Békés Megyei Népújság, 1966. október (21. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-28 / 255. szám
196<, október 28. 2 Péntek A „ vörösgárdisták ” alkotmánymódosítást követelnek A Kyodo japán hírügynökség pekingi tudósítójának jelentése szerint a pekingi, sanghaji és más „vörösgárdisták” hangoztatják, hogy az 1954-es alkotmány elévült és gátolja a nagy kulturális forradalom fejlődését. A „vörösgárdisták” azt követelik, hogy az alkotmány mondja ki: Mao tanítása az ország egyedüli irányító ideológiája és egész Kínának a Mao-féle eszmék iskolájává kell válnia. A „vörösgárdisták” azt is követelik, hogy számolják fel az egyéni földtulajdont, szüntessék meg a bank- vagy takarékpénztári betétek kamatozását. Brezsnyev fogadta a marokkói királyt Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára csütörtökön fogadta II. Hasszán marokkói királyt és megbeszélést folytatott vele. A megbeszélésen marokkói részről Abdelkabir el Fazi moszkvai nagykövet és Ahmed Taibi Benhima, a királyi kabinetiroda igazgatója, szovjet részről Andrej Gromiko külügyminiszter és Luka Palamaresuk rabat! nagykövet is részt vett. Magyar—tuniszi megállapodásokat írtak alá Tunisz Az elmúlt napokban folytatott tárgyalások eredményeként október 26-án Tuniszban aláírták a magyar—tuniszi műszaki tudományos együttműködési megállapodást, valamint a két ország között érvényben levő kereskedelmi megállapodás kiegészítő jegyzőkönyvét. Elégedetlenség, parancsmegtagadás a Dél-Vietnamban harcoló amerikai csapategységeknél Saigon A hírügynökségek részletes jelentéseket közölnek arról az óriási tűzvészről, amely a Tonkini-öböl- ben az Oriskany repülőgépanya- hajón pusztított. Az ismeretlen okból keletkezett tüzet a hajón az éjszakai felderítő repülésekhez tárolt magnézium begyulladása terjesztette tovább. Negyvenhárom személy meghalt, tizenhat megsebesült, két. helikopter elpusztult és számos repülőgép is megrongálódott. A légi tevékenység továbbra is korlátozott az időjárás következtében. A felszabadító erők szerda éjszaka aknatűzzel támadták a dél-vietnami kormányerők Saigontól hét kilométerre nyugatra levő állását. A Felszabadítás hírügynökség alapján jelenti a VNA Hanoiból, hogy az elmúlt hónapok során olyan események történtek a Dél-Vietnamba vezényelt amerikai haderőnél, amelyeket az amerikai propagandaszervek tudatosan elhallgattak. Csak most vált ismeretessé, hogy augusztusban Chu Lai-ban, az egyik legjelentősebb amerikai katonai támaszponton több mint 3 ezer amerikai tengerészgyalogos szállt szembe parancsnokai utasításával és sürgős hazaszállítását követelte bevetés helyett. (MTI) távközlési mesterséges holdat bocsátottak fel az USS-batt New York Szerdán az Egyesült Államokban a Kennedy-fokról háromlépcsős Thor-Delta rakéta segítségével távközlési mesterséges holdat bocsátottak fel. Csütörtökön hajnali jelentések szerint a kísérlet első szakasza sikerült és az új mesterséges hold rendkívül elnyújtott alakú ellipszis pályán kering a föld körül. Szombatra hozzák összhangba a mesterséges hold és a föld mozgását olyanformán, hogy az előbbi a Gilbert-szigetek felett 35 700 kilométer magasságban úgynevezett stacionárius pályára helyezkedik, vagyis mindig a föld egy adott pontja fölött látszik lebegni. Ha a kísérlet síkéiül, ez lesz az első olyan távközlési mesterséges hold, amely a Csendes-óceán felett működik. Ha nem tudják a Csendes-óceán felett pályára állítani, átvezérlik az Atlanti-óceán fölé. Az új mesterséges hold súlya 87 kilogramm, kapacitása 85 watt. Ideiglenesen Intelsatnak hívják, de beszélnek róla úgy is, mint a „második hajnali ma- dár”-ról, mert a jelenlegi, mesterséges hold a tavalyi Early Bird tökéletesített változata. Hírügynökségi anyagokból kitűnik, hogy a csendes-óceáni pályának azért tulajdonítanak jelentőséget, mert így élő adásokat lehetne közvetíteni a vietnami hadszínterekről. Szovjet tiltakozó jegyzék Kínához Halié Szelasszié elutazott Belgráiól Hailé Szelasszié etióp császár befejezte egynapos jugoszláviai látogatását és csütörtökön reggel elutazott Jugoszláviából. A magas rangú etiópiai vendéget a Belgrad melletti Szurcsini-repü- lőtéren Joszip Broz Tito köztársasági elnök és Kocsa Popovics köztársasági alelnök búcsúztatta. Moszkva A szovjet külügyminisztérium csütörtökön jegyzéket juttatott el Csang Tö-csünhöz, a Kínai Nép- köztársaság moszkvai ideiglenes ügyvivőjéhez. Ebben erélyesen tiltakozik a pekingi szovjet nagy- követség ellen végrehajtott újabb provokációk miatt. Mint a jegyzék megállapítja, október 23-án elzárták a pekingi szovjet nagykövetség bejáratát. A dolog odáig fajult, hogy néhány külföldi diplomata október 23-án diplomáciai rendszámmal ellátóit gépkocsiján nem hagyhatta el a szovjet nagykövetséget és a lezárt utcáról kénytelen volt visszahajtani a szovjet nagykövetség területére. Az utóbbi időben már máskor is előfordult, hogy kínai hivatalos személyiségek bátorításával és támogatásával a Szovjetunió nagykövetsége előtt nyíltan szovjetellenes tömeges zavargásokra került sor. Az a benyomás alakul ki, hogy az államközi viszony általánosan elfogadott elveinek, a nemzetközi jog elemi normáinak és a diplomáciai sérthetetlenség elvének durva megsértése a Kínai Nép- köztársaságban sajátos gyakorlattá kezd válni — hangzik a jegyzék. — A szovjet külügyminisztérium az október 23-i provokációt olyan újabb szándékos lépésnek minősíti, amellyel a kínai fél tovább akarja élezni a szovjet—kínai államközi viszonyt. A Szovjetunió jegyzékében követeli, hogy a kínai hatóságok haladéktalanul tegyenek hatékony intézkedéseket a szovjet nagy- követség ellen irányuló kilengések megszüntetésére és biztosítsák a feltételeket a követség zavartalan munkájához. (MTI) A BUKARESTI NEMZETI SZÍNHÁZ vendégjátéka Békéscsabán 1966. október 31-én este 7 órakora Jókai Színházban bemutatásra kerül AL. VOITIN: Emberek, akik hallgatnak c. színmüve Jegyek eISvételben válthatók a színház pénztárában 13—19 óráig. 85795 Íj-Delhi Új-Delhiből komoly és megszívlelendő üzenetet kapott a világ: azon a hármas csúcstalálkozón, amelyen az általános nemzetközi helyzet és több' aktuális részprobléma megoldási módozatairól tárgyalt Indira Gandhi asszony, indiai miniszterelnök, Nasszer, az EAK elnöke és Tito jugoszláv elnök, a reális tények felismeréséből fakadó figyelmeztetést küldtek a világnak. A legtöbb szó természetesen a vietnami konfliktusról esett. Amikor Indira Gandhi azt fejtegette; ennek a kegyetlen és tragikus háborúnak véget kell vetni, még mielőtt teljesen elpusztítaná Vietnamot és romlásba döntené az egész világot — nyílt és világos vádira- tott fogalmazott meg az agresz- szor, a vietnami nép békéjére és függetlenségére törő amerikai imperializmus ellen. Az indiai miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a vietnami békét csak a vietnami nép akaratának megfelelően, minden külföldi beavatkozás nélkül, a genfi egyezmények alapján lehet megvalósítani. Ez azt jelenti, hogy nem a válságról válságra bukdácsoló ’ dél-vietnami bábkormányzat amerikai ihletésű frázisaira kell figyelni, hanem Vietnam népének hangjára, amely egyrészt a Dél-vietnami Nemzeti Felszabad! tási Front javaslataiban, másrészt a Vietnami Demokratikus Köztársaság javaslataiban öltött testet. A delhi hármas csúcson szereplő más kérdések — a gazdaságilag fejlődőben levő országok problémái, az európai béke kérdései, a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozása — mind olyan problémák, amelyek nem egy szálon összefüggnek a nemzetközi helyzetet napjainkban legjobban beárnyékoló veszedelemmel, a vietnami háborúval. Amikor az indiai miniszterelnök, az EAK elnöke és Jugoszlávia elnöke egyaránt hangsúlyozták, hogy jól tudják, értekezletük nem oldhatja meg a problémákat, nem orvosolhatja a világot kínzó bajokat —, meg is határozták az értekezlet célját, feladatát és értelmét, ugyanakkor a három, a nemzetközi világban komoly tekintélyt élvező ország vezetői politikai elképzeléseinek kicserélése, tapasztalatai megvitatása feltétlenül hasznos. A világsajtó minden kommentárjában azt hangoztatja: a három politikus birtokában nincs valamiféle „varázspálca”, amelynek érintésére egyszerre megszűnnek a bajok vagy elhallgatnak a fegyverek Vietnam földjén — de minden ilyen megbeszélés, ahol felvetődnek a megoldással kapcsolatos újabb elképzelések, akárcsak egy lépéssel is közelebb hozhatja a nemzetközi problémák megoldását, közöttük a vietnami háború befejezését. A hármas csúcstalálkozó olyan esemény volt, amelynek jelentősége éppen abban van, hogy a három el nem kötelezett ország politikájának egységes vonala — akár a vietnami háború, akár más nemzetközi kérdés megítélésében — a béke és a nemzetközi biztonság megerősítésének hívei álláspontjával egyezik. (g.) Johnson a hátsó ajtónál Néhány nappal ezelőtt, hogy Johnson elnök elindult hosszú ázsiai útjára, amelynek kiemelkedő pontja a manilai haditanács volt, mindkét amerikai párt nyilatkozott a látogatássorozatról. A demokraták büszkén közölték: ez a leghosszabb ázsiai körút, amelyet valaha is amerikai elnök tett; a republikánusok pedig nem kis idegességgel állapították meg. hogy Johnson a választások előtti propaganda- kőrútnak szánja a felesége és nagy létszámú kísérete társaságában megtett utazást. A demokraták most hozzáte- hetik: ez volt az amerikai elnökök külföldi utazásai közül szinte a legkínosabb, a republikánusok pedig elégedetten leszögezhetik: a körút körülményei nem túlságosan sok támogatást adnak a demokrata választási kampánynak... Ausztrália fővárosában, Canberrában Amcrika-elienes tüntetés fogadta — ez volt az első olyan állomása az utazásnak, ahol a transzparenseken háborús bűnösnek nevezték a vietnami amerikai agresszió főnökét, az Egyesült Államok elnökét. Mel- bournc-ben piros és zöld festékkel megtöltött műanyag zacskókat hajigáltak kocsijába; Ade- laide-ben egyetemi hallgatók rendeztek éhségsztrájkot Johnson „tiszteletére” és amikor Sid- ney-be érkezett, Köbért Askin tartományi miniszterelnök közölte: mindent megad a látogatónak, még tüntetések is lesznek, „nehogy honvágya legyen”. Manilában a tüntetők John- sont modern Hitlernek, Mcna- marét és Ruskot gyilkosnak nevezték és amikor már tartott a manilai értekezlet, lovasrendőr századoknak kellett megkísérelni, hogy csendet teremtsenek a fiilöp-szigeti főváros tüntetéstől hangos utcáin. Puskatus, gumibot felelt a tüntetők ezreinek, akik most már Manilában is feltették a világ oly sok részén elhangzott kérdést az USA elnökének: „Hány gyereket ölfél meg L. B. J.7” Van valami jelképes abban, hogy az Egyesült Államok elnökének Canberrában is, Manilában is a hátsó ajtót kellett használnia előbb egy szállodában, utóbb meg a manilai amerikai nagykövetségen. A manilai haditanács is afféle „hátsó ajtó kísérlet”: az Egyesült Államok megpróbálja úgy beállítani a manilai tanácskozásokat, mintha ott egyenjogú partnerek tárgyalnának. A valóság azonban az, hogy az egykor az angol világbirodalomhoz tartozó Ausztrália és Űj-Zéland már régóta az amerikai gazdasági terjeszkedés szabad vadászterülete, ami pedig a délkelet-ázsiai csatlósáilamokat, elsősorban Dél-Koreát vagy a Fülöp-szíge- teket illeti, aligha kell bizonygatni, hogy miféle „egyenjogúságról” lehet szó. A vietnami agresszióban legnagyobb részt vállaló úgynevezett szövetséges, Dél-Korea egész létét és hallatlanul törékeny gazdasági, politikai stabilitását kizárólag az amerikai dollármillióknak köszönheti. E csatlósállamok egész politikai léte az eszeveszett antikommu- nizmusra, még pontosabban szólva a vietnami agresszióra épül. A dél-koreai diktátor, Pák Csöng Hi nemrég cinikusan jelentette ki, hogy államának a vietnami háborúból kell annyi hasznot kipréselnie, hogy átvészelje az újabb gazdasági krízist ... Szép szólamokban nem volt hiány Johnson kőrútján és a manilai értekezleten sem — de a körutazást kísérő tüntetéssorozat arról tanúskodik, hogy Európa és az Egyesült Államok közvéleménye után ma már a délkelet-ázsiai csatlósok országaiban is világosan látják a tömegek: a „békés szándékokról” szóló frázisok mögött a vietnami háború újabb kiterjesztésének tervei bújnak meg. G. M. /
