Békés Megyei Népújság, 1966. október (21. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-29 / 256. szám
1966. október 29. 3 Szombat Naponta SO hold mélyszántás 15—20 vagon cukorrépa a cukorgyárnak A kondoros! Dolgozóik Tenmelő- szövetkezetben Októiber 25-re 1650 holdon befejezték a búza vetését. Kukoricából 70 hold törése, cukorrépáiból ugyancsak 70 hold szedése van még hátra. A szövetkezet gazdái Misiik Lajos főagronó- mus szerint igien jól hasznosították az októberi kedvező időjárást. Letörtek összesen 1760 hold kukoricáit — háztájival együtt — s naponta 15—20 vagon cukorrépát adnak át a cukorgyárnak. A termelőszövetkezet vetőbrigádja a szállítási munkák gyorsítására kapott megbízatást A gépek egy részét éjszaka is üzemeltetik. Így a két SZ—100-as, a 4 DT-traktor mellett MTZ-k, a nappal szállító gépek is szántanak éjszaka. A lánctalpas traktorok naponta 80 holdon szántják fel mélyen a tavasziak alá a területet. A Dolgozók Tsz-ben ilyen jól, mint ezen az őszön, még egyik éviben sem haladt az őszi mezőgazdásági munka. A jövő hónap közepére, amennyiben az időjárás továbbra is kedvező marad, valószínű, a tsz egész határában befejezik az őszi mélyszántást Huszonnégy óránként 230 vagon cukorrépát dolgoznak fel a Sarkadí Cukorgyárban Ä Sarkad! Cukorgyár termelési körzetében előreláthatólag mintegy 33 ezer vagon cukorrépa betakarítása várható, ami 2000 vagonnal több a tervezettnél. A holdankénti átlagtermés csaknem 200 mázsa, ez a tavalyit 15 mázsával haladja meg, a cukortartalom azonban valamivel kevesebb. Eddig a gyár 24 ezer vagon cukorrépát vett át a gazdaságoktól. A feltételek — amennyiben az időjárás nem akadályozza — biztosítottak ahhoz, hogy az átvétel november 10-ig befejeződik. A szedés és szállítás ütemét azonban gyorsítani kell. A cukorgyárban naponta 230 vagon cukorrépát dolgoznak fel, többet, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Ez egyrészt a kampányra való jó felkészülésnek, a karbantartásnak és korszerűsítésnek, főként azonban a dolgozók szorgalmas munkájának, törekvésének könyvelhető el. Október 28-ig több mint 1700 vagon cukor készült, ami raktárba, illetve folyamatosan elszállításra kerül. A minőség igen jó, az exportkövetelményeknek is megfelel. Őszi hajrá a földehen Cukorrépaszállítási és napraforgószáritási gondok Füzesgyarmaton Füzesgyarmaton is egyre többen vesznek részt a termelőszövetkezetek őszi betakarítási munkálataiban. A jó időt kihasználva, a tsz-tagok családjukkal együtt dolgoznak a földeken. A Vörös Csillag Tsz- ben naponta 600—700-an vannak kint. Aránylag jól haladnak a cukorrépa szedésével, a szállítás viszont még mindig vontatott. Ugyanis a TEFU nem engedélyezi a tehergépkocsikat cukorrépa szállítására annak ellenére sem, hogy az őszi idő elég kedvező volt s a dűlőuta- kon is és a cukorrépaföldeken is könnyen mozoghattak volna. Csirik Imre tsz-elnök azt mondja, hogy amennyiben a TEFU a szállítási nehézségeken segít, akkor a vetést már befejezték volna és november első hetében pedig minden talaj munkát elvégeznek. A napraforgót most takarítják be. Eddig a 111 kh területről 95 kh termést szedtek. A munkát 7 napon keresztül a szeghalmi gimnázium diákjai is segítették. A cséplést saját kombájnnal végzi a tsz. Nehézségek merülnek fel az átadással, a tisztítással és a szárítással. A háztáji kukoricatörés már megtörtént. A 700 kh közös kukoricából 220 holdon megejtették ezt a munkát. A csöves kukorica szállítása a töréssel együtt halad. A szárat Orkánnal vágják és silózásra kerül. A termelőszövetkezet silóterve 10 000 köbméter. Az őszi betakarítási munkákkal folyamatosan a hiányzó silózási tervszámot teljesíteni tudják. A betakarítási munkák mellett az istállótrágyázásra is nagy gondot fordítottak. Eddig 824 kh-t trágyáztak az 1966. évi tervhez viszonyítva, 41 kh vár még istállótrágyázásra. Kedvező időjárás esetén ezt a mun- jkát is befejezi a termelőszö- j vetkezet. Az őszi búza vetésterve 2400 kh, s eddig 1835 kh-on vetették el. Hátra van még 565 kh őszi búza vetése, melynek talaja elő van készítve. A vetés a többi munkákkal folyamatosan halad. Naponta öt nagy és három darab kisebb vetőgép dolgozik. Kovácsovics Imre UE—28-as típusú vontatóra vontatóvezetőt azonnali belépésre felvesz a \ BÉKÉSCSABAI TÜZÉP-VALLALAT 85791 Miért hátrány az előny a mezőberényi Petőfi Tsz-ben? ilZZal 3 Céllal nyitottunk be a mezőberényi Petőfi Tsz központi irodájába, hogy néhány adatot kérjünk az ez évben megtermelt abrak- és szálas takarmány betakarításáról, tárolásáról, s aztán kimegyünk megnézni a kazlakat és a hideglevegős módszerrel szárított kukoricatároló helyeket. Ám a beszélgetés eltérített bennünket ettől a szándéktól... Zuba Márton, a szövetkezet elnöke elmondotta, hogy őnáluk még sohasem ázott be a §zéna- kazal, mert erre mindig nagy gondot fordítottak. Most is meg- nézhéti bárki bármelyik kazlat. Valamennyit szakszerűen, s szemnek is tetszetősen rakták. Cserve- nák György kazalmestert ezért különjutalomban is részesítette a küldöttközgyűlés. — Mennyi lucernásuk van? — Régi vetésű 180 hold. — Nem túl kevés ez? — Inkább sok. Ugyanis négyszer kaszáltuk meg és mindig jó vastagon adta a rendet. Azazhogy nem mind, mert 80 holdon magot fogtunk. — Előfordult-e mái- a szövetkezet életében az, hogy sokallták a takarmányt? — Eddig még nemigen. de azért mindig elég volt. Ugyanis mindig igyekeztünk annyi takarmányt termelni, amennyi szükséges volt. Most több sikerült, a jövő évre legalább 10 vagon lucernaszéna marad ki, ráadásul telepítettünk is 24 hold lucernát és 44 hold vörösherét, — Az abraktakarmánnyal sem lesz gond ? — Nem. A 388 hold közös kukorica 30 mázsa morzsolt körül fizet holdanként. Ebből 80 vagonnal raktunk a két ventillátoros szárítóba, 20 vagonnal pedig a górékba. A többit prizmákban tároljuk addig, amíg feletetjük, illetve kiosztjuk munkaegységre. — Hogyan történik a kukoricaszár betakarítása és mi lesz a sorsa? — Jórészt leszecskázzuk és széjjelszórjuk a földön. Ugyanis kukoricaszárból nemigen készítünk silót, elegendő lesz a már elkészített 103 hold silókukorica termése. • — Ha a szövetkezet ilyen jól el van látva takarmánnyal, bizonyára a háztáji gazdaságok sin*, csenek szűkében. — Nincsenek. A tehéntartó szövetkezeti gazdák 300 négyszögöl fővetésű csalamádét, ezenkívül, akiknek kellett, 50 négyszögöl lucernát is kaptak. Különben nem a takarmányunk sok nekünk, hanem az állatállományunk kevés. Mivel bizonyítsam ezt? Tessék, itt a terv: állattenyésztési bevételünk előreláthatólag 3,8 millió, növénytermesztési bevételünk pe- dik 7,5 millió forint lesz. Már ez is mutatja a helytelen arányt. De itt van egy másik adat. Áz idén is csak 340 holdat tudunk megtrágyázni. Ez mindössze 14 százalék, ami azt jelenti, hogy négy év helyett 7 évenként kerül a trágya a földjeinkre. Már eldöntött tény, hogy a mi területünkön keresztül vezet a Tisza II. számú vízlépcsője. Előzetes megállapodást kötöttünk arra, hogy 600 hold földet öntözhetünk majd. Erősen gondolkozunk ennek a megállapodásnak a felbontásán, mert talajerőutánpótlás nélkül nem érdemes öntözni. — Mi a baj tulajdonképpen? — Az, hogy férőhely hiányában nem tudjuk növelni az állatállományt. Jelenleg 312 szarvasmarhánk. s ezen belül 89 tehenünk van. Ahhoz, hogy öntözéses gazdálkodásra berendezkedjünk, ennek az állománynak legalább a kétszeresére lenne szükség. Ez nem rajtunk múlik. Mi a jelenlegi állatállomány duplájának is meg tudnánk termelni a takarmányt, ez azonban egyelőre csak álom. Hiába, hátránya van annak is, ha erős a szövetkezet. Mi is igyekeztünk a 60-as évek elejére megerősödni, s ennek az lett a hátránya, hogy azóta nem hogy beruházási hitelt, de még beruházási keretet se igen kaptunk. Mindig azt mondták, hogy kell a gyengébb szövetkezeteknek. Odaadták, s egyik-másik most már szinte nyög a sok beruházás súlya, vagyis a rengeteg hitel visz- szafizetése miatt. Azt hiszem, felesleges részletezni, elég, ha azt mondom, hogy szövetkezetünk ossz vagyonának 75 százaléka saját erő. Bizonyos mértékben jó ez, másrészt azonban kellemetlen. Ugyanis a jelenlegi 312 darabból álló szarvasmarha- és a 962 darabból álló sertésállományunk régi, kis istállókban, ólakban és saját erőből barkácsolt épületekben van elhelyezve. Se villany, se vízvezeték, csak ásott kutak, és térdig érő sár mindenütt. Ilyen barkácsolt valami az 500 férőhelyes hizlalda is, amit kukoricával fűtünk a téli időszakban. Vagyis olyankor dupla takarmányadaggal érjük el a nyári súlygyarapodást. — Milyenek a kilátások a jövőre I vonatkozóan? — A jövő se sok mindennel ke- j csegtet bennünket, Az 1968-ig el- j készült beütemezésben mindössze | egy 60 férőhelyes itatásos borjúnevelőre kaptunk beruházási keretet. Ez azt jelenti, hogy saját erőből kell majd felépíteni. Szívesen építenénk mi istállókat, és hizlaldákat is saját erőből, mert most is másfél millió forint biztonsági tartalékkal rendelkezünk. De hát hiába a pénz, ha nem kapunk hozzá beruházási keretet. Mindezt nem azért mondtam el, mintha elcsüggedtünk, kétségbeestünk volna. Az idén is kifizetjük munkaegységenként a garantált 40 forint értéket, ennek az előlegje 28 forint. Az adott körülmények között igyekszünk növelni az állatállományt. Többek között az eddig szokásos 950—1000 darab hízott sertés helyett jövőre 1100 darabot akarunk értékesíteni, ez rekordnak számít szövetkezetünk életében. Nem panaszként jegyeztük fei és írtuk le Zuba Márton szavait, de bárhogy nézzük, mégis azok. Ezért jövőre be kellene szorítani a mezőberényi Petőfi Tsz számára legalább két korszerű épületet, hogy ne állja fejlődésének útját a megerősödés átka. Ne legyen kénytelen a területén keresztülvezetett vízlépcső ellenére is kitéve az aszálynak csupán azért, j mert a kevés állatállomány miatt nem tud majd öntözéses gazdálkodást megvalósítani. K. I. KÉSZ ÁGYNEMŰT VASA ROLJ ON 3735 Orvos—műszaki-találkozót rendeztek Az Építő-, Fa- és Építőanyag- ipari Dolgozók Szakszervezete Békés megyei bizottságának kezdeményezésére •— a műszaki propaganda- és tájékoztatási hónap keretében —- október 27 én orvos—műszaki-találkozót rendeztek Békéscsabán. Erre meghívták a szakszervezethez tartozó minden vállalat és üzem, valamint a tervezőiroda képviselőit. Megjelent dr. Réti Ödön, az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezete főorvosa is. Az előadást dr. Tóth Mihály’, a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat két békéscsabai gyárának üzemorvosa tartotta, aki az építőiparban a leginkább előforduló mozgásszervi megbetegedések okairól, tüneteiről, következményeiről, valamint a megelőzéssel kapcsolatos teendőkről adott tájékoztatást. Az előadó a továbbiakban kü- lön-külön ismertette a betegségeket, megjelölve azokat a teendőket, amelyek megelőzés szempontjából a műszaki apparátusra hárulnak. Szó volt a specifikus megbetegedésekről is, a szilikózisról, a sugárbetegségről, valamint a zajártalommal kapcsolatban fellépő süketségről. Egészségügyi szempontból lényeges: legyenek zajmentesek a gépek, a porok károsító hatásának a kivédése szempontjából az egyes munkafolyamatokat zárt rendszerré kell alakítani. Olyan anyagmozgató, szállító- és rakodógépek megtervezése szükséges, amelyek mentesitik az embert a nehéz fizikai munkától. Dr. Tóth Mihály rendszeres továbbképzésen vesz részt az Orvostovábbképző Intézet keretében működő Munkaegészségügyi Intézetben. Az ott szerzett ismeretek és a gyári tapasztalatok alapján J a munkaegészségügy szaktekinté- {lyévé vált. A meghívott orvosok. 1 műszakiak ezért is hallgatták nagy figyelemmel az előadást. ! amelyből sok hasznos tanulság | vonható le. i
