Békés Megyei Népújság, 1966. szeptember (21. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-01 / 206. szám

I 1966. szeptember 1. Csütörtök Gyula vára a török—magyar harcokban — Az 1566. évi ostrom 400 éves jubileumára — in. A gyulai kapitány adórovó- ja hatalmas összeget mu­tathatott ki, de valójában behajtható volt ez az adó mind? Korántsem! Torontál, Temes és Szolnok megyék állami adójáról a török megszállás miatt teljesség­gel le kellett mondani. Arad. Csanád és Bihar megyék egy-egy keskeny sávjába be-be küldhette adószedőit katonai fedezet oltal­ma alatt, ha ugyan nem volt szüksége katonáira, hogy a Vá­rad felöl betörő zsákmányszer­zőktől Békés megye északi és a töröktől a déli részeit megvéd­je. Hiszen Kerecsényi kinevezése előtt négy évvel már felírták a török adóösszeírók, a defterdá­rok, Békés város, Tarcsa, Oroshá­za („Áros ház”), Apáca („Abadi- ca”), Endrőd („Endrén”) Csorvás, Kígyós, Csaba stb. falvak adózóit név szerint, e helységek pedig csak néhány* kilométerre határol­ták Gyulát. Ugyanakkor például Dévaványa népét megfenyegette a szolnoki bég arra az esetre, ha a gyulai katonáknak élelmet adnak, mondván: „Ti, ványaiak, ha a császár (gyulai) emberei bemen­nek közibetek, ha bírtok velek, verjétek meg, ha nem bírtok ve­tek, verjétek félre a harangot, ad­jatok hírt nekünk, mert külön­ben kész a karó, karóban szárad­tok meg.” — Tudjuk, hogy a töröknél nem állt nehéz helyen az efféle ígéretek teljesítése. Így ért­hető viszont az is, hogy amikor a törököt már oly gyakorta látott Makó, Vásárhely; Szentes stb. jobbágyai letették a gyulai vár­ból jött fegyveres adószedők ke­zébe a dikát, a reménység mécse gyűlt ki szívükben: még kiszaba­dulhatnak a hódoltság tengeré­ből. A vidék népe nemcsak pénz­ben és terménnyel adózott, ha­nem hatalmas mennyiségű köz­munkát teljesített kb. négy even át Gyulán. A szigetvári tapaszta­latokat felhasználva, az olasz származású hadmérnök, Mirando- la tervrajzait alapul véve, komoly mocsári erődítménnyé építette ki Gyula várát Kerecsényi. O adta az erőd hármas tagozódását: külső, közép (huszár) és belső vár. Több lépcsős vízgyűrűvel vette körül a várrendszert, megerősítette a fa­lakat és bővítette a belső vár főépületét. N em véletlen. hogy az északkelet-magyarörszági Szikszóról Gyulára szár­mazott, majd innen a polgárok jóvoltából tanulás végett Witten- bergben időzött Szikszói Fabrícius Demeter 1563 augusztusában írt Dicsőítő ének Gyuláról című köl­teményében bizakodással szól az erdélyi és a török ..két ellenszom- széd” közt álló erődítményről: A várői'ség állománya 1561— 1566-ig fokozatosan kb. 2500— 3000 főre emelkedett. Zömében lovasok voltak; a gyalogosok kö­zé egy német egyseg is sorolt. Ez a létszám mindössze kb. egyötöd része volt csupán a vele szemben állomásozó török erőnek. A zsoldjegyzékből részben is­mert legénység és tisztek az or­szág legkülönbözőbb területeiről rekrutálódtak. Számosán húzód­tak fel otthonukat vesztett horvá- tok és szerbek a Balkánról. Itt harcolt a XVI. században még kardot forgató nemesség színe- java. A vidék nem nemesi rangú népe önmaga biztonságát látta a várban; minden lehető módon se­gítette a küzdőket, ennek köszön­hető, hogy a védők 51 napon át állhatták a törökök kemény ost­romát. 1561-től kezdve igazi vitézlő „oskola” a Gyula előtti térség túl a Maroson és át a Tiszán Bugacig. Üjra és újra eleven vér festette a zászlót, a kardot meg a szúró, lo- bogós kopját. A lovasportyák szinte mindennaposak voltak. Olykor győzelemmel ért véget, de gyakran írták be a zsoldjegyzék- be: „lefejezték a törökök”, „el­fogták”. 1561. június 2-án Szent- györgyi Vince főlegény vesztette fejét a portyán. Július 2-án Lö-' kösháza mezején esett el Tyuko- di Lajos és Rácz Mihály. Augusz­tusban a Maroson túl esett fog­ságba Balogh Barna és Rácz Pál Nagyszénásnál Beke Pál vezetésé­vel ütközött meg és esett fogságba Arachy István. Szeptember 2-ár\ fogták el a törököík Nagy Györ­gyöt, Léghy Lőrincet.' Október 1- én Nagy Lőrinc vesztette fejét. Másodikén a Beke Pál vezette újabb portyán veszett el Bothos János és estek fogságba: Értő Tamás, Nagy Mátyás, Tury György, Nagy Bálint, Simándy Pál, Ladányi Mihály. Húszadikán fűzték rabszíjra Móré Pétert és Horváth Gáspárt. Ugyancsak így járt november 1-ón Mészáros Fe­renc. Rácz János fejét 1562. már­cius 9-én vágták le a törökök. Pathók Mátyás gyulai udvarbíró Kassa város tanácséhoz 1564. au­gusztus 7-én írt levélében elmond­ta, hogy a napokban lezajlott ösz- szecsapáskor Gyula és a Maros közt 13 török foglyot ejtettek, és 9 török fejet hoztak magúkkal a gyulai vitézek, akik közül hé,rom ember veszett oda, , (Folytatjuk) Dr. Virágh Ferenc Mert hisz aranyszínű fövenyt ver a két Körös árja Ott, s a város kél oldalait köríti. Sőt, e városnak jól épült vara hatalmasb. Mit csak megfeszített szorgalom építe fel. A sík föld is az ö termését gazdagon adja, Jó mívelés által bőven ereszt a kepe. Ám, van elég járhatlan hely, ahol biztos az ember. S két ellenszomszéd közt veszedelmes az út. Mert észak fele mind magyar atyafiára tekinthet, Kinek hűsége nyújt neki új örömet. Délen agyarkodik a bőszüli tar, vallva kudarcot, Kóbor terveinek kézre nem all ez a hely. Varsó hónapja” II Húsz évvel ezelőtt, 1946-ban született meg az a lengyel kor­mányhatározat, amely szerint szeptembert Varsó újjáépítése hó­napjának nyilvánítják. Ez a dá­tum a hitleristák orvtámadásá- •nak napjára és hónapjára emlé­kezteti Varsó népét. Szeptember ezúttal is a hábo­rú és az újabb háborús veszély. Termelőszövetkezeti KISZ-klubok — alapismereti tanfolyam — Zenés ifjúsági klub — Szülők akadémiája — Információ a vésztői művelődési otthon programjáról — A mindig újat akaró, gazdag programokat megvalósító vésztői művelődési otthon vezetőjét, Kiss József igazgató elvtársat ke­restük fel, tájékoztasson bennün­ket, hogy: az új évadban mivel lepik meg községük tanulni, mű­velődni és szórakozni vágyó lakosságát. — Gyakran hangzott el panasz a múltban, hogy községünk lakói nem értesülnek kellő időben egy- egy rendezvény időpontjáról. Most, a napokban jelent meg egy kis könyvecskénk, amelyet min­denki elolvashat, s belőle tájé­kozódhat: mit terveztünk az 1966—67-es népművelési évadra. Ebben a különféle esti iskolák felsorolása, az ismeretterjesztési előadássorozatok, a zenés ifjúsági klub éves programja, a kihelye­zett szakkörök, tanfolyamok idő­pontjai és helyei is fel vannak tüntetve. Persze, kiadványunk terjedelme nem elég tág arra, hogy minden tudnivalót elmond­hasson, de községünk fő hivatása és társadalmi munkás népműve­lői részletesebb felvilágosítást ad­nak egy-egy rendezvényről.-— Mi az, ami alapvetően meghatározza Vésztő népmű­velési munkáját? — Nagyon nagy örömmel mondhatom, hogy megyénk két termelőszövetkezetében, a Béke Tsz-ben és az Aranykalász Tsz- ben KISZ-klubok élnek. A „Bé­kében” már szeptember 21-én a szellemi vetélkedő sorozat, amely az egész évadban négy folytatás­ban kerül megrendezésre, első fordulója kerül lebonyolításra. Megemlítem azt is itt, hog.v no­vember 16-ári nagy nemzeti köl­tőink műveiből (Vörösmarty. Arany, Petőfi) jó versmondókkal irodalmi estet tartunk. Az Arany­kalászban a klub fiataljainak népi művészetünk kincseiből Népköltészet — népmese címmel irodalmi estet tartunk október 5- én. Ebben a klubban is szerepel a folytonos szellemi vetélkedő sorozat. Tánc versenyek, élő szóban elhangzó filmankétok, színesre szerkesztett külpolitikai beszélge­tések hangzanak el. — Az egyszerű, idősebb emberekre gondoltak-e? — Ez a kifejezés: „Analfabéta” elriasztja azokat az embereket, akik a legalapvetőbb műveltség­nek is híjával vannak. Mi „Alap­ismereti tanfolyam’-nak nevez­zük azokat a kultúrházban no­vember 1-től március 31-ig meg­rendezésre kerülő foglalkozáso­kat, •amelyekben a betűvetésre és a négy számtani alapműveletre tanítjuk az embereket. — Említette, hogy zenés if­júsági klub is működik. Ké­rem, írja körül mi ennek a lényege. — Szeptember 1-től kezdve nyári szünet nélkül, a jövő év au­gusztus 31-ig szerdán, szombaton és vasárnap, esetenként 6 óra hosszán tart nyitva a klub. A program igen gazdag. Elmondani, felsorolni nemigen lehet. Népbal­ladák, Gersohwin művei, Kos- su.th-díjas költő, Jancsó Adrien­ne, szóval minden szerepel itt, ami szórakoztat, nevel, s nemesí­ti az ízlést. — A gyermeknevelés aktuális gondjainak megszüntetésére a nőtanáccsal karöltve, havonta egy alkalommal, Októbertől májusig a szülök kapnak felvilágosítást; fő­leg pszichológiai jellegű előadá­sokat. Hogyan hidalhatják át azo­kat a gondokat, amelyeket főleg serdülő korban levő gyermekeik okoznak. — Csak néhány dolgot ragad­tam ki programunkból. Azokat említettem meg, amelyek most eszembe jutottak. Ezeken kívül ismeretterjesztő előadások hang­zanak majd el; szakkörök, művé­szeti csoportok és tanfolyamok is működnek — fejezte be tájékoz­tatását Kiss József elvtárs. T. F. Az Álba Regi a gazdái cserél A becsüs számítást vet — Marad a szürke öltöm/ Látogatás a Bizományi Áruházban elleni tömegtüntetéssel kezdődik. Szeptember I4-én nagy katonai ünnepségen emlékeznek meg a Visztula keleti partján fekvő Prága városrész szovjet hadsereg által történt felszabadításának és a szovjet hadsereg kötelékeiben harcoló Lengyel Néphadsereg egységei partraszállási kísérleté­nek évfordulójáról. (MTI) Állja a szavát A világ legmakacsabb em­berének P. Buren groningeni (Hollandia) nyomdászt tart­ják. A rátarti hollandus 213 évvel ezelőtt összeveszett a feleségével és akkor kijelen­tette, hogy többé nem beszél vele. Betartotta a fogadalmat. Azóta egyetlen szót sem szólt élete párjához, noha egyéb­ként jól élnek s időközben 4 gyermekük született. (MTI) 5 Tizennyolc év körüli fiatal­ember ácsorog a Bizományi Áru­ház kirakata előtt. Láthatóan só­várogva nézegeti a kirakatban el­helyezett árukat, majd a bejárat felé sétál. Hirtelen elhatározás­sal belép. Jobbra tart, ahol egy hatalmas polcon más áruk mel­lett fényképezőgépek kelletik ma­gukat. Szerényen vár sorára, majd felcsillanó szemmel veszi kezébe az egyik fényképezőgépet. Kovács Gyuláné megmagyarázza, hogy hogyan kell kezelni a gé­pet s a fiatalember boldogan tá­vozik a márkás, olcsó géppel. Hogy használt? Mit számít az? Olcsó, üzemképes, és teljesen megfelel a célnak. — Csak kifogástalan árukat veszünk és adunk — mondja Bánszky Pál, a bolt igazgatója. — Sokan azt hiszik, hogy boltunk valami „ócskapiac”-hoz hasonló. Ez nagy tévedés... A bolt igazgatóját elhívják, Pár perc múlva az irodában foly­tatjuk a beszélgetést. — Tizennégy évvel ezelőtt nyílt meg az áruházunk — meséli Bánszky Pál, aki ez évtől kezdve már nem boltvezető, hanem igaz­gató. — Forgalmunk igen szépen emelkedik. Míg az első évben alig értük el az egymilliót, tavaly már nyolcmilliós évi forgalomról be­szélhettünk, az idén pedig — min­den jel arra mutat — ‘'elérjük a tízmillió forintos forgalmat. A város és a környék lakossága vi­szonylag hamar megismerte és megszerette ezt a boltot. — Persze, akinek hirtelen pénzre van szüksége, itt eladhat­ja valamely értéktárgyát... — Ez bizonyos értelemben nagy tévedés — javít ki az igazgató. Nyugodtan mondhatom, hogy ügyfeleink közül nagyon keve­sen vannak olyanok, akiket a hir­telen pénzszűke hoz hozzánk. Mindnyájan tudjuk, hogy egyre nagyobb méreteket ölt az úgyné- vezett „lakáskultusz''. Mindenei arra törekszik, hogy egyre szebb legyen a lakása, egyre szebb és modernebb bútorokkal tudja be­rendezni. Mi történik akkor, ha valaki eljut arra a pontra, hogy kicserélheti a régi bútorokat? Cédulát tesz az ablakba vagy apróhirdetést ad fel a lapokba? Idejön hozzánk, felajánlja a bú­tort és mi a megfelelő áron meg­vesszük. Sajnos — teszi hozzá gyorsan —, tevékenységünknek ez a része egyre nagyobb nehézsé­gekbe ütközik. Eorgalmunk egyre nagyobb, viszont helyiségeink még mindig a tizennégy év előtti nagyságúak. Most ígéretet kap­tunk arra, hogy az AGROKER Tulipán utcai kiürült raktárát megkapjuk, de sajnos, valahogy nagyon lassan megy a dolog. Pe­dig a tanácsnak is érdeke lenne, hogy boltunk egyre nagyobb for­galmat érjen el, hiszen a forga­lom után megfelelő KÖFA-hozzá- járulást fizetünk. Naponta átlag tizenöt-húsz bútorfelajánlót kény­telenek vagyunk elutasítani, nem tudunk mit csinálni a bútorokkal. Ugyancsak ném tudjuk kielégíteni azokat, akik bútort keresnek. Ja­vaslom, nézzünk körül a bolt­ban. Először az átvevőheíyre me­gyünk, ahol Horváth Lászlóné becsüs dolgozik. Egy szürke fér­fiöltönyt nézeget, az előtte álló fiatalasszony kíváncsian várja az értékelést. Amikor meghallja az árat, kezdi visszacsomagolni az öltönyt. — Ennyiért nem adom, Inkább csináltatok belőle magamnak egy kosztümöt — mondja mérgelődve. Horváth Lászlóné elmosolyodik s pár szóval felvilágosítja a fia­talasszonyt — nem erdémes.- Rö­vid számvetést csinálnak, s bizony a ruha eladója belátja, nagyon drága kosztüm lenne. Marad az öltöny. i — Sokan azt hiszik — mondja a becsüs, amikor egy percre egyedül maradunk — hogy az a ruha, vagy bármely áru, amit hoznak, egy kis vagyont ér. Meg­lepődnek, amikor a vizsgálat után felfedem az esetleges rej­tett hibát vagy kopást. Általában nincs vita az árak körül. Fiatal házaspár egy televíziót hoz be, Horváthné már velük foglalkozik. A hároméves Álba Regia készülék négyezer forintért itt marad. ■— Építkezünk — mondja a fia­talasszony, miközben átveszi a pénzt. Jövőre majd veszünk új készüléket, addig kibírjuk nélkü­le. Az igazgatóval visszamegyünk az üzletbe s közben feljegyzem azt, hogy a becsüs — régi jó szakember — hetenként két dél­után járja a várost s felbecsüli azokat a bútorokat, amelyeket tulajdonosuk vételre ajánl. Ta­nuló becsüsük is van. Egy éve már ezzel foglalkozik Suhajda Pálné, aki a tavasszal néhány hó­napi budapesti elméleti és gya­korlati tanulás úján ősszel teljes értékű munkába kezd itthon. A boltban éppen vita folyik. Hárman — majdnem veszekednek egy lengyel heverőért. Az Igaz­gató közbelép s megállapítja, ki jött előbb... Opauszky László

Next

/
Oldalképek
Tartalom