Békés Megyei Népújság, 1966. október (21. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-09 / 239. szám

1966. október 9. I ? Vasárnap Hem érdektelenség' Október 11-én, kedden kezdődik a Népújság KRESZ-TOTÓ rejtvénypályázata Tizennégy forduló tizennégy nap alatt — Első dii egy 16 köves Rakéta karóra — Eredményhirdetés lapunk november 6-i számában A Békés megyei Közúti Baleset­JJélmegyeren az összevont községi párttaggyűlés végén a szavazatszedő bizott­ság elnöke energikusan ezt mondotta az új vezetőségnek. — Ne csak kétévenként le­gyen ilyen őszinte a vezetőség beszámolója. Legyen az min­den taggyűlésen, a kommunis­ták minden megbeszélésén. Akkor majd nem lesz olyan tünet, mintha a vezetőséget csak addig érdekelné a tagság, míg újra megválassza, azután pedig meg sem kérdezi.« Nem tudom, igazat adnak-e a bélmegyeri kommunisták, de azt hiszem, valahol itt kellene keresni azokat az okokat, amelyek a taggyűlés tanúsága szerint — a község kommunis­táiban közömbösséget, érdek­telenséget szült az elmúlt években. Nem akarunk oko­sabbak lenni a bélmegyeri elvtársaknál, ők sokkal jobban ismerik gondjáikat, mint bár­ki más. Különben az összevont taggyűlés sem lett volna olyan őszinte, olyan okkereső, mint amilyen volt. S ráadásul min­den kommunista hangjából érződött, hogy felfűtött vágy- gyal akarnak többet tenni, jobban benne lenni a köz­ség politikai életében. Vagy úgy is mondhatjuk: kizökken­teni a pártéletet a megreke­désből. ^Jkoskodás nélkül egy-két gondolatot mi is hozzá­tennénk a taggyűléshez, hátha nem bántjuk meg vele a bél- megyerieket. Politikai érdektelenséggel, és közömbösséggel illették ma­gukat a .kommunisták. Azt mondták, hogy sokan nem tö­rődnek községük életével, megy minden úgy, ahogy a vezetők elrendezik. Ha igaz is, nekem mégis érthetetlen. Itt a taggyűlésen élénk vitában ugyanis meg­döbbentően szembetűnt, hogy m e nny ire benne élnek a kommunisták falujuk politi­kájában. Hát akkor hol van az érdektelenség? Vagy miért mondják, hogy általános a pártszervezetben a közömbös­ség? Nehogy úgy legyünk ez­zel az ítélettel, mint cseléd­gyerek a gazdájával. Mikor a gazda megpofozta a gyereket, mert nem adott szénát a jó­szágnak, a gyerek azt mondta: „Hát. nincs is gazduramnak szénája”. Nem tudom, nem erre cél­zott-e a szavazatszedő bizott­ság elnöke, Szegedi Elek elv­társ, amikor arra figyelmez­tette a vezetőséget, hogy n e csak az újjáválasztáson „ve­gyék észre” a tagságot. Mert hibáik ellenére sem fognám én a bélmegyeriekre, hogy nem törődnek községük politikájával. De meg kell őket kérdezni! Kiss elvtárs pa­naszolta a beszámolóban, hogy az augusztusi taggyűléseket az alapszervezetekben érdektelen­ség miatt csak másodszorra tudták összehívni. Az első pró­bálkozás egyik alapszervezet­ben sem sikerült. Szerintünk ez nem augusztusi prob­léma, hanem „kisülése” a két­éves vezetőségi munkának. Ha a kommunisták vagy mások érzik, hogy nem igénylik eszü­ket, gondolatukat, véleményü­ket a vezetők, hát mi mást várhatnánk, mint az érdekte­lenséget. Csakhogy ilyen eset­ben az érdektelenségért nem éppen az „érdektelent’’ kell megbarackolni. A titkár elvtárs maga mondta a beszá­molóban, hogy a rendezetlen taggyűlés-szervezések bizony­talanságot és bizalmatlanságot szültek a község pártéletében. És mert az élet megy tovább, a munkát irányítani, szervez­ni kell, jönnek közben a gon­dok, bajok, s „nem érünk rá” taggyűlést tartani. Nem érünk rá, hogy leüljünk, s a kommunisták fejével meggon­doljuk, hogy mit hogyan csi­náljunk. Mi mást szülhet ez, mint azt, hogy kapkodás, in­gerültség, „hibaietőzés” követi egymást —, mert nem ér­tünk rá gondolkozni! Hiszen a taggyűlés éppen ez lenne: gondolkodás együtt, kommu­nista fejjel, s aztán döntés, hogy ezt vagy azt hogyan fogjuk csinálni. j^Jehogy félreértsük egy­mást : tudjuk, hogy a vezetők leültek, és meggondol­tan igyekeztek dönteni a gaz­dasági és politikai munkában. De a kommunisták taggyűlé­sén, ezen a felelős fórumon megfelelő helyet kapott-e a gondok megoldása az elmúlt években? Mert ha nem, akkor ez is oka az „érdektelenségek­nek”. Van más is. Sajnos, ez bi­zonyos fokig kissé szerencsét­len helyzet. A bélmegyeri párttagok átlag életkora 48 év. Nem azt mondjuk, hogy ez túlságosan tragikus. De — egyik felszólalót idézem — „Elöregedett a mi pártszerve­zetünk”. Elfogódottan láttam ott a taggyűlésen remegő kezű és testű idős elvtársakat, meg elvtársnőket. Sokat. Életkoruk 60—70 év. Eljöttek, itt voltak. Valamikor élénk gondolkodá­sú, fiatal és temperamentumos asszonyok és férfiak. Má is gondjuk, hogy mi lesz hol­nap, meg holnapután Bélme- gyeren. De már nem várhat­juk tőlük, hogy ők legyenek az élső sorban. Kérjünk tőlük hát tanácsot, de utána „szalad­junk” mi. És sajnos, túlságosan kevés a fiatal a kommunis­ták között. Az pedig hihetet­len, hogy Bélmegyeren nincs kommunistává érett, közügyet magáénak érző fiatal — sok­kal több, mint ahányan most itt vannak. •, Ha nem volt idő, hogy a nagyszerűen dolgozó fiatalo­kat odavegyék a pártszerve­zetbe, akkor ez is hiba volt! Mert ellenkező esetben nem kellene most azt mondani: „öreg a pártszervezet”. liehet, hogy úgy tűnik, mintha ki akarnánk ok­tatni a vezetőséget, mert hogy ők nem ismerik pártépítő fel­adataikat. Nincs ilyen vá­gyunk. Inkább azt gondoljuk, hogy megéri a fáradtságot, ha fiatalokat veszünk magunk mellé, akiknek lendülete és frissesége lendületet és fris­seséget visz a pártszervezet munkájába is. Arról nincs szó, hogy Bél­megyeren minden rossz. Igaz, a taggyűlésen is inkább a hi­bákat szedték elő, hogy utat találjanak a megszüntetésük­höz. Igazuk volt, ha nem kö­veti ezt valamiféle elkesere­dés, hogy: „úristen, ennyi hi­ba?” Ugyanis sok itt a jó, az egészséges, aminek csupán na­gyobb „zöldutat” kell adni és jobban rá kell érni a pártélet­re. Persze, hogy legfontosabb a szövetkezet jó gazdálkodá­sának megteremtése. De ezt sem lehet a kommunisták esze. okos javaslata nélkül! ^zt mondják, hogy a párt- szervezet összes problé­máját a*gazdasági nehézségek okozzák. Ugyanis a meglehe­tősen gyengén gazdálkodó szö­vetkezet elkeseredést hint szét még a kommunisták kö­zött is. Valószínű, hogy így van. A gazdasági nehézségek mindig befolyásolják a poli­tikai életet is. De a politikai munka éppen azért van, hogy visszafelé is hatással legyen: úgy okoskodjanak a kommu­nista fórumokon, hogy egyet­értést alakítsanak ki az egész községben, az egész lakosság­gal — a tsz-gazdálkodás meg­javítására. De ezt nem inge­rültséggel, nem kapkodással, nem a kommunisták meghall­gatása nélkül, hanem velük, az ők megkérdezésével, az ők ötletével, lejkiismeretével tud­ja csak véghezvinni az új ve- zetőség. Varga Tibor elhárítási Tanács, az Állami Biz­tosító Békés megyed Igazgatósága, a Békés megyei Népújság és Lap­kiadó Vállalat október 11-től, keddtől kezdődően KRESZ-TOTÓ rejtvénypályázatott indít. A rejt­vénypályázat 14 fordulóból áll, minden rejtvényhez rejtvónyszel- vényt is mellékelünk. A kérdések­kel együtt három választ melléke­lünk, méghozzá 1, 2, x tippjelzós alatt. A megfejtőknek mindegyik kérdésre az áltáluk helyesnek vélt tippet ikell kiválasztaniuk. A tizennégy kérdésre adandó tippe­ket az összegyűjtött rejtvénypá­lyázatokkal együtt legkésőbb ok­tóber 31-ig kérjük beküldeni. (Cím: Békés megyei Népújság Szerkesztősége, Békéscsaba, Sza­badság tér 17. A borítékra a pá­lyázók írják majd rá: KRESZ- TOTÓ.) Az .egységes, az értéke­lés megkönnyítésére az utolsó, az­az a 14. kérdéssel együtt KRESZ- TOTÓ tippszeivényt mellékelünk lapunkban, ® azt kérjük a pályá­zóktól, hogy erre írják be kérdé­senként megfejtésüket. A KRESZ- TOTÓ rejtvénypályázaton egy pá­lyázó több tippszelvénnyel is részt vehet, ennek azonban az a feltétele, hogy ugyanannyi KRESZ-TOTÓ szelvénysorozatot mellékeljen a megfejtéshez, amennyi tipposzlopot kiállít. D. Istvánná mezőkovácsházd lakos írja, hogy 1966. augusztus 10-én egy fiúgyermeknek adott életet. A szülés előtt mint tsz- tag, becsületesen dolgozott a ter­melőszövetkezetben, 1964-ben 147 munkanapot, 1965-ben 135 munkanapot és 1966-ban a szü­lésig 50 munkanapot teljesített. Ennek ellenére nem kapja meg első élve született gyermeke után a 700 forint anyasági segélyt és ezt sérelmezi. Anyasági segélyre 1966. július 1-től a 18/1966. (VI. 23.) számú korm. rendelet, valamint a 4/1966. (VI. 23.) SZOT számú szabályzat az irányadó. Ezen rendelkezések értelmében a ter­melőszövetkezet nőtagjának anyasági segély abban az eset­ben jár, ha a szülés napját meg­előző két éven belül legalább 270 munkanapon át részt vett a közös munkában. Amennyiben 270 napot vagy ennél többet dol­gozott, az első élve született gyer­mek után 700 Ft, minden to­vábbi élve született gyermek után 600 Ft jár. Ezen segélyösz- szegeket a tsz-tag anya csak ab­ban az esetben kapja meg, ha terhessége alatt háromszor, ille­tőleg koraszülés esetén legalább egyszer terhességi orvosi vizsgá­laton részt vett. Ha a kellő szá­mú orvosi vizsgálaton nem vett részt, minden élve született gyermek után csak 500 Ft jár. Halva született gyermek után a segély összege 120 Ft. D. Istvánné 1964-ben 147 mun­kanapot, 1965-ben 135 munkana­pot, összesen 282 napot dolgo­zott a szülést megelőző két nap­tári évben, de a segély szem­pontjából a szülés napját meg­előző két évet kell mindig figye­lembe venni, így csak 1964. szep­A megfejtések értékelése, majd sorsolása után a nyertesek név­sorát lapunk november 6-i szá­mában tesszük közzé. A pályázat fődíja egy 16 kö­ves Rakéta karóra. (Az Állami Biztosító Békés megyei Igazga­tóságának ajándéka.) A további dijak: egy írókész­let (márkás töltőtoll és golyós­toll). (A Békés megyei Népújság és Lapkiadó Vállalat ajándéka): Egy Szmena—8 fényképezőgép. (Az Autóklub ajándéka); Egy ébresztőóra-, egy levéltár­ca, egy pénztárca. (A 8. számú AKÖV ajándékai); Egy dohányzógarnitúra. (A Gépállomások megyei Igazgató­ságának ajándéka); Egy mandzsettagomb-készlet, egy ruhakefe tartóval. (A Szak- szervezetek Megyei Tanácsának ajándékai); Egy-egy váza, egy sakk- és dominó zsebkészlet, egy dohány­zókészlet, egy manikűrkészlet, egy öngyújtó, egy cigarettatárca. (A Békés megyei Közúti Baleset- elhárítási Tanács ajándékai); Szépirodalmi könyvek. (A Bé­kés megyei Népújság és Lap­kiadó Vállalat ajándékai.) összesen 26 tárgynyereményt sorsolunk majd ki a legjobb meg­fejtők között. Vegyen ön is részt a KRESZ-TOTÓ rejtvénypályáza­tunkon! 10 között ledolgozott napok jö­hetnek számításba. 1966-ban a szülésig dolgozott 50 napot, 1965- ben 135 napot, 1964. szeptember 10 és december 30 között 45 na­pot. Az összes figyelembe vehető ledolgozott napok száma a szü­lés napját megelőző két évben 230 munkanap. A hivatkozott rendelet ki­mondja, hogy az a tsz-tag nő is jogosult anyasági segélyre, aki a szülés napját megelőző két éven belül 270 napon át nem, de legalább 150 napon át részt vett a közös munkában. Ebben az esetben az első élve született gyermek után 500 forint, min­den további élve született gyer­mek után 400 forint segélyt kell kapni, de csak abban az esetben akkor is, ha a nőtag terhessé­gének ideje alatt legalább há­romszor, illetőleg koraszülés ese­tén legalább egyszer terhességi orvosi vizsgálaton vett részt. Amennyiben ezt elmulasztotta, az első élve született gyermek után 400 forint, minden további élve született gyermek, után 320 forint segély jár. Halva született gyermek után ezen munkanapok teljesítése esetén is 120 forint illeti meg az anyát. Tehát jogosan nem kapott a panaszos tsz-tag anya első élve született gyermeke után 700 fo­rint anyasági segélyt, hanem csak 500 forintot, mivél nem dolgozott legalább 270 munkana­pot a szülés napját megelőző két évben, viszont a terhességi orvosi vizsgálatokra rendszere­sen eljárt. Dr. Szabó Lajos a megyei tsz-tanács jogügyi titkára A pszichotechnikps Békéscsaba belvá­rosa, hétköznap dél­ben... Vidám lányok — valamelyik hiva­tal adminisztrátorai — ebédszüneti idő­töltésként. egymás­ba karolva sétálnak a Szent István téren. Egyszer csak ráfor­dulnak a zebrára, s szép kényelmesen ballagnak a túlsó ol­dal felé. Es mintha csak most érnének rá igazán, lelassítják lépteiket, meg is áll­nak az út közepén, s úgy csevegnek, de­rülnek egymás mesé­in. A Kossuth tér felől gépkocsi robog. A zebrához érve lassít, de nem áll meg, ha­nem gyalogos sebes­séggel belehajt a ké­nyelmesen álldogáló vidámságba. A lányok nyomban körülfogják és kicsit bosszúsan, kicsit kedélyesen nagy fejmosásba kez­denek: — Belerobog­ni békés járókelőkbe? Mit képzel? Utóvégre miénk az elsőbbség! Ez zebra, ha nem tudná! Képes lenne egyszerre tíz halottat csinálni! Nézze meg az ember... Jóképű férfi ha­jol ki a volán mö­gül. Sodorint egyet kackiás kis menjou- bajuszán és széles mosollyal feleli: — Ennyi édes, gyö­nyörű lánnyal érde­mes karambolozni és dutyiba kerülni! A kevéske ijedelem és bosszúság is elpá­rolog, a csinibabák pirulnak, kacagnak a bók hatására, sőt in­tegetnek a rákapcso­ló és bántatlanul to­varobogó vezető után. A „józan oknyo­mozó történelem” ilyen esetben azt ál­lapítja meg, hogy a gépkocsis vagy na­gyon ügyes lélektani fogással élt, hogy hi- j bájáról elterelje a fi­gyelmet, vagy pedig csakugyan a lányok csinosságának az ál­dozata. A „maszek álláspont” ezzel j szemben az, hogy az autós Don János két legyet ütött egy csa­pásra: élvezettel sza­bályt sértett! Jogügyi tanácsadó: Mikor és mennyi anyasági segély illeti meg a tsz-tagokat? tember 10 és 1966. szeptember

Next

/
Oldalképek
Tartalom