Békés Megyei Népújság, 1966. augusztus (21. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-13 / 191. szám

1966. augusztus 13. 5 Szómba^ Váljék üdülő? Már ifjú koromban megraga­dott Csokonai: Jövendölés az első oskoláról... — című verse, melyben arról kesereg, hogy „Hány jó ész lett vaddá, hogy nem mívelték...” s arról ábrán­dozik, miszerint „A vidékünk új Helikon lesz..." Boldog va­gyok, hogy ma már a jól is­mert okokból annyi és oly sok­féle tanintézet van hazánkban és számuk egyre nő! Senki sem gyanúsíthat tehát ezek után az­zal. hogy „iskolaellenesség" be­szél belőlem, mikor e helyen felvetem a kérdést: — Helyi- ségileg és környezetében vajon nem szolgálná-e jobban, célsze­rűbben, messzehatóbban az egykori Wenckheim-kastély Szabadkígyóson a közösség ügyét oly formán, mint a dolgo­zók részére szolgáló üdülőhely és idegenforgalmi látványos­ság? Jelenleg ugyanis mezőgaz­dasági technikum működik fa­lai közt. Az iskolák elsőrendű- sége mellett már előzőleg lánd­zsát törtem, ami azt is jelenti, hogy a szocialista nagyüzemi mezőgazdálkodás érdekével tel­jesen tisztában vagyok oktatási oldalról is és emiatt pillanatig sem vitatom a középfokú mező­gazdasági szakképzés szüksé­gességét, a Szabadkígyósi Mező- gazdasági Technikum létjogát. Sőt továbbfejlesztése mellett kardoskodom magam is. És éppen ennél a pontnál ta­lálkozik felvetésem a realitás­sal. A régi — műemléknek is számítható — kastélyépület kü­lönböző méretű, beosztású, köb­tartalmú és falalakzatú (fűtés, megvilágítás) helyiségei az ará­nyos létszámú osztályok diák­létszámától elütőek. Egyszer „szűk” a tanulókollektívákra a „kabát”, egyszer „bő” aszerint, hogy melyik teremben tanul­nak. Ugyanakkor másfelől a sok gyakorlati — tangazdasági — elfoglaltság miatt nem tar­tózkodnak sűrűn az épületben. Ily módon ez az üdülőnek, sza­natóriumnak, országos jellegű kulturális rendezv ények (hang­versenyek és így tovább) méltó helyének kitünően alkalmas monumentális épület gyönyörű, hatalmas „ősparkjával” a je­lenlegi iskolányi fiatalság he­lyett, országos kihatással szá­zaknak és újabb százaknak nyújthatna pihenést, üdülést, kulturális szórakozást, idegen- forgalmi szempontból hasonló értelemben. Mert akármint te­kintjük a dolgot, jelenleg sem állagában, sem táji értékét te­kintve nincs kellően kiaknázva mindaz a lehetőség, amit a tár­sadalomnak adnatna. Az már az egészségügyi és művelődés- ügyi tárcák — osztályok, m:- nisztériumok — vagy az ide­genforgalmi szervek feladata lenne, hogy idővel miként és mivé alakítanák ki ezt a turisz­tikai góccá is válható helyet. A hozzá vezető közlekedési utak egy része jó, más része könnyen kiépíthető. Miként a megyében bárhol, Szabadkígyóson is fa­kasztható 40—60 fokos artézi víz, például egy, a parkban lé­tesítendő strandfürdő vagy gyógyfürdő-kombinát üzemel­tetéséhez. A tangazdaság szom­szédságában pedig felépülhetne egy korszerű iskolaépület, melyben helyiségileg is és min­den tekintetben a jelenleginél alkalmasabb, oktatási szem­pontból megfelelőbb körülmé­nyek között tanulhatnának az ifjú mezőgazdászjelöltek. , Ü,j Rezső A hajdani vándorszínészek, a múlt század elejének magyar aktorai járhatták olyan lelke­sen és elszántan a hazai tájat, mint ahogy öt fiatal budapesti amatőr előadóművész hét éve látogatni kezdte az építőipari, vasas, textiles és más munkás- szállásokat. Idegen világi volt a színház a peremkerületek ideiglenes ba-' rakkszállásain élő, általában néhány elemit végzett munká­sok számára, akiknek napi mun­kájuk után az ital és kártya volt rendszerint minden szórakozása. Az öttagú brigád lelkes ifjú versmondói a szálláshelyek fo­lyosóin, előtereiben, udvarszeg­letében vagy éppen valamelyik hálóteremben szavalták Petőfi és Arany költeményeit, a világ- irodalom legszebb verseit. Az Üstökösök találkozása és a Val­lomás című irodalmi összeállí­tással irtdult útjára ez az akció a Pillangó utca környékén fel­épült munkásszállótömb lakói előtt, hogy hét év után 53 mű­sort és háromezer előadást ér­jen meg a Szakszervezetek Eg- ressy Klubjának zenés irodalmi műsoraként. A hét év előtti ideiglenes ba­rakkszállások helyett azóta kor­szerű szállótömbök épültek, ahol a lakók ma már jórészt ün­neplőbe öltözve várják az elő­Példás kezdeményezés egy mezőkovácsházi óvodában Nagy Lajosné. a mezőkovács­házi hármas számú óvoda egyik óvónője elmondta, hogy az óvo­dában az ott dolgozók társadal­mi munkában csinálták a nyári nagytakarítást és tatarozást. A munkához nagyon szívesen hoz­zájárultak a szülők is, szintén társadalmi munkában. Ezután még ötletesen kiegészítették az eddig sem szűkös játékkészle­tet. A községi tanácstól az e cé­lokra kapott pénzt pedig a ket­tes számú óvodának ajándékoz­ták. A szép és kettős eredmény láttán elhatározták, hogy ez­után mindig lezt fogják csinál­ni. Ahogyan Gerendái Józsefné vezetőnő mondta: „Amit eddig pénzért, azt most ingyen moz­galomba kezdtünk.” Nagyon szép terv. csak gra­tulálni tudunk, s jó lenne, ha minél többen követnék a pél­dát. — t adókat. A szereplőgárda az igé­nyek arányában növekedett: már az első három esztendőben 25 színész csatlakozott az öttagú csoporthoz, köztük több neves előadóművész. A repertoárban már az első három évben egy­aránt szerepeltek tematikus ösz- szeállítások és költői portrék. Később már rendező és dra­maturg közretnűködésével ké­szültek a műsorok. Megszületett az új műfaj: a pódiumjáték. A munkásszállók lakói kosztüm, díszlet és sokszor színpad nél­kül,, csakis a műben rejlő hatás­ra alapozva ismerkedtek meg Maupassant. Thomas Mann, O’Henry. Móricz Zsigmond és mai íróink, költőink legkiválóbb prózai műveivel. Létrejöttek a műsorciklusok. • A Ha rózsaszál leszel című magvar népballada- műsor folytatásaként bemutat­ták a skót balladákból összeállí­tott színpadi játékot Robin Hood, a zöld fák fia címmel; a ciklus harmadik tagjaként a betyárballadákra épült „Zava­ros a Tisza” az idén tavasszal került közönség elé. Három Móricz-novellából Látófa cím­mel szerkesztettek műsort, ame­lyet a ..Szegény emberek” szín­padi változata követett, és most, készül az „Égi madár” pódium­változata. A pantomim és az opera nép­szerűsítésével is kísérleteztek az irodalmi műsorokhoz hasonló sikerrel. Donizetti két vígoperá- jának. a Don Pasquale-nak és a Szerelmi bájital-nak egyórás pódiumváltozatát mindenütt nagy tapssal jutalmazta a hall­gatóság. Mintegy másfél év óta már budapesti és vidéki színhá­zi brigádok is látogatják az or­szág munkásszállásait. Az akcióban részt vevő művé­szek missziónak tekintik ezeket a szerepléseket — gázsijuk cse­kély részéért —, vállalva a fá­radtságot és a rossz körülmé­nyeket is. Televízió, könyvtár és rádió nincs még minden mun­kásszálláson. sok helyen az or­szágban sivárabb a kép, mint a hét év előtti fővárosi barakk­szállásokon. Nem kis jelentőségű tehát, ha az ismeretterjesztés, a világnézeti és esztétikai neve­lés követei: a műkedvelő szín­játszók és a hivatásos színmű­vészek elviszik a színházat azoknak, akik előtt az eddig is­meretlen volt. Tekintse meg! ÉRDEMES ! AZ OPERA ILLATSZERBOLT kozmetikai és háztartási cikk kiállítását Békéscsabán, a Jókai Színház előcsarnoká­ban augusztus 12-től lő-ig Díjtalan kozmetikai tanácsadás! Minden érdeklődőt szeretettel vár A kultúra követei Irodalmi műsorok a munkásszállásokon Képes üdvözlet Egerből Tart még a nyári útttörötábo­rok ideje. Megyénkben alig akad olyan úttörőcsapat, amely ne vert volna tábort szép hazánk más és más táján. A szeghalmi József Attila út­törőcsapat tagjai Egert és kör­nyékét látogatták meg az idén. Mintegy ötven pajtás indult út­nak a nevelők vezetésével, hogy a szép bükki várost és környé­két megismerjék, hogy pihenje­nek. Sok élményt gyűjtöttek, ezek közül néhányat képekkel idézünk. A történelem dicső múltjáról ad ismertetést Dobó István és Bornemissza Gergely várában az idegenvezető. Energiapótlás a „felejthetetlen ízek” lábasából. A hosszú út porát a város Európa-hírű strandjának vizében/ hagyták a szeghalmi pajtások. Fotó: Vígh Erzsébet Cefrének alkalmcss érett szilvát minden mennyiségben S \ i' vásárol / a Békéscsabai Földművessssövetkezet , Átvételi hely: Békéscsaba, Gyulai úti szeszfőzde. « 67953 67869 Va^ga Aranka

Next

/
Oldalképek
Tartalom