Békés Megyei Népújság, 1966. november (21. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-15 / 269. szám
1966. november 15, 3 Kedd Keltetőgépek . é ■ i 1 Kassálóterit let hiánya akadályozza Máj liba felár « ^ megyénkben a kisállattenyésxtö sxakesoportok további fejlődését Háromnapos értekezleten vitatták meg a MÉSZÖV PoOáfáíkaá Főosztályának és a földművesszövetkezetek járási központjainak dolgozód a házi- és zártkertek rekonstrukciójának problémáit, a felvásárlási munka következő feladatait, valamint a közel jövőben a földművesszövetikezebekban sorra kerülő vezetőségiválasztásokkal kapcsolatos teendőket. Végezetül pedig az egyszerű társulások és kdsáUattenyésztő szakcsoportok további szervezésének és megszilárdításának munkáját. A% érem egyik oldala Nagy Lajos elvtárs, a MÉSZÖV mezőgazdasági osztályának vezetője foglalkozott ez utóbbi feladatokkal. A nagy körültekintéssel összeállított szakelőadását rendkívül élénk vita követte. Látszott a munkaértekezlet minden résztvevőjén, hogy ez a feladat előtérbe került. Ennek bizonyítéka az is, hogy a megyében 140 különböző szakcsoport működik mintegy 9000 taggal. Egyre inkább megérti megyénk lakossága, hogy a háztájiban tenyésztett különböző kisállatok milyen szép jövedelmet biztosítanak a társulásiba tömörült tagiok és a népgazdaság számára — egyszerű, olcsó beruházások mellett. Csak néhány kiragadott példa: Kötegyántoan, Kétegyházám, Kondoroson megalakult a baromfitenyésztő és keltető kisállattenyésztő szakcsoport 100—150 taggal. Kétegyházán a 160 tag keltetőgép- re összeadott nyár folyamán 260 ezer, Ecsegfalván 50 ezer, Zsa- dányban mintegy 100 ezer forintot. Kétegyházán a takarékszövetkezettől vett fel 2—5000 forint kölcsönt egy-egy szakcsoport-tag, hogy befizethesse a maga részét a keltetőgiépre. Hol vannak a keltetőgépek ? Gyulaváriban beállítottak 550 tenyészliba és 2500 tyúk tényész- türzsállományt. Kétegyházán a szakcsoport birtokában 1100 te- nyésztörzstyúk van. Újkígyóson teljes állománycserével biztosították a tenyészállományt. Sajnos, a megígért keltetőgépeket mind a mai napig nem kapták meg a szakcsoportok. Az ipar kapacitása nem tudja követni megfelelően a gyakorlati életet, nem tudja kielégíteni az igényeket ! A népgazdaságnak igen sok va- iutalkiesést jelent ez a körülmény. Tenni kellene sürgősen valamit a kéltetögépgyártás kapacitásának j meggyorsítására, mert hiszen [ szakcsoportoknál elfekvő 100 ez-1 refc uitán még kamatot is fizetnek a tagok a takarékszövetkezetnek, a tenyészállatok tojásait esetenként árutojásként adják el, jóllehet, a baromfikeltető állomások nem tudják biztosítani a lakosság megnövekedett naposai 5 at - szükségletei t. Több gondot a társulásokra! A nyúltársulások a takarmányszükségletet nem minden esetben tudják biztosítani. Sajnos, a tanácsok és a termelőszövetkezetek sem mindenütt értik meg a nyúl- társuíások fontosságát és nem biztosítanak részükre esetleg részeskaszálót, holott tudunk olyan esetekről a gyulai járásban, hogy magánosoknak juttattak. Ugyancsak ebben a járásban a nyúl társulási szakcsoportok tagjai 100 négyszögöl lucernáért 350 forintos uzsoraárat is kénytelenek fizetni. A „Baromfitenyésztés” szaklapban megjelent, hogy a MÉSZÖV és a Bamevál által 'kijelölt községekből beszállított májlibák Után a Bamevál igen jelentős felárat fizet a szakcsoport tagjainak, ha egy teherautónyi szállítmányt a feldolgozótelepre eljuttatnak. De valahol elfelejtették kiadni a kijelölt községek névsorát — még ma is! Egyetlen községből sem történt még beszállítás, mert nem ismerik a szakcsoportok ezt a részükre kedvező és a népgazdaság számára komoly exportlehetőséget. Jóllehet például Sarkadon 20 ezer libára kötettek szerződést, Méhkeréken is vagy 2 ezer hízóit libára. Nagyobb megértést, jobb együttműködést, tevőlegesebb gyakorlati segítséget érdemel a 'kisállat-tenyésztésre tömörült 9 ezer szövetkezeti dolgozó, hogy népgazdaságunknak minél jelentősebb meny- nyiségű baromfit, nyálat és galambot adhassanak. Juhász Imre Szeghalom Reklamálnak a vásárlók Iliért fogiott ki a kenyér az üzletekben? A szombati ellátásról nyilatkozik a kiskereskedelem és a sütőipar Élelmiszer . most felfelé kerekítve vásároltak Tumultuózus jelenetek játszódtak le Békéscsabán szombat délután az élelmiszerboltokban. Egyes üzletekben délután már csak fél vekni kenyeret kaphattak a vásárlók. Másutt hosszú sorokban várakoztak kint a szemerkélő esőben, s volt, ahol sajnólkozóan, széttárt karokkal közölték az eladók: sajnos, kérem elfogyott az utolsó morzsáig, tessék másutt próbálkozni! A szombat esti hiányt — a kereskedelmet és a sütőipart nem éppen dicsérő — különböző megjegyzésekkel kommentálták azok, akiknek nem jutott kenyér és kissé izgatottabb vérmérsékletűek. Miben van igazuk a reklamálóknak, mennyiben volt hibás a kereskedelem, mi a helyzet a sütőüzemnél? Voltaképpen mi okozta a zavart a kenyérellátásban ? Érdeklődésünkre a Szabadság téri önkiszolgáló üzletben elmondották, hogy a szokásos szombati 17 mázsás megrendelés helyett november 12-ére 19 mázsát rendeltek kenyérből, s a nagy kereslet láttán még további két mázsa érkezett, mégsem bizonyult elégnek. Körülbelül fél öt után teljesen kiürültek a polcok. A Csemegeboltban 11—12 mázsa kenyeret szoktak eladni szombatonként. A szokásosnál többet rendeltek, ami délután 2-re elfogyott. Gyors intézkedés után érkezett mér1 több mint 6 mázsa, de 5 órára j már nem tudták kiszolgálni a vevőket. I A Békés megyei Kiskereskedelmi Vállalat városi lerakatának vezetője, Csávás Mihály arról tájékoztatott, hogy az elmúlt szombaton 202 mázsa kenyeret rendelt a sütőipartól az üzlethálózat, ez a szám három mázsával több a két hét előtti mennyiségnél. A nagy kereslet láttán a békéscsabai sütőüzem még négy mázsát, a békési pedig újabb öt mázsa kenyeret küldött, ez azonban annyi volt csak, mint egy csepp a tengerben. A sütőipari vállalatnál Rónai András szállítási vezető szerint a kereskedelem megrendelte a szokásos mennyiséget, amit időben ki is szállítottak, őket is váratlanul érte, hogy kora délután újabb jelentős igények futottak be. Mindenesetre, ha korábban — tehát legalább a déli órákig — jelzik az igényeket, nagyobb mennyiségű utánpótlást tudtak volna biztosítani. Ezek szerint több kényéi- fo- i gyott, mint a megelőző hetek szombatjain. Miért volt hiány? A szakemberek szerint befolyásolta a fogyasztást, hogy a sütőipari vállalat adagológépének < hibája miatt a korábban megszokott egy- ! kilós adagok helyett kétkilós vekniben hozták forgalomba az úgynevezett finom fehér kenyeret. Így olyanok, akik máskor másfél kilós vagy mondjuk. 3 kilós mennyiséget szereznek be, két kilót, illetve négyet. S mikor egyik üzletben elfogyott a kenyér, a vásárlók megostromolták a másikat — így ott is kevésnek bizonyult — s bizonyos fokú pánik keletkezett. Mindenki igyekezett többlettel biztosítani saját szükségletét. A megyei tanács kereskedelmi osztályán Pusztai György elmondta, hogy hétfőn ellenőrizték a kereskedelem megrendeléseit és kitűnt, hogy a legutóbbi szombaton mintegy 25 mázsával több kenyér fogyott Békéscsabán a szokásosnál. Hogy7 legközelebb ilyen zavar ne fordulhasson elő, pénteken felülvizsgálják a rendeléseket, és ha nem találják azokat megfelelőnek, 10 százalékos emelési rendelnek el. Ennyit mondottak az illetékesek. Nekünk viszont az a véleményünk, hogy a vásárlóknak lehetőséget kell biztosítani, hogy annyi kenyeret vehessenek hét végére is, máskorra is, amennyit akarnak. Éppen ezért meg kellene találni a módját, hogy a boltok vezetői gondosabb előretaftással, bátrabban rendeljenek a hét végén is — kockáztatva, hogy a mennyiség egy része esetleg a nyakukon marad — még akkor is. ha az eladatlan kenyér rontja a vállalat értékesítési eredményeit. (Vajda) Ebben a hónapban befejezik a mélyszántást 6S0 holdat terítenek meg trágyával A felvétel Hrivnák Mihályt, a rakodó kezelőjét mutatja be. miközben Cseke János vontatója mögé akasztott pótkocsii rakja. Fotó, szöveg: Opauszky Tímár János, a kondorosi Vő- I három kaszálása negyvenöt máriás Október Termelőszövetkezet zsás szénatermést adott. A vetést főagronómusa kérdéseinkre eze- j idejében befejeztük, jelenleg még két válaszolta: — Nyugodtan némi szántanivalónk van hátra, mondhatják, hogy már szinte j Ezerkétszázhatvan holdon már minden szántóföldi munkáról ! elvégeztük ezt a munkát, a mamúlt Időben emlékezünk. Nem radék négyszáz holdat két műpanaszkodhatunk az idei évre, i szakban dolgozó kilenc trakto- elég jó terméseredményeket ér- : runk még e hónapban felszántja, tünk el. öt’ f-n hold borsónk j Túlteljesítjük a tervünket a megadta a tizennégy mázsás átla- ■ szervestrágya-szórásban is. A magot, 835 holdon termeltünk búzái ' gunk tervezte és a szarvasi gép- 17 mázsás átlageredménnyel. Két- javító kondorosi üzemegysége álszáz holdon 220 mázsás átlaggal .tál elkészített trágyamarkoló fizetett a gondosan megművelt nagy segítségei jelent ebben a cukorrépa, a száz hold kender öt- munkában. Jelenleg három MTZ venmázsás átlagot hozott, de a hordja a trágyát. Ötszázötven - többi növénnyel is elégedettek hold a tervünk, hatszázat már vagyunk. Jó eredménynek szó- teljesítettünk, de még öt ven hold- mit többek között az is, hogy a dal megtetézzük ezt a leljesít- százholdas új telepítésű lucernánk ményt. Jó módszerek a vetésben A gyulai járás termelőszövetkezetei évek óta arról nevezetesek, hogy jól gazdálkodnak, gazdaságilag szilárdak. Újkígyós, Szabadkígyós, Kétegyháza, Lö- kösháza. Doboz, Gerl.i, Telekgerendás közös gazdaságaiban általában jól mennek a dolgok. Ha a gyulavári Lenin Hagyatéka Tsz-l időről időre nem érné természeti csapás, az itt tevékenykedő vezetők, tsz-gazdák munkájának eredményessége a doboziakéval vagy a kétegyházi- akéval vetélkedhetne. A gyulai járásnak azon a részén, melyet négy-öt hónapja csatoltak ide a sarkadi járásból, nem mondható el mindez. Bár a sarkadi, a s&rkadkeresztúri, a kötegyáni, a méhkeréki, az tíj- szalontai, a mezőgyáni és a geszti határ már jóval többet terem, több állati terméket ad, mint az egyéni gazdálkodás időszakában, de a lehetőségekhez mérten még mindig nem adja ez a terület azt, amire képes. Azt is el kell azonban mondani, hogy Geszten és Sarkadke- resztúron az utóbbi egy-két esztendőben előnyösen változott a gazdálkodás eredményessége. Az ország első termelőszövetkezetében, a fekeíeéri Leninben és a méhkeréki Balcescuban a geszti és a sarkadkeresztúri változás színvonalától elmaradtak, noha az utóbbi időben mindkét tsz az államtól — dotációként — igen sok segítséget kapott. Ezekben a tsz-ekben jelenleg olyan vagy ahhoz hasonló folyamat megy végbe, mint amilyen évekkel ezelőtt Dobozon és Kétegyházán. Itt is addig cserélődtek a vezetők, míg a jelenlegi okos szervezéssel, a helyi lehetőségek ki- nasználásával most már évek óta erősiti, irányítja a közöst. Van azonban erre megfelelő példa a volt sarkadi járásban is. Hogy •Sarkadkeresztúron a sok gond fölé . emelkedtek, abban nagy része volt Cs. Nagy Sándor tsz-elnöknek és munkatársainak, akik immár a hetedik éve szervezik és irányítják a termelést. Vajon Méhkeréken, Kö- tegyánban. Sarkadon és máshol % sarkadkeresztúrihoz hasonló stabil vez.etés előrelépést jelenthetne-e a gazdálkodásban? Feltétlen, hiszen Feketeéren, Méhkeréken és máshol is a tsz-gaz- dák többsége szorgalmas, igyekvő. Ezekben a hónapokban a gyulai járási tanács mezőgazdasági osztályának dolgozói tneg szeretnék ismertetni a sarkadi járásból hozzájuk csatolt tsz-eh vezetőivel a korábban jól bevált termelésszervező módszereket, melyek alkalmasak voltak arra. hogy Dobozon, Kétegyházán és máshol is színvonalasabb vezetés alakuljon ki és felszámolásra kerüljön a több milliós mérleghiány. A Dél-alföldi Mezőgazdasági Kutató Intézet üzemszervezési csoportját erre a területre irányítják, hogy a tudomány- segítségével a helyi vezetők közösen határozzák meg a legfontosabb tennivalókat. A gyulai járási tanács mezőgazdasági osztálya arra törekszik, hogy a sarkadi térségben a vezetésben is és a gazdálkodásban is a helyi gondok helyi megoldására serkentse a szövetkezeteket. Ez a vezetési stílus bevált s olyan jó tsz-vezetők felnövéséhez vezetett, mint Csík Péter, ifj. Bozó József, Borgye György, Mészáros Pál, Kovács József, Lábos László, Juhász József és mások, akik a helyi feladatok megoldásában a helyi erőkre, ezek jól megválasztott anyagi érdekeltségére alapozták a termelést. Ennek eredményeként ebben az esztendőben a gyulai járás szövetkezetei búzából és takarmánynövényből többet termeltek a megyei átlagnál, állati termékből pedig nagyobb nieny- nyiséget értékesítenek, mint 1965-ben. Dupsi Károly
