Békés Megyei Népújság, 1966. november (21. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-03 / 260. szám
Tanácskoztak a megyei pártértekezlet küldöttei (Folytatás a 3. oldalról.) dolgozók igen hiányos képzettsége, valamint a nem eléggé ösztönző munkadíjazás miatt a tenyésztői munka színvonala alacsony, kevés a hozam, nagyok a veszteségek és a korszerű eljárások lassan terjednek. Az állattenyésztési telepek többsége korszerűtlen, rende- zetlen, s ennék következtében a munka termelékenysége alacsony, a ráfordítási költségek magasak. A következő években a mezőgazdasági beruházások között előtérbe kell helyezni az állat- tenyésztési telepek korszerűsítését, a hiányzó járulékos létesítmények pótlását. Oj létesítményeket csak komplex módon, járulékaival együtt hozzanak létre az üzemek. Fordítsanak nagyobb figyelmet az állattenyésztésben dolgozók munkakörülményeinek javítására, a munka eredményességétől függő anyagi érdekeltség fokozására. Az állattenyésztés fejlesztése megköveteli a szakvezetés erősítését, több szakember alkalmazását — A megye szántóterületének 56 százaléka takarmánytermő terület és ezt közel 80 000 kát. hold legelő egészíti ki, s mégis állandó takarmányhiány van. Ennek oka az alacsony hozamokban, a takarmányfélék kedvezőtlen összetételében, a takarmánygazdálkodás hibáiban és a termett takarmány aránytalan területi és szektoraiig megoszlásában rejlik. A kukorica átlagtermésének fokozatos növekedésén kívül nem számottevő az eredmény a takarmány bázis- fejlesztésben. Az egyik legértékesebb takarmánynövénynek, a lucernának termőterülete a tanácsi szektor szántóterületének csak 8 százaléka, alig éri el a zabnak és a különböző szántóföldi szálas takarmányoknak a területét. 1960-hoz viszonyítva mindössze 5000 kát. holddal növekedett. A széna termésátlaga stagnál (5 év átlag 17 q), a magtermesztés nem fejlődött, sőt visszaesett. A termelés növelésére hozott határozatok évek óta ez évben kezdenek nagy nehezen megvalósulni. Hasonló I a helyzet a legelők javítására és ' jobb hasznosítására hozott hatá- r rozatok végrehajtásában is. Nem talált kellő támogatásra sem az állami, sem a helyi i párt- és gazdaságvezetőknél, a közömbösség most kezd feloldódni. A takarmánygondok megoldása az eddigiéknél következetesebb, célratörőbb erőfeszítéseket követel. i, — Minden éviben visszatérő ! probléma az őszi betakarítás, a búza vetése és az őszi mélyszántás elvégzése. E munkák késedelmes befejezése* gyakran és nagy területen rossz minőségben való elvégzése felmérhetetlen károkat okoz nemcsak az adott gazdasági évben, de az azt követő évben is. Tavaly például a megtermett kukoricából mintegy 5—600 vagon ment tönkre a késői betakarítás és a nem megfelelő tárolás következtében. A búzavetést a terület kb. egyharmadán minden évben késve, kapkodva* rossz minőségben végzik el. Ez évben kb. 1500 vagonnal kevesebb kenyér- gabonát adott a megye a nép- 1 gazdaságnak, mert tavaly ősszel nem teljesítették a vetéstervet. Szinte minden ősszel 50 000— 150 000 kát. hold marad szárítatlan, egy része beíakarítaílan. E problémák megoldására nagy erőfeszítéseket kell tenni elsősorban a termelőszövetkeze-, ték párttagságának és a gazdaság. vezetőinek. A termelőszövetkezeti tagság intenzív mozgósításával, a munka jobb megszervezésével, a gépek és szállítóeszközök jobb kihasználásával, a munkák gépesítésének fokozásával, megfelelő tárolás biztosításával, stb. sok millió forint érték menthető meg. A megyei, járási és városi állami szervek a mezőgazdasági beruházások irányításával, az állami vállalatok tevékenységének ellenőrzésénél és koordinálásánál végezzenek jobb munkát. A III. ötéves terv időszakában folytatjuk a mezőgazdaság anyagi és műszaki megalapozását. A beruházások előirányzata hasonló méretű a II. ötéves terv idején megvalósítotthoz. Hatékonysága azonban lényegesen nagyobb lesz. A II. ötéves terv beruházásainak nagy része nem jelentett új kapacitást, hanem a kiesó kisüzemi kapacitást pótolta. (Vonóerő, állati férőhelyek stb.) A III. ötéves terv beruházásai nagyobb arányban szolgálják a termelés növelését, s csak kisebb részük képezi a kieső kapacitások pótlását. A megye mezőgazdasági termelésének növekedése a III. ötéves tervben 14—15 százalékkal, a felvásárlásé 25—26 százalékkal lesz magasabb, mint a II. ötéves terv átlaga. Ez az előirányzat szerénynek látszik, azonban megvalósítása nagy erőfeszítést követel. A legfontosabb feladat továbbra is1 a kenyérgabona-termelés mennyiségének növelése; a takarmánybázis fejlesztése; a növekvő ipari, lakossági, s exportigény kielégítése; az állati termékek, elsősorban a hústermelés növelése; az állatállomány minőségi fejlesztése; a szarvasmarha- és juhállomány számszerű növelése. A termelés szerkezetének jelentős változtatása nélkül, a megye adottságainak és a népgazdaság igényeinek megfelelően a termelés egyes ágaiban — zöldség-, magtermesztés — az átlagosnál nagyobb fejlesztés szükséges. A következő években kerül bevezetésre a gazdasági mechanizmus reformja. A Központi Bizottság ez év május 25—27-i ülésén elfogadott irányelvei széles körű érdeklődést és helyeslést váltottak ki a párttagság és pártonkívüliek között egyaránt. A reformot szükségesnek tartják. A végrehajtásra irányuló intézkedéséket pozitív várakozás előzi meg. Nagy figyelmet kell fordítani a közvélemény helyes tájékoztatására, a reformmal kapcsolatos propaganda- és agitációs munkára. A közlekedés, kereskedelem fejlődése O Az ipar fejlődése, a beruházások, á megnövekedett szállítás fokozott követelmények elé állították a vasúti közlekedést. A megye területén a tervidőszakban összesen 102,5 millió tonna áru került feladásra és 155,9 millió tonna kirakásra. A szállítási feladatok megoldása összehangolt intézkedéseket követelt mind a vasút, mind a fuvaroztatók részéről. Jelentősen fejlődött a megye közúti közlekedése is. A 8. sz. Autóközlekedési Vállalatnak 1961-ben 223 darab tehergépkocsija és 7® darab autóbusza volt. Gépjárműállománya 1965. év végére 363 darab tehergépkocsira és 105 darab autóbuszra nőtt A vállalat az elmúlt 5 évben a teherszállítási igényeket kielégítette. A közúti személyszállításnál azonban az igények hatványozottabban jelentkeznek, amit a vállalat a rendelkezésére álló gépjárművekkel nem tudott maradéktalanul kielégíteni. A közlekedés előtt álló fontos feladatok — a szállítási kapacitás növelése, a meglevő kapacitás jobb kihasználása, a rakodás gépesítése, az utak korszerűsítése stb. — szükségessé teszik a közlekedési dolgozók pőrében végzendő politikai munka fokozását, az anyagi eszközök célszerűbb felhasználását, a különböző közlekedési, szállítási vállalatok közötti kooperáció megjavítását. O A II. ötéves terv időszakában a megye áruforgalma az országosnál nagyobb mértékben emelkedett, melyet Népi államunk hatékony támogatása, dolgozóink szorgalmas munkája eredményeként tovább növekedett megyénk gazdagsága, a lakosság anyagi és szociális igényeinek kielégítése. A munkások és alkalmazottak reáljövedelme 1965-ben 8 százalékkal volt több, mint 1962-ben, A parasztság egy főre jutó személyes rendelkezésű reAz eszmei, ideológiai s kulturális nevelőiminka eredményeként erősödött a tömegek szocialista tudatossága, politikai aktivitása. Megélénkült érdeklődésük a szocialista építómun- ka, s a külpolitikai kérdések iránt, A megye lakosságának döntő többsége helyesli a párt politikájának fó irányvonalát és egyetért a Központi Bizottság határozataival, a kormány intézkedéseivel. A párttagság és a pártonkívüliek körében egyaránt megerősödött az a tudat, hogy a párt lenini politikát folytat, attól sem jobbra, sem balra nem tér el. Az elmúlt négy év során tovább folytatódott a szektás, dogmatikus, illetve revizionista nézetek elleni harc. A párttagság többsége helyesli a párt szövetségi politikáját. Megérti, hogy az osztályharc jellege, tartalma és formája a szocializmus építésének előrehaladásával változik. Teret hódít az a helyes elv, hogy az új gazdasági viszonyok létrejötte folytán a szocializmus teljes felépítése az egész nemzet érdeke, és az az egész nemzet összefogásával lehetséges. Eredményei vannak a polgári, kispolgári nézetek elleni harcnak is. A korábban nyílt jobboldali nézetek, amelyek a proletárdiktatúrát, a párt vezető szerepét, a Szovjetuniót támadták, visszaszorultak, a nacionalizmus régi változata megkopott, a tömegek körében szilárdult a szocialista hazafisáig eszméje. Ezen általánosan jellemző pozitív fejlődés mellett nem hagyható figyelmen kívül, hogy az eszmei harc még korántsem hatja át az egész megye társadalmi, gazdasági és kulturális életét. Időközben felújulnak és megélénkülnek a szektás, dogmatikus és jobboldali, revizionista nézetek, gyakorlat maradbefolyásolt a megyei vásárlóerő alakulása. A lakosságihoz kiáramlott készpénz az alábbi emelkedést mutatja: az összes munkabérek 17,8, a nyugdíjak, nyereségrészesedés stb. 45,3, a munkaegység, felvásárlás 21,4, az egyéb kifizetések pedig 6,8 százalékkal voltak magasabbak 1965-ben, mint 1960-ban. Ösz- szességében 22,1 százalékkal volt magasabb a készpénzkiáramlás, ami meghatározta a kereskedelmi forgalom alakulását is. A tervidőszak során a megyei kiskeresked el m i hálózat a 140 millió forint beruházás révén jelentősen bővült és korszerűbb lett. Az új kereskedelmi formák fejlesztésében a megye úttörő munkát végzett és lényegesen hozzájárult a kereskedelemmel kapcsolatos központi irányelvek megvalósításához. áljövedelme ugyanezen időszakban 25 %-kal növekedett, ezáltal megközelítette a munkások és alkalmazottak jövedelmének színvonalát. Az elmúlt évekre jellemző, hogy a lakosság növelte a tartós fogyasztási cikkekre, ingatlanvásárlásra, építkezésre, lakberendezésre, viszont csökkentette az élelmiszerekre, lakásványai. Ezek a párt vezető szerepe, a szövetségi politika és az osztályharc téves értelmezésében, magyarázásában és torz alkalmazásában jutnak kifejezésre. Az augusztusi taggyűlések tapasztalatai szerint is leginkább ezek a kérdések foglalkoztatták a párttagságunkat. Társadalmunkban, ha nem is antagonisztikus jelleggel, de léteznek ellentmondások, amelyek feltárásában és megoldásában a pártszervezeteknek, a kommunistáknak döntő szerepük van. Az új gazdasági viszonyok egy sor új kérdést is felszínre hoznak, amelyeket az emberek, sőt kommunisták sem értenek meg azonnal. Ebből fakad, hogy egyesek kétségbe vonják a párt szövetségi politikájának és az osztályharccal kapcsolatos álláspontjának helyességét. Figyelmen kívül hagyják a gyökeresen megváltozott termelési vikar banta rtásra fordított kiadásait. A megye lakossága mind kalória, mind védőtápanyagokból többet fogyaszt, mint az országban átlagosan. A fogyasztás magasabb az országos átlagnál a sertéshúsból, tojásból, baromfifélékből. A megye lakossága mintegy 30 százalékkal növelte vásárlásait a kiskereskedelemben. Amíg 1960-ban 474 porszívót, 3543 mosógépet, 1727 televíziót, addig 1965-ben 3300 porszívót, 8900 mosógépet, 7000 televíziót vásároltak. Emellett 1965-ben közel 90 millió forint értékben vettek bútort, ami kb. 6060 garnitúra szobabútor árának felel meg. Mindezek mellett a lakosság pénzjövedelmének egy részét tartalékolta. A takarékbetét-állpmány 1965. év végén több mint négyszerese volt az 1960. év véginek. A nyugdíjkifizetések 61 százalékkal, a családi pótlék, SZTK-segélyek összege pedig 37,8 százalékkal növekedtek az elmúlt öt évben. A II. ötéves terv időszaka alatt 8320 lakás, ebből 1409 állami erőforrásból épült. Az 1000 lakosra jutó épített lakások számát figyelembe véve, a megye ellátottsága a gyengén ellátott megyékével azonos. A megyei pártbizottság továbbra is kéri a kormány illetékes szerveit, hogy az igények reális kielégítését a lehetőség szerint segítse. szonyokat, s nem abból indulnak kd: ha új gazdasági viszonyok jöttek létre és uralkodnak, akkor nem lehet az embereket a régi vagyoni helyzetük alapján megítélni, következésképp: nem lehet fenntartani a régi beiskolázási kategorizálást. Továbbá, ha uralkodnak a szocialista termelési viszonyok, akkor a politikai, szakmai ismeretek birtokában — pártfunkció kivételével — pártonkívüliek is be- töltihetnek közfunkciókat. Pártunk VIII. kongresszusa a funkciók betöltésének a politikai megbízhatóság, a politikai és szakmai műveltség együttes követelményét szabta meg. A közfunkciók betöltése a pár- tonkívüliektől is a szocialista rendszer iránti hűséget, politikai műveltséget, s nemcsak szakmai ismereteket követel meg. Mindenütt, ahol az emberekkel közvetlenül kapcsolatban van(Folytatás az 5. oldalon.) Eszmecsere a tanácskozás szünetében. A lakosság életkörülményeinek helyzete Az ideológiai, kulturális élet helyzete és feladatai r
