Békés Megyei Népújság, 1966. november (21. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-13 / 268. szám
1 TO6C. november 13. 10 Vasamap Szalonnasütés. Országi óráson Tótkomlós kontra Vác — Olcsóbb fogyasztói árakkal a vásárlók megtartásáért Szinte pirkadatkori csípős szél rohangál a Duna felől a házak között, pedig a Fehérek templomának órája már elütötte a kilencet... Mindenütt javában dolgoznak, A hetipiacon is. Itt a háziasz- szonyok, akik vásárolnak. Mert ez is munka. A zöldség-gyümölcsfélék, ájllati termékek s egyéb Fotó: Opauszky I cikkeik halmazából választják ki Alkoholizmus elleni küzdelem - Józan élet - Illik a nőknek inni? - Falvak italbolt nélkül - Melyik az erősebb, a sör vagy a pálinka? jjj égi ismerője hazánknak Martti Voipio úr, a finn alkoholizmus elleni országos bizottság főtitkára. November elején hatodszor jött Magyarországra, ezúttal egy hónapot tölt itt. Utjának célja tapasztalatcsere. Hogyan küzdenek nálunk az alkoholizmus ellen, mi a további teendő, milyen módszereket tudnak hasznosítani Finnországban, ez érdekli Voipio urat. Magyarországi útja során ellátogatott Békéscsabára, ahol már igen jó tapasztalatokat szereztek a bizottság tagjai ezen a téren. Békéscsabán a Vöröskereszt megyei titkárságán érdekes eszmecserét folytatott a társadalmi aktívákkal és a bizottság vezetőivel. Dr. Farkas Ernő. a Vöröskereszt megyei elnöke üdvözlő szavai után Voipio úr röviden tájékoztatta a résztvevőket a finnországi mozgalom több évtizedes munkájáról. Az érdekes tájékoztató után élénk vita jUakult. ki. Több kérdés is elhangzott, melyekre válaszolva Voipio úr többek között elmondotta, hogy Finnországban igen széles körben, nagyrészt társadalmi úton és állami vonalon is foglalkoznak az alkoholizmus elleni küzdelemmel. Szám szerint mintegy 300 ezer emberre tehető az olyan aktivisták száma, akik a különböző szerveken és pártokon belül tevékenyen vesznek részt a mozgalomban. Állami vonalon pedig több intézkedés, rendelet segíti elő a küzdelmet, s ezek be nem tartása büntetéssel jár. Volt már példa arra is, hogy ha egy vendéglős 19 éven aluli, vagy ittas embert szolgált ki, az volt a büntetése, hogy egy hónapig semmilyen italt nem árusíthatott. Jp innországban aránylag kevés az alkoholista, ez annak köszönhető. hogy igen sokan vesznek részt a mozgalomban. A nagy aktivitás azzal magyarázható, hogy felismerték: az alkoholizmus elleni küzdelem egyenlő a józan élettel. Márpedig az emberek általában szeretnek józanul élni. Ezenkívül már az iskolákban kötelező oktatás formájában foglalkoznak ezzel a kérdéssel, látva, hogy a megelőzés a legfontosabb. Az iskolákban antialkoholista szervezet működik, melynek mintegy százezer tagja van. Versenyeket szerveznek, előadásokat tartanak s egy kiadott könyvecske alapján vizsgáztatják a gyerekeket. Persze, az utóbbi játékos tormában történik, hasonlóan a mi szellemi vetélkedőinkhez. Évente egyszer józanság! hetet is szerveznek. A vita során az alkoholista nők arányáról és a vendéglátóipari egységek működéséről is hangzottak el kérdések. Voipio úr elmondotta, hogy az alkoholista nők száma elenyészően kevés. Ez azzal magyarázható, hogy erősen érvényesül az emberek tudatában az az elv: nőnek nem illik semmilyen szeszes italt inni. A vendéglátó egységeket illetően nálunk is haszos lenne az ottani példát követni. Finnországban ugyanis sok az úgy nevezett, alkoholmentes vendéglő, ahol csak üdítő italokat, tejet, kávét, turmix-készítményeket, musitot, gyümölcsleveket és újabban alkoholmentes borokat fogyaszthat a vendég. Az utóbbi igen kedvelt, mivel borból készül, viszont ízét és zamatát megtartja, csupán az alkohol hiányzik belőle. is hasznos, hogy a falvakban egyáltalán nincs italbolt és a vendéglő is ritka. Persze, ez nem jelenti azt, hogy itt az emberek nem isznak szeszes italt. Különösen ünnepeken és családi összejövetel dien a háznál fogyasztják s ezt előre beszerzik. Legálisan azonban igen csekély a lehetőség a falvakban szeszes ital fogyasztására. A családi ünnepségeken is így egyre inkább áttérnek az üdítő italra. Divat a kávé is, ha vendég érkezik, ezzel kínálják. j A tapasztalatcserén Voipio úr 1 is sok kérdést intézett a részt- vevőkhöz. Többek között, hogy melyik az erősebb ital a sör vagy a pálinka? Ugyanis Finnországban eddig a pálinka és a konyak volt a fő ital. A sört kevésbé ismerték. Most olyan érvvel, hogy a sörben kevesebb az alkohol, be akarják vezetni a fogyasztását. Magyarországon mi ezzel kapcsolatban a tapasztalat? A válasz egyöntetű volt: mindkettő alkoholtartalmú. ezért egyformán veszélyes, csak az egyikből többet kell innia az alkoholistának ahhoz, hogy ugyanazt a hatást érezze. A sör viszont más ártalmakkal is lehet a szervezetre. A tanácskozáson dr. Baly Hermina, az alkoholizmus elleni bizottság elnöke tájékoztatta a vendéget a Békés megyei tapasztalatokról, kiemelve a békéscsabai társadalmi aktívák munkáját, akiknek tevékenysége már külföldön is ismert. vita során egyöntetűen megállapodtak abban a résztvevők, hogy az alkoholizmus veszélye az utóbbi években fokozottabban fennáll, küzdeni kell tehát ellene társadalmi és állami vonalon egyaránt. Kasnyik Judit a legmegfelelőbbet. Olcsó, jó minőségű árut keresnek. * A standok (tulajdonosok: fmsz, termelőszövetkezet, környékbeli őstermelők) közül legtöbben az országos hírű tótkomlósi Viharsarok Tsz árudája előtt állnak. Hamar ürülnek az almával, paprikával, burgonyával teli rekeszek, zsákok, a baromfisketrecből gyorsan elkapkodják a pecsenyecsirkéket, elfogy a tojás meg a gomba is. amit ide a napokban szállítottak először. — Nincs fennakadás, termékeinkből elegendő mennyiséget tárolunk, s fővárosi üzletünkből folyamatosan pótoljuk a fogyó készleteket — tájékoztat Szabó Vilmos, a megyénkben közös gazdaság budapesti és váci boltjának vezetője. — Kifizetődik a szállítási költségtöbblet? — Árkalkulációnkban benne van a távolság, s még így is a hivatalos, általában az itteni áraknál olcsóbban vásárolhatnak a vevők. Éppen ezért megkedvelték standunkat, amit egyetlen adat is bizonyít: szep.embertől — ekkor nyitottunk — több mint háromnegyedmillió forintot forgalmaztunk. A lakosság jobb ellátásában való részvételünket nagyra értékeli a helyi tanács kereskedelmi osztálya; ígéretet kaptunk, hogy a felépülő pavilonsoron nekünk is biztosítanak helyiséget, így egész évben zavartalanul árusíthatunk. — Zárójelben engedjen meg egy megjegyzést: de csak addig, amíg konkurrens nem jelentkezik... — Ezzel számolunk, ám mind több jó minőségű áru felhozatalával, reális árpolitikánk segítségével igyekszünk megtartani, sőt bővíteni a törzsvásárlók táborát. * A tótkomlósa Viharsarok Tsz vezetősége és tagsága talán e sorokból értesül arról, hogy az új pavilonsor az ő árudájuk mellett még az idén megnyílik a helyi és a váci járási szövetkezetek piacellátó értékesítő vállalata. Közösen társulatot hoztak létre termékeik árusítására. Máris létezik konkurrens. Az alakuló gyűlésen a gazdaságok képviselői elhatározták: a termékeik előállítási költségeit a lehetőségekhez képest csökkentik, s a lehető legalacsonyabb fogyasztói árakat állapítják meg. Nyíltan nem mondták ki, de: el akarják hódítani a közönséget a komlósiak standjától. Ezt csak akkor érhetik el, ha kevesebbet kémek hasonló minőségű cikkeikért; ez esetben a kereskedelmi osztály nekik ad több támogatást, s a lokálpatriotizmus természetes. Tehát elkezdődött a verseny, aminek a fogyasztók örülnek a legjobban. ök olcsóbban akarnak vásárolni, s fognak is. * Gazdaságirányítási rendszerünk új, decentralizált mechanizmusa a mezőgazdaságban is csak egy év múlva lép életbe, ám már most elkezdődött az egészséges vetélkedés a piacokért. A termelő- szövetkezetek vezetőinek akár a termelési tevékenység új módszereiről, akár az értékesítés bevezetésre kerülő formáiról vitatkoznak, nem szabad figyelmen kívül hagyniuk, hogy a győztes az lesz, aki olcsóbban adja áruját. Szövetkezeteink már most számoljanak a piac törvényszerűségeihez való alkalmazkodás tényével, a konkurrenciával. A tót- komlósiaknak az ország másik felében akadt vetélytársuk, de itt, Békésben a közös gazdaságok egymással versenyeznek. A megye határain kívül pedig csak akkor hódíthatnak piacokat, ha társulatokat hoznak létre azonos cikkek termelésére, azokat önállóan értékesítik, és az adottságaiknak megfelelően már kialakított profiljukat művelik, továbbfejlesztik, intenzívebbé teszik. Országjárása során az ember mindig találkozik valami érdekessel, amit hasznos feljegyeznie, pláne, ha szűkebb hazájával kapcsolatos. önkéntelenül is ez, és ezek a gondolatok jutottak eszembe, amikor az egyik reggelen Vácra vitt az utam. Alkalmam volt beszélgetni a tótkom- lósiak itteni árudavezetőjével, s a járási tanács mezőgazdasági osztályán hallott, nem meglepő információból megállapítható, hogy itt már érezhető az új mechanizmus szele. Dékány Sándor — Mepiní ittál, érzem rajtad... — Az még a tegnapi... — Akkor meg látom rajtad; ha már egy pohárral megiszol, élesebbek az arcvonásaid, durvábbak... — Tehát be vagyok rúgva ét. durva vagyok... — Jaj, nem vagy durva, ha iszol; sőt olyankor kedves vagy. felveszed az öledbe a gyereket, hogy eltereld a figyelmet... — „Most is ittál”, mintha én mindig innék, pedig csak ritkán... — Ritkán nem iszol, olyankor nem veszed föl az öledbe a gyereket; olyankor türelmetlen vagy, meg durva... Nem furcsa ez neked? A múltkor szegényt éppen akkor verted meg, amikor teljesen józan voltál, mert megkérdezte: ,„Apuka azért kiabál, mert be van rúgva?” Neked csak akkor kell a Sanyi- ka, ha iszol. Akkor kell! Ha józan vagy, nem kell! Akkor az ital kell, azért vagy durva. Először az ital, aztán a gyerek, aztán esetleg én; ez a sorrend. — Most megint sírsz. Azt hiszed, hogy megsajnállak? A kutya szentségit, most mért kell bőgni?! — Anyuka sir... Megint ittál... — Akkor menj oda. vigasztald meg anyádat. — így. O majd elmondja neked, hogy: „Apuka milyen részeges, utolsó ember...” Kettőegy a javatokra... Engem ki az isten vigasztal meg? — Majd a pálinka... Mért dobod le úgy azt a gyereket az öledből?! Nincs neked szived... — Nekem biztosan nincs... Te most törülgeted a szemed, és szipogsz, és kifújod utána az orrod, és úgy ülsz, mintha nem lenne senkid se. Mint egy székre dobott rtagykabát... — Nekem van ez a kisfiam; ő nagyon jó, és én sajnállak téged, hogy neked nincs senkid; mert a kisfiádat is csak akkor veszed észre, ha iszol; de akkor sem te szereted, hanem a pálinka, amit megittál... Ne igyál, Sándor! — A kutyaistenit, most összeteszed a kezedet és nézel; és hatásosan újra elfutja a szemed a könny, és dekorációnak ott a gyerek... „Művészi” antialkoholista plakát... Van ruhátok? Van! Éheztek? Nem! Akkor mi az isten a bajotok?! — Tudod te azt jól, Sándor. Ha nem tudod és nem is érzed, neked a rosszabb, talán még rosszabb, mint... Voltál te más is! Ó. istenem... Mikor megszületett Sanyika, a te szemedet is elfutotta a könny, pedig nevettél és krákogtál, meg kezet csókoltál nekem. Olyan büszke ixtltam rád a szülészeten: az én férjem tisztán, rendesen, józanul, virággal jött be... „örülhet, fiatalasszony; az én uram berúg, megcsinálja a gyereket, aztán rám se...” — Éhes vagyok, anyuka! — Gyere, majd együtt kaji- zunk, jó? — Anyukával akarok enni... — Én, kisfiam, nem vagyok éhes, menjél szépen, egyél apáddal... — Én, anyuka, veled szeretek enni, majd katonázol nekem, és közben mesélsz apukáról. Tegnap este is, amikor dolgozott, te kytonáztál és... — Tegnap este nem dolgoztam, kisfiam, tegnap este ittam, mint a gödény, kisfiam, be voltam rúgva, kisfiam... ' — Anyuka azt mondta, hogy dolgozol, csak én aztán mar elaludtam... — Látod? — Látom, most jönnek a könnyek után a szemrehányások: „Hogy miattam hazudsz a gyereknek; hogy hiányzók a gyereknek, hogy nem viszem el horgászni sem mostanában a gyereket. Értem, akkor megyek is... — Ha apuka elmegy a kocsmába, akkor eszünk? — Igen, kUfiam, most még van mit, aztán... Majd csak mesélek neked, apukáról: „Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy nagyon jó ember, aztán... — Rettenetesen megható, a kutya szentségit! — „...aztán már csak a kocsmákba járt. Ha hazajött, káromkodott, aztán az arca gyűrött lett, a ruha lógott rajta. Nagyon jóképű ember volt pedig...” — Jól van, köszönöm, ebből elég volt... — Elment apuka. Ugye nemsokára visszajön? — Nem tudom, hogy egyszer igazából visszajön-e... Ternyik Ferenc
