Békés Megyei Népújság, 1966. november (21. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-26 / 279. szám

M66. november 26. 4 Szombat Megyei termeléspolitikai célok (i<> A tahurmányiermesstés A tavaszi vetésű takarmánynö- [ takarítottak be vények — legtöbb esetben — az üzemtervnek megfelelő helyre I----------------- — _ hagyományos 25 —26 mázsával szemben. kerülnek, de a kukorica sok eset­ben az egyéb növények termesz­tésére addig igénybe nem vett táblarészekbe jut. Ez azt is je­lentheti, hogy a takarmányter- inesztés egyes üzemekben másod­lagos feladattá szűkült. Valószínű ez lehet a magyarázata az évről évre ilyenkor ősszel számításba vett szemesabrak-hiánynak. Ebben'az esztendőben árpából, takarmányborsóból, lucernából a tavalyinál több termett, mégis 4500 vagonra tehető a megye szö­vetkezeteinek takarmányhiánya! A központi készletből rendelke­zésre álló mennyiséggel, továbbá a tsz-ek takarmányvásárlással va­lamelyest enyhítettek ezen a hi­ányon, de ez idő tájt megszüntetni nem tudták. Valamennyi közös gazdaság ve­zetőjének régi vágya a takar­mánygazdálkodás fellendítése, a szemesabrak-hiány megszünteté­se. De hogyan, milyen úton-mó- don, hiszen a szövetkezeteket a pénzügyi gondok megoldása, a gazdák foglalkoztatásának meg­nyugtató intézése elsősorban a munkaigényes növények termesz­tésére serkenti. A jövőben az ál­latállomány nagyobb ütemű fej­lesztése — szarvasmarha és ba­romfi — mindjobban napirendre követeli a takarmánytermesztés üzemen belüli helyének kijelölé­sét. Most, a szövetkezeti önállóság kibontakozásának időszakában valószínű ez nem jelent különö A takarmánytermesztés hoza­mainak növelése termeléspolitikai célkitűzéseink között 1967-ben a kenyérgabona-termesztés utáni második helyre került! Bizonyá­ra meglepő ez a besorolás. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy a gazdaságok áttérnek a búza és a kukorica váltógazdálkodásra. Itt mast lényegesen többről, van szó. A korábbi években kialakult vetésszerkezeten alapjaiban véve nem szükséges változtatni, hiszen ipari és kereskedelmi növényre az országnak feltétlen szüksége van. Viszont feltétlen változtatni kel­lene a takarmánytermesztés — j üzemi helyzetének — megítélésén. El kellene érnünk, hogy a fonto­sabb takarmánynövények őszi mélyszántásba, istállótrágyázott területbe, műtrágyával gondosan ellátott földbe kerüljenek! A kü­lönböző vegyszerek használata is most már mind nagyobb területen indokolt lenne, hogy a munkaerő- hiánnyal küszködő szövetkezetek­ben a tagság elsősorban az ipari és a kereskedelmi növények ter­mesztésével foglalkozhasson. A takarmánytermesztés átgon­dolt szervezése ma és a jövőben igen sok üzemi tartalékot hozhat a felszínre Ha megyei átlagban elérnénk a 24—26 mázsa szemes­kukorica-termést, megszűnne a szövetkezetek vállát nyomó 4500 vagonos takaranányhiánv. A takarmánytermesztés fellen­dítésének lehetőségét villantotta fel az előbb említett gyulai példa. Máshol. így Sarkad környékén, a szeghalmi, a szarvasi, a mezőko­A jövő hét Honfoglalás (hétfő 20.00), tv-1 A kongresszusról jelentjük (28- i gyerekek öltöztetése, étkezésük, a filmsorozat. (A második részt tói). A tv mindennap igyekszik 1 pénzbeosztás, nevelési tanácsok, a szerdán 20 órakor, a harmadikat tájékoztatni nézőit pártunk IX. főzés, a divat, a berendezés, a vasárnap 17.05 órakor láthatjuk.) A televízió Illés Béla regényének kongresszusának eseményeiről, a j háztartás — egyszóval, minden „ _ beszámolókról és a hozzászólások- olyanról szó kerül, ami az otthon­alapján három éve készített film- ról. Kameráival elkíséri a külföl-j nal kapcsolatos. jét újítja fel ezzel az adással. A di delegációkat vidéki látogatása- j _ Minden lapnak van családi f ilm a főhős, az első magyar had- ikra, munkatársai interjúkat ké- j rovata _ mondta a szerkesztő­s ereg parancsnoka. Dálnoki Mik-j szilének a magyar és külföldi ] riporter, Molnár Margit —, ez a lós Béla (Páger Antal alakítása) pártküldöttekkel. A televízió az műsorszám lesz a mi családi ro­ló szándékú, de tehetetlen víyóoá- ! újságokat megelőzve ad jelentést j vatunk. A műsor a nézők kívánsá- sát kíséri végig. A történelmi hát- ; a nagy hprderejú eseményekről j gait is figyelembe veszi és Eehér tér. a rilághóboru, pontosabban | és ezt a külföldi televíziók is át- ! Klára írónő rendszeres közremű- az eleve elvetélt- kormányzói. veszik. ; ködösével egy-egy jelenet bemu­proklamáció és a Magyarországért; Princ „ katQna j_2 (szombat tatására is sor kerül. A munka- folyo harcok 1944 oszi-teli eseme- ? 20 00) Tv_filin örsi Ferenc író és társak a segítő-tanácsadó jelleg nyei. Néhány fontos politikai es < F -é Tamás rendező 13 folytatás- mellett szórakoztatóvá is szeret- katonai momentum ábrázolásával *ej , , ^.kt egvütt láthatjuk a „kiugrás” ki- j kepernyőrekerulofimienek | nék tetmlaz uj adast. sérletét hiszen ezt ú«v igyekeztek I főszereplője Remai László, a | a filozófia doktora (vasarnap megoldani Korthvék "hogy közben frissiben bevonuló újonc, vagy 20.10). Magyarul beszelő jugosz- ÄSCffiS mint a későbbiekben. "evezzük: j láv film. A már klasszikus jugo- tet kötni a Szovjetunióval Dál- Princ, a katona (Emyei Béla). Ne- | szláv író, Branislav Nusic neve noki Miklós Béla felismeri hol burleszkig jutó. néhol komoly- j nem ismeretlen a magyar közön ra forduló, mindvégig erdekes, • *•*“­sebb gondot — vélik egyesek — ’ váesházl és az orosházi járásban vagy mégis? Talán az utóbbi az | meg a várost* tsz-eiben is az egy igaz. A gazdaságosságra törekvés, j táblán elért eddigi legnagyobb mint üzemi érdekeltség, feltétele- i termésátlag üzemi szintre emelé- 7i a termelés sokoldalú szervező-! sét kellene célul tűzniük szakem­séi. az üzemágak közötti arányokj béreinknek! Ismeretes, hogy a jó kialakítását. Éppen ezért két- I kukorica abban a táblában terem ségtelen, hogy a közös gazdaságok a legtöbbet, ahol ősszel szántott többsége a jövőben is megter- meszti a cukorrépát, a kendert, a napraforgót, az ipari árpát, a do­hányt, a cirkot és egy egész sor kertészeti növényt, mert ehhez fontos anyagi érdeke fűződik. A nagy jövedelmet adó növények termesztése nélkül ma már egy gazdaság sem létezhet. Csupán az lenne a lényeges, hogy a takar­mánytermesztésre kijelölt és elő­készített területbe más, fontosabb­nak minősített növény ne kerül­hessen. Ha a legjelentősebb ta­karmánynövényünk, a kukorica évről évre az egész vetésterületen j jól előkészített talajba kerülne, és a növényápolásra — a vegyszere­zésre és a kapálásra — csak egy kicsivel jutna több erő, megyei átlagban 24—26 mázsa szemes területbe vetik. Nem véletlen te­hát, hogy ebben az időszakban megyénk vezetői sürgetik a mély­szántás mihamarabbi befejezését. A jövő évi takarmánytermesztés sikere attól függ, hogy az őszi mélyszántást mikor fejezik be az üzemek. Ha tavasszal, mint az idén is, akkor a tél végi, kora ta­vaszi csapadék jelentős hátrányt, nagy területen belvizet okozhat. Ellenkező esetben már kora ta­vasszal. is jó minőségű, belvíz- mentes vetőágy áll a tsz-ek ren­delkezésére. A takarniánytermő területek jóbb kihasználásának ez lényeges feltétele. Fontos erről beszélnünk, mert szövetkezeteinknek 1967-ben arra kell készülniük, hogy új ter­ugyan a helyzetet, látja, hogy az egyetlen reális lépés, ha hadsere­gével átáll, de az „ezeréves” míto­szoktól nem képes szabadulni, megtorpan: lavírozása — és em­beri vívódása így reménytelen. Falusi asszonyok a vietnami népért egyes esetekben a krimi izgalmai­val vetekedő történetről van szó. mely Princ körül zajlik — gyak­ran igencsak hangosan — nem utolsósorban éppen az újonc áldá­sos tevékenysége miatt. A válto­zatos cselekményt! sorozat fiatal­ságunk egy jelentős részének — a katonaköteles korban levőknek — életét villantja fel. A film bizo­nyára tetszést arat majd a nézők körében is. Otthon (vasárnap 18.00). A tv munkatársai ezt az új, rendszere­A nőtanácsok szervezésében! _ , megyénk asszonyai és lányai kö-| sen jelentkező műsorszamot.a La- zött is mozgalom indult az utóbbi i nyok, asszonyok „jogutódjának hetekben a vietnami nép megse- j fazonban, hogy a gítéséért. A napokban a nagykő- | páncsi nőtanács titkára, Tövisháti j Andrásné közölte szerkesztősé­csalad minden tagja és az otthon is helyet kapjon a műsorban. A ség előtt: a Jókedvemben írtam című vidám könyvét sokan ol­vasták. A film története egyéb­ként ugyanaz, ami a József Attila Színház „Dr. Pepike” című sike­res színdarabja. Zsivota úr úgy véli, hogy helyesebb, ha fia filo- zóíiadoktori oklevéllel rendelke­zik. Ennek megoldására eredeti ötletet agyai ki: fia neve alatt egy másik fiút járat Heidelbergbe aki el is végzi az egyetemet és ettől kezdve a Zsivota fiú doktor­ként tisztelt etheti magát. Az alie- regó tanár lesz, megnősül, gyereke születik. Csakhogy Zsivota néven nősül és ez a név nem a saját­ja... Ebből a helyzetből épít ko­médiát Nusic, amit végül is gú­nyos happy enddei fejez be. günkkel, hogy az asszonyok két- napi munkájuk értékét ajánlották fel a vietnamiak megsegítésére. Többek között Rakonczai József- né. Hetyei Ferencné, özvegy Dán Jánosné, Danics Józsefné. Hor­váth Józsefné, ifjú Tóth Kóroly- né, Gulyás Jánosné, Fejes An- lalné, Molnár Istvánná, Debreceni Jánosné, Bodzsár Ilona, valamint a nőtanács titkára dolgozott két j napot társadalmi munkában,; December 16-án tartják meg a MTESZ választmányi ülését A Műszaki és Természettudo­mányi Egyesületek Szövetsége Békés megyei Szervezetének el­nöksége csütörtökön délután tar­totta meg ülését Békéscsabán, a Technika Házában. Az elnökség tagjait Körösfaloi hogy az így megtakarított keresi Pál. a MTESZ megyri szervezeté­setét a vietnamiak javára küld- nek titkára tájékoztatta a de­, , „ _ „__. . cember 16-i valasztmanyi ules h esse el. Összesen 900 forint J előkészületeiről. Elmondotta, gyűlt így össze, amit rövidesen ]1Qgy a választmány elé kerülő eljuttatnak a 909 445—K95-ös| {rgsos beszámoló az elnökség csekkszámlán. I munkáját, a megye tudományos szervezeteinek tevékenységét, az elnökség pénzgazdálkodását, va­lamint a MTESZ és a tudományos szervezetek rendezvényeiről ké­szült statisztikai jelentést tartal­mazza majd. Az előterjesztést az elnökség tagjai megvitatták és jóváhagy­ták. Ezután néhány személyi és szervezeti kérdésben döntöttek, amit szintén majd a választmá­nyi ülés elé terjesztenek jóvá­hagyásra. termést is elérhetnénk. Nem illú- i méstől új termésig termeljék meg zió ez, hiszen olyan mostoha tér- ; a szükséges szemes -abrakot! A melési viszonyok kozott, mint a! központi készletből ugyanis Békés gyulai Vörös Csillag Tsz-ben is. egy 50 holdas tábláról átlagosan már 72 mázsa csöves kukoricát megye nem kap 2500 vagon ta­karmányt mint az idén. Dupsi Károly 1966. folyó hó 30-án délelőtt 9—13 óráig a használaton kívüli gépek, berendezések és egyéb álló­eszközök értékesítése céljából vállalatok és tsz-ek részére börzenapot tart V a 8. sz. AKÖV, Békéscsaba, Bartók Béla út 62. szám alatt. 106553 Egy parti biliárd! — Húsz a baj. fa kell! — mond­ta az író, és megitta poharából a sört, A kis köpcös mosolygott. It­tasan fénylő szemeivel fölényesen tekintett az asztalt körül állókra, mintha keresett volna valakit, aki meglátja rajta a biztosságot: hogy ezt a partit csakis ő nyerheti. De nem néztek rá. Mindenki a kikötődött fűzőjü cipő gazdáját fi­gyelte, aki.bal kézzel játszott, és csaknem teljesen részeg volt. Ösz- szehúzott szemöldökkel számította ki a pettyes golyó útját. Hirtelen lökött. A kis köpcös száján eről­tetette változott a mosolygás, — Ezt mát nem lehet elveszí­teni... Hiszen csak fa kell! — szólt lassan, nyugodtan krétazott. Most is. — Nem bírom tovább — gon­dolta a balkezes, s karján ideges rángások futottak végig. Lábai re­megtek, mégsem ült le. — Ha most sem lök, akkor... De lökött. Finoman, szinte hi­hetetlen pontossággal talált, sőt a pettyes golyó majdnem led ütötte a kettes fát. Csak néhány centi­méterre állt meg tőle. A kis te­remben a fal melletti székeken ülők felszisszentek, majd feszül­ten figyeltek tovább. Érezték: rö­videsen sok minden éldől. A balkezes következett. Ö nem sokat tétovázott. Már nem bírta élénken hadonászva karjával, de tovább az izgalmat, s így igyeke- főként önmagát biztatta, mert a balkezes tizenkilencet kért a jól sikerült lökés után. Űj ismerős érkezett. Hangos köszönésére csupán néhányan bic­centettek felé, szó nélkül. Kér­dezte, ki játszik a győztessel a következő partiban, de lepisszeg­ték, mire csendesen leült. . A balkezes igyekezett erőt ven­ni magán. Ügy érezte, idegei tel­jesen felmondták a szolgálatot. A kis köpcös még mindig nem lö­kött. Csak állt és krétázott. Jobb kézzel. Ö is az esélyeket számolta. A. balkezes egyre dühösebb lett, mert ellenfele minden lökés előtt zc-tt, hogy minél hamarabb vége legyen. Pedig néhány árával ez­előtt — amikor játszani kezdtek — azt mondta: a biliárd szépségét főként az izgalom adja. A két golyó most olyan helyzet­ben állt, hogy ezzel a lökéssel csak megnyerhette vagy elveszít­hette a játszmát. Vesztett. A pettyes golyó rosz- szul talált, és ráfutott a fákra. A ids köpcös diadalmas „Na mit mondtam”-ot akart kiáltani, de a balkezesre nézve ijedten elhall­gatott. — Revans! Dupla vagy semmi! — hangoskodott nagy hévvel a balkezes. Néhányan azt figyelték, hogy egy-egy tül nagyra mérete­zett karmozdulata magával ránt­ja-e az egész testét vagy sem. A kis köpcös nem mert ellent­mondani az újabb kihívásnak, pe­dig szerette volna most már abba­hagyni az egészet, ö nyert a leg­többször, s zsebébe egyre több pénz került. Legalább tíz partit játszottak eddig. Ügy emlékezett, hogy nyolcszor ő lett ki először. Mielőtt elkezdték volna a kő­vetkező játszmát, átvette az író­tól a győztesnek járó pénzt. Min­den parti elején öíven-ötven fo­rintot adtak az írónak. Aki nyer. azé az egész, s azonkívül ki mit iszik a teremben evők közül. A balkezes az ötödik százasát is felváltotta, és igyekezett hanyagul odadobni az írónak az újabb té­tet. Az író közönyösen ráült, azután hosszan kortyolgatta az újonnan kapott nagyfröcssöt, amit szintén a balkezes fizetett. Megint vesztett a balkezes. A kis köpcös felajánlotta, hogy emeljék a tétet kétszáz forintra. Lassan már mindenkin hatni kez­dett az ital. Játszani senki sem akart a győztessel. Tudták: úgy­sem engedné a balkezes. A kis köpcös már egyáltalán nem krétázott. A lehető leggyor­sabban, lökte a golyót. A balkezes­nek semmi sem sikerült. Dákója egy helyen felszakította a zöld posztót. Az utolsó pénzét adta az írónak, amikor a füstös terembe

Next

/
Oldalképek
Tartalom