Békés Megyei Népújság, 1966. október (21. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-09 / 239. szám
Capek: Krakatit Karel Capek, a klasszikus csehszlovák író világirodalmi rangját elsősorban a Harc a szalamandrákkal című, az 1930-as évek1 derekán oly sokat vitatott regényével érte el. E művet nem kevesen utópiának kiáltották ki, pedig az író a fantasztikus regény ürügyén kérlelhetetlen, sok helyütt metszőén gúnyos kritikát gyakorolt századunk harmadik évtizede, s elsősorban a mindent elnyeléssel fenyegető • fasizmus fölött. A „Krakatit” — úgy gondoljuk — bizonyos értelemben e bátor írás elődje. A drámai szatíra főszereplői a kormányok, az uralkodó pénzkörök, az áltudomány, a pénzéhes zsurnalisztika, a szélsőséges ftacionalizmus. A „Krakatit”-nak egy hőse van csupán: Prokop, a zseniális vegyész, akinek kezébe a tudás korlátlan hatalmat adott. Prokop az atom tudósok fantasztikus hőse, már amilyennek a szerző akkor álmodta meg, amikor az atomrombolás elmélete még csak körvonalakban és elvont tanulmányokban sejlett. A hatalmas Prokop űzött, magányos, boldogtalan ember. Es az is marad. Jelleme erős, lélekvilága szentimentális. E tiszta embernek kell megküzdenie a sötét erőkkel. A kezdet kezdetén még kezében az abszolút . fölény, bár csak pajtákban kísérletezik, de hinni tud magában. Aztán csapások sora éri; találmányát ellopja egy kisstílű szélhámos, megbetegszik, szerelme álomkép csupán, tehetségét nem méltányolja hazája. Kettőt hajszol át a világon; a tolvajt és a szerelmet. Ütja közben csapdába kerül. Lehetetlen fel nem ismerni az első világháború utáni revansista Németországot. A militaristáktól gengszeterek rabolják el. Innét is kijut. Aztán még utoléri a tolvajt, de a szerelmet már nem. Végig szomorú írás. Akárcsak végső tanulsága; a tehetség személye nem számít a kapitalizmusban, csak eredményei. A komorságot azonban feloldja Prokop lelki tisztasága, aki. képletével együtt végül megsemmisül, hogy ne kergesse végromlásba az egész világot, az á'rtatlan emberek milliárdjait. Capek feszültséget teremt, hatásos fordulatokat A „Krakatit” végig izgalmas, mint egy jó kalandregény. (Európa K.) Darázs Endre slGaburek Károly Morzsoló KÖRÖSTÁJ __________KULTURÁLIS MELLÉKLET___________ A f f w gyűrű A ki azt hiszi, hogy a ** gyűrű, amelyet e történet „hősé”-vé avat, valami különleges gyűrű volt, meglehetősen téved. Nem ölelt apró cirádákkal különös metszésű és sejtelmesen csillogó követ, nem volt titkos társaság megkülönböztető jelzése, nem lehetett öblös fejében méregfiolát elrejteni, s varázsereje sem volt mindenható szellemek megidézésére. Arról nem is beszélve, hogy még pecsétviasz szétmázolására sem lehet alkalmazni, mivel csak egyszerű arany karika volt. Éppúgy lehetett 14 karátos. mint több vagy kevesebb. Tulajdonképpen senki sem tudta, hogy mennyi. Egy azonban biztos: valódi arany volt s az arany mivoltába vetett általános hitet még ez a cinikusnak tűnő megjegyzés sem tudta megrendíteni: — Arany? Ugyan, szivi. trombita ez. Éppen csak meg nem szólal. Nyilvánvaló, hogy a sárga irigység hangja volt ez a pesti... utcai leánygimnáziun IV/B. osztályában, de senki sem méltatta különösebb figyelemre. S végeredményben nincs is azon semmi meglepő, hogy a IV/B-ben ez volt az idő tájt a legszebb, a legcsodálatosabb, de mindenesetre a legfigyelemreméltóbb gyűrű, amit valaha láttak — a Saturnus gyűrűjét is beleértve. — Haláli! — mondták a lányok, s ez náluk az értékelés legmagasabb foka volt. Ezt mondták ugyanis a Háború és békére, Bel- mondóra, a fagylaltra, a törpe tűsarkú cipőre, a házibulira és a temetésre is. A gyűrű tulajdonosa és egyedül jogos, igaz birtokosa szép. sudár termetű leány volt. Fejjel magasabb mindenkinél a IV/B-ben. Egy házi szépségversenyt az osztály esze ezzel a lemondó sóhajjal értékelt ki: # — Hja, neki könnyű. Az emberi kor legvégső határán levő férfiak is megfordulnak utána. C z tette-e vagy valami “ más, a szép, sudár termetű leány kezét megkérte valaki. Akadt az osztályban, aki tudni vélte, hogy csuda klassz pali, egy menő fej, aki talpig férfi. Mások arról suttogtak, hogy tulajdonképpen a leány apjának hajdani barátja és a papa egy korábbi szívességért adja neki a leánya kezét. Volt, aki romantikus megoldásokat keresett s gyerekkori szerelemről beszélt, amíg ki nem derült, hogy a vőlegény vidéki állatorvos, egy nyakigláb, szőke fiú, 28 éves, motorja van, de még aá esküvő előtt egy Skoda Octaviát vesz, mert azzal könnyebb egyik faluból a másikba járni. Az eljegyzéshez vezető ismeretség pedig az elmúlt nyáron a balaton- földvári Keringőben köttetett, ahol a fiú felkérte táncolni a leányt. Az iskola életét felkavaró ügy akkor kulminált, amikor a lány szülei en gedélyt kértek az igazgatótól, hogy lányuk eljegyezhesse magát, amit az igazgató összeegyeztethetetlennek ítélt az iskola rendtartásával, és meg is adott. Aztán lezajlott az eljegyzés is. Az osztály tagjai közül senkit sem hívtak meg, ami általános sértődöttséget váltott ki a IV/B-ben. — Bezzeg a dirit meghívták — jegyezték meg, jelentőségteljes hangsúllyal utalva a küszöbönálló érettségire. A sértődöttséget azonban elfújta a gyűrű, amely csak ekkor lépett a maga fényes valóságában színre. A gyűrű szenzáció lett, egyedülálló érdekesség, amelyet mindenki megnézett, mindenki kézbe vett és mindenki fejpróbált. Azon a héten lőtték fel éppen Gagarint az űrbe. Hiába keringett azonban az első űrhajós a súlytalanság állapotában.1 az öreg bolygó körül, hiába körözte le az időt, másfél óránként átélve a nappal és az éjszaka változásait, a gyűrűvel nem versenyezhetett. A gyűrűpróba megállás nélkül folyt, a lányok egymás ujjáról húzkodták le a szünetben s töviről- hegyire megtárgyalták az eljegyzés Intim részleteit is. — ö húzta fel a gyűrűt? — Megcsókolt? — Naná! Hogy lehet kérdezni ilyen hülyeséget. — Szájon? — Isteni klassz! A SFŰrű tulajdonosa ” pedig úgy állt a zsibongó lányok között, mint akit tulajdonképpen az egész nem is érdekel, mintha mindennap eljegyzés volna. Egyszer csak az egyik lány ezzel állt elő: — Add kölcsön néhány napra... Hadd pukkadjon meg az a hólyag. * Az a hólyag egy szemüveges bölcsészhallgató volt. — Hát, ha nagyon akarod — mondta a gyűrű tulajdonosa. Mintha bomba robbant volna fel. — Nekem is... — Ugye nekem is...? — Hordhatjátok mind — mondta a szép sudár leány unottan, azzal a fölényes biztonsággal, amely csak a magukat birtokon belül érző nők sajátja. És hordták is. Hol az egyik, lyol a másik leány tartogatta a pénztárcájában, hogy a randevú előtt felhúzza és flottatüntetésre használja, felcukkolva szegény fiúkat egy nemlétező vőlegény félelmetes árnyával. így ment ez egész héten át s ment volna tovább is, ha a szép sudár leány szombaton délután nem kap táviratot az állatorvostól: „Az esti gyorssal érkezem, Lajos”. A gyűrű! Mit fog szólni a Lajos, ha nem látja a kezén?! Ö meg azt sem tudja, hol van. B ohant ahhoz a leány” hoz, aki elsőnek kérte. — Nálam ? — nézett az rá csudálkozó szemmel. — En másnap odaadtam a Macának. Macát telefonon is el lehetett érni. — Ketten is kérték, de tőlem Kati vitte el. Futás Budára. Kati nincs otthon.—Jucinál van, együtt tanulnak — mondja a mama. Hja, az érettségi. És így ment ez egész délután. Volt, hogy a lánc megszakadt s ott állt az utcán tétován, most hol keresse. Átkozta a buta fejét, hogy belement ilyen hülyeségbe. Végül mégis rálelt. És éppen akkor, amikor már nem is számított rá, amikor már eldöntötte, hogy azt fogja mondani a fiúnak: „A gyűrű? Ja, a gyűrű. Tudod, csak a dátum volt belevésve, de én elvittem az ékszerészhez, hogy vésse bele a te nevedet is”. A gyűrű Ibolyánál volt, aki a Flórián téren lakott és éppen moziba indult. — Csak tudnám, hova is tettem — tűnődött Ibolya, de aztán előszedte a gyűrűt a tolltartójából, radírgumi, ceruzacsonkok, rajzszögek és kenyérmorzsa közül. Rohant a Keletibé. Csak odaérjen időben. Az autóbuszon olykor-olykor rápillantott a kezére, s mindannyiszor túláradó öröm töltötte el: megvan, megvan! A vonat már benn állt, amikor belihegett a peronra. Ügy tárta a karját ölelésre, hogy gyűrűs bal kezét széttárt ujjakkal húzta el vőlegénye szeme előtt. A fiú azonban ügyet sem vetett a gyűrűre. Nem is vette észre. Mintha a nap egyszerre csak elkezdene — déli 12 órakor — szünetelni, i Péteri Istv án
