Békés Megyei Népújság, 1966. november (21. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-03 / 260. szám

\ Tanácskoztak a megyei pártértekezlet küldöttei (Folytatás a 4. oldaltól.) nak a vezetők, nélkülözhetetlen a politikai, ideológiai meggyő­ző munka. A párt vezető szerepével kap­csolatban vannak más oldalról is megjegyzések. A párt vezető szerepének hatékonyságát attól teszik függővé, hogy száníszerű- leg mennyi a munkás-, mennyi a párttag vezető. Ez is politi­kánk helytelen' értelmezése. A párt vezető szerepe érvényesül ott is, ahol nem kommunista a vezető, azonban a pártonkívü- liek a párt politikája alapján tevékenykednek, a munkásosz­tály politikáját hajtják végre. Ha pedig ez nem így van, ak­kor a pártonkívüli is érdemte­len a vezető beosztásra. Egyes emberek félremagya­rázzák az egyéni és társadalmi érdeket, a nemzeti és nemzet­közi érdekek összhangját. Szem­beállítják a demokráciát a tár­sadalmi és egyéni felelősséggel. A demokrácia igazi értelmezése és gyakorlása pedig nem en­gedhet meg semmiféle fegyel­mezetlenséget és lazaságot. Nem kielégítő a hazafiság, proletárintemacionalizmus ér­zésének kifejlesztése. Keveset beszélünk a szocialista világ- rendszer, valamint a szocialista építőmunkánk eredményeiről. Nem apellálunk kellően a dol­gozók lelkesedésére, a nemzeti érzésre, ezért a nemzeti önbe­csülés tudata nem bontakozott ki még megfelelően a nyugati életforma dicsőítését szorgalma­zó nézetekkel szemben. Gyakori a szocialista erkölcs elveinek félreértése és az ennek megfelelő életszemlélet, maga­tartás. Propagandánkban nem kapott kellő hangsúlyt annak tudatosítása, hogy a szocialista erkölcs, az új társadalom er­kölcse elsősorban a munka és a tulajdon erkölcse. Vannak, akik a szocialista er­kölcsöt aszfcétfkusan fogják fel. Az életszínvonal emelkedésével együtt járó ízléses divatot, a kulturált szórakozást és élet­módot kispolgári életmódnak, a kommunista erkölccsel össze­egyeztethetetlennek tartják. Vi­szont nem lépnek fel követke­zetesen a szocialista erkölcstől ténylegesen idegen megnyilvá­nulásokkal, a munkafegyelem megszegőivel, a társadalom megkárosítóival, elnézők a tény­leges polgári hatásokkal és meg­nyilvánulásokkal szemben. Má­sok viszont a „modem életfor­ma” ürügyén támadják a szo­cialista erkölcsöt. A politikai, ideológiai, kultu­rális nevelőmunka legalapve­tőbb feladata, hogy a hatókör bővítésével fokozzuk eredmé­nyességét. O A megyei pártbizottság az elmúlt években sok gondot fordított a megye kultu­rális, egészségügyi célkitűzései­nek kidolgozására, s azok meg­ismertetésére. Mozgósította a társadalom erőit az iskolareform alapelveinek, a megye 5 éves művelődési tervének végrehaj­tására. A párt művelődéspolitikája alapján folytatott munka ered­ményeként bővült az iskolahá­lózat, javultak a személyi és tárgyi feltételek. Az általános iskolák általánossá tételében, és az egyenlő feltételek megterem­tésében jelentős az előrehaladás. Befejezéshez közeledik a körze­tesítés. Ennek, valamint a sza­kos nevelői ellátás javulása foly­tán, az általános iskolai felső ta­gozatos tanulók túlnyomó több­sége szakrendszerű oktatásiban részesül. Az ötéves művelődési tervnek megfelelően nőtt a középisko­láit száma, s ezzel lehetővé vált, hogy a megyében tízezer tanuló részesül középfokú oktatásban. Ma közel hatszorta több a kö­zépiskolai diák, mint a felsza­badulás előtt. Az érettségizet­tek több mint egyharmada foly­tatja tanulmányait a főiskolá­kon és egyetemeken. Az utóbbi két évben növeke­dett a szakmunkástanuló-kép­zésben részt vevők száma is, bar a mezőgazdasági szakmunkás­tanuló-képzés még korántsem elégíti ki a szükségletet. A szak­mát nyújtó iskolák aránya lé­nyegesen megváltozott. Az új iskolatípust képviselő szakkö­zépiskolákban, valamint a tech­nikumokban, és szakmunkásta­nuló-iskolákban részt vevő ta­nulók az összes hallgatók 39 százaléka. A tervidőszakban rohamosan — négyszeresére — nőtt a fel­nőttoktatásban részt vevők szá­ma is. A társadalom hatékony támo­gatásával, az új tan tervek és tankönyvek bevezetésével, a pe­dagógusok többségének áldozat­kész munkájával fejlődik a ta­nulóifjúság erkölcsi, politikai magatartása. Jó úton halad a fizikai mun­ka megszerettetése. Az iskola és az üzem közötti jó kapcsolat erősíti a munkaerkölcs helyes szemléletének kialakulását. Az ifjúság szocialista világ­nézeti nevelése azonban még nem eléggé kiterjedt, gyakran felszínes, nem védi. kellő követ­kezetességgel az ifjúságot a pol­gári, kispolgári hatásoktól. A családi, az iskolai' és az isko­lán kívüli nevelőmunka nem irányul megfelelően az ifjúság soraiban fellelhető negatív né­zetek és megnyilvánulások — cinizmus, kalandvágy, könnyel­mű életmód, stb. — effiten. Az általános iskolák tovább­fejlesztésének egyik legfonto­sabb feladata a szakrendszerű oktatás teljes kiterjesztése, s ezzel egyenlő feltételeket bizto­sítani a gyermekek továbbtanu­lásához. Szükséges volna, hogy a szülői munkaközösségek, az általános iskolák tantestületei és a helyi tanácsok védnöksé­get vállaljanak afelett, hogy a hatáskörükbe eső területen minden gyermek elvégezze az általános iskola nyolc osztá­lyát. A középfokú oktatásban a népgazdasági igényeknek meg­felelően tovább kell növelni a szakmát is nyújtó oktatást, fő­ként a szakközépiskolák fejlesz­tésével és javítani a szakokta­tás személyi és tárgyi feltéte­leit. A középiskola fejlesztésére fordítható anyagi eszközöket el­sősorban e célokra kell felhasz­nálni. Az állami szerveknek, az ál­talános és szakfelügyeletnek igé­nyesebb és következetesebb el­lenőrzést kell megvalósítani az iskolákban folyó szocialista vi­lágnézeti nevelőmunka felett. Kritikusabb elemzést kell adni az oktatási intézményekben fo­lyó nevelőmunkához és vezetés­hez. A pedagógus pártszerveze­tek és iskolai KISZ-szervezetek arra törekedjenek, hogy inten­zívebb politikai, ideológiai mun­ka folyjon az iskolákban. Tuda­tosítsák és harcoljanak annak megértéséért, hogy nem elég a szakmai tantárgyak oktatása, ennek szerves része az ifjúság szocialista szellemű nevelése., Nem lehet jó pedagógus az, aki nem képes marxista szellemben nevelni és tanítani. O A népművelési tevékeny- ■ ségre jellemző, hogy elő­térbe került a világnézeti és politikai nevelés, a korszerű ál­talános és szakmai műveltsép terjesztése. A tartalmi változással együtt jelentősen korszerűsödött, fejlő­dött e munka módszereiben is. Fokozódott a párt- és állami szerveink kulturális munkával való törődése. Mindezek ellenére gyakori hiba a túlzott elvontság vagy a napi társadalmi, politikai, gazdasági problémák figyelmen kívül hagyása. A rendezvények sok esetben nevelési céltudatos­ság nélküliek, sablonosak, for­málisak. A tartalom javítása és a tö­megesség fokozása érdekében tovább kell erősíteni a kultúr- munkapárt- és állami irányítá­sát, az ellenőrzést. Fokozott fi­gyelmet kell fordítani a népmű­velés szervezésére és támogatá­sára. A hatókör bővítését első­sorban a munkásság és paraszt­ság fokozott bevonása útján kell megvalósítani. Ezen belül is különös gondot kell fordítani a kétlaki és bejáró munkásokra, a munkásszállások lakóira, a ta­nyai lakosságra és az ifjúságra. O Az' elmúlt 4 évben fejlő­dött megyénk egészségügyi ellátottsága. Emelkedett a tár­sadalombiztosításban és jutta­tásokban részesülőik száma. Ja­vult a betegellátás feltétele. Az egészségügyi ellátásban nagy különbségek vannak a városok és a vidék között. Ezért a következő1 években a vidék’ el­látottságának javítására kell nagyobb gondot fordítani. Nagyra értékeljük az orvo­sok, és az egészségügyi intézmé­nyekben, Vöröskereszt-szerve­zetekben dolgozók többségé­nek áldozatos- munkáját. Egyes orvosok, egészségügyi alkalma­zottak azonban megszegik a szocialista etikát. Ez is szüksé­gessé teszi a politikai, világné­zeti nevelőmunka fokozását az egészségügyi dolgozók körében. Az orvosi rendtartást súlyosan megsértőkkel szemben pedig al­kalmazni kell a felelősségr vonást. A pártszervezetek helyzete, belső élete és a további feladatok O A pártszervezetek és párt­szervek, a kommunisták döntő többsége a párt politiká­jának szellemében, a VIII. kongresszus határozatainak vég­rehajtására összpontosították erőfeszítéseiket. Megyénk kom­munistáinak zöme példás mun­kával és magatartással — na­gyon gyakran a családi élet és saját szórakozásuk háttérbe szo­rításával, vagy éppen mellőzér sével is — küzd a szocialista célok eléréséért és ténylegesen szolgálja a munkásosztály ügyét, a nép érdekét. A sok-sok ezer meg tízezer áldozatkész kom­munista becsületes, szerény munkája tovább öregbítette pártunk tekintélyét, erősítette a bizalmat a pártonkívüli töme­gek körében. A dolgozó embe­rek tisztelettel, őszinte megbe­csüléssel övezik pártunkat, mert tudják és tapasztalják, hogy amit a párt cselekszik, az ő érdekükben történik. Csak a legnagyobb elismerés és tisztelet hangján tudunk szólni azokról az elvtársakról — s ez a többség —, akik az el­múlt négy esztendőben szeré­nyen, de annál odaadóbban dol­goztak és küzdöttek pártunk politikájának megismertetéséért, elfogadtatásáért és végrehajtá­sáért. Az elmúlt 4 év során foko­zódott a választott testületek szerepe. Nagy többségük helye­sen határozza meg a feladato­kat. Növekedett önállóságuk, felelősségérzetük, a politikai, társadalmi, a gazdasági élet irányítására képesek. Testületi üléseik rendszeresek. A legfon­tosabb politikai, gazdaságpoliti­kai, jculturális és szervezeti kér­déseket készítik elő és tárgyal­ják. Ebben részt vesznek a vá­lasztott szerv tagjai, esetenként a szakemberek. A hozott hatá­rozatokat a legtöbb esetben bá­tor, termékeny vita előzi meg. Tovább kell növelni a vá­lasztott pártszervek szerepét, ön­állóságát. Minden szinten érvé­nyesíteni kell a lenini vezetési elveket, javítani a pártmunka stílusát. Meg kell szüntetni a futó látogatásokat, előtérbe kell helyezni a helyszíni segítség- adást. Következetesen érvényt kell szerezni a határozatok meg­ismertetésének, a végrehajtás megszervezésének és ellenőrzé­sének. Erre annál is inkább szük­ség van, mert ez munkánk egyik leggyengébb területe, ahol leg­több a javítanivaló. Ismétlő­dően tapasztalható, hogy a ha­tározatok a lehetségesnél, s a szükségesnél hosszabb idő alatt, vontatottan kerülnek megvaló­sításra. Munkánk fogyatékossága, hogy nem segítjük és ellenőriz­zük következetesen a határoza­tok végrehajtását a pártbizott­ságok, pártszervezetek, állami, gazdasági és társadalmi vezető szervek tevékenységében. A ha­tározatot hozó pártszervek előtt formális a beszámoltatás.' A végrehajtás elmulasztása miatt hiányzik a felelősségre vonás s egyre terjed az objektív okokra való hivatkozás. Fel kell lépni mindenütt a hi­vatalnoki szellem, a bürokrati­kus módszerek ellen, több gon­dot kell fordítani a párttagság jelzéseire, ’ tájékoztatására. To­vább kell fejleszteni a konstruk­tív bírálat légkörét, a politikai bátorságot, a kommunisták sze­mélyes felelősségét. A káderek többsége a növek­vő követelményeknek megfelel, vezetésre perspektívában is al­kalmas. A munkában, a magán­életben pártszerűek, fegyelme­zettek, magatartásuk szerény, sok éves tapasztalattal rendel­keznek. A megyei pártbizottság arra törekedett, hogy a káderek ké­pességeinek, alkalmasságuknak megfelelő funkcióba kerüljenek. SzámO's területen sok éves párt­munkás-tapasztalattal, ráter­mettséggel rendelkező elvtár­sakkal erősítette az állami, tár­sadalmi szervek vezetését. Vál­tozatlanul nincs kellő előreha­ladás a nők funkcióba állításá­nál. Pártbizottságaink eredményes munkát végeznek a káderek pártiskoláztatásában. A kong­resszus óta 29 fő pártfőiskolát. 104 fő egyéves, 2>05 fő öthóna­pos, 562 fő 3 hónapos, 381 fő esti egyetemet — összesen 1280 fő — végzett. 2397 elvtársnak van valamilyen pártiskolai vég­zettsége. Jelenleg 668 fő esti egyetemen tanul. A pártiskolát végzettek döntő többsége kép­zettségének megfelelő beosztás­ban dolgozik, mintegy 59 szá­zaléka párt-, 24 százaléka álla­mi és tömegszervezeti, 14 száza­léka gazdasági beosztásban van. A káderek politikai, szakmai képzése terén elért ered­mények összességében jók. Az eredmények mellett azonban ne­gatív jelenségek is tapasztalha­tók. Állami és gazdasági vona­lon a szakmai képzettségre való törekvés mellett a politikai fel- készültség hiánya kezdi gátolni a káderek fejlődését. Egyes párt-, állami és gazda­sági vezetőknél hiányzik az őszinteség és kezd eluralkodni a kölcsönös előnyökre alapozott kritikátlanság. Vannak még ve­zetők, akik más erkölcsi mérce szerint élnek, mint ami minden kommunista vezetőre egyformán érvényes és kötelező. Némely emberek, miután bi­zonyos időt eltöltőitek vezető poszton, abban a meggyőződés­ben kezdenek élni, hogy ez a tisztség kizárólagosan őket illeti, egyre csalhatatlanabbaknak és- kiváltságosabbaknak érzik ma­gukat. Innen már rövid úton eljutnak oda, hagy tisztségükkel visszaélve, anyagi előnyöket hajszoljanak és a szocialista er­kölcstől idegen életmódot foly­tassanak. Ilyen okok miatt kel­lett felelőisségre vonni és levál­tani néhány vezető beosztású személyt. Változatlanul követelmény, hogy vezető beosztású munka­körbe olyan káderek kerülje­nek, akik rendszerünknek szi­lárd hívei, marxista felkészült­ségük, szakmai és általános mű­veltségük elősegíti a párt, a munkásosztály vezető szerepé­nek további érvényesülését. Csak olyanok lehetnek vezető munkakörben, akik a párt poli­tikai irányvonalával egyetérte­nek, társadalmi és magánéletük példás. Pártunk nagy megbecsülésben és tiszteletben részesíti a párt (Folytatás a 6. oldalon) A küldöttek jegyzetekben örökítik meg az elhangzottakat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom