Békés Megyei Népújság, 1966. október (21. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-13 / 242. szám
X368. október 13. 6 Csütörtök TUDOMÁNY - TECHNIKA == Már a rómaiaknál is... A rákszűrés — megelőzés! — Nem ragályos — Tíz rákkutató központ Forgassuk vissza képzeletünk- j ben az idő kerekét jó néhány év-j századdal. A színhely: az ókori Róma. amely nemcsak a kultúrába és hadiélet központja ekkor, hanem a tudomány bölcsője is. itt élt az orvos Galenus, a római orvosi iskola megalapítója, akit gyakran felkeresnek a római polgárok, hogy betegségükre gyógyírt kapjanak. Galenus rendelője szerény, mentes minden pompától és csillogástól, de mivel is kápráztathatná el látogatóit? A mikroszkóp és a röntgen még a képzelet világában sem élt, csak a sebészkés szolgált az orvos kezében. Vágták az emberi testet és imát mondtak az elhaltak lelki üdvösségéért. Galenus egy lépéssel tovább akart jutni: lázasan kereste, kutatta az okot, hogy miért nem A Mezőfalvi Állami Gazdaság hibridüzemében augusztus 26-tól tart a hibrid kukorica feldolgozása, szárítása, morzsolása, osztályozása. Most a Német Demokratikus Köztársaság részére 769 holdon termesztett fehér Siloma kukoricát dolgozzák fel, amiből 25—30 íudvalevő: a levegő 78 százainkban nitrogéngázból áll. Ebben a formájában közvetlenül kevés hasznára van a földi élővilágnak, vegyületei viszont nélkülözhetetlen alkotói a talajrétegeknek. Szovjet kutatók megfigyelései során kiderült, hogy a nitrogén nemcsak speciális baktériumok közvetítésével és műtrágyázás kapcsán jut el a talajba, hanem a villámok útján is. A viharok alatti kisülések hatására a levegőben levő nitrogén egyesül az oxigénnel, és minden egyes villámcsapás nyomán a zuhogó eső mintegy 1500 kg nitrogénoxidult visz a talajba. Kiszámították, hogy egy év alatt a földre csapó sok millió villám négyzetkilométerenként tudja megállapítani a női emlőn észlelt daganat növekedését? Galenus találóan ráknak nevezte el ezt a daganatot, amely felett a kékesen áttűnő visszerek a hosz- szű lábú tengeri rákra hasonlítottak. Az emberi történelemben a járványok iszonyú pusztítást végeztek. de előbb-utóbb megfékezték azokat. A rák még mindig emberéleteket követel. Talán ezért misztikus betegségnek tartják, amellyel szemben csaknem tehetetlenül áll az orvostudomány. Így azután nem csoda, hogy a ku- ruzslók a rák gyógyítására „specializálták” magukat. Galenus óta az orvostudomány nagy léptekkel haladt előre. A rák elleni küzdelem harcosai ma a világ tíz rákkutató központjában kísérleteznek, hogy felfedezzék e betegség hathatós gyógymódját. A világstatisztika a jelenleg rákbetegségben szenvedők számát ötmillióra becsüli! Mamázsa csöves kukoricát szednek holdanként. Az első ötven vagon szemes kukorica már magtárban van. A hibridüzemet bővítik. Az idén a tavalyinál 100 vagonnal több, összesen 650 vagon kukoricát dolgoznak fel. átlagosan fcb. 600 kg nitrogénoxidult „rak le” a felületre. Hasznos lenne, ha ezt a különös „műtrágyázási formát” irányítani tudnánk. N. A. Zubarjev szovjet agro-meteorológus ezzel kapcsolatban a viharfelhőkkel borított égbolt „megcsapolását” javasolta. Tanácsa szerint 0,01 mm vastag fémszálon kisméretű léggömböt kellene felbocsátani, amelyen keresztül az adott helyekre lehetne irányítani a kisülést. Igaz, hogy a roppant erejű elektromosság pillanatok alatt elégetné a finom drótot, de ez nem akadályozná meg a villámot abban, hogy az ionizált fémmolekulák útját követve be- 1 fúródjon a földbe, közben létre- > hozva az értékes nitrogénoxidul i vegyületet. B. I. 1 gyarországon évente közel 20 ezer ember hal meg rákban! A rák még szedi áldozatait, de a világon már 1700 kobaltágyú irányítja gyógyító sugarait a beteg emberre, a rosszindulatú daganat sejtjeire. Az orvostudomány már évszázadok. óta kutatja, keresi a ráko- sodás okát: mi okozza a sejtek kóros burjánzását? Tény, hogy a rák nem mai keletű; már sok ezer éves emberi csontokban is megtalálták a csontrák nyomait! Amerikai statisztikai adatok szerint a tüdőrák ma évenként több mint 35 ezer amerikait öl meg Az utolsó húsz évben megnégyszereződött az áldozatok száma. A legutóbbi vizsgálatok szerint a napi két doboz cigarettát elszívó embernek az esélye 1:10- hez a tüdőrák kifejlődésére, míg a nem dohányos emberé 1:270- hez. Tény viszont az is, hogy a mai amerikai ember átlagos életkora jóval magasabb, mint a polgárháború időszakában volt: a rák pedig főleg az idősebb embereknél jeléntkezik. A kaliforniai rákkutató intézet munkatársa, dr. Bierman kutatásai során arra a megállapításra jutott, hogy a rákos sejtek sokkal lassabban nőnek, de jóval hosz- szabb ideig élnek, mint az egészségesek. A rákos burjánzást megelőző állapotot a legtöbb daganatnál követni lehet, ez a rák megelőzésének elméleti alapja és gyakorlati célja. Ezért a rákszűrés célkitűzése: még a rák kifejlődését megelőző elváltozások, vagy ha a fejlődés ezen a szakaszon már túljutott, a korai rák felismerése. Ezért „öngyógyítást” ne végezzünk, és a kuruzslókra se hallgassunk, hanem forduljunk szakorvoshoz, aki segíteni tud, ha panaszainkkal idejéből felkeressük. Milyen panaszok keltik a daganatos megbetegedések gyanúját? A hosszú ideje nem gyógyuló sebek; a növekedésnek indult szemölcs vagy anyajegy; csomók a bőrben vagy az emlőben; szokatlan időben vagy helyről történő vérzés, váladék, folyadék; a tartós rekedtség, köhögés; nyelési zavarok, nehézségek; emésztési zavarok, rendellenes vagy véres széklet. A tünetek természetesen nem azt jelentik, hogy rákja van az illetőnek, de — figyelmeztetnek a betegségre! A rák keletkezésének tudományos okát az orvostudomány még nem ismeri, de nagyon sok részletkérdés és összefüggés birtokában van. Az utóbbi időben mind több szó esik a daganatok vírusos eredetéről. Mind ez ideig nincs bizonyíték arra, hogy az ember rosszindulatú daganatainak kezelésében a vírusoknak szerepük lehet. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a rák nem fertőző betegség, soha még rákos beteg hozzátartozójánál vagy környezetében, vagy a daganatos betegekkel hosszabb ideig foglalkozó egészségügyi személyzetnél, orvosoknál fertőzés következtében fellépő rákot nem észleltek. Hasonlóan nincs bizonyíték arra, hogy a rák örökölhető. Turáni Miklós Az első ötven vagon kukorica A képen: A csíraképességet szűrőpapírba csomagolva vizsgálják. MTI-fotó — Szilágyi Pál felvétele A villámok haszna Prizmázzuk gondosan a sárgarépa dugványokat AZ ez évi időjárás nagyon kedvező volt több kertimagféle- ségre, így a sárgarépavetőmag termesztésére is. Természetesen problémák akadtak, a gyakori esőzések elősegítették nemcsak a növények fejlődését, hanem egyes betegségek elterjedését is. Az a tsz járt el helyesen, amelyik kellő figyelmet fordított a növényvédelem idejében és megfelelő megszervezésére. Ezek a tsz-ek nagy magtermést tudtak betakarítani és nagy árbevételhez jutottak. A csapadékos időjárás kedvező hatású volt a sárgarépadugványok fejlődésére is. Területegységenként viszonylag sok dugvány fejlődött ki. Ez lehetővé teszi azt, hogy a jövő évben a tsz-ek nagy területen végezzenek sárgarépamagtermesztést, feltéve, hogy a további munkák előkészítésénél és megszervezésénél az agrotechnika és a növényvédelem elveinek figyelembevételével járnak el. Az elmúlt években — sajnos — több termelőegységnél megtörtént, hogy a megtermelt sárgarépadugványokat nem szedték fel, nem prizmázták megfelelően, illetve elmulasztották a prizmák ellenőrzését Ennek az lett a következménye, hogy az egyébként lelkiismeretes munkával, jól megtermelt sárgarépadugványok jelentős része elpusztult, vagy olyan mértékben károsodott, hogy nem kerülhetett kiültetésre. Ezért néhány hasznos útmutatást kívánunk adni, hogy ezzel is elősegítsük a tsz-ek eredményes kertimagtermesztését. Ebben az évben a dugványok helyes felszedésének, a jó priz makészítésnek és ellenőrzésnek különös jelentősége van. Ennek oka az, hogy egyrészt viszonylag nagy mennyiségű dugványt kell prizmázni, másrészt pedig a dugványok a sok esőzés miatt vizesebb, lazább állományúak. Ezért sokkal inkább kell tartanunk a későbbiekben a dugványok romlásától. A dugványokra a legveszélyesebb a fehér penész (a Scle- rotina sclerotiorum). Ez a gomba számos kultúrnövényt és vadon termő növényt egyformán megtámad. Megtalálható a kender, a napraforgó szárán, a répán, a burgonyán, illetve ezek gyökerein, gumóin. A megtámadott gyökér meglágyul, pépszerűvé válik, szinte szétfolyik. A meglágyult részeken vattaszerű fehéres, majd később barnuló szövedéket találunk. A betegség fellépésének megelőzése végett elsősorban arra kell ügyelnünk, hogy fehér penésztől megtámadott dugvány ne kerüljön a prizmába. A prizma helyének kiválasztásakor is kerüljük azt a földterületet, ahol öt éven belül fehér penész fellépett. A gomba áttelelő szervei hosszú ideié életképesek maradnak és az idei csapadékos vegetációs idő folytán vizenyősebb állományú dugványokat könnyebben megtámadják. Ugyanebből az okból ügyeljünk arra is, hogy sérült, vágott dugványé*: a prizmába ne kerüljenek. A prizma helyét úgy válasszuk meg, hogy vizes, mélyen fekvő helyre ne kerüljön. Ezzel is elő tudjuk segíteni a jó áttelelést. Helyes, ha a prizmázás során elvégezzük a szelekciót, mert a fajtától eltérő dugványok eltávolításával a gazdaságot felesleges tárolási költségektől óvjuk meg. Elágazó és beteg dugványokat is el kell távolítani. A prizmázásnál a földből földbe elvet alkalmazzuk, tehát csak annyi dugványt szedjünk fel, amennyit még aznap el tudunk prizmázni. A prizmázásnál a dugványok közé ne szórjunk földet, mert a föld esetleg fertőzött lehet és betegség elterjedését segíthetjük ily módon elő. Helyes, ha a prizmákat úgy készítjük el, hogy gerince E—D-i irányba nézzen, szélessége 80 cm, hosszúsága 6—8 m legyen. Az elkészített dugványrakásra közvetlenül szalmát rakni nem szabad. A prizma körül ásott árokból kiemelt földdel takarjuk le, éspedig először csak vékonyan, 10 cm vastag rétegben. A föld kiemelésénél a prizma szélétől számított 1 m szélességű padkát kell hagynunk. Az első takarás alkalmával a prizma gerincét szabadon kell hagyni mindaddig, míg a frissen összerakott dugványok erős légzése következtében keletkező hőmeny- nyiség és vízpára el nem távozik, és a dugványok kellően le nem hűlnek. A gerincet fagy fellépte esetén kukoricaszárral takarjuk le. Amikor a hőmérséklet a —2 Celsius fokot elérte, az eddigi vékony földréteget vastag földréteggel takarjuk be úgy. hogy a téli takaró a 80 cm-t elérje. Kivételesen erős télben — —15 Celsius fok esetén — még szalmás tárgyaterítést is alkalmazhatunk, melyet a hőmérséklet tartós enyhülésekor eltávolítunk. A téli földtakarót viszont még kora tavasszal sem távolít- juk el, mert a felmelegedéstől is megvédi a prizmát. A vastag földtakaró alatt a répa hűvösen marad a kiültetésig. A prizmák téli ellenőrzése során szem előtt kell tartanunk, hogy a prizmák legkedvezőbb téli hőmérséklete a + 3 fok. Ennek ellenőrzése végett minden prizmába két helyen, 3 m-ként karót helyezünk ferdén állítva. A karók hossza 2 m legyen. Amikor a hőmérőzést végezzük, a karó helyére dugjuk a prizmahőmérőt. A hőmérséklet megállapítása után a karót visszadugjuk és az esetleg támadt nyílást betakarjuk. A hőmérőzést kezdetben hetenként kétszer el kell végezni. Később az ellenőrzés — ha a hőmérséklet rendben van — kéthetenként egyszeri alkalomra lecsökkenthető. A hőmérséklet emelkedése' akkor veszélyes, ha a + 8 fokot meghaladja. Ilyen esetben — fagymentes időben — a prizmát meg kell bontani és meg kell állapítani a melegedés okát. Szükség esetén a prizmát feltétlenül válogassuk át, hogy az esetleges további károsodásnak elejét vegyük. A téli ellenőrzéskor fordítsunk fokozott gondot a kártevők, éspedig különösen a mezei pocok elleni védekezésre. Ha a prizma takarása után a földtakarón egérlyukak mutatkoznak, ezekbe a lyukakba szórjunk mérget. Nem szabad elfeledkeznünk, hogy kiültetésre csak egészséges dugványok kerülhetnek. Ezért a prizmázás helyes megszervezése, a prizmák rendszeres ellenőrzése és megfelelő kezelése teremti meg az alapját annak, hogy a termelőszövetkezet előző évi munkáját realizálva, a dugványokat nagy területre tudja kiültetni, és jelentős magtermést takaríthasson be. A sárgarépamagtermés a tagság munkáját és a tsz eszközeit két évre köti le. Jelentős jövedelmet biztosít. Érdemes tehát mind a prizmázás megszervezésével, mind a prizmák rendszeres ellenőrzésével komolyan foglalkozni. A kertimagtermesztésnek a megyében komoly hagyományai vannak. A Békés megyében termelt kertimagok külföldre is eljutnak, például a Német Demokratikus Köztársaság is termeltet sárgarépamagot a megye területén. Ezeknek a magas igényeknek csak akkor tudnak a tsz-ek eleget tenni, ha ezt a munkát is az eddig tapasztalt alapossággal, nagy technikai tudással végzik.
