Békés Megyei Népújság, 1966. október (21. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-25 / 252. szám

1966. október 25. Kedd fi Mell bank obszervatóriuma velte a Luna—12 jeleit London A Manchester környéken levő Jodreil bank csillagvizsgáló ha­talmas rádióteleszkópjai vasár­nap este vették a Luna—12 szov­jet űrállomás jeleit. Mint Sir Bernard Lovell, g csillagvizsgáló igazgatója közölte, a jelek igen jól kivehetőek voltak és az ob­szervatórium néhány napon ke­resztül figyelemmel kíséri majd a Luna—12 útját. Gandhi -Tito-Hasszer találkozó Delhi India, az EAK és Jugoszlávia vezetőinek négynapos tanácsko­zásáról a közös közleményt a három ország külügyminisztere készítette el vasárnap, míg Gandhi indiai miniszterelnök, Tito és Nasszer, Jugoszlávia, illetve az EAK elnöke újabb zártkörű megbeszéléseket tar­tott. Többek között a fejlődő or­szágok kérdéseivel, az éurópai helyzettel és a vietnami prob­lémával foglalkoztak. Tito elnök kedden utazik el az indiai fővárosból, Nasszer vi­szont Delhiben marad, hogy kétnapos hivatalos megbeszélé­seket folytasson India és az EAK kapcsolatairól. (MTI) Tüntetés Madridban és Bilbanban Párizs Fárizsba érkezett hírek szerint az utóbbi napokban több tünte­tés volt Spanyolországban a kor­mány politikája ellen. Madrid­ban pénteken háromezer diák tartott gyűlési, amelyen szolida­ritásukat nyilvánították a barce­lonai ellenzéki diákszervezettel. Néhány összetűzésre is sor ke­rült fasiszta elemek provoká­ciói következtében. Ugyancsak Madridban több száz fiatal szombat este a város központ­jában tüntetett. Bilbaóban pe­dig egy gépgyár háromszáz dol­gozója tüntetett az utcán, hogy felhívja a hatóságok figyelmét a vállalat reménytelen gazdasá­gi helyzetére, aminek következ­tében a munkások már két hó­napja nem kaptak fizetést. (MTI! Támadást terveznek Szíria ellen... Damaszkusz Makhusz szíriai külügymi­niszter vasárnap nagy feltűnést keltő előadást tartott a damasz­kuszi egyetemen. A külügymi­nisztériumhoz olyan informá­ciók futottak be — mondotta —, hogy nyugati imperialista országok közvetlen támadást' készítenek elő Izrael felhasz­nálásával a haladó Szíria el­len. Az egyik változat az lenne, hogy Izrael tömeges szárazföldi behatolást hajtana végre a szí­riai határmenti területeken vagy Damaszkusz ellen végezne bombatámadást. Ezt követően — második sza­kaszként — mondotta Makhusz' —, Jordániából szíriai disszi- dens kalandorokat dobnának le ejtőernyővel Szíria déli részén (MTIj r> A 1 Tüntetés Johnson ellen Incidensek a pekingi szovjet nagykövetségnél A Fülöp-szigetek fővárosában, Manilában tartózkodó Johnson ellen tüntetések sorozata zajlik. A képen: gumibotos rendőr tuszkolja a riadóautó felé az elnök szállása előtt tüntető diákok egy csoportját. Rádiótelefotó — MTI Külföldi Képszolgálat Megnyílt a manilai értekezlet Manila Hétfőn, magyar idő szerint, haj­nali 2 órakor Manilában meg­kezdődött az Egyesült Államok s hat, a vietnami háborúba be­kapcsolódott csatlósának csúcsér­tekezlete. Az első nyílt ülésre a parlament épületében került sor. Johnson elnököt, szállásának hátsó kijáratán át vezették oda, miután vasárnap este fiatal tün­tetők egy csoportja hevesen szi­dalmazta és „modern Hitlernek” nevezte. A megnyitó ülés körülbelül 50 percig tartott. Ezután a részve­vők átvonultak az elnöki palotá­ba, ahol a tanácskozás zárt ülés keretében folytatódott. (MTI) II VDK külügyminisztériumának nyilatkozata a manilai értekezletről Hanoi A VDK külügyminisztériumá­nak szóvivője, vasárnap közzétett nyilatkozatában — mint a VNA jelenti — mindenekelőtt megcá­folta azokat a hangzatos állításo­kat, amelyekkel az amerikai irá­nyítás alatt álló propaganda el akarja hitetni, hogy a manilai ér­tekezlet célja a béke útjának ke­resése Vietnámban. Johnson sürgetni fogja csatló­sait egy olyan új agresszív kato­nai szövetség alapjainak lerakásá­ig amely az Egyesült Államo­kat és a vietnami háborúban neszt vevő bábjait fűzi össze a széthulló SEATO katonai tömb helyett. A nyilatkozat leleplezi azokat a hazug szólamokat is, amelyek sze­rint az Egyesült Államok és csat­lósai Dél-Vietnamban elő akarják mozdítani a gazdasági és szociális fejlődést. Peking Vasárnap a késő esti órákban j a Szovjetunió pekingi nagykövet- j sége előtt „vörösgárdisták” és vörösgárdista karszalag nélküli fiatalok nagyobb csoportja gyűlt j össze. A nagykövetség kapujára j és az utca kövezetére szovjetelle­nes .jelszavakat ragasztottak, és : ezt kiáltozták: „Le a modem re- j vizionistákkal!” Az összegyüleke- j zett tömeg megakadályozta azt, hogy gépkocsik megközelítsék a: nagykövetséget, vagy onnét tá-! vozzanak. Mindez a szovjet nagykövetség épületének védelmére kirendelt! rendőrök szeme előtt történt, akik I egyáltalán nem akadályozták meg a fiatalok huligánkilengéseit. A nagykövetség bejáratával i szemben ezt a jelszót mázolták fel: „Határozottan tiltakozunk amiatt, hogy a szovjet revizionis­ta hatóságok kiutasították a Szov­jetunióban tanuló kínai diáko­kat!” Mint már közölték, szeptember második felében a Kínai Népköz- társaság felsőoktatási minisztéri­uma javasolta a Kínában tanuló U Thant felhívása New York U Thant, az ENSZ főtitkára a világszervezet fennállásának 21. évfordulójára megrendezett ENSZ-nap alkalmából ünnepé­lyes felhívást adott ki, hangoz­tatva a vietnami harcok meg­szüntetésének fontosságát. Az ENSZ főtitkára a jövőt il­letően kifejtette, hogy „nincs ok sem túlzott derűlátásra, sem pedig pesszimizmusra. Szembe kell szánnunk a nukleáris fegy­verek elterjedésének a veszélyé­vel”. Az ENSZ főtitkára végül ag­godalmát fejezte ki amiatt, hogy az 1945. október 24-én érvény­be lépett ENSZ - a la pok m án y el­vei távolról sem hatnak irányító és szabályozó módon a nemzet­közi életben. (MTI) valamennyi külföldi diáknak. így a szovjet diákoknak is, hogy a Kí­nai Népköztársaságban folyamat­ban levő „kulturális forradalom­mal” kapcsolatban szakítsák meg egy évre tanulmányaikat, és két héten belül térjenek vissza lia- zájukba. A kölcsönösség alapján a Szovjetunió felső- és középfokú szakoktatási minisztériuma októ­ber 7-én ugyanezt javasolta a szovjet oktatási intézményekben tanuló kínai diákoknak. A Kínai Népköztársaság kül­ügyminisztériuma vasárnap a Szovjetunió pekingi nagykövetsé­gének október 22-i keltezésű jegy­zéket nyújtott át, amely „tiltako­zást” jelent be a szovjet oktatás­ügyi hatóságok döntése ellen. Befejeződött az amerikai üzletemberek budapesti látogatása Hétfő délután elutazott Buda­pestről az USA vezető üzletembe­reinek és gyárosainak az a cso­portja, amely a Time című New York-i hetilap szervezésében né­hány napot töltött. Magyarorszá­gon. A csoporttal együtt ellátoga­tott Budapestre az amerikai ipar és kereskedelem számos ismert személyisége, köztük Henry Ford II.. G. K. Funston, a New York-i tőzsde elnöke. Az amerikai üzletemberék el­utazásuk előtt hétfőn látogatást tettek a parlamentben Apró An­talnál, a Minisztertanács elnökhe­lyettesénél. Jelen volt dr. Bíró Jó­zsef külkereskedelmi miniszter és Baczoni Jenő külkereskedelmi) miniszterhelyettes is. Az amerikai üzletemberek hét­főn délután a Ferihegyi repülőtér­ről külön.géppel utaztak, Buka­restbe, majd a közeli napokban ellátogatnak Varsóba. Prágába és Belgrádiba is. (MTI) Darvasi István: Békés egymás melleit élés nemzeti függetlenség A kik sokat foglalkoznak a " kérdéssé), azt hihetnék, hogy a békés egymás mellett élás politikáját és annak a nemzeti függetlenségi mozgalmakkal való összefüggését már nem kell ma­gyarázni. A tapasztalat azonban azt bizonyítja, hogy nem így van. Nemcsak ellenlábasainkkal kel] vitatkoznunk, hanem állandóan újabb és újabb magyarázatra szorul a kérdés a kommunista mozgalom és általában a haladó emberek körében is. Az ellenveté- i sek az egyik és a másik oldalról ! természetesen mások, ez azonban I nem változtat azon, hogy a kér­désre újból és újból vissza ' kell térnünk. A burzsoázia egy része ma már többször nyilatkozik úgy, hogy egyetért a békés egymás mellett élés politikájával, de rendszerint hozzáteszi azt is, | hogy véleménye szerint ez a po- ! litika kizárja a nemzeti függet­lenségi mozgalmak támogatását. A békés egymás mellett élésen mindössze és legfeljebb annyit ért, hogy nem akar fegyveres konfliktust az Atlanti Szövetség és a Varsói Szerződés országai között, mert ez egyenlő lenne a tömegpusztító fegyverekkel meg­vívott világháborúval. A kommunista mozgalom egyes köreiben ezzel szemben azt a né­zetet vallják, hogy a békés egy­más mellett élés politikája egy­értelmű a nemzeti függetlenségi mozgalmak támogatásáról való lemondással, azaz, végeredmény­ben a megalkuvás politikája. A burzsoázia esetében a békés egymás mellett élés politikájának meghamisítási kísérleteiről van szó, azaz arról, hogy a világ or­szágai legjobb esetben úgy élje­nek együtt, ahogyan ma vannak, vagyis az egész világon megtor­panjon a szocialista forradalom lendülete, a nemzeti függetlenségi mozgalom terjedése megrekedjen. A második esetben arról van szó, hogy egyes kommunisták, s azok csoportjai képtelenek meg­érteni, vagy — mert nem tud­nak szabadulni a dogmatikus gondolkodástól — nem fogadják el a békés egymás mellett élés politikáját. M ondanunk sem kell, az első esetben tudatos a hamisítás. Azt is hozzátehetjük, hogy a bur­zsoáziától nem is várható más. A hamisításra szüksége van. hogy legalább ezzel a kétes és átlátszó módszerrel igazolhassa a gyarma­tosítás, a neokolonializmus, a nemzeti függetlenségi harcok el­leni fegyveres fellépés és a más ál­lamok belügyeibe való beavatko­zás politikáját. Az egyes kommunisták által képviselt, s előbb említett néze­tet veszélytelennek szintén nem minősíthetjük, ugyanis a dema­gógiának, az álforradalmiságnak, a kalandorkodásnak ad segítséget. Ahol termékeny talajra hull, ott- nem segíti, hanem hátráltatja a nemzeti függetlenségi harcot, mert elszigelteli a szabadságukért küzdő népeket legfőbb támaszuk­tól, a nemzeti függetlenség és a társadalmi haladás fő erőitől, a szocialista országoktól. Már a több mint egy évtized­del ezelőtt lezajlott bandungi ér­tekezlet és az államok közötti vi­szony ott elfogadott öt alapelve, a Pancsa Sila is állást foglalt a népek nemzeti függetlensége, a határok sérthetetlensége, a bel- ügyekbe való be nem avatkozás mellett, és kimondotta: egyetlen nép sem korlátozható abban, hogy maga válassza meg állami és tár­sadalmi berendezkedését. A szo­cialista országok melegen üdvö­zölték a bandungi értekezlet ha­tározatait, mert ezek az elvek teljes mértékben összhangban vannak a békés egymás mellett élés politikájával, összhangban vannak, de nem merítik ki annak teljes tartalmát. Az mélyebb, szé­lesebb az öt bandungi elvnél. A különböző társadalmi rend­szerű országok békés egy­más mellett élésének politikája Lenintől származik és tudomá­nyos alapokon nyugszik. Kiinduló pontja az, hogy mivel a szocialis­ta forradalom nem győz egyszer­re az egész világon és a forra­dalmat egy etlen népre sem lehet kívülről rákényszeríteni, a külön­böző társadalmi rendszerű orszá­gok előreláthatólag hosszabb időn át léteznek majd egymás mellett. Minthogy pedig a párhuzamos létezés nem lehet az állandó há­ború állapota, békének kell lenni. Ez mind a győztes szocializmus­nak, mind a még tőkés rendszer­ben élő népeknek érdeke. A győz­tes szocialista forradalom — egyebek között — a nemzetiségi kérdésnek a történelemben első valódi megoldásával példát adott a függetlenségükért küzdő népek­nek, azóta pedig tettekkel fejezi ki szolidaritását irántuk. A békés egymás mellett élés ma a nemzet­közi osztályharc egyik formája. Erősíti a haladás, a szocializmus pozícióit és így állandóan köze­lebb hozza a nemzeti független­ségnek a gyarmatosítás, a szocia­lizmusnak a kapitalizmus feletti világméretű győzelmét. A békés egymás mellett élés politikája államközi viszonyra vo­natkozik és azt, jelenti, hogy az államok tudomásul veszik egy­mást úgy, ahogy vannak, tudomá­sul veszik azt a kormányt, amely a másik országban hatalmon van Hogy a társadalmi rendszer mi­lyen, az kizárólag az adott ország

Next

/
Oldalképek
Tartalom