Békés Megyei Népújság, 1966. október (21. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-25 / 252. szám

íMú, október 25. 3 Kedd Vállalták — felf esitett ék A tervezettnél több búzát vetett a békéscsabai Szabadság Tsz Pártunk kongresszusa és a bé­késcsabai városi pártértekezlet tiszteletére vállalta a békéscsabai .Szabadság Tsz az őszi vetés idejé­ben és jó minőségben való elvég­zését A ma kezdődő városi párt­értekezlet előtt egy nappal jelen­tették a szövetkezet vezetői, hogy teljesítették felajánlásukat, sőt a tervezett 1790 hold helyett 1800 hold búzát vetettek el. Elismerés illeti a szövetkezet szorgalmas gazdáit, vezetőit, hiszen a város szövetkezetei közül nemcsak első­nek fejezték be a vetést, hanem az idén is a legmagasabb termés­átlagot érték el búzából, holdan- | ként 19.74 mázsát A jó termésből | a tervezett 110 vagon helyett 164 vagonnal értékesítettek. A szövetkezetben jó ütemben halad a holdanként 220 mázsa ter­mésátlaggal fizető cukorrépa és a 40 mázsán felüli csöves terméssel fizető kukorica betakarítása. A kukoricaszár többségét 4 silókom­bájnnal és 4 orkánnal takarítják be. A mélyszántást előrelátható­lag nem tudják befejezni novem­ber végéig, mert a gépjavító állo­más azokba a szövetkezetekbe cso­portosította át a Szabadság Tsz- bcH az erőgépeit, amelyek még le vannak maradva a vetőszántással és a vetéssel. Rádió- és tv-szerviz nyílt a Bartók Béla úton Több határidőmódosítás után végre elkészült és megnyílt a Békéscsabai Lakatos és Gépja­vító Ktsz új szervizállomása. A Tanácsköztársaság úti régi ud­var zugában összezsúfolt műhely — korábbi munkahelyük — már jó ideje „kinőtte saját gyermek­ruháját”, nem felelt meg a vá­ros kulturálódó szolgáltató igé­nyeinek, s kerékkötője volt a munka, a javítótevékenység fejlesztésének. Most végre méltó helyen, tágas, kulturált környe-1 zetben, világos munkahelyekkel' nyílt meg a megifjodott szolgál­tatóüzlet Továbbra is különböző villanyszerelő munkákat, háztar­tási és kisgépjavításokat végez­nek, valamint orvosolják a be­teg rádiók és televíziós készülé­kék panaszait. A szervizműhely a Bartók Béla út 14 szám alatt nyílt meg. Száraz Lajos műszerész gondjaiba vesz egy rádiókészüléket. Fotó: Malmos lakosságára tartozik és teljes mértékben belügy. A szocialista országok követke­zetesen tartják magukat ehhez az állásponthoz, az imperialisták viszont éppen a békés egymás mellett élésre való hivatkozással szegik meg magát a békés egymás mellett élést. Jogot formálnak arra, hogy meghatározzák, milyen le­gyen a társadalmi rend abban az országban, amellyel „hajlandók” együtt élni, sót, be is avatkoznak annak érdekében, hogy egyes or­szágokban megteremtsék az ame­rikai értelmezésű együttélés bel­politikai feltételeit. Másfelől nem­egyszer halljuk tőlük, hogy fenn kell tartani a világon a status quót. Ezen azt értik, hogy a gyar­matok maradjanak gyarmatok, a befolyási övezetek befolyási övezetek, és a kapitalizmus ma­radjon kapitalizmus ott, ahol még uralkodik. Gk tehát beavatkoznak a maguk érdekében, a népeknek viszont meg akarják tiltani, hogy cselekedjenek saját hazájukban, a saját érdekükben. É s ami még ennél is furcsább, és tűrhetetlenebb: az impe­rialista országok, elsősorban az Amerikai Egyesült Államok nem átallanak a Szovjetuniótól és a szocialista országoktól kérni ga­ranciát arra, hogy a status quo a világon nem változik. így tehát a Szovjetuniótól és a szocialista országoktól akarnak biztosítékot kapni arra, hogy sehol a világon nem lesz nemzeti függetlenségi harc és szocialista forradalom. Az imperialisták tehát nem ismerik el, hogy a népek maguk vívják nemzeti függetlenségi harcukat, maguk csinálják a társadalmi for­radalmat. Tudják ezt, de nem is­merik el, mert úgy vélik, elfogad- hatóbbá teszik a közvélemény előtt a belügyekbe való imperia­lista beavatkozást, a haladó moz­galmak elleni fegyveres fellépést, ha propagandájukban arra hivat­koznak, hogy egy másik hatalom külső beavatkozása ellen nyújta­nak védelmet. A békés egymás mellett élés lenini politikájából épp ennek a fordítottja következik. A kommu­nisták azon a nézeten vannak, hogy a történelmet senkinek nincs joga megállítani. Elutasíta­nak mindenféle politikai és társa­dalmi status quót abban az .érte­lemben, ahogyan azt az imperia­listák felfogják. Az osztályállás­pontból az következik, hogy a szocializmus és a nemzeti függet­lenség erői egy tapodtat sem ad­nak fel a már elfoglalt állásaikból és nem mennek bele abba sem, hogy a kapitalista rendszer, a gyarmatosítás a status quo címén védelmezni próbálja a maga osz­tályállásait és meggátolja a né­peket abban, hogy éljenek elide­geníthetetlen jogaikkal. k békés egymás mellett élés ** politikája magában foglalja a bandungi értekezleten elfoga­dott öt alapelvet, a Pancsa Sí lát, azaz a népeknek a szuverenitás­hoz, belügyeik önálló intézéséhez és társadalmi rendszerük szabad megválasztásához való jogát. A Szovjetunió és a többi szocialista A lakosságot érintő mindennapi gondokról Tanácskoztak a békési járás kommunistái A békési járás konmiunisiái ok­tóber 22-én Békésen, a művelő­dési házban tartottak pártérteikez- letet, melyen négy év munkáját vitatták meg. A pártbizottság be­számolója lényegiében négy kér- déskomplexuimra tagolva ismer­tette a VIII. kongresszus óta elért eredményeket, nem kendőzve a hibákat sem. Egyúttal konkrétan meghatározta azokat a célokat is, amelyeket a most következő idő­szakban él kell érni. Tájékoztatást adott a külpolitikai helyzetről, a társadalmi és oszfcályviszónyokban bekövetkezett változásokról és fel­adatokról, az ideológiai és kultu­rális nevélömiunkáról, a párt fej­lődéséről, a páirtmunka kérdései­ről és feladatairól. A tanácskozáson a járás lakos- j ségát érintő mindennapi gondok is szóba kerültek, hiszen ez az a fórum, amely elsősorban hivatott a problémáik elvi tisztázására. Az elhangzott felszólalásokból idé­zünk néhány olyan részletet, amely — ha nem is teljesen, de — tükrözi a pártértekezlet légkörét. DR. BECSEI JÓZSEF pedagó­gus az állattenyésztési szakközép- iskola végzős tanulóinak elhelyez­kedési lehetőségével kapcsolatban mondotta: — Nem szívesen alkalmazzék őket sem a tsz-ok, sem az állami gazdaságok. Arra hivatkoznak, hogy nem képesek a végzettségük­nek megfelelő technikai feltétele­ket (tejkezelő, fejőberendézés sbb.) biztosítani. Pedig — megítélésem szerint — a fiatalok sok hasznos ■kezdeményezéssel tudnák a gaz- j daségok javát szolgálni. Egyrészt azért, mert igen jó képzettségűd!?, j másrészt pedig olyan szülők gyér- j mekei, akik többségűikben maguk ! is szövetkezeti tagok, tehát oda fűzi őket az élet. Nem, egy kö- [ zuluk tsz-ösztöndljas. * VÁCZl MÁRIA, a járási nóta- ; nács titkára a dolgozó nők gond­jairól beszélt: — Egyes vezetők most is drága ország küzd azért, hogy rákény­szerítse az imperialistákra a békés egymás mellett élésnek e ] teljes és egyedül helyes értelme- j zését. Emellett a szocialista or­szágok nem titkolják, hogy nemcsak erkölcsileg, de eselekvő- leg is szolidaritást vállalnak a nemzeti függetlenségükért küzdő népekkel. Sohasem avatkoznak j azonban abba, hogy a függetlenné j vált népek milyen társadalmi rendszert választanak. Ha úgy I döntenek, hogy a fejlődés nem [ kapitalista útjára lépnek, megad- i ják nekik ehhez a tőlük telhető anyagi és erkölcsi segítséget, A békés egymás mellett élés politikájának fő célja egy harma­dik világháború katasztrófájának, a két világrendszer nukleáris és termonukleáris fegyverekkel j megvívott háborújának megaka­dályozása; a béke, az általános és teljes leszerelés. Ilyen háború kö­zepette sem nemzeti függetlenség­ről, sem békés gyarapodásról nem j lehetne szó. E veszély kiküszöbölése és a békés egymás mellett élés politikájának érvényesülése tehát a legkedvezőbb feltételeket te­remti a népek nemzeti független­ségi harca számára. kJ i sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy a második világháború után, a szocialista világrendszer létrejöttének és az! erőviszonyok fokozatos eltolódé- j sának hatására, alapvetőleg a bé- | kés egymás mellett élés viszonyai között győzött sok nép független­ségi harca és széthullott a gyar­mati rendszer. munkaerőnek tartják a nőket, mert öt hónap a szülési szabad­ság, aztán többen egy időre még a beteg gyerek mellett maradnak — táppénzzel. Mi lesz a gazdasági mechanizmus reformja után? Ak­kor bizonyára még inkább hátrá­nyos megkülönböztetésben része­sülnek. A bölcsődei helyzettel kapcso­latban az alábbiakat mondotta: — Békésen és Mezőtoenénytoen már túlzsúfoltság mutatkozik. Nemcsak az asszonyok ügye, hogy bölcsőde épüljön. * LEDZÉNYI PÁLNÉ, a mező­megyeri Béke Tsz főkönyvelője a lakáshelyzet megjavítására tett javaslatot: — Családi házaidat építenek, de egyesek nem veszik használatba. Mezomegyeren is van ilyen eset. A tulajdonos állatni beosztásba került, máshol lcapott szolgálati lakást, a saját háza pedig üresen áll. Valami rendszabályt kellene alkalmazni, hogy ne legyen feles­legesen lekötött építőanyag, mert emiatt nem jut azoknak, akiknek életbevágóan fontos lenne az épít­kezés. Ugyancsak javasolom, hogy az állatmi és szövetkezeti lakóházak­ban egyaránt épüljenek garzon- lakások is a magános embereik számára. * szeretnénk megvalósítani. Ebhez a ruhagyár vagy más üzemek hulla­dékanyagát akarjuk felhasználni alapanyagként és törülközőt, konyharuhát, törlőruhát, gépron- gyot készítenénk. Így munkát kap­nának ázol? a háziasszonyok, aikík- nék varrógépük van. Egyelőre 30 —50-en. később a létszámot nö­velhetnénk. A Borsod megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Válla­lattal már tárgyaltunk, az értéke­sítési lehetőség biztosított. * DR. SZŰCS MIHÁLY, a Vízes- fásd Állami Gazdaság igazgatója örömmel jelenítette a pártértekez- letnek: — A gazdaság dolgozó kollektí­vája a szocialista munkaverseny 'keretében felajánlotta, hogy pár­tunk IX. kongresszusa tiszteletére 2 millió 79 ezer forint megtakarí­tást ér el. Ezt a mai napig 1 mil­lió 424 ezer forint értékben meg­valósította. Minden alap megvan arra, hogy vállalását az év még hátralevő részében teljesítse. * NAGY SÁNDORRAL, az egyik küldöttel, a békési Október ö Tsz növénytermesztőjével a párt-érte­kezlet után beszélgettem. Arra a kérdésre, hogy őt mi érdekelte leginkább, így válaszolt: — A tanácskozásinak az a része, amely a tsz-ek helyzetével, fejlő­désével, jövőjével foglalkozott. R1EGLER MIKLÖS, a járási KISZ-titikár az ifjúság helytelen megítélése miatt emelt szót: — Egyesek, ha valamilyen hibát látnak, általánosítanak, pedig a fiatalok túlnyomó többsége mun­kájával és magatartásával nap­nap meätett a pánt politikájával való egyetértésről tesz tanúbizony­ságot. Számos példa igazolja ezt. Dégji Vilma, a békési Október 6 Tsz fiatalja többek között önként lemondott a belföldi jutalomuta­zásról, mert éppen gyümölcssze- dés volt soron és neki kellett he­lyettesítenie a brigádvezetőt. ESőbbrevalómalk tartotta a közős érdekeit. A mezőberényi kisze- sek egy vak ember házának a tetőszerkezetét hozták rendibe. Bé­késen egy sokgyermekes család házának az építésében segédkez­tek a területi KISZ-alapszervezet fiataljai. Kamu ton, a Béke Tsz Lenin-üzemegység KlSZ-brigád- jában az egyik fiú megnősült. Fe­leségévé!, akii ugyancsal? a brigád­hoz tartozik, nászútra ment.' Tár­saik — nászajándékul — megmű­velték a nekik kijelölt területet is. És sorolhatnám a példát... * NAGY MIHÁLY, a Békési Ko­sárfonó Háziipari Szövetkezet el­nöke olyan elképzeléséről adott számot, amellyel növelni lehetne a nők foglalkoztatottságát: — A Férfiíéhérneműgyár békés­csabai gyára bedolgozó rendszert akart kialakítani, ami azonban közben abbamaradt. Most ezt a háziipari szövetkezet keletében Mirőd volt szó ezzel kapcsolat­ban? Arról, hogy a kitűzött célo­kat és feladatokat a beszámoló időszakában a közös gazdaságok lényegében megvalósították. A termelés növekedése azonban a lehetségesnél: és a -tervezeUnél kisebb volt; amit számos összeha­sonlító adat igazol. A tsz-ek részben önhibájukból, résziben természeti csapások, rész­ben pedig a közgazdasági körül­mények kedvezőtlen hatása miatt nem tudtak olyan mértékben fej­lődni, erősödni, mint kellett vol­na. Ez utóbbin kíván segíteni a gazdasági mechanizmus reformja. Az a cél, hogy a legrosszabb ter­mészeti adottságokkal rendelkező tsz-ek is képesek legyenek arra, hogy tagjaiknak munkájuk után a tisztességes munkadliat biztosít­hassák, emellett az egyszerű újra­termelésre is képesek legyenek, s az állami támogatásit a termelés bővítésére fordíthassák. A jó vagy jobb adottságokkal rendelkező tsz- ek a termelés bővítését saját erő­forrásaikból tudják megvalósítaná. A feltételek kedvezőek lesznek ahhoz, hogy a harmadik ötéves terv időszakában a ma még gyen­ge tsz-ek legalább a közepes szín­vonalat elérjék. * A pártértekezletf végül megvá­lasztotta a pártbizottságot, majd a pártbizottság ismét Badár János elvtársat választotta a járási pért- biiáottság első titkárává, titkárává pedig Jakab Mihály elvtáisat. Pásztor Béla BÉKÉS MEGYEI NAGYKERESKEDELMI VÁLLALAT növényvédő szaktechnikust w keres. ‘Írásbeli jelentkezést a békéscsabai hirdetőbe kérjük leadni. 35696

Next

/
Oldalképek
Tartalom