maguk között ezt a körzetet: a lepra járás, mert a kitűnő feltételek ellenére sehol annyi gond, személyi, politikai és gazdasági probléma nem volt, mint itt. És most? Egyetlen járásunk a mezőkovácsházi, amelyik teljesítette a Vili. pártkongresszus irányelveit a mezőgazdasági termelés növelésében. A második ötéves terv folyamán 22—23 százalékkal kellett növelni a termésátlagokat. Országosan ez 10 százalékra sikerült, ebben a járásban pedig 22,2 százalék az eredmény. Jó kongresszusi útravaló ez egy járási párttitkárnak, aki mint küldött vesz majd részt a IX. párt- kongresszuson. Cseszkó elvtárs most mégsem erről beszél. — Nagy előny az, ha valaki jól ismeri a területét és ezeket az ismereteket kellőképpen hasznosí-' tani is tudja a pártmunkában. Sajnos, akadnak járásunkban is olyan elvtársak, akik megrekedtek valahol, s nem képesek régi mozgalmi tapasztalataikat felhasználni a változó körülmények között. Nem emel senkit piedesz- tálra a sok-sok éves tapasztalat. Nem! Az holt értékké merevül, ha nem segíti megfelelően a ma problémáinak megoldását. A járás — mint a példa mutatja — nem rekedt meg a fejlődésben, sőt, lakói gyorsuló ütemben építik a holnapot. Egyesek azonban itt sem tudnak lépést tartani. Egyik község régi, becsületes tanácselnöke azért került más, nem ilyen felelősségteljes posztra, mert nem volt képes úgy irányítani a helyi államhatalmi munkát, hogy az megfelelően segítse a község fejlődését. Más helyen a község illusztris, ugyancsak régi vezetője a régi gyakorlattól nem tudott megszabadulni. Attól a munkastílustól, amit ugyan felülről neveltek belé, amikor mindent megoldottak helyette, de ami ma már kerékkötője az önálló munkának. Márpedig a szükséges centrikus irányítást is csak a helyi adottságok messzemenő kiaknázásával vagyis az önálló kezdeményezések szélesítésével lehet realizálni. Akadtak, akik nem értették meg az új követelményeket. Ezeket az elvtársakat saját területük mentette fel tisztségük alól s most azzal támadják a felsőbb szerveket, a járási pártbizottságot is, hogy nem véd tűk meg őket. Új összeütközések alapijai ezek a jelenségek. Mondhat- jnánk úgy is: a fejlődés produktu- mai, amely követeli, hogy minden | vonalon olyanok kerüljenek ve- ! zető posztra, akik a legrátermet- i tebbek. a párt polití- megvalósítására ] való törekvés mindenüvé elér, s ’éppúgy jelentkezik a szövetke- 1 zeti közgyűléseken, mint a pártmunka belső szféráiban. Tömö- j ren talán úgy fogalmazhatnám meg a lényegét, hogy az emberekkel együtt, véleményeiket meghallgatva és hasznosítva kell megoldani a gondokat.1 Sőt csak így lehet — mondja Cseszkó elvtárs. Ügy véljük, azért tud olyan eredményeket felmutatni ez a járás a második ötéves terv végre- ji hajtásában, mert ezt a gyakorlatot igyekezett megvalósítani a pártbizottság eddig is. Nézzük meg közelebbről, hogyan? — Ma már nem elegendő, mint | régebben — bár akkor is elégtelen volt —, hogy csupán járási szinten tanácskozzunk a vezetőkkel, s ilyen összejöveteleken adott instrukciók alapján várjuk a feladatok megvalósulását. Ez kevés. Sokat kell az emberek között lennünk, mert ami kin! elhangzik, nem biztos, hogy minden esetben ugyanúgy jut el hozzánk. Mi, az egész apparátus, rendszeresen részt veszünk a községi végrehajtó bizottsági üléseken, a különböző rendezvényeken stb. S amit itt hallunk, nem felejtödik el. Amire helyben tudunk választ adni, megtesszük, ami bővebb magyarázatra szorul, megkonzultáljuk s úgy adunk útmutatást rá. Most például a meglevő jegyzőkönyvekből két bizottságunk vizsgálja és rendszerezi a taggyűléseken, valamint a községi pártértekezleteken elhangzott javaslatokat, észrevételeket. Van közöt- i tűk sok, amelyik konkrétan a já- Irási pártbizottság munkájával il kapcsolatos, s van, amelyik más j vonatkozásban ad javaslatot bizonyos gondok megoldására. Mindegyikre személyre szólóan | fogunk válaszolni s a jó javasla- : tokát meg is valósítjuk. — Ez a szellem. ! kai vonalának ! Ugyanez áll a lakosságtól j érkező észrevételekre is. Napon- ! ta keresik fel a járási pártbi- jzottságot a különböző községek- i bői, mondván: az elvtársak biz- j tosan segítenek gondjainkon. De ; kollektív kérések, javaslatok is I érkeznek. Nemrég Kevermesről kérték a lakók: segítse a pártbizottság a helyi kisipari szövetkezet erősítését, hogy ne kelljen a hetedik községbe menni javítások miatt, s a helybeliek is jobban el tudjanak helyezkedni valamelyik szakmában. A járási pártbizottság segített, s amiben tud. mindenben segít. A tömegekre támaszkodva, javaslataik alapján dolgoznak, s eközben terjesztik a I párt politikáját a pártbizottság | tagjai. j Ez az oka, s egyben magyara- ! zata annak, hogy a tíz év óta egy ! funkcióban levő járási első titkár ! régi mozgalmi tapasztalatát, a I többi mellette dolgozó elvtárs se- ! gítségével, jól tudja hasznosítani az új követelmények között is. Varga Dezső Egyharmadára csökken a központi gazdálkodás alá vont anyagfajták száma Az Országos Tervhivatal Anyaggazdálkodási Főosztályától kapott tájékoztatás szerint 1967. január 1-től sok kötöttséget feloldanak, s a jelenleginek körülbelül egyharmadára csökkentik a központi gazdálkodás alá vont anyagfajták számát. A felszabadított anyagokat külön engedélyezés nélküli, egyszerű kereskedelmi ügyletek alapján vásárolhatják meg a vállalatok. A központi gazdálkodás alatt maradó, mintegy 120 féle anyag beszerzése is sokkal egyszerűbb lesz. Megszűnnek például a negyedévi kontingensek, s az egész évre engedélyezett tételt bármikor igénybe lehet venni. Igen jelentős változás lesz az is, hogy bizonyos gazdálkodás alatt maradó anyagok helyett minden külön engedély nélkül más gazdálkodás alá vont cikkeket lehet vásárolni. Az anyagoknak egy részét ugyanis nem mennyiségben, hanem devizaforintban engedélyezi a tervhivatal. Bár a gyapot és a gyapjú egyaránt központi gazdálkodás alatt marad, az iparág saját belátása szerint szabja meg. hogy mennyi gyapjút és mennyi gyapotot használ fel, a lényeg az, hogy a textilalapanyagok devizaforintban megjelölt kontingensét ne lépje túl. Hasonló módszert alkalmaznak több más alapanyag beszerzésénél is.
