Békés Megyei Népújság, 1966. szeptember (21. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-01 / 206. szám
1M6. szeptember 1. 5 Csütörtök Fontos állomás a reform előkészítésében A pártkongresszus tisztelőiére A MAI NAPON életbe lépett egy olyan kormányrendelet, amely mellett szótlanul eltnen- ni (semmiképpen sem volna helyes. A hivatalosan 10/1966-os számot viselő jogszabályra gondolunk, amely a szállítási szerződések új rendszerét szabályozza. A szállítási szerződések igen lényeges tényezői a vállalatok közötti szerteágazó kapcsolatok, az anyag-, féltermék-, termelőeszköz és fogyasztási cikk forgalom alakulásának — a rendelkezés horderejét tehát aligha kell bizonygatni. A JOGSZABÁLY és a reform elveinek rokonságát nem nehéz felfedezni. Alapvető jellegzetessége, hogy a szükségletek kielégítéséből indul ki: arra az elvre épül ugyanis, hogy a szerződések alapja a valóságos, tehát a fogyasztói és felhasználói igényekben kifejezésre jutó népgazdasági szükséglet. Ennek az alapelvnek a kimondása a tervgazdálkodásról alkotott korszerű felfogásra épül: lényegében arra, hogy a népgazdasági tervnek a fejlesztés és a gazdasági folyamatok fő irányait kell kijelölnie, a részfolyamatok meghatározását azonban nem vállalhatja magára. Azok szabályozását közgazdasági eszközökkel kell és lehet hatékonyan elvégezni. A szállítási szerződések most felváltott rendszere nem a szükségletekre, hanem a vállalatoknak a forgalomtól, az árumozgástól gyakran elkülönült részlettervére építette a szerződéseket. így megfosztotta azokat lényeges, az áruforgalom tartalmát és folyamatát szervező szerepüktől. A formális kapcsolatok feloldása azzal az eredménnyel biztat, hogy a szállítási szerződés a vállalatok egyik legmegbízhatóbb eszközévé válik a piac igényeinek felmérésére és saját hatékony gazdálkodási programjuk kidolgozására. A TERVVEL VALÓ formális kapcsolatok feloldása jelentkezik abban is, hogy a jogszabály a szerződéskötési időszakot ugyancsak rugalmasan szabályozza. A rendeléseket többé nem kell lényegében a naptár és nem a termelési folyamat alakulásától függő olyan időpontban feladni, amikor a megrendelő maga még nem tudja, hogy partnerei vele szemben milyen igényeket támasztanak. Közismert: az eddigi gyá- korlatnak nem kis szerepe volt abban, hogy a vállalatoknál felesleges készletek halmozódtak fel. Az új rendelkezés értelmében olyan időpontban és időtartamra kell a szerződéseket megkötni, amely legjobban megfelel a szükségleteket képviselő vásárló érdekeinek és egyszersmind az eladó termelési lehetőségeinek Időpontok és időtartamok szempontjából is tehát a szükségletekhez igazodik a 10/1966-os kormány- határozat. A SZÁLLÍTÁSI szerződéses rendszer és a gazdaságirányítási rendszer reformjának elvi rokonságát tanúsítja az is, hogy az új intézkedések következetesen erősítik a megrendelő helyzetét. Eddig a szállítói érdekek érvényesültek egyoldalúan. Mától kezdve a megrendelőt adminisztratív úton már nem lehet szerződéskötésre kötelezni, viszont módot kap arra, hogy a szükségletek változása esetén a szerződést módosíthassa, sőt, megfelelő feltételek mellett elálljon attól! A megrendelő védelmét további intézkedések is szolgálják: a szerződésszegési szankciók súlyosbítása, a kötbérkulcs megduplázása I stb. Joga lesz a megrendelőnek arra "is, hogy ha a szállító kötelezettségének nem rendeltetésszerűen tesz eleget, visszatartsa az ellenértéket avagy visszakövetelje azt. Fontos vonása ez a rendelkezésnek annyiban is, hogy alkalmas arra: az egyes vállalatok monopolhelvzeteből következő káros törekvéseket gyengítse! 4 A i 0/1966-os rendelkezés a reform szellemét sugározza abban is, hogy tág teret ad a kereskedelmi módszerek érvényesülésének. A rendelet például lényegében számol az új mechanizmus bevezetése utáni rugalmas árrendszerrel, a megegyezéses árakkal. Ha a szerződő felek valamelyike különleges előnyt kíván magának biztosítani, árengedményt nyújthat vagy felarat követelhet cserébe. A kereskedelmi módszerek terjedését tükrözi emellett, hogy új szerződéses formákat is teremt a rendelet. A kapacitásszerződést például, amellyel a megrendelő meghatározott időre előre termelési kapacitást köthet le magának; a fejlesztési szerződést, amellyel a kooperáló vállalatokat bevonhatja a gyártmány- fejlesztésbe; s végül a bizonyá- nyosi szerződést. Ennek keretében a termelő saját kockázatára, tőle meg nem rendelt új termékek íorgalombahozatalával bízhat meg valamely szervet. Kőműves, lakatos szakmunkást felveszünk. Kenyérgyár, Békéscsaba, Orosházi út 33—35. 85142 A FÉRFIFEHÉRNEMÜGYÁR BÉKÉSCSABAI GYÁRA gyakorlattal rendelkező, számlázásban jártas GÉPÍRÖNÖT, valamint gyakorlott GYORS- ÉS GÉPÍRÖNÖT felvételre keres. Jelentkezés: Ruhagyár, Békéscsaba. Trefort u. 2. (Személyzeti iroda). 85142 ALIGHA SZÜKSÉGES továbbiakat felhozni annak igazolására, hogy a szállítási szerződések ma életbe lépett rendszerét a gazdasági mechanizmus reformjának előkészítésében nagy horderejű intézkedésként üdvözölhetjük. Azt azonban hadd tegyük mindehhez hozzá: az: új szállítási szerződéses rendszer csak lehetővé teszi, hogy a vállalatok mostantól kezdve valóban a tényleges szükségleteknek megfelelő termeléshez szerezzék be készletéiket. Nem kevés múlik azonban azon, hogy egyik-másik vállalatnál mennyire fogják fel a rendelkezés tartalmi lényegét, hogyan alkalmazzák a kapott eszközöket. Ideje kialakítani ehhez az igények felmérésének legmegbízhatóbb módját és a vállalati anyaggazdálkodás hatékony rendszerét is. Annál is inkább, mert mindkettő maga is az új gazdasági mechanizmusra való vállalati felkészülés körébe tartozó feladat. m. M. A Gyulai Kötőipari Vállalat Május 1 kesztyüvarró brigádja a kongresszus tiszteletére tett vállalását folyamatosan teljesíti. A brigádban Lukács Mária egyike azoknak, akik különös gonddal ügyelnek a minőségre és munkájáért már két alkalommal jutalomban részesült. Fotó: Malmos Milyen búzafajtákat termesszünk a szikes talajokon? R ékés megye északi járásaiban a szántóterület nagyobb hányadán termelnek búzát, mint a megye más vidékein. Ennek az a magyarázata, hogy az északi részen nagy területet foglalnak el a szikes szántók. Ezek a rossz víz- gazdálkodású talajok az őszi kalászosok tenyészideje alatt úgy, ahogy, de ellátják vízzel a növényeket. Az őszi kalászosok termé&meny- nyisége természetesen több tényező együttes hatásától függ. A talaj és az időjárás kedvezőtlen hatása — bizonyos mértékig — ellensúlyozható a megfelelő talajműveléssel és trágyázással. Nem közömbös azonban az sem, hogy ezeken a területeken milyen búzafajtákat vetnek. Régebben a Székács és Fleisch man, majd a karcagi fajtákat ajánlották a szikes talajokra. A talajjavítás nagyobb arányú alkalmazása és a növekvő műtrágyaellá'tás lévén azonban egyre inkább a Bánkúti búza termesztésére tértek át. Ugyanakkor az utóbbi években csőikként a Bánkúti vetésterülete. Helyette a Bezosztája búza vagy más, nagy termőkópességü fajták termesztése került előtérbe. Jogos tehát a kérdés: alkalmSsak-e az úgynevezett intenzív búzák a szikes talajokra is vagy ott továbbra is a inár megszokott fajtákat termessziék? A Délalföldi Mező- gazdasági Kísérleti Intézet ecseg- falvi telepén élért eredmények ki-: elégítő választ adnak erre a kérdésre. Az egyik kísérletben, mesze*rm* zett szikes talajon, ugyanazon a helyen három egymást követő évben termesztettünk őszi búzát 27 kataszteri holdon. Három fajtát hasonlítottunk össze többszörös ismétlésben. Három év átlagában a következő eredményt kaptuk kataszteri holdanként: Szem Szalma Bánkúti—1201. 10.86 q 18,81 q Fertődi—293. 12.54 q 19,73 q Bezosztája—1. 12,39 q 17,75 q Az úgynevezett intenzív búzák tehát több szemtermést adtak, mint a Bánkúti. A Bezosztája szalmatermése természetesen kevesebb volt, mint a másik kettőé. Figyelembe kell azonban venni, hogy a magyar búzák szalmája korántsem olyan szilárd, mint a megdőlésre kevésbé hajlamos Be- zosztájáé. Nem szorul bővebb magyarázatra: a dődt gabona betakarítása nemcsak nagyobb saemvesz- teséggel jár, hanem a szalma jelentős része is a tarlón marad. Csak a nagyobb szalmatermés reményében nem érdemes a nagyobb szalmája, megdőlésre hajlamosabb fajtákat termeszteni. Az említett kísérletben étenként egy mázsa szuperfoszíát és egy mázsa (25 százalékos) pétisó j ütött ‘egy-egy holdra. Ez a meny- nyiség kevesebb, mint amennyit a megyei tsz-ek átlagosan adnak a búza alá. Több műtrágyával természetesen a termés ás több lehet. Íme, itt van erre is a példa az idei eredményekből: A z ecsegialvi telepen az úgy- nevezett szikjavítási tartamkísérletekben a múlt év őszén csak Bezosztája búzát vetettünk. Holdanként két mázsa szuperfoszfátot és két mázsa pétisót adtunk. A szuperfoszfátot teljes egészében, a nitrogéntrágyának pedig csak a felét ősszél szórtuk ki, a nitrogén másik felét fejtrágyaként használtuk. Az eredmények a következők voltak, kataszteri hol-r dánként: Szem Szalma Javítatlan 9,59 q 11,06 q Meszezett 15,63 q 17,25 q Digózott 16,15 q 16,06 q Jobb eredményt kaptunk egy / holdas táblán, ahol szintén 2 mázsa szuperfoszfátot és 2 mázsa pétisót használtunk. Itt a réti per- je után vetett Bezosztája—1. szemtermése holdanként 19,74 mázsa volt. A műtrágya mennyisége és minősége természetesen talajonként változhat. Megjegyzem azonban, hogy a szikes talajokon búza alá rendszerint fölösleges káli trágyát adni, mert a növények ált ül felvehető káliumból elegendő mennyiséget tartalmaznak. Bezosztája búzából a szikes talajokon is 600—650 csiraképes magot ajánlatos vetni négyzetméterenként, vagyis kaitasztrális holdanként 3,5—3,7 millió szemet. iyi egfelelő mennyiségű és mi1Tl nőségi műtrágyán és az elegendő vetőmagon kívül igen lényeges az is, hogy mikor vessenek. Szikeseken a vetés időpontja szeptember vége, október eleje legyen! Ha azonban a talaj előkészítései megkésnek, inkább a jó talajmunkát, mint az elhamarkodott vetést tartsák fontosabbnak. Novemberi vetéstől azonban sohasem várhatnak jó termést a szikes talajokon. Dr. Ábrahám Lajos tudományos osztályvezető, Dév alföldi Mezöga-zdás-ágl Kísérlet* Intézet, Szeged Eg if különös postaláda Nem is olyan különös. Ugyanolyan zöldre van festve, mint sok más, ugyanúgy a rácsos kertkapu közepére helyezték el, még gyermekeknek is elérhető magasságban. Mi teszi hát akkor mégis mássá? A levelek bedobására szolgáló keskeny rés alatt egy üvegcsík. Az üt>eg mögött felírás: Békéscsabán vagyok. Bélmegyeren, a vízmű szivattyútelepének ajtaján láttuk ezt a postaládát. Készítője, Szabó Imre, a telep kezelője gondos figyelmességgel szeretné elkerülni azt, hogy hiába keressék. A postaláda aljára egy hengert készített s vízszintesen egymás alá odaírt húsz rövid mondatot: Tanácsházán vagyok. Kossuth L. utcában vagyok stb. Amikor eltávozik a telepről, a hengert a megfelelő módon elfordítja és az őt keresők tudják azt, hogy hol a kezelő. Mi történik éjjel, illetve esti sötétben’ Szabó Imre erre is gondolt. Készített egy kis kapcsolót, s amikor sötétben valaki megnyomja a csengőt, nem az szól, hanem a henger mögött kigyullad egy kis égő, s ennek segítségével a hengerről meg lehet tudni azt, hogy Szabó Imre hol tartózkodik. Nagyon egyszerű dolog az egész, de bizonyítja azt, hogy a telep kezelője gondol — éspedig figyelmesen gondol — azokra, akik valamilyen ügyben, többnyire imlami hibabejelentéssel felkeresik. Ügy gondoljuk, nem ártana máshol, hasonló helyeken is felszerelni ilyen kis elmés útmutatót. Biztosan megköszönnék azok, akiket megkímélne sok felesleges „illetékes kereséstől’’. O. L.
