Békés Megyei Népújság, 1966. november (21. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-13 / 268. szám

196Ü. aovember X3. 9 Vasárnap Novemberben csaknem 147 ezer tonna áru vár elszállításra Libatömés géppel — Bemutató Vésztőn A% őszi forgalom félidejében A MÁV Szegedi Igazgatóságá­nak területén az idén mintegy 8 és fél millió tonna árut kellett, illetve kell elszállítani. A nagy mennyiségű küldemény elszállítá­sa, a kocsiigények jó kielégítése, valamint az áruk továbbítása kö­zepette sok előre nem látott aka­dállyal kell megküzdenie a vasút dolgozóinak. A szállítási feladatokat csakis jó együttműködéssel lehet tel­jesíteni. Különösen szükség van erre no­vemberben és decemberben, ami­kor a szállítási gondok rendkí­vül nagyok. A mezőgazdasági ter­mények, a cukorrépa, a kender, valamint az építőanyag fuvaro­zása az év végén tetőzik. Mindez természetesen megköveteli, hogy a kocsiigényes áruknál a vagono­kat átlagosan 14,4 tonnával rak­ják meg. Ezenkívül az is szük­séges, hogy munkanapokon leg­alább 1512, munkaszüneti napo­kon pedig 900 kocsit kezeljenek. Az igazgatóság területért sok a késetten kezelt kocsi. Ha csak a legnagyobb fel- és elfuvarozó AKÖV-őket nézzük, máris nyil­vánvaló a fenti megállapítás. Ezt bizonyítja, hogy az idei három­negyedévben 11 ezer kocsit ke­zeltek késve, s ez több mint 100 ezer órával késlelteti a kocsik forgását, ami egyúttal zavarta a kocsiigények tervszerű kielégíté­sét is. Ügy véljük, jó lenne már megérteni azt, hogy a vasútnak nem kocsi­álláspénzre, hanem elsősorban kocsikra van szüksége ahhoz, hogy a szállíttató felek igényeit minél jobban és gyor­sabban kielégítse. A békéscsabai vasúti csomó­ponthoz tartozó szolgálati helyek dolgozóira is igen nagy feladatok hárulnak novemberben, hiszen csaknem 147 ezer tonna árut kell elszállítaniuk. Ennek csak úgy tehetnek eredményesen eleget, ha kocsinként legalább 14,75 tonna árut raknak be. Továbbá az szük­séges még, hogy munkanapokon 358, munkaszüneti napokon pedig legalább 220 kocsit kezeljenek. E követelmények teljesítése azért is indokolt, mivel az jelentősen elő­segíti az igazgatóság munkáját. Az idei esztendő első tíz hó­napjában a vasutas dolgozók 100 százalékon felül teljesítet­ték tervfeladataikat. Mindehhez jó segítséget nyújtott a kongresszusi munkaverseny, amelyben már eddig is figyelem­re méltó eredmények születtek. Arra van tehát szükség, hogy a vasutas dolgozók év végéig a szállítási kapacitás hatékony ki­használásával továbbra is ered­ményesen teljesítsék tervfelada­taikat, amit a vállalások rendsze­res értékelése és az anyagi ösz­tönzés felhasználása is segít. Sziládi Sándor Szeged Megyei választmányi értekezletet tart a KIOSZ A KIOSZ megyei szervezete november 21-én, hétfőin délélőtt megyei választmányi értekezletet tart Békéscsabán, a KIGSZ-szék- házban. A tanácskozáson részt vesz dr. Gervai Béla, a KIOSZ országos elnöke is. A megyei vá­lasztmányi értekezleten Plenter Lajos, a KIOSZ megyei titkára tájékoztatja majd a megjelente­ket az eddigi munkáról, majd a vitára és a határozati javaslat el­fogadására ikerül sor a beszámo­lót követően. Ezen a tanácskozá­son adják át a jutalmakat az el­múlt időszakban legeredménye­sebb munkát kifejtett járási és községi szervezetek képviselői­nek. Terven felül 52 családért 360 000 hízott libát kap az ország megyénkből A Földművesszövetkezetek Bé­kés megyei Központja termelteté­si és felvásárlási osztályának szakemberei hetek óta járják a községeket, hogy bemutassák azo­kat a gépkonstrukciókat, melyek óránként 800 liba tömésére képes. Az új konstrukcióból a puszta- földvári Dózsa Termelőszövetke­zet már rendelt. Ebben a közös gazdaságban az idén 500, jövőre pedig 1500 liba hizlalását tervezik Miszlay István pusztaföldvári lakos bemutatja saját tervezé­sű és szerkezetű villanymotor-meghajtású libatömő gépét. jelentősen megkönnyítik a liba­tömés nehéz munkáját. Az utóbbi két hónap alatt a megye 25 köz­ségében rendeztek libatömő be­mutatót. Sokan maguk a helyszí­nen is kipróbálták a libatömést géppel. Az elkövetkező hetekben még 10 községben terveznek a MÉSZÖV szakembered ilyen be­mutatót. Legutóbb Vésztőn került sor a A bemutatón megjelentek közül többen az egyszerűbb és az ol­csóbb, a lábmeghajtású Mezőko- vácsháza, valamint a kézi meg­hajtású Pacs-Bögre típusú tömő­gépeket vették szemügyre. A kü­lönböző típusú gépekből eddig 150-nél többét vásároltak a megye háztáji gazdaságai. Részben ezzel is magyarázható — a liba árának felemelése mellett —, hogy az Érdeklődők jönnek. Négy, asszony. Közülük az egyik így szól Csábi József építésvezetőhöz: — A kulcsokért jöttünk... — Azt bizony még nem adhat­juk, de ha rajtam múlna, már holnap költözhetnének — moso­lyog a férfi. — Bemehetünk? Szétnézhe­tünk? — kérdezi Gál Elemérné és máris indul Rusz Jánosnéval, Nagy József névéi és Bolla Fe- rencnével. Belépnek az árvízkáro­sultaknak Gyulán épülő lakások egyikébe. — Ez lesz a maguké? — kér­dezi az építésvezető. — Az OTP-ben azt mondták, hogy a Fehér-Körös hídjától szá­molva a kövesút melletti harma­dik ház épül nekünk. Az épület felmenő falai elké­szültek, a tető is fenn van, sőt a padlást is megcsinálták. Az al- jazatbetont beöntötték, a meny- nyezet belső része még hiányzik, a szobai közfal szintén. — Mikor lesz ebből lakás? Az építésvezető derűsen vála­szol: — Ahogy megígértük, decem­ber végére. — Már ma is késő lenne. — Hát, ami azt illeti, maga gyakran jön. Hányszor is talál­koztunk itt? — Most harmadszor. Tudja, sokan vagyunk, idegen helyen húzódunk február- óta, nagyon kellene már ez a ház. — Ha azt a nyolc hónapot ki­bírták, kettőt az épülő ház remé­nyében csak kibírnak? — Kibírunk, kibírunk, de tudja hogy van az ilyen. Azután meg tudni szeretném hol, mi lesz? A négy asszony csábit fi­gyeli. — Idejön a válaszfal — mutat a két ablak közé —, így lesz majd két szobájuk. — Ajtót tesznek-e a válaszfal­ba? — szól közbe Gálné. — Talpig üvegajtót teszünk. — Az jó lesz. — Ez itt az étkezőhelyiség, ebbe nyílik a fürdőszoba meg a konyha, az előszobából pedig az éléskamra. — Csinálnak fürdőszobát is? — kérdezi Ruszné. — Csinálunk, de a berendezést takarékosságból kihúzták a terv­ből. A kádat meg a vízmelegítőt maguknak kell megvenni. — Annyi baj legyen. De vizet kapunk? — Minden lakást bekötünk a körvezetékbe. A konyhában lesz egy falikút, de az épülethez emésztőt már nem csinálunk, ez is a maguk dolga lesz. Ruszék háza Gálék szomszéd­ságában lesz. — Az is ugyanilyen és jelenleg ugyanígy áll, mint ez — magya­rázza Csábi. A négy asszony a temető felőli ötödik házba tart. Ez Nagy Jó- zseféknek épül. A kétszobás, komfortos lakásban már csak va­kolni kell a falakat. Nagyné elé­gedett a látvánnyal. Méregeti a konyhát, hogy a bútort bele tud­ja-e rakni. Azután körbejárja a két szobát és képzeletben ezeket is berendezi. Gyulán, a Csemetekert­ben épülő 52 lakás csaknem mindegyikében a kislakásépítő ktsz mesterei, szak- és segéd­munkásai szorgoskodnak. Sándor Miklós bádogosbrigádja szereli a csapadékelvezető csatornát. A kollektívát most Krasznai Gábor képviseli. A többiek a ktsz műhe­lyében formázzák a bádoglemezt. Amikor ottjártunk, már 38 lakást fogott körül az ezüst pántlika. Tizennégy lakás csatornáját ezen a héten felrakja. Az ácsok, Gróh Ferenc brigád- vezető irányításával — aki az itt végzett munka után a Kisipari Szövetkezetek Kiváló Dolgozója kitüntetést november 7-e alkal­mával kapta meg — teljesítették vállalásukat. A párt IX. kongresz- szusának tiszteletére felajánlot­ták, hogy az 52 lakás tetőszerke­zetét november 7-re összeállítják. A ktsz ipari tanulói cserepez- nek. Nánási János oktató elége­dett a fiúkkal, akik az 52-ből négy lakást komplett készítenek el. Ezenkívül 12-őt betonozták, 15-öt pedig cserepeztek október­ben. Novemberben tovább foly­tatják a cserepezést, az aljzatbe­ton-készítést, a kúpcserepek fel­rakását. Természetesen a gondja­ikra bízott négy lakás belső mun­kálatait is csinálgatják. Közben Bíró László, a ktsz el­nöke a helyszínre érkezik. Végig­járja a munkahelyeket. Minden­kihez van néhány biztató szava. Megáll a házsor végén. — Jól haladunk — állapítja meg derűsen —, igyekeznünk kell, mert november van, fordul­hat az időjárás. Ablaküveg kelle­ne, hogy a belső munkákkal is haladhassunk. Üveggel viszont nem biztatnak. Nem értem — emeli kezét fejéhez —, hogy az embernek miért kell még ebben az árvizes házak ügyében is mindenért birkóznia a felettesei­vel is meg másokkal is. Mindenki tudja, hogy a terven felül épített 52 lakásba ablaküveg is kell! Ha ez terv szerint nem megy, akkor jó lenne, ha az üveggyáriak ter­ven felül adnák! A dolgos hétköznapok egymást követik az építkezésen. Itt minden napnak külön történe­te van, már csak azért is, mert július elejétől október közepéig 52 lakás felmenő falait rakták fel. November 7-re összeállították a tetőszerkezetet, december végé­re pedig lakhatóvá szeretnék ten­ni az új épületeket. Mindezt — természetesen — terven felüli munkaként vállalta a kislakás­építő és karbantartó ktsz, hogy az élet az árvízkárosult családok bé­kessége, harmóniája, az új esz­tendővel együtt Gyulán, a város­ban bontakozhasson tovább. Dupsi Károly Erdei Lajos, a MÉSZÖV szakelőadója oktatja a vésztői asszo­nyokat a Mezőkovácsháza típusú tömőgép kezelésére. gépesített libatömés szemlélteté­sére. Kétszáznál többen vettek részt. Itt három típusú tömőgépet ismertettek. Nagy volt az érdek­lődés a Miszlay István pusztaföld­vári lakos által tervezett és be­mutatott villanymotor-meghaj­tású tömőgép iránt, amely órán­ként — két személy közreműkö­désével — 120 liba tömésére al­kalmas. Miszlay István ezen a bemutatón említette, most készült el egy újabb tömőgép, amely nyolc forgóasztalból áll és Filmvetítések, előadások a fogászati héten November 14 és 20 között or­szágosan, s így megyénkben is megrendezik a fogászati hetet. A tavalyihoz hasonlóan az idén a Vöröskereszt, a KÖJÁL és a megyei tanács művelődésügyi osztálya közös szervezésében megyeszerte előadásokat és filmvetítéseket tartanak a fogá­szati hét alkalmával. Ezenkí­vül az általános iskolás tanulók között a kisdobosok és az úttö­rők részére pályázatot hirdetnek „A helyes fogápolás” címmel. A pályázaton legjobb eredményt elérők az idén is értékes tárgya­kat kapnak jutalmul. Megrende­zik a díjak nyilvános sorsolását is. Az első díj egy karóra, ezen­kívül fényképezőgép és 100 egészségügyi csomag kerül ki­sorsolásra. idén több mint 360 ezer hízott liba eladására kötöttek szerző­dést megyénkben. Ilyen nagy mennyiség szerződéses lekötésére az utóbbi 10 év óta nem volt példa. Több olyan termelő talál­ható már a megyében, mint Bé­késen Darányi János, aki tavaly 400 libát adott át, az idén pedig ezrét hizlal. Orosházán Molnár Jánosné, aki a múlt évben 900 li­bát adott át a földművesszövet­kezetnek szerződésre. Ebben az évben ő is ezerre tett ígéretet. Molnárné kiváló propagálója a gépi tömésnek. Rendszeresen meghívja szakcsoportjának tag­jait, hogy bemutassa a libahizla­lás új módszerét. Ezzel is ma­gyarázható, hogy Orosházán ed­dig 50-nél több Mezőkovácsháza típusú tömőgépet vásároltak. Örvendetes az is, hogy a megye földművesszövetkezetei közül ma már több helyen — így Vésztőn is — megtalálható a libatömő gép a boltokban is. Innen kölcsön ve­hetik a libahizlalással foglalko­zók. Elismerést érdemelnek a Gyula és Vidéke Körzeti Földmű- vesszövétkezet mezőgazdasági szakboltjának dolgozói is, akik az utóbbi hetekben száznál több Pacs-Bögre-féle gépet adtak el. Kép és szöveg: Balkus Imre

Next

/
Oldalképek
Tartalom