Békés Megyei Népújság, 1966. október (21. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-28 / 255. szám

október 2S. 3 Péntek Teljes as igyekezet a vetés befejezéséért i szeghalmi járásban A. szegh almi írásban — ahol d&rwő többségében erősen kötött, szjfees taüagom gazdálkodnak a tettraelőszövetkezetek — az őszi vetésterv 36 600 hold. Harminc­ezer holdon mér földbe került a mag, a hátralevő terület befeje­zése azonban rendkívüli erőfeszí­téseket kíván. Az erősen kötött szikes talajokon hatalmas rögö­kéit szaggatnak fel az ekék és 5—6 gépi itwmkafaly amafctal síké­iül elfogadható vetöógyat készí­tésű. Ennek a tájnak egyetlen tmsznébliaitó erőgépe jelenleg a lánctalpas traktor. A hagyomá­nyos csúszócsoroszlyás vetőgépek­kel még a leggondosa bban, előké­szített talajon sem boldogéinak. Egyed® a szovjet tárcsás vető­gépeket használhatják. A rendkívüli körülmények a szakmai vezetéstől és a trakto­rosoktól egyaránt nagy figyelmet, gondosságot igényelnek. A trak­torosok éjjel-nappali munkával, gya-koriekevaseseréléssel készítik a vetőagyat. A gépjavító brigádok rrrá'he lykoesvkikal járják a határt, s aishelyszínen — szinte megállás nélkül — javítják a gépeket. A szokatlanul nagy igénybevétel mi­att a lánctalpak is gyakrabban szakadnak, mint máskor. A ja­vítóbrigádok legszívesebben a helyszínen: lecserélnék a lánctal­pakat is a traktorokról, a bürok­rácia azonban ezt a munkafolya­matot megakadályozza. Oj lánc- 'talpat csak akkor kapnak, ha előbb a régit beszolgáltatják. Ez­zel az eljárással néha napokig kiesik a munkából a szikes ta­laj egyetlen alkalmazható erőgé­pe. Sok gondot okoz még az „Or­kánok” gyakori meghibásodása is. A kukorica-szár letakarításának ez a jól bevált munkaeszköze sor­ra leáll a szeghalmi járásban, mert javításához hiányzik a kü­lönböző alkatrész. A kukoricatörésben 60 száza­léknál tart a járási. Ebben a mun­kában 350 diák segít a termelő­szövetkezeteknek. A szeghalmi járás termelőszö­vetkezetei a nehézségek ellenére vállalják, hogy november 1-ig be­fejezik a búza vetését. A. A tanítójelölt Ab intézet kM>j&- ban találkoztunk. A k kézszoritása erőteljes, i§j aztán kiderül, hogy eddig az életiét is ha- |? sanlö, kemény tartás­sal» tudatosam ren­dezte be. Mezőmegyo- ri'lény, Békésen érett- § gégsziett. Osztálytitkár volt a KISZ-bem, sportolt, nem is rose- sáuL A szülei azt sze­rették volna, ha or­vosnak tanul vagy fogorvosnak. Hajlott i® erre eleinte, de az­tán megriadt attól, hogy bonc tan is van a világoirv ezt nem vállalta. Akikor talaliá meg <t hivatását, araikor rleször nézett szembe önmagáival, hogy itt áll gimnáziumi érett­ségivel a kezében, és nem tudj«, hirtelen mihez is kezd- 3€!iíl*. A békési Járási művelődésügyi osztálynál kopogtatott Segítsék, kérte. A történet ezzel egyrészt befejeződött, másrészt itt kezdő­dik. Kamut—Gyúrpusztára he­lyérték 'képesítés nélküli nevelő­nek, összevont alsó tagozatba. Ami­kor először lépett a tanterem­be... de minek is részletezni a szorongató érzést, melyet mindenki átél, ha emberek elé kell állnia, és azt várják, figyelik: most mi teszt hogyan viselkedik, mit tesz a következő percben. A gyermelkszemek még für- ké-szőbbek, mint a felnőtt ember tekintete. A gyerek azonnal fel­mérd a helyzetet, és jaj annak a tanító néninek, akiről az első gyermeki 'benyomás nem az, hogy: kedves, jó, aranyos, jóságos ... Képesítés nélkül odaállni, ne­vetni ós oktatni hat-tízéves ta­nyai gyerekekét, férfias vállalko­zás! — Nem is tudom, hogy meré­szeltem — mosolyog, és nagy, be­szédes szemével ad még erőtelje-, sefob súlyt a szavaiknak. — Az igazgatóm, Földes Pál gyakran meglátogatott, tanácsolt, Oktatott. Az első hetek nehezén így jutot­tam tűi. Az intézet, ahol a 'klubban ép­pen magnetofonzene szol, és egy fiatalember kávét főz a kis pres­szógépen: a Debreceni Felsőfokú Tanítóképző. Itt a tanítói szak «teő évfolyamán kezdte meg ta­Mindent az emberért, az ember javára A gyulai járás kommunistáinak pártértekezlete Abban a teremben, ahol októ­ber 26-án a gyulai járási pártér­tekezletet tartották, ez a felírás olvasható: Mindent az emberért, az ember javára. Ebben a mon­datban sűríthető össze tartalmi­lag a pártbizottság beszámolója. Mit foglalt magába a beszámo­ló? Az élet minden területére ki­terjedően adott számot a legfon­tosabb kérdésekről: a járás gaz­dasági fejlődéséről, a politikai ideológiai, kulturális nevelőmun­káról, valamint a pártszervezetek helyzetéről. Hűerj, tükrözte az el­múlt négy év eredményeit, rámu­tatott a hibákra és megjelölte a a további célokat, feladatokat. I Hogy mennyire az emberekért, I az emberek javára történt minden eddig is, azt a járás gazdasági 1 helyzetében mutatkozó változások I bizonyítják. Jellemzésképpen lás- jsunk néhány adatot! Bár a járásban a mezőgazdasági | termelés van túlsúlyban, érdemes megemlíteni, hogy az ipar fejlesz- I tésére a beszámolási időszakban 45 millió forintot fordított álla- I műnk. Az ipari termelés évről évre növekedett, ami összességé- | ben 14—15 százalékot tesz ki. A ! Sarkadi Cukorgyár kétszer nyerte j el az Élüzem címet, a Sarkadi! í Építőipari Ktsz pedig Kiváló Kis­ipari Szövetkezet lett. A IX. pártkongresszus tiszteletére A tervek teljesítésében nagy szerepe volt és van továbbra Is a ! szocialista munkaversenynek, amelybe az ipari dolgozók 42 százaléka kapcsolódott be. Har- j mincöt brigád (425 fővel) verse- j nyez és eddig 27 brigád nyerte el a szocialista címet. A munka­verseny kiszélesítésével egyidejű­leg fokozódott az újítómozgalom is. Külön meg kell említeni, hogy az ipari üzemek dolgozói a IX. pártkongresszus tiszteletére 2 millió 735 ezer forint felajánlást tettek és azt október 31-ig mint­egy 80' százalékra teljesítik. A párt helyes politikáját iga- j zólja a járás mezőgazdaságának | fejlődése is. Ha csak a négy fő növény termésátlagának alakulá­sát vizsgáljuk, jól láthatjuk az eredményt. 1961-ben holdanként búzából 10,8, őszi árpából 12,3, kukoricából 18,3, cukorrépából 142,3 mázsa termett a járásban, 1965-ben pedig búzából 13,3, őszi árpából 14,7, kukoricából 19,4, cukorrépából pedig 161,3 mázsa volt az átlagtermés. Jelentős az előrehaladás a kor­szerű termelési eljárások és mód­szerek alkalmazásában, bár egy­két üzemben nem kielégítő a fej­lődés. Az állattenyésztésben ugyan­csak előrehaladás mutatkozik, ez azonban még növelhető. A tarta­lékok feltárására megfelelő intéz­kedéseket kell tenni. A közös gazdaságok gazdálko­dási színvonala emelkedett, ja­vult a vagyoni helyzetük. A tsz- ek többsége jól vagy közepesen gazdálkodó, de vannak gyengék is, mint a sarkadi Kossuth és a József Attila, valamint a méhke­réki Balcescu Tsz. Az utóbbiak­nál a rossz eredmény okait — az objektív tényezők mellett — a ve­zetés gyengeségében kell keresni. Egységes szocialista alap jött létre nulmányait a mezőmegyeri kis­lány, Hídvégi Júlia. Meséli az éle­tét, visszatérően egyévi tanítós­kodását; a pusztán, és az élmény felidézésétől kicsit meghatódva ül a kényelmes fotelben, kavargatja a feketéjét. — Február 1-ig helyettesítettem Gyúrom — folytatja. — Sikerült, mondták, nem vallottam szé­gyent. A gyerekek... ugye elhiszi nékem, hogy nagyon szerettek? Egyszer rendeztünk egy teadél- Utámt. Műsor, ének, tánc, szavala­tok... Telt házunk volt! A szülők azt mondták, ilyen még nem volt Gyúrom! Érzi, hogy ebben kételkedhet­nék. — Megkérdezheti, igazat mond­tam... Kamut—Gyúrpusztáról a két- sopronyi iskoláiba került, ott volt szükség helyettesítőre. — Olyan hirtelen elvitt Gyúrról az új igazgatóm, Márkus János, hogy a gyermekeimtől él se tud­tam búcsúzni. Később kerékpár­ral mentem vissza, nem lehetett csak úgy egyszerűen/ elhagyni őket. Kétsopronyban a tanév cégéig Vitt egy második osztályt. Év vé­ge felé véglegesen döntött: tanító lesz. Felvették és most itt ül az intézet klubjában', tánczenét hall­gat, és a végién azt is elárulja, ha az édesanyja is itt lehetne, nem lenne nála boldogabb emlber. Igaz, az sem lenné jó, ha min­den kívánságunk egyszer csak tel­jesülne... Sass Ervin Az . eltelt időszak alatt számos .összevonás történt és a 31 tsz-ből ma már 19 van. Tizenöt községben (tizenhatból) csak egy termelő- szövetkezet működik, egyedül Sarkadon van még több közös gazdaság. Az összevonások politi­kai, gazdasági és szervezeti elő­nyei eredményesen jelentkeznek. A Felsőnyomási Állami Gazda­ság és a Szabadkígyósi Mezőgaz­dasági Technikum Tangazdasága példamutató a nagyüzemi gazdál­kodásban. Mindkét gazdaság az utóbbi években elnyerte az Él­üzem címet. Hasonló elismeréssel lehet beszélni a Békés megyei Állami Erdőgazdaságról is. A járásban a mezőgazdaság szocialista átszervezésével meg­változtak a viszonyok. Egységes! szocialista alap jött létre, amely í kihat az egész politikai, társadat- j mi és gazdasági életre. Az iparban j foglalkoztatott munkások száma j meghaladja a kétezret, a tsz-ekben,! állami gazdaságokban és a gépja- j vító állomásokon pedig több mint | 14 ezren dolgoznak. Egyénileg a j járás összes földterületének 2,6 százalékán gazdálkodnak. Jellemző a fejlődésre, hogy a J járás parasztságának 23 százaléka | szerzett egyetemi, főiskolai, kö­ti termelőszövetkezetek NOVEMBER IS-IG kedvezőbb feltételekkel köthetnek, mint a múlt esztendőben. FUGYBlZTOSfTÓSSAL • f,*1 •) BIZTONSÁGOSABB k TERMELÉS! 501 zépiskolai és szakmunkásképesí­tést. A korábbi években nagyfo­kú volt a faluról való elvándorlás, amely a tsz-ekben munkaerőhi­ányt okozott. Az utóbbi évek gaz­dasági eredményei fokozták a fia­talok érdeklődését a tsz-ek iránt és egyre több azoknak a száma, akik tsz-ben vállalnak munkát, mert a legjobban ott találják meg a számításukat. I Kedvezően alakult az életszínvonal A dolgozók élet- és munkakö­rülményei javultak. Ez nemcsak a közvetlen keleseiben mutatko­zik meg, hanem a kereskedelmi és szolgáltatóhálózat bővülésében, ezenkívül új iskolák, bölcsődék, művelődési otthonok épültek. A gyógyszerigénylés és a szakorvosi rendelések kiterjesztésével javult a dolgozók egészségügyi ellátása. 1965-ben 252 új lakást építettek a járás területén és csaknem 14 ezer rádió-, valamint 2500 tv-előfize- tőt tart nyilván a posta. A szemé­lyi tulajdonban levő gépkocsik száma 207, a motorkerékpároké 3000. Az életszínvonal kedvező alakulását mutatja az Is, hogy a takarékbetét könyvek száma eléri a 10 ezer 700-at, az elhelyezett összeg pedig a 66 millió forintot. Sok-sok eredményt lehetne még felsorolni, amelyek egyúttal pár­tunk politikájának helyességét igazolják. A lakosság nagy több­sége éppen ezért egyetért ezzel a politikával, reálisnak, jónak tart­ja és mind fokozottabban érdek­lődik iránta. Ebből ered, hogy ja­vult a munkafegyelem, a termelés gazdaságossága és az is, hogy a dolgozók egyre szívesebben vesz­nek részt a járás politikai, társa­dalmi, gazdasági és kulturális fel­adatainak végrehajtásában. A küldöttek felelősséggel foglaltak állást A pártértekezlet egyetértett a pártbizottság beszámolójával és elfogadta azt. A vita során a hoz­zászólók főként azzal foglalkoz­tak, hogy egy-egy területen ho­gyan lehetne a hibák kiküszöbölé­sével, az új, a jobb megoldások keresésével többet adni a társada­lomnak. Persze nem csupán gaz­dasági kérdésekről esett szó, ha­nem az emberek tudatformálásá­ról, marxista—leninista szellem­ben való neveléséről is, ami szo­rosan kapcsolódik egymáshoz. A küldöttek felelősségérzettel foglal­tak állást minden' kérdésben, át­hatva annak a tudatától, hogy a párt célkitűzéseinek központjá­ban ez áll: mindent az emberért, az ember javára. A felelősségérzet vezérelte őket akkor is, amikor az új pártbizottság megválasztá­sára került sor. Azok kaptak meg­bízatást, akik sok-sok éven ke­resztül tanúbizonyságot tettek, hogy érdemesek és képesek a megtisztelő feladat betöltésére, arra, hogy a következő időszak­ban vezessék, irányítsák a járás kommunistáinak munkáját és eredményesen szolgálják a népet. Az 51 tagú pártbizottság ezután megtartotta első ülését, melyen első titkárnak ismét Arany Tóth Lajos elvtársat, titkárhelyettesül pedig Bobvos János elvtársat vá­lasztották meg. pásztor Béla

Next

/
Oldalképek
Tartalom