Békés Megyei Népújság, 1966. szeptember (21. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-01 / 206. szám
I 1966. szeptember 1. Csütörtök Gyula vára a török—magyar harcokban — Az 1566. évi ostrom 400 éves jubileumára — in. A gyulai kapitány adórovó- ja hatalmas összeget mutathatott ki, de valójában behajtható volt ez az adó mind? Korántsem! Torontál, Temes és Szolnok megyék állami adójáról a török megszállás miatt teljességgel le kellett mondani. Arad. Csanád és Bihar megyék egy-egy keskeny sávjába be-be küldhette adószedőit katonai fedezet oltalma alatt, ha ugyan nem volt szüksége katonáira, hogy a Várad felöl betörő zsákmányszerzőktől Békés megye északi és a töröktől a déli részeit megvédje. Hiszen Kerecsényi kinevezése előtt négy évvel már felírták a török adóösszeírók, a defterdárok, Békés város, Tarcsa, Orosháza („Áros ház”), Apáca („Abadi- ca”), Endrőd („Endrén”) Csorvás, Kígyós, Csaba stb. falvak adózóit név szerint, e helységek pedig csak néhány* kilométerre határolták Gyulát. Ugyanakkor például Dévaványa népét megfenyegette a szolnoki bég arra az esetre, ha a gyulai katonáknak élelmet adnak, mondván: „Ti, ványaiak, ha a császár (gyulai) emberei bemennek közibetek, ha bírtok velek, verjétek meg, ha nem bírtok vetek, verjétek félre a harangot, adjatok hírt nekünk, mert különben kész a karó, karóban száradtok meg.” — Tudjuk, hogy a töröknél nem állt nehéz helyen az efféle ígéretek teljesítése. Így érthető viszont az is, hogy amikor a törököt már oly gyakorta látott Makó, Vásárhely; Szentes stb. jobbágyai letették a gyulai várból jött fegyveres adószedők kezébe a dikát, a reménység mécse gyűlt ki szívükben: még kiszabadulhatnak a hódoltság tengeréből. A vidék népe nemcsak pénzben és terménnyel adózott, hanem hatalmas mennyiségű közmunkát teljesített kb. négy even át Gyulán. A szigetvári tapasztalatokat felhasználva, az olasz származású hadmérnök, Mirando- la tervrajzait alapul véve, komoly mocsári erődítménnyé építette ki Gyula várát Kerecsényi. O adta az erőd hármas tagozódását: külső, közép (huszár) és belső vár. Több lépcsős vízgyűrűvel vette körül a várrendszert, megerősítette a falakat és bővítette a belső vár főépületét. N em véletlen. hogy az északkelet-magyarörszági Szikszóról Gyulára származott, majd innen a polgárok jóvoltából tanulás végett Witten- bergben időzött Szikszói Fabrícius Demeter 1563 augusztusában írt Dicsőítő ének Gyuláról című költeményében bizakodással szól az erdélyi és a török ..két ellenszom- széd” közt álló erődítményről: A várői'ség állománya 1561— 1566-ig fokozatosan kb. 2500— 3000 főre emelkedett. Zömében lovasok voltak; a gyalogosok közé egy német egyseg is sorolt. Ez a létszám mindössze kb. egyötöd része volt csupán a vele szemben állomásozó török erőnek. A zsoldjegyzékből részben ismert legénység és tisztek az ország legkülönbözőbb területeiről rekrutálódtak. Számosán húzódtak fel otthonukat vesztett horvá- tok és szerbek a Balkánról. Itt harcolt a XVI. században még kardot forgató nemesség színe- java. A vidék nem nemesi rangú népe önmaga biztonságát látta a várban; minden lehető módon segítette a küzdőket, ennek köszönhető, hogy a védők 51 napon át állhatták a törökök kemény ostromát. 1561-től kezdve igazi vitézlő „oskola” a Gyula előtti térség túl a Maroson és át a Tiszán Bugacig. Üjra és újra eleven vér festette a zászlót, a kardot meg a szúró, lo- bogós kopját. A lovasportyák szinte mindennaposak voltak. Olykor győzelemmel ért véget, de gyakran írták be a zsoldjegyzék- be: „lefejezték a törökök”, „elfogták”. 1561. június 2-án Szent- györgyi Vince főlegény vesztette fejét a portyán. Július 2-án Lö-' kösháza mezején esett el Tyuko- di Lajos és Rácz Mihály. Augusztusban a Maroson túl esett fogságba Balogh Barna és Rácz Pál Nagyszénásnál Beke Pál vezetésével ütközött meg és esett fogságba Arachy István. Szeptember 2-ár\ fogták el a törököík Nagy Györgyöt, Léghy Lőrincet.' Október 1- én Nagy Lőrinc vesztette fejét. Másodikén a Beke Pál vezette újabb portyán veszett el Bothos János és estek fogságba: Értő Tamás, Nagy Mátyás, Tury György, Nagy Bálint, Simándy Pál, Ladányi Mihály. Húszadikán fűzték rabszíjra Móré Pétert és Horváth Gáspárt. Ugyancsak így járt november 1-ón Mészáros Ferenc. Rácz János fejét 1562. március 9-én vágták le a törökök. Pathók Mátyás gyulai udvarbíró Kassa város tanácséhoz 1564. augusztus 7-én írt levélében elmondta, hogy a napokban lezajlott ösz- szecsapáskor Gyula és a Maros közt 13 török foglyot ejtettek, és 9 török fejet hoztak magúkkal a gyulai vitézek, akik közül hé,rom ember veszett oda, , (Folytatjuk) Dr. Virágh Ferenc Mert hisz aranyszínű fövenyt ver a két Körös árja Ott, s a város kél oldalait köríti. Sőt, e városnak jól épült vara hatalmasb. Mit csak megfeszített szorgalom építe fel. A sík föld is az ö termését gazdagon adja, Jó mívelés által bőven ereszt a kepe. Ám, van elég járhatlan hely, ahol biztos az ember. S két ellenszomszéd közt veszedelmes az út. Mert észak fele mind magyar atyafiára tekinthet, Kinek hűsége nyújt neki új örömet. Délen agyarkodik a bőszüli tar, vallva kudarcot, Kóbor terveinek kézre nem all ez a hely. Varsó hónapja” II Húsz évvel ezelőtt, 1946-ban született meg az a lengyel kormányhatározat, amely szerint szeptembert Varsó újjáépítése hónapjának nyilvánítják. Ez a dátum a hitleristák orvtámadásá- •nak napjára és hónapjára emlékezteti Varsó népét. Szeptember ezúttal is a háború és az újabb háborús veszély. Termelőszövetkezeti KISZ-klubok — alapismereti tanfolyam — Zenés ifjúsági klub — Szülők akadémiája — Információ a vésztői művelődési otthon programjáról — A mindig újat akaró, gazdag programokat megvalósító vésztői művelődési otthon vezetőjét, Kiss József igazgató elvtársat kerestük fel, tájékoztasson bennünket, hogy: az új évadban mivel lepik meg községük tanulni, művelődni és szórakozni vágyó lakosságát. — Gyakran hangzott el panasz a múltban, hogy községünk lakói nem értesülnek kellő időben egy- egy rendezvény időpontjáról. Most, a napokban jelent meg egy kis könyvecskénk, amelyet mindenki elolvashat, s belőle tájékozódhat: mit terveztünk az 1966—67-es népművelési évadra. Ebben a különféle esti iskolák felsorolása, az ismeretterjesztési előadássorozatok, a zenés ifjúsági klub éves programja, a kihelyezett szakkörök, tanfolyamok időpontjai és helyei is fel vannak tüntetve. Persze, kiadványunk terjedelme nem elég tág arra, hogy minden tudnivalót elmondhasson, de községünk fő hivatása és társadalmi munkás népművelői részletesebb felvilágosítást adnak egy-egy rendezvényről.-— Mi az, ami alapvetően meghatározza Vésztő népművelési munkáját? — Nagyon nagy örömmel mondhatom, hogy megyénk két termelőszövetkezetében, a Béke Tsz-ben és az Aranykalász Tsz- ben KISZ-klubok élnek. A „Békében” már szeptember 21-én a szellemi vetélkedő sorozat, amely az egész évadban négy folytatásban kerül megrendezésre, első fordulója kerül lebonyolításra. Megemlítem azt is itt, hog.v november 16-ári nagy nemzeti költőink műveiből (Vörösmarty. Arany, Petőfi) jó versmondókkal irodalmi estet tartunk. Az Aranykalászban a klub fiataljainak népi művészetünk kincseiből Népköltészet — népmese címmel irodalmi estet tartunk október 5- én. Ebben a klubban is szerepel a folytonos szellemi vetélkedő sorozat. Tánc versenyek, élő szóban elhangzó filmankétok, színesre szerkesztett külpolitikai beszélgetések hangzanak el. — Az egyszerű, idősebb emberekre gondoltak-e? — Ez a kifejezés: „Analfabéta” elriasztja azokat az embereket, akik a legalapvetőbb műveltségnek is híjával vannak. Mi „Alapismereti tanfolyam’-nak nevezzük azokat a kultúrházban november 1-től március 31-ig megrendezésre kerülő foglalkozásokat, •amelyekben a betűvetésre és a négy számtani alapműveletre tanítjuk az embereket. — Említette, hogy zenés ifjúsági klub is működik. Kérem, írja körül mi ennek a lényege. — Szeptember 1-től kezdve nyári szünet nélkül, a jövő év augusztus 31-ig szerdán, szombaton és vasárnap, esetenként 6 óra hosszán tart nyitva a klub. A program igen gazdag. Elmondani, felsorolni nemigen lehet. Népballadák, Gersohwin művei, Kos- su.th-díjas költő, Jancsó Adrienne, szóval minden szerepel itt, ami szórakoztat, nevel, s nemesíti az ízlést. — A gyermeknevelés aktuális gondjainak megszüntetésére a nőtanáccsal karöltve, havonta egy alkalommal, Októbertől májusig a szülök kapnak felvilágosítást; főleg pszichológiai jellegű előadásokat. Hogyan hidalhatják át azokat a gondokat, amelyeket főleg serdülő korban levő gyermekeik okoznak. — Csak néhány dolgot ragadtam ki programunkból. Azokat említettem meg, amelyek most eszembe jutottak. Ezeken kívül ismeretterjesztő előadások hangzanak majd el; szakkörök, művészeti csoportok és tanfolyamok is működnek — fejezte be tájékoztatását Kiss József elvtárs. T. F. Az Álba Regi a gazdái cserél A becsüs számítást vet — Marad a szürke öltöm/ Látogatás a Bizományi Áruházban elleni tömegtüntetéssel kezdődik. Szeptember I4-én nagy katonai ünnepségen emlékeznek meg a Visztula keleti partján fekvő Prága városrész szovjet hadsereg által történt felszabadításának és a szovjet hadsereg kötelékeiben harcoló Lengyel Néphadsereg egységei partraszállási kísérletének évfordulójáról. (MTI) Állja a szavát A világ legmakacsabb emberének P. Buren groningeni (Hollandia) nyomdászt tartják. A rátarti hollandus 213 évvel ezelőtt összeveszett a feleségével és akkor kijelentette, hogy többé nem beszél vele. Betartotta a fogadalmat. Azóta egyetlen szót sem szólt élete párjához, noha egyébként jól élnek s időközben 4 gyermekük született. (MTI) 5 Tizennyolc év körüli fiatalember ácsorog a Bizományi Áruház kirakata előtt. Láthatóan sóvárogva nézegeti a kirakatban elhelyezett árukat, majd a bejárat felé sétál. Hirtelen elhatározással belép. Jobbra tart, ahol egy hatalmas polcon más áruk mellett fényképezőgépek kelletik magukat. Szerényen vár sorára, majd felcsillanó szemmel veszi kezébe az egyik fényképezőgépet. Kovács Gyuláné megmagyarázza, hogy hogyan kell kezelni a gépet s a fiatalember boldogan távozik a márkás, olcsó géppel. Hogy használt? Mit számít az? Olcsó, üzemképes, és teljesen megfelel a célnak. — Csak kifogástalan árukat veszünk és adunk — mondja Bánszky Pál, a bolt igazgatója. — Sokan azt hiszik, hogy boltunk valami „ócskapiac”-hoz hasonló. Ez nagy tévedés... A bolt igazgatóját elhívják, Pár perc múlva az irodában folytatjuk a beszélgetést. — Tizennégy évvel ezelőtt nyílt meg az áruházunk — meséli Bánszky Pál, aki ez évtől kezdve már nem boltvezető, hanem igazgató. — Forgalmunk igen szépen emelkedik. Míg az első évben alig értük el az egymilliót, tavaly már nyolcmilliós évi forgalomról beszélhettünk, az idén pedig — minden jel arra mutat — ‘'elérjük a tízmillió forintos forgalmat. A város és a környék lakossága viszonylag hamar megismerte és megszerette ezt a boltot. — Persze, akinek hirtelen pénzre van szüksége, itt eladhatja valamely értéktárgyát... — Ez bizonyos értelemben nagy tévedés — javít ki az igazgató. Nyugodtan mondhatom, hogy ügyfeleink közül nagyon kevesen vannak olyanok, akiket a hirtelen pénzszűke hoz hozzánk. Mindnyájan tudjuk, hogy egyre nagyobb méreteket ölt az úgyné- vezett „lakáskultusz''. Mindenei arra törekszik, hogy egyre szebb legyen a lakása, egyre szebb és modernebb bútorokkal tudja berendezni. Mi történik akkor, ha valaki eljut arra a pontra, hogy kicserélheti a régi bútorokat? Cédulát tesz az ablakba vagy apróhirdetést ad fel a lapokba? Idejön hozzánk, felajánlja a bútort és mi a megfelelő áron megvesszük. Sajnos — teszi hozzá gyorsan —, tevékenységünknek ez a része egyre nagyobb nehézségekbe ütközik. Eorgalmunk egyre nagyobb, viszont helyiségeink még mindig a tizennégy év előtti nagyságúak. Most ígéretet kaptunk arra, hogy az AGROKER Tulipán utcai kiürült raktárát megkapjuk, de sajnos, valahogy nagyon lassan megy a dolog. Pedig a tanácsnak is érdeke lenne, hogy boltunk egyre nagyobb forgalmat érjen el, hiszen a forgalom után megfelelő KÖFA-hozzá- járulást fizetünk. Naponta átlag tizenöt-húsz bútorfelajánlót kénytelenek vagyunk elutasítani, nem tudunk mit csinálni a bútorokkal. Ugyancsak ném tudjuk kielégíteni azokat, akik bútort keresnek. Javaslom, nézzünk körül a boltban. Először az átvevőheíyre megyünk, ahol Horváth Lászlóné becsüs dolgozik. Egy szürke férfiöltönyt nézeget, az előtte álló fiatalasszony kíváncsian várja az értékelést. Amikor meghallja az árat, kezdi visszacsomagolni az öltönyt. — Ennyiért nem adom, Inkább csináltatok belőle magamnak egy kosztümöt — mondja mérgelődve. Horváth Lászlóné elmosolyodik s pár szóval felvilágosítja a fiatalasszonyt — nem erdémes.- Rövid számvetést csinálnak, s bizony a ruha eladója belátja, nagyon drága kosztüm lenne. Marad az öltöny. i — Sokan azt hiszik — mondja a becsüs, amikor egy percre egyedül maradunk — hogy az a ruha, vagy bármely áru, amit hoznak, egy kis vagyont ér. Meglepődnek, amikor a vizsgálat után felfedem az esetleges rejtett hibát vagy kopást. Általában nincs vita az árak körül. Fiatal házaspár egy televíziót hoz be, Horváthné már velük foglalkozik. A hároméves Álba Regia készülék négyezer forintért itt marad. ■— Építkezünk — mondja a fiatalasszony, miközben átveszi a pénzt. Jövőre majd veszünk új készüléket, addig kibírjuk nélküle. Az igazgatóval visszamegyünk az üzletbe s közben feljegyzem azt, hogy a becsüs — régi jó szakember — hetenként két délután járja a várost s felbecsüli azokat a bútorokat, amelyeket tulajdonosuk vételre ajánl. Tanuló becsüsük is van. Egy éve már ezzel foglalkozik Suhajda Pálné, aki a tavasszal néhány hónapi budapesti elméleti és gyakorlati tanulás úján ősszel teljes értékű munkába kezd itthon. A boltban éppen vita folyik. Hárman — majdnem veszekednek egy lengyel heverőért. Az Igazgató közbelép s megállapítja, ki jött előbb... Opauszky László
