Békés Megyei Népújság, 1966. szeptember (21. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-01 / 206. szám
Í9®6. szeptember I. 3 Csütörtök m Erejükből telik: november végére mindent betakarítanak vetés alA készül a talaj. WWiMWWMWMVWWWmVMWVWWWWHWWWW* A békéscsabai Lenin Termelőszövetkezet vezetősége ezekben a napokban állítja össze az őszi munkák feladattervét. Szeptember 1-re úgy érkezett el ez a gazdaság, hogy 920 holdon felszántottak, vetésre előkészítették a borsóföldet, feltörték a lucernát és a kalászos' termő- területét. Az előbb említett 920 holdba a közeli napokban hozzálátnak a vetéshez. Őszi takarmánykeverékből 60, őszi árpából 050, búzáiból pedig 1480 holdat vetnek. Az őszi munkák során elsőnek azokat a táblákat takarítják le, melyekbe búzát vetnek. Bordás Mihály főagronó- mus az 1480 hold búzaterületet táblánként jelölte meg. Ennek megfelelően két cukorrépa táblát is igényibe vesznek. Mindkét táblán máris hozzáláttak a cukorrépa szedéséhez. Kukorica után 320 holdba vetnek búzát. Ezek betakarítását előnyben részesítik. Orvos György, a szövetkezet üzemgazdásza arról is említést tett, hogy a tsz határában négy lánctalpas traktorral éjjel-nappal szántanak. A 14 univerzális ' traktorból 9-et — ezekben a napokban — szintén talajelőkészítésre osztottak be. A szántó traktorok közül 3—4-et két műszakban üzemeltetnek, a többinek pedig nyújtott műszakban hasznosítják vonóerejét. A termelőszövetkezet munka- fegyelme igen jó. Naponta 700— 73Ö-en dolgoznak. A gazdák zöme a határban szorgoskodik. Az anyagi érdekeltség következetes érvényesítése folytán megnövekedett a békéscsabai Lenin Tsz-ben a foglalkoztatottak száma. Így van ennek a gazdaságnak elegendő ereje ahhoz, hogy jól szervezett munkával november végére betakarítsa a cukorrépát és a kukoricát, december közepéig pedig befejezze a mélyszántást. Két esztendő mérlege 8i»oi betonelemeket gyártanak, ott nincs könnyű munka. Ha a gépek sokat is segítenek, azért meg kell fogni a nehéz lapátot, mellyel a sódert hányják, terítik. Aki itt a munkaidejét ledolgozza, aznap leginkább pihenésre vágyikNagy Miklós betonmunkás, az ÉM Békés megyei Építőipari Vállalat segédipari részlegének a párttítkára azonban nem mindig maga határozza meg, hogy mivel töltse a szabad idejét. Ha mást nem is, legalább az újságokat elolvassa, hogy nap-nap mellett tájékozódjék az ország és világ eseményeiről, de a vezetőségi ülésekre, taggyűlésekre való felkészülésre, bármilyen fontosabb pártfeladat elintézésére is csak ilyenkor van lehetősége. Szikár, csontos ember Nagy Miklós, aki jóformán egész életében két kézzel kereste meg a kenyeret. Nem fiatal már, tud ösz- szehasonlítást tenni a munkások egykori és mai helyzete között. Azért rs vállalja azt a többlet- munkát, ami a párttitkári tisztséggel együtt jár. Mert formálni kell a világot, hogy még szebb, jobb legyen az élet. A maga környezetében — a többi kommunistával együtt — az új ember kovácsának szerepét kell betöltenie. Mi ennek a módja? Elsősorban a példamutatás a munkában, magatartásban, a társadalmi célok eléréséért folytatott küzdelemben. Ezzel persze együtt jár a dolgok közötti összefüggések megértetése is. Ha RlOSt az elmúlt két esztendőre visszatekint, úgy érzi, a segédipari részleg kommunistái nagy többségükben eleget tettek a kötelességüknek. Komoly eredménynek könyvelhető el, hogy pártonkívüli társaik közül nyolcán váltak méltóvá arra, hogy a tagjelöltek, illetve a tagok sorába kerüljenek, sőt az egyikük azóta pártcsoportvezető lett és nem is érdemtelenül. Sajnos, egy tagjelöltben csalódtak, aki természetesen már nincs a soraikban. Nagy elvtárs véleménye szerint az oktatás terén kevésbé jó a helyzet. Tavaly viszonylag több pártonkívüli járt szemináriumra, mint párttag, akik közül egyesek nem szívesen tanulnak. A legkevésbé sem arról van sző, hogy közömbösek a politikai kérdések iránt, sőt nagyon is érdekli őket mindaz, ami az országban és a világon történik. Az események-! ben az összefüggéseket is keresik, és egyértelműen kifejezik állás- foglalásukat. Mégis mi tartja vissza őket a szervezett tanulástól? — Erre a kérdésre próbál a pártvezetőség választ keresni. Talán fáradtak vagy az előadásokait kellene érdekesebbé, vonzóbbá tenni? — válaszol elgondolkozva Nagy elvtárs. Szóval, ez az egyik gond, a másik pedig az, hogy a taggyűlések látogatottsága nem haladja meg a 65—70 százalékot. Pedig meg kellene érteni, hogy a taggyűlésen való megjelenés több a kötelességnél, hiszen mindenki önként vállalta, hogy részt vesz'a párt valamelyik alapszervezetének munkájában. Hogyan teljesíti a feladatát, aki ezt — ha csak időnként is — elfogadható indok nélkül elmulasztja? Javítani kell a pártcsoportok tevékenységét is, hogy gyorsabban, pontosabban tájékozódjanak a párttagok, alaposabban beszéljék meg a tennivalókat. — A? augusztusi taggyűlésre jól készültek fel a pártesoporiok. Szép számmal szóltak hozzá a tájékoztatóhoz. Egyetértettek a kongresszusi irányelvekkel, valamint a szervezeti szabályzat tervezettel — mondja Nagy elvtárs és hozzáfűzi: — Ilyen aktivitásra van szükség a jövőben is. A párttagokat és pártonkívülieket egyaránt foglalkoztatja a gazdasági mechanizmus reformja, amelyről már bizonyos fogalmat tudnak alkotni maguknak. Szeretnék, ha lendületesebben haladna az üzem munkája, jobb lenne a szervezettség és megszűnne az időszakonkénti anyaghiány. A pártvezetőség az elkövetkező időkben már ezért is jobb kapcsolatot szeretne kialakítani a gazdasági vezetővel. Helyesen állapítja meg Nagy Miklós: — Ha rendszeres tájékoztatást kapunk, a gazdasági vezető ismerteti az elgondolásait, bevonja a kommunistákat gondjai megoldásába, akkor sokat Tudunk segíteni. Igen, ez a lényege a gazdasági vezetővel való jó kapcsolatnak. Az * utóbbi időben ilyen vonatkozásban is javulás történt, aminek az eredménye, hogy amíg tavaly a segédipari részeg 2,2 százalékos veszteséggel zárta az évet, az idén az első fél évben 8,6 százalék nyereséget ért el. A részlegvezető számítani sem mert volna erre és most már belátja, hogy érdemes megosztani a gondokat és jobban támogatni a munkaversenyt , is, amelynek a kezdeményezői a kommunisták voltak. Nem kis mértékben a kongresszusi vállalások teljesítéséből ered, hogy az idén folyamatosan emelkedett a kereset, ami pedig a dolgozók megelégedettségét szolgálja. A szeptember’ taggyűlésen a vezetőség beszámolójában lényegében ezekről a kérdésekről lesz szó. Bizonyára sokan bekapcsolódnak majd a vitába, remélhetően jó javaslatok hangzanak el a gondok megoldására és arra, hogy miként lehet a fejlődést meggyorsítani. a közösség munkáját tovább javítani. Erre azért lehet számítani, mert az utóbbi időben nőtt a kommunisták aktivitása. És bizonyos az is, hogy ez nem marad hatás nélkül a többi dolgozóra sem. Pásztor Béla Mielőtt a kis kátyúból nagy kátyú lesz Senki sem vitatja, hogy az év legnagyobb erőfeszítést igénylő feladata az őszi betakarítás, szántás és vetés. Nemcsak azért, mert rengeteg a letörni-, felszedni-, beszállítanivaló termés, hanem azért is, mert a serénykedést gyakran napokig lehetetlenné teszi az időjárás. Az őszi betakarítás lassúsága az időjáráson túl évről évre a kevés munkaerővel és a még kevesebb szállítójárművel is magyarázható. Főleg az utóbbival, hiszen munkaerőt ágy ahogy tudnak összetoborozni a családtagokból, a község más munka- területén dolgozó lakosaiból és a munkabíró iskolásokból. A szállítójármüvek számának növelése azonban nagyon korlátozott. A különböző vállalatok az idén sem tudnak az eddiginél többet rendelkezésre bocsátani, s azt sem mondhatjuk még, hogy a gazdaságok tulajdonában levő valamennyi gépjárműhöz elegendő alkatrész és gumiabroncs áll rendelkezésre. Ez az évek óta kísérő gond enyhült ugyan, de csak kis mértékben. Egyszóval, akárhogyan latolgatjuk. a végeredmény az. hogy kevés eszköz áll rendelkezésre a kukorica, cukorrépa és más növények betakarításához. Az ezen való rágódás és kesergés nem sokat segít. Viszont annál többet a mindenre kiterjedő munkaszervezés, a rendelkezésre álló idő és gépek jó kihasználása. A gépek jó kihasználásának rengeteg feltétele van. Többek között az, hogy többségüket két műszakban üzemeltessék, kezelőik pedig szemük lényeként ápolják, óvják a töréstől, meghibásodástól. Követelménye az is, hogy a gazdaságok vezetői fordítsanak gondot az utak járhatóságára. A szállító,jármüveket ugyanis jórészt az elhanyagolt utak kárhoztatják lassúságra. gyakori törés miatti tétlenségre. Látszólag gazdátlanok, s ezért jobbára elhanyagoltak, járhalatlanok az utóbbi években épült bekötő utak. Bár a gazdaságok közlekedésének megköny- nyítésére épültek ezek. karbantartásukra sem időt, sem anyagi áldozatot nem fordítanak. Az ősz folyamán betakarításra kerülő termés zömét az idén is és még sokáig csak földúton lehet rendeltetési helyére szállítani. Az a baj, hogy ezek karbantartására sem fordítanak mindenütt gondot. Nyáron általában még elsimítják a rendelkezésükre álló gépekkel, de az őszi betakarítás előtt és közben elmaradt ez. Az út felázását és járhatatlanná válását maguk a gazdaságok ' idézik elő azzal, hogy nem huzatnak vízvezető árkot a földutak mentén, s nem simítják el az úton a mély kerékvágásokat, kátyúkat, s ezért megáll bennük a víz és a kis kátyúkból csakhamar járművet elnyelő nagy kátyú lesz. Ezek után szinte mondani sem kell. hogy az őszi szállítási feladatok sikeres megoldása mennyire múlik az utak karbantartásán. K. I. Ölmillió forint a község fejlesztésére — Pontosan ötmillió-thárom- száznegyvenkétezer forint az idei KÖFA-alap — mondja Be- reczky Imre, Békés község tanácsának pénzügyi főelőadója. Igen örvendetes tény az, hogy ebből az összegből mintegy 400 ezer forint társadalmi munkából adódik. Községünk lakossága mindent megtesz lakhelye szépítése és fejlesztése érdekében. Különösen jól dolgoznak a szülői munkaközösségek, az általuk szervezett társadalmi munA GYULAI FA- ÉS FÉMBÚTORIPARI KTSZ gyártmányszerkesztési és technológusi munkakörbe szerkesztésben gyakorlott vasipari technikust azonnali felvételre keres. Jelentkezni lehet a szövetkezet központi irodájában, Gyulán. • 396 ka mennyisége és minősége nagyon sokat segít a község fejlődésében. — Mire fordítják a községfejlesztési célra előirányzott ősz- szegeket? — Nehéz lenne hirtelen felsorolni minden tételt. Nézzük csak a legfőbb feladatokat. Hétszázötvenezer forintot fordítunk a gimnázium korszerű politechnikai műhelyének építésére. A községünkön áthaladó 47-es főútvonal belterületi része korszerű portalanított burkolatot kap, s ezzel egyidőben elvégeztetjük a csatornázást. Ez a nagy munka hárommillió-kétszázezer forintba kerül. A Fő téren ostornyeles világítás' lesz hatszázezer forintért. Négyszázezerbe kerül a két új orvoslakás»Az idén 650 ezret fordítunk a vízmű további bővítésére. Kétszázötvenezerrel járulunk hozzá az új autóbuszpályaudvar építéséhez. Háromszázezer forint lesz a tanyai gyermekek részére készülő új kollégium. A község sportszerető lakossága örömmel fogadja azt a munkát, amely a sporttelep fejlesztését szolgálja. Egy röp- és egy kosárlabdapálya , már elkészült, jövőre kerül sor új öltöző és lelátó építésére. Nem feledkeztünk meg a közsé- * gi gyógyvíz alaposabb hasznosításáról sem. Készül már a fürdő.
