Békés Megyei Népújság, 1966. október (21. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-13 / 242. szám

19M. október 13. 5 Csütörtök Szolgáltatóház Gádoroson Nemrég készült el Gádoroson az új szolgáltatóház. amelyben a női és férfifodrászok, a cipészek és a fényképészek kaptak helyet. Pozsonyi gyermekkar érkezik Békéscsabára A pozsonyi központi műve­lődési ház kitűnő gyermekka­ra október 14-én érkezik Bé­késcsabára, ahol a 2. számú általános iskola zenei tagoza­tának a vendége lesz. Ittléte alatt három hangversenyt ad a megyében: 15-én Orosházán, 16-án Gyulán. 17-én pedig Békéscsabán. Műsorában szá­mos cseh zeneszerző alkotá­sa mellett Mozart, Verdi, Schubert, Dunajevszkij és Bartók műveit szólaltatja meg. A gyermekkar programjá­ban szerepel: a megyei könyvtár, a Kállai Éva Űttör- rőház, a Békéscsabai Kon­zervgyár és a gyulai vár meg­tekintése. Gyulán a fedett uszoda nyújt majd kellemes szórakozást. A vendéglátó iskola ének­kara jövő év tavaszán viszo­nozza a látogatást. Történetek devizabűntettekrőt Szemrebbenes nélkül próbáljak egyesek becsapni az államot meg másokat. Ü tlevelet kérnek, s ha kapnak, rokonlátogatás, ta­nulmányút, IBUSZ-út ürügyén jól megfontolt devizqbűntett. el­követésére indulnak. Igaz, tudják előre, hogy a vámhatóság vagy a rendőri szervek előbb-utóbb úgyis lefülelik őket — de a kap­zsiság, a meggazdagodási vágy úgy látszik, egyszer-kétszer mégis felülkerekedik. Ha meg a rendőmség kerekedik felül — ugye az pech! Mint az alábbi történeteknél is. Dr. ölbey litván a múlt év őszén feleségével Ausztrián ke­resztül Belgiumba utazott disszi­dált rokonához. Az endrődd kör­zeti orvos az út előkészítésekor meglátogatta Homok Istvánnét, akiről tudta, hogy testvére Auszt­riában él. Megkérte, írjon testvé­rének, hogy amikor ő majd Ausztriában felkeresi, adjon ré­szére külföldi pénzt. Csakhogy Ausztriából kedvezőtlen válasz érkezett az első atka lommal, majd amikor az orvos arra biz­tatta Homoknét, hogy az újabb levelében jelezze, hogy kezelő­orvosáról van szó — a válasz „lehet” volt. Dr. ölbey és fele­sége felkereste Ho.rnokné roko­nát, Csirk Ferenonét Ausztriá­ban és 2 ezer schillinget kifeu- nyeráltak tőle. Ígéretet tettek, hogy Belgiumból visszafelé utaz­va megadják tartozásukat. De ahogy ez már lenni szokott, a pénz elfogyott és visszatértek öl- heyék anélkül, hogy tartozásukat Ausztriában leadták volna. Csirk Ferencné levélben értesítette Hor- noknét, hogy az általa kölcsönzött 2 ezer schilling ellenértékét, 3 000 forintot követeljen dr. Ölbey Ist­vántól. Ha nehezen is, a körzeti orvos végül megadta a tartozást. Csakhogy a rendőrségi házku­tatásnál egyéb „apróságokat” is felfedtek. Dr. ölbey lakásán dol­lárt, schillinget s néhány „idegen” ruhaneműt találtak. Büntetés lesz az ügyből, nem­csak a kölcsönként schilling mi­att, hanem azért is, mert a köl­csönkért schilling ellenértékét engedély nélkül belföldi személy­nek adta át a körzeti orvos, öl- beynét bűnrészesként, Hornoknét pedig devizagazdálkodást sértő bűncselekményért vonják majd ! felelősségre. * Heffyfalusi János orosházi lakos két hónapra Nyugat-Németország- ba utazott hivatalos útlevéllej rokonlátogatásra. A rokon: Jan Huraj nyugat-németországi sógor. Hegyíaktsi kint tartózkodása alatt, munkát vállalt és mintegy 950 márkát gyűjtött össze. Hazaindu­lása előtt sógorától megvásárolt egy Opel-Record személygépko­csit, megegyezve, hogy a kocsi árának többi részét majd akkor adja meg, amikor Jan Huraj Ma­gyarországra látogat. Csakhogy Hegyfalusi kijátszva a hatóságot, a Nyugat-Néme'.or- szágban kiállított ajándékozási igazolvány alapján nevére írt gépkocsit gyorsan el is adta. A vevő Molnár János mezőhegyes! lakos volt (90 ezer forintért), aki­nek szintén tudnia kellett volna (hiszen a forgalmi engedély ki­adásakor a fedőlap oldalán ol­vasni lehet): két évig csak az AUTOKER-nél lehet értékesíte­ni! Közben persze megjelenít a só­gor is családjával és továbbfoly­tatódott a devizabűncselekmény. Nagyszénáson Holecska Zoltánt bízta meg Hegyfalusi 3 900 forint átadására a tartozás fejében. Ugyanilyen címen Szabó János- nénak 2 ezer forintot adott a ter­helt, hogy továbbítsa az összeget Jan Hurajnak. Hegyfalu«! János sem kerüli el büntetését! * ' Örökösödés címen vett fel Nyu- gat-Németorszagban Braun János magyarbánhegyesi lakos 400 már­kát kint tartózkodása alkalmával. Az összeget — állítása szerint — áladta kir#‘i rokonának, aki nagy­anyját gondozta. Braun János azonban e körülmény bejelenté­sét elmulasztotta, ,s a jó ég tudja, hogy az öröklés címén kapott Ösz- szeget elvásárolla-e vagy valóban lemondott-e róla. Ugyanis a vizs­gálat szerint alapos a gyanú, hogy. Braun János üzérkedést kö­veteti el, mert nagyobb mennyi­ségű árucikket hozott magával, amit aztán itthon értékesített. És mert mindezt a határállomás vámvizsgálatánál az utasjegyzék­ről „letagadta” — őrá is büntetés vár. V. T. Vállalatok, közületek, termelőszövetkezetek, FIGYELEM! Béreljen gépek, áruk, termények meg­óvására — raktározási célokra — építkezési munkákhoz stb. TERlTÖPONYVAT (6x8-as), napi 18,— Ft PAVILONSÁTRAT (5,10x5,10) havi 620,— Ft, heti 175,— Ft HÁZSÁTRAT (3x4 m) havi 350,— Ft, heti 100,— Ft bérleti díj mellett. Bérbe vehető: a Belkereskedelmi Kölcsönző Vállalattól. Budaipest IX., Közraktár utca 3«. Telefon: 336—48«. Kívánságra bérlő költségére vas­úti szállítást is vállalunk. 3252 Termelőszövetkezetek és egyéni termelők figyelem! A FÖLDMÜVESSZÖVETKEZETEK MEGKEZDTÉK az 1966. évi termésű ÉTKEZÉSI BABFAJTÁK FELVÁSÁRLÁSÁT az alábbi kedvező árakon: Fürjbab 1100,— Ft/q Speciál fehér babfajták 1000,— Ft/q Szokvány fehérbab 800,— Ft/q Egyszínű színes bab 800,— Ft/q A fenti árak szerződéssel lekötött és átadott mennyi­ségre vonatkoznak. A SZABADON TERMELT ÉS ÁTADOTT BABFAJ- TÁKAT A SZERZŐDÉSES ÁRAKHOZ VISZONYÍTVA 10 SZÁZALÉKKAL OLCSÓBBAN VESZI ÁT A HELYI FÖLDMÜVESSZÖVETKEZET. A megtermelt babmennyiséget minél előbb adják át a helybeli földművesszövetkezetnek. 1 85550 Meghalt egy ember a tarlón A torlódó munkák ezer és egy tennivalója okoz gondot a mező- gazdaságban dolgozó embernek nyár utolján és ilyenkor ősszel. A betakarítás, a termények el­szállítása, a ta^aj előkészítés mind megannyi halasztást nem tűrő dolga közepette értünk mái­éi szép eredményeket, büszkék lehetünk a szorgalom és az okos tetterő nem is egy sikeres meg­nyilvánulására. ugyanakkor sok­szor kerültünk és kerülünk még nehéz feladatok, megoldásra vá­ró súlyos dilemmák elé. A me­gye és az ország közvéleménye a mostani időszakban — amikor betakarítjuk esztendőnyi mun­kánk gyümölcsét és megalapoz­zuk a jövő év kenyerét, borát, bőségét — az érdeklődés reflek­torfényében tartja ezeket a munkákat. Az újságok, a rádió és a televízió rendszeresen tájé­koztatnak bennünket a legíeszí- íettebb dologidő eredményeiről. Sajnos, a közlemények között szomorú esetek hírei is előfor­dulnak. Olyan híradások, me­lyek üzemi balesetekről, a mun­káshétköznapok áldozatairól, sérülésekről vagy éppen halálos tragédiákról szólnak. Szükség- szerűek-e ezek a tragédiák? EI- kerülhetetlenek-e az ilyen ese­tek? Hol kell keresni a felelő­söket? Mielőtt általános érvényű vá­laszt fogalmaznánk, érdemes megemlíteni és vizsgálat alá venni egy nemrégiben történt tragikus esetet. Ha egyedi vol­tában nem mindennapi különle­gesség, egy és más szempontból mégis jellemzőnek mondható s általános tanulságok levonására alkalmas. A mezőberényi Arany­kalász Tsz tábláin szántott B. I. traktoros. Hogy pontosan mi tör­tént, az soha nem fog kiderülni. Az egyedüli szemtanú, aki erről vallhatna, B. I. már halott. Kö­vetkeztetéssel lehet csupán re­konstruálni a történteket. Mun­ka közben valami hiba, fenn­akadás történhetett. A gép le­állt. A traktoros leszállt, s mi­után megforgatta az indító- lendkereket, annak fogantyúja megütötte a lábát, megsértette. Visszaült a gépre, s elindult a tábla túlsó sarkában veszteglő szerszámos kocsi felé, ahol a traktor mentődoboza volt elhe­lyezve. Soha nem ért oda... B. I. — erős, egészséges férfi egyébként — fényes délben, a traktor nyergében ülve, kint a tarlón — elvérzett. Mire rátalál­tak, nem lehetett már segíteni. (Nem messzire tőle többször is elhaladtak szállítójárművekkel, de úgy gondolták, a kormányke- rékre borulva pihen, talán el­szunyókált kissé.) Ilyen eset ritkán fordul elő, de hasonlóan x váratlan, tragikus, megdöbben­tően érthetetlen balesetek nem egyedülállóak. Mit lehetett volna és mit kell tenni a jövőben, hogy ilyesmi ne fordulhasson elő? A szóban forgó esetben hiá­ba keresnénk a felelősséget Sok-sok lényegtelennek tűnő ap­ró momentum, különböző körül­mények kedvezőtlen összejátszá­sa okozta a tragédiát. Vegyük őket sorra. Előírás ugyan nem tiltja, hogy valaki erőgéppel és munkagéppel egymagában dol­gozzék (ezt nem is lehet meg­tiltani), mindenesetre, ha csak lehetőség van rá, tanácsos úgy szervezni a munkákat, hogy leg­alább látóközeiben mások is dol­gozzanak. A szóban forgó traktor — a munkalapok tanúsága sze­rint többször volt javításon, me­legedett, a megfelelő teljesít­ményt nem tudta elérni. Az: a bizonyos indítócsapot, mely fel­tehetőleg a halálos baleset Köz­vetlen okozója volt, szintén ja­vították korábban. A hozzáértők szerint azonban gondatlanul, s 1 emiatt bizonytalan volt a mű­ködése. Nyilván, ha a traktorval nincs baj, menet közben nem akad el, s ráadásul az inditóío- gantyú szabályszerűen működ’ k, nem történhetett volna meg a baleset. Ha már megtörtént, bi­zonyára nem lett volna ilyen súlyos kimenetelű, ha az elsőse­gély doboz az erőgépen, nem a tábla túlsó végében van, ha a sérült tudja: a vérzést hogyan lehet elkötni. A közelben dolgo­zók, ha előbb felfigyelnek: miért „alszik” a traktoros a gépén, ta­lán nem lett volna késő a segít­ség. Végül érdemes azon is el­gondolkozni, nem volna-e cél­szerű — abban az esetben, ha ilyen veszélyes üzemű gépekkel teljesen egyedül dolgozik vala­ki — valamilyen riasztóberende­zést, szirénát, esetleg jelzőre kétát szerelni a dolgozó keze ügyébe. Az írott szabályokat, törvé­nyes rendeleteket nem sértette meg senki. Fatális véletlen tör­tént. Ügy gondoljuk, mégis a javítási, karbantartási munkák fokozottabb gondosságával, a munkaszervezés célszerűbb for­májával, a baleseti és óvórend­szabályok pontosabb figyelem - bevételével el lehetne kerülni uz ilyen tragikus véletleneket. Vajda Jáno-; JÍRESZ-T0TÓ rejtvénypályázaí Tizennégy forduló tizennégy nap alatt — Első díj 16 köves Rakéta karóra — Eredményhirdetés november 6-án 3- kérdés: Egyenrangú útkereszteződésben a jobb kéz felől érkező jármű­nek mikor van áthaladási elsőbbsége? esY | Válasz : 1 Ha egyenest vagy jobbra kíván haladni. 2 Ha nagy ' ívben falra kíván haladni. X Villamost és meg­különböztetett jár­művet kivéve min­iig, függetlenül attól, togy melyik irányba kíván haladni. KKESZ-T0TÓ 1988. október 13. 3. szelvény

Next

/
Oldalképek
Tartalom