Békés Megyei Népújság, 1966. szeptember (21. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-27 / 228. szám
196*. szeptember ZT. 6 Kedu Az Európa-bajnőkságon szerepelt atlétáink kitűnő eredményeket értek el Gyulán Az Európa -bajnokságon kiválóan szerepelt atlétáink egy-két kivétellel 'mindnyájan részt vették a Gyulai MEDOSZ országos versenyén és több mint 1500 néző tapsolhatott jó eredményeiknek. Mindez igazolta azt, hogy vidéken is érdemess ilyen jellegű versenyt rendezni. A Gyulai MEDOSZ atlétikai szakosztályának vezetőd nemhiába fáradoztak, mert a legjobb magyar versenyv&nov Drágán, az orosházi gimnázium egykori diákja a Vasas színeiben versenyezve, távolba 718-at ugrott. Ií nagyobb városok versenyzői tá- volmaradtak (Szeged, Szolnok ,stb.). A verseny részvevőit Mészár József, a városi tanács vb- elnökhelyettese üdvözölte. A MASZ képviseletében dr. Szabó Miklós szakfelügyelő és Harmati Sándor, a Testnevelési Főiskola docen'se jelent meg. Részletes eredmények. Férfiak: 1500 m: 1. Mecser Lajos (Salgótarjáni BTC) 3:46,6, 2. Kiss István (Bp. Honvéd) 3:50,0, 3. Szent- iványd Gergely (Bp. Vasas) 3:55,9. 5000 m: 1. Szerény! János (Bp Vasas) 13:58,6, 2. Máté Sándor (Ü. Dózsa) 14:11,6, 3. Sütő József (Bp. Vasas) 14:12,2, 4. Tóth Gyula (Özdd Kohász) 14:23,4, 5. Fehér László (Nyíregyházi VSC) 14:53,6. Magasugrás: 1. Medovarszky János (Bes. Dózsa) 200 cm. Távolugrás: 1. Ivanov Drágán (Bp. Vasas) 718, 2. Steigerwald Ernő (Bes. Dózsa) 13,68. Súlylökés: 1. Varjú Vilmos (Bp. VM Közért) 19,48, 2. Annus Géza (Oh. Kinizsi) 14,78. Gerelyhajítás: 1. Németh Miklós (TFSE) 75,58, 2. Kulcsár Gergely (Bp. Építők) 75,46. Kalapácsvetés: 1. Zsivótzky Gyula (Ü. Dózsa) 70,04, 2. Lovász Lázár (Pécsi Dózsa) 64,88. Nők: 100 m: 1. Nemes'házdné Mankó Margit (Bp. Vasas) 11,7, 2. Munkácsi Antónia (Bp. Vasas Izzó) 11,9, 3. Szabómé Nagy Zsuzsa (BEAC) 12,2, 4. Szenteleki Sára (Szombathelyi Haladás) 12,3. 400 m: 1. Munkácsi Antónia (Bp. Vasas Izzó) 54,9, 2. Szabóné Nagy Zsuzsa (BEAC) 56,5, 3. Szenteleki Sára (Sz. Haladás) 56,8, 4. Bring- mann Mária (Gy. MEDOSZ) 59,8. 800 m: 1. Zsilák Ilona (Bes. Dózsa) 2:13,6, 2. Zsilák Erzsébet (Bes. Dózga) 2:19,2, 3. Tóth L. Katalin (Bes. Dózsa) 2:21,4, 4. Molnár Erzsébet (Bes. Dózsa) 2:22,2. Súlylökés: 1. Dr. Kleibemé Kontsek Jolán (Ű. Dózsa) 14,86, 2. Szabó Katalin (Sz. Óvónő) 10,92. Diszkoszvetés: 1. Dr. Kleibemé Kontsek Jolán (Ű. Dózsa) 55,50, 2. Szabó Katalin (Sz. Óvónő) 31,82. Gerelyhajítás: 1. Rigó Mária (Bes. Dózsa) 40,94, 2. Dr. Kleibemé (Ű. Dózsa) 37,58. 3. Tóth Júlia (Gy. MEDOSZ) 36.08. Eurőpa-baÁnokinnü^, Varjú Vilmos addigi második legjobb eredményét érte el a gyulai versenyen. Ezt történt az NB II-ben Késilabda Szarvas—Makó 26 M8 (13:10). Férfi. Szarvas. 300 néző. Vezette: Barta. Szarvas: Lestyán — Nyári 10, Kiss 3, Pataki 2, Kugyela 2, Klenk 1, Lázár I. Csere: Hegedűs, Felfriik, Weszter II, Weszter I. 1. Edző: Laurenczy Jenő;. A vendégek kezdtek jobban, de 8:8 után nagyon rákapcsolt a hazai együttes. Szünet után már biztosan tartották vezetésüket a szarvasi fiúk, sőt jelentős, föiényt harcoltak ki. Már 2l5::l3-ra vezettek, amikor némiképp szépített az ellenfél, örvendetes, hogy a hazaiak ezúttal több gólt lőttek gyors indításból. A fiatalok biztatóan mozogtak, de az egész csapat dicséretet érdemel lelkes küzdőszelleméért. Bes. M A V—Szegedi Építők 22:17 (11:9). Férfi. Meteor-pálya, 200 néző. V: Szilágyi. MÁV: Rácz — Eperjessy 4, Szabó 8, Giczey 1, Marót! 4, Rozsos 3, Varga 1. Csere: Komáromi 1, Sziklai. Edző: Eperjessy Béla. Az első félidő egy-kétgólos vasutas vezetéssel telt el. A második 30 perc lendületes vasutasrohamokkai kezdődött. Már 6 góllal vezetett a vasutascsapat, amikor lelassult játéka, így szépíteni tudtak a vendégek. Jók: Rácz, Szabó, Rozsos, Eperjessy. Vác—Bes. Kötött 11:8 (5:3). Női. Vác. 400 néző. V: Mészáros. Kötött: Gyulainé — Rácz, Szegedi, Darabos, Czeg- le 5, Ancsán 3, Virág. Csere: Csácsely, Nagy. Edző: Bárány Béla. Igen feszült légkörben kezdődött a mérkőzés. Ugyanis az előmérkőzés — a TFSE— Vác találkozó után — a 400 néző berohant a pályára, s csak 20 perc elteltével kezdődhetett a játék. A hazaiak az 5. percben már 3:0-ra vezettek és végig lendületesebben, lelkesebben játszottak. A textilesek igen erőtlenül támadtak, nem mertek betörni a kemény — néha durva — váci zónába, s távoli átlövéisefckel csak ritkán próbálkoztak. A csábiak közül senkit sem lehet kiemelni. Röplabda Szegedi Spartacus—Bes. Vörös Meteor 3:1 (5, 12, —9, 6). Szeged. V. Kollár. Békéscsaba: Ancsinné, Péli, Szka- licziki, Kovács, Bottlik, Filápinyiné. Csere: Bíró, Illyés, Szaffián. Edző: Búzássá Béla. A két egyenlő képességű és felkészültségű csapat között a játékvezető (!) tett különbséget. 1. játszma: Mindkét .csapat teljes erőbedobással játszott. Szép küzdelem alakult ki. A játékvezető azonban néhány jól befejezett csabai akciót szabálytalannak minősített. 2. játszma: 8:5, 12:8 a Meteor javára és a befejezés ismét nem sikerült. 3. játszma: A Meteor végig vezetve biztosan győzött. 4. játszma: Már a játszma elején ismét több érthetetlen játékvezetői ítélet következett és a Meteor nem is tüdott ellenállást kifejteni. A szegedi csapat győzelmével megerősítette vezető helyét a táblázaton. / A Magyar—francia válogatott labdarúgó-mérkőzés előtt — Amit a 6 gól sem takarhatott el — zotk is szívesein jönnek Gyulára, -;h.ol jó pálya, jó rendezés és hagyományos vendégszeretet fogadta óikét. A borult, de kellemes időben lezajlott versenyen néhány kiemelkedő eredmény is született, gondolunk itt Zsivótzky 70 méter feletti dobására, Szörényi 14 percen belüli 5000 méterére, Varjú 19 és fél méteres súlylökésére. Be sorolhatjuk tovább a jó eredményeket, Nemesháziné 100 métere, Munkácsi és Szabóné 400 métere, Kleibemé diszkoszvetése, Mecser 1500-a, Kalocsai hármasugrása, Németh és Kulcsár párharca a gerelyhajítá'sban, végül Laválsz kalapácseredménye nem mindennapi élményt nyújtott a nézőknek. A pályát nagyon jól készítették elő, amely a legmagasabb szintű eredmények elérésére is alkalmas volt. A verseny rendezése gyors és gördülékeny volt, amely Gyulán már ugyancsak hagyomány- 'ak számát. Érthetetlen azonban, így a budapesti és a Békés mezei versenyzőkön kívül a közeA leggyorsabb magyar vágtázónő, Nemesháziné Markó Margit győzött 100-on Munkácsi és Szabóné előtt. Atlétavendégcink a verseny előtt. Álló sorban balról jobbra: Kulcsár, Kalocsai, aztán a negyedik: Varjú, hatodik Németh, mellette Mecser. Elöl: Sütő, dr. Kleibemé, Nemesháziné, Munkácsi, Szabóné, Szenteleki. Fotó: Demény * Aludtunk már néhányat a magyar- dán mérkőzésire, beszélgettünk és vita ztuik: is nóila, de a végső eredmény változatlanul ugyanaz, minit volt közvetlenül a mérkőzés után: az ilyen játék csak az eddigi színvonal megtartására lehet elég, die annak emelésére semmi esetre sem. Ezt minden bántó szándék nélkül, őszintén meg keli mondanunk! Ezzel azonban még semmit sem tettünk az előrehaladás érdekében. A látott hibák említésével együtt azok okairól is feltétlenül szólnunk kell, bogy az okozat is lényeges változásion mehessen át: ebben az esetben labdarúgó-játékunk rapsizodikus mivolta. Egy magyar-brazil mérkőzés dicsőséges emlékéve! nem lehet a végtelenségig „táplálkoznunk”, sem a játékosoknak, sem a szurkolóknak! Közismevt tény, hogy minden sportágban van némi visszaesés egy kiugró teli esit meny után. Ez szinte törvényszerű. De utána meg kel! indulnia a fokozatos fölfelé való kapaszkodásnak, hogy az egyszer már elért csúcs lassan csak eredmény- átlagként szerepeljen. És innen újra megvan a lehetőség egy újabb, magasabb fokozat elérésére. De mi is az akadálya annak, hogy ez a gyakorlatból fakadó elmélet a magyar labdarúgásra is elmondható legyen? A szurkolók egyöntetű véleménye szerint — labdarúgásunk jelenlegi állapotában — a válogatott szerkezetében van a hiba, mivel a«t oda nem való és nem megfelelő helyen játszatott játékosok alkotják. Kezdjük Ma- thesszel, aki 30 perces játékos. Ezt akár stopperórával is megmérhetjük és megmérhettük volna már sokszor. „Rosszul játszani lehet, de szív nél-1 kül soha!” Ezt Illovszky mondta. De! kérdezzük: mikor van leginkább szűk- j sége egy játékosnak a szívre? Ami- ! kor még tart az erőnléte vagy amikor már fogyóban van ? Nem kétséges, hogy az utóbbi esetben! Egy fedezet „eltűnését” még a dánok ellen sem lehet büntetlenül elviselni. Különösen akkor nem, amikor a másik „half” is csak szükségmegoldás: Mészöly, akiben azonban megvan az adottság, hogy ragyogóan védekezzen hátul, és adott esetben kisegítse tehetetlen csatársorunkat gól vagy gólok elérésével. Csak hát sorozatban kell adni résziére ezt a lehetőséget, és akkor Mátrai sem eszi a tartalékok kenyerét (részére ez keserű még), hiszen jelenleg j ő a leggyorsabb védőjátékosunk. Általános vélemény: mellette nem született volna meg a két rotterdami hol-* land gól. Vagy talán a közeli VB óta elfelejtett volna futballozni a 16-os döntő egyik legjobb védőjátékosa? Ki hiszi ezt el? Egy másik kérdőjel: Bene. Vele kapcsolatban idézem a Népsport idevágó kritikáját: „...most is kiütközött, hogy kevés a kombinációs érzéke”. Ez tökéletesen igy igaz. Precíz szerkezetek egy rosszul vagy egyáltalán nem közvetítő alkatrésszel elképzelni nagyon nehéz, ö pedig ilyen a magyar csatársorban! Farkas: „...nem vérbeli balszélsőt játszott, olyankor is behúzódott és tömörítette a védelmet, amikor ez nem volt helyes”. (Népsport- idézet.) Hogy miért? Nem szeret bal- szélsőt játszani. Ezt számtalan tény bizonyítja, főleg a gólrúgás kisebb lehetősége — szerinte —, pedig ő nagyon szeret gólt rúgni, és ennek középen nagyobb a valószínűsége. Az egyik szélső már nem szeret az oldalvonalon játszani, a másik, Molnár még nem tudott feloldódni. Most sincs tehát szélsőnk! Szárnyak nélkül madarat repülni még nem láttunk! Ilyen szárnyszegett a magyar válogatott is jelen esetben. Modern futball szélsők nélkül? Illúzió! Persze, ‘ a célszerű labdarúgásnak más feltételei is vannak. Például a sok mozgásos, labdakezelgetés nélküli játék, amit éppen ilyen dánszerű csapatok ellen kellene megpróbálni, de nemcsak egy félidőn át, hanem legalább a játékidő legnagyobb részében. Mert * egyszer végre már erre is rá kellene térnünk, hogy a jelenlegi állapoton javítsunk. És. ezt a felfogásbeli hibát elsősorban a szövetségi edzőnek van lehetősége kiküszöböltetni a nagyra becsült türelem, de nem a mix\~ dent elnéző bírálat jegyében. Küföh- ben is egy rotterdami kisiklás jóvátételét nem egy dán csapat elleni és főleg itthoni mérkőzésszerepléshez kell kötni, hanem egy idegenben játszandó és legalább a magyar csapat tudását elérő együttessel szembeni átlagos helytálláshoz. Az olyannak van tétje és van összehasonlítási alapja. Félő, hogy megrekedünk a „jól van, de lehetne jobban is megállapítások mellett”, pedig van mód és lehetőség, hogy a következő VB-n ne csak a nyolcas döntőig jusson el válogatottunk! De ehhez a csak türelem nem elegendő. Glózik Pál