Békés Megyei Népújság, 1966. augusztus (21. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-14 / 192. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! 1966. AUGUSZTUS 14., VASÁRNAP Ara: 80 fillér XXI. ÉVFOLYAM, 192. SZÁM A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA — ünnepélyesen megnyílt a megyei ipari és újítási kiállítás Dr. Szabó Sándor beszéde — Hatvannégy kiállító Már az első látogatók tetszését is igen megnyerte — a termé­keiről a földkerekség sok országában ismert — Békési Kosár­ipari Vállalat bemutatója. Befejezték az aratást megyénkben — A gabona teljes betakarításával köszöntjük az új kenyér ünnepét — Szombaton délelőtt ünnepélyes keretek között megnyílt Békés­csabán, a Rózsa Ferenc Gimná­ziumban és az MTH iparitanuló­iskolában a megyei ipari és újítási kiállítás. A mintegy félezer részt­vevőt, köztük Frank Ferencet, az MSZMP megyei bizottságának el­ső titkárát, Klaukó Mátyást, a me­gyei tanács vb-elnökét, Hunya Istvánt, a MEDOSZ elnökét, Csű­ri Istvánt, a Belkereskedelmi Mi­nisztérium főigazgatóját, Gál Ödönt, a MTESZ központi tit­kárát, valamint a megye, a vá­rosok párt-, tanácsi és tömeg­szervezeti vezetőit és a megjelen­teket Körösfalvi Pál, a MTESZ Békés megyei Elnökségének tit­kára üdvözölte, majd dr. Szabó Sándor, az MSZMP megyei bi­zottságának titkára tartotta meg megnyitó beszédét. — Az ipari és újítási kiállításnak legfőbb célja — kezdte beszédét Szabó elvtárs —, hogy doku­mentálja a megye szocialista iparának elmúlt 10 évi fejlődé­sét. A kiállítás a nagyközönség­nek és a meghívott szakembe­reknek méltó keretek között kí­vánja bemutatni azt a fejlődést, amelyet a párt VII. és különösen a VIII. kongresszusa célul tűzött ki: ipart telepíteni az ország iparban legszegényebb vidékeire, az Alföldre, Dunántúlra és a Ti­szántúlra. Ennek eredményeképpen a II. ötéves tervben Békés megyében is olyan új ipari üzemek jöttek létre, amelyek azelőtt megyénk­ben egyáltalán nem voltak. Fel­épült a Békéscsabai Hűtőiház, a konzervgyár, jelentős sikerekkel járt a kőolaj- és földgázfeltárás, amely alapját képezte az Oros­házi Üveggyár felépítésének. Az új beruházások mellett a meglevő üzemeknél számottevő rekonstrukció, üzembővítés is történt. Jelentősen fejlődtek a kisipari termelőszövetkezetek is. A második ötéves terv során termelésük másfélszeresére emelkedett, a termékeik iránti ér­deklődés pedig lehetővé tette, hogy az 1960. évi 3 millió forint­ról 1965-ben 59 millió forintra emelkedett a KISZÖV irányítása alá tartozó szövetkezetek külke­reskedelmi értékesítése, 1966-ban pedig eléri a 100 millió forintot. A kiállításon — folytatta — mintegy 70 állami vállalat, kis­ipari és háziipari termelőszövet­kezet mutatja be termékeit. Ked­ves vendégeink megtekinthetik a termékek mellett azokat a legje­lentősebb ipari újításokat is, amelyek az elmúlt 10 évben se­gítettek az ipar műszaki színvo­nalának emelésében, a munka­termelékenység növelésében. Az újítások az elmúlt években is — de az új gazdaságirányítási rend­szerben még inkább — fontos szerepet játsszanak a termelés gazdaságossága, a korszerű, íz­léses termékek előállításában. A IX. pártkongresszus tisztele­tére a megye szocialista iparában nagyarányú munkaverseny bon­takozott ki. A verseny során a megye ipari dolgozóinak felaján­lása, az eddig elért eredmények csakúgy, mint a most megnyitás­ra kerülő ipari termék- és újí­tási kiállítás méltóképpen bizo­nyítja a párt e kimagasló jelen­tőségű eseménye iránt megnyil­vánuló érdeklődést. A kiállítás számvetés a párt, az iparban dolgozók és a nagy- közönség előtt arról a fejlődésről, amit Békés megye szocialista ipara elért és amit a közeljövő­ben kíván a vásárlók és a nép­gazdaság részére nyújtani. Feltétlenül egyet kell érteni azzal a törekvéssel — ami egyéb­ként az új gazdaságirányítási rendszerben szükségszerű lesz —, hogy állami, tanácsi vállalataink, kisipari és háziipari termelőszö­vetkezeteink vezetői, dolgozói ke­resik az újat, az ízlésest, kere­sik azt, ami a belföldi és kül­földi vásárlóknak tetszik. Ezt a helyes törekvést bizo­nyítja többek között — mon­dotta — a Békéscsabai Kötött­árugyár, a Pamuttextilművek bé­késcsabai gyáregysége, a Gyulai Bútoripari Vállalat, valamint több kisipari termelőszövetkezet és háziipari szövetkezet példája is. E vállalatok kiállított termé­kei- között megtalálhatjuk az 1967. évben gyártásra kerülő mo­delleket, lehetővé válik, hogy a kiállítás közönsége véleményt mondjon a termékekről. Ugyan­akkor lehetővé válik, hogy a bel­kereskedelem és a külkereskede­lem szakemberei megfelelő tá­jékoztatást kapjanak a jövő év­ben gyártásra kerülő cikkekről, szakvéleményükkel, észrevételeik­kel segítsék elő az iparvállala­tok azon törekvését, hogy a leg­korszerűbb termékekből megfe­lelő választók, mellett elégíthes­sék ki a vásárlóközönség igé­nyeit. Ügy véljük, hogy a kiállítás néhány meglepetést is okoz, mert bizonyos, hogy nemcsak a lakosság, de még a kereskedel­mi szakemberek is találkozni fog­nak olyan ipari termékkel, amelyről nem volt tudomásuk, hogy ilyet a mi megyénkben is gyártanak. A kiállítás lehetővé teszi, hogy a megye ipari üzemei mindazokat a feladatokat, ame­lyek a harmadik ötéves terv végrehajtásából reájuk hárulnak, az új gazdaságirányítási rendszer szellemében, a látogatók vélemé­nyének figyelem-bevételével old­ják meg. Befejezésül köszönetét és elis­merését fejezte ki az ipari és újí­tási seregszemle rendezőinek és kiállítóinak, majd a helyszínen Porkoláb Károly, a MTESZ me­gyei elnöksége ipargazdasági bi­zottságának vezetője és a válla­latok, ktsz-ek képviselői tájékoz­tatták a vendégeket a bemutató­ról, amelyről már az első percek­ben valamennyien elismerően nyilatkoztak. Megyénk az idei aratást az országban az utolsók között kezd­hette. Ennek ellenére jól halad­tunk a gabona betakarításával, pedig több esetben napokon át álltak a kombájnok az eső miatt. A jól szervezett munka eredmé­nye: szombaton megyénkben be­fejeztük az aratást. Lényegében mintegy 25—30 nap állt rendelkezésre a gabona beta­karításához. Csupán a termelő- szövetkezetek 239 ezer hold gabo­nát arattak le, ennek mintegy 85 százalékát kombájnokkal aratták, csépelték. A megyei vezető szak­emberek úgy vélik, hogy a kong­resszusi versenymozgalomnak nagy szerepe volt a jó eredmé­nyekben. Igaz, hogy 65 új kom­bájn dolgozott a búzaföldeken, de jól haladtak a régiek is, mert már a gépjavításnál minden eddiginél körültekintőbben dolgoztak a sze­relők. A kombájnosok valameny- nyien részt vettek a versenymoz­A MÁV Szegedi Igazgatóságá­nak dolgozói az idei esztendő első felében általában túltelje­sítették munkaprogramjukat, a kongresszus tiszteletére tett vál­lalásaikat. Eddig 111 ezer tonná­val (105,4 százalékkal) több árut rakodtak be a. tervezettnél, s az utasszállítást pedig több mint 100 ezerrel (100,5 százalékkal) túlteljesítették. Összesen 8 ezer kocsival mozgattak meg többet a programnál. Az igazgatóság dolgozóinak első félévi tervtel­jesítése 101,3 százalék volt. Az eredmények mellett azon­ban nem szabad elhallgatni, hogy a tehervonatok menetrend sze­rinti közlekedése elmaradt a programozóitól. Az idegen ko­csik tartózkodási ideje is általá­ban hosszabb a kívánatosnál. A szállítás és a vasút üzemének gazdaságossága szempontjából mindkét tényezőt javítani szük­séges a jövőben. Az esztendő első félében a vasutasok vállalásaik teljesíté­sére, a különböző határidők be­gaiomban, amikor az idő engedte, óramű pontossággal haladtak. Különösen az esők utáni napok­ban nehéz volt az aratás, de a kenyércsata harcosai derekasan állták a sarat. Jó volt az is, hogy megyénkben 120 ezer holdon sikerült vegysze­res gyomirtást végezni a búza­földeken. A gyommentes nagytáb­lákon könnyebben haladtak a gé­pek. A terméshozamok igen vál­tozóak, a búzák minősége azonban — főleg az esők előtt letakarított táblákon — kiváló volt. A csép­lőgépek is jól haladnak a mun­kával s így a történelemben pá­ratlan eseményre készülhetünk: a gabona teljes betakarításával ünnepelhetjük az új kenyér nap­ját, augusztus 20-át. Most már minden lehetőség megvan arra, hogy a talajmunka, a kender és silókukorica betakarítása meg­gyorsuljon. — A — tartására és minőségi munkára törekedtek. Élen jártak a szocia­lista brigádok és az elmúlt év­ben Élüzem címmel kitüntetett szolgálati helyek dolgozói. A vasútigazgatóság, valamint a mozgalmi szervek dekádonként, sőt bizonyos vonatkozásokban naponként értékelték a munkát. A tapasztalat szerint a dolgozók mindennapi tevékenységében érezhető a felelősségvállalás, a munka gazdaságos, kulturált el­látására való törekvés. A kong­resszusi verseny kezdete óta ja­vult a munka verseny nyilvános­sága, s mindjobban érezhető a kiválóan dolgozók anyagi és er­kölcsi megbecsülése. Az igazga­tóság a legfontosabb szállítási és termelési célkitűzések megjelö­lésével egész évre szóló jutal­mazási keretszámot bocsátott ki, így mindenki tudja, mit várnak tőié, s jó munkáját mivel jutal­mazhatják. X Az igazgatóság területén ja­vrút a termelékenység. Az egy főre eső tonnakilométert a terv­hez képest 5,2 százalékkal túl­teljesítették. A forgalmi, a ke­reskedelmi szolgálat és a vonta­tási szolgálat utazó-személyzeté­nek termelékenysége, valamint a nem utazó vasutasok és munká­sok termelékenysége szintén jobb a tervezettnél. A vasút­igazgatóság, valamint a szakszer­vezet megyei bizottsága a IX. pártkongresszus tiszteletére in­dított munkaversenyben a >eg- jobb eredményt élért vasúti cso­mópont dolgozói részére kong­resszusi versenyzászlót adomá­nyoz. Ezzel egyidejűleg a kiváló csomópont dolgozói között 20 ezer forint pénzjutalmat oszta­nak fel. Kongresszusi zászlóval és 5 ezer forinttal jutalmazzák az igazgatóság területén levő egyéb szolgálati helyek dolgo­zóit, akik a verseny során ki­váló termelési eredményt érnek el és balesetmentes munkát vé­geznek. Emléklappal tüntetik ki azokat, akik elnyerik az Élüzem címet Sz. S. Ami csak szem-szájnak ingerel Így lehetne jellemezni a Békéscsaba' Konzervgyár termékkiállítását. Fotó. Demény Gyula Munkaversenyben a vasutasok II tervezettnél 8 ezer kocsival több Kongresszusi versenyzászló a legjobbaknak

Next

/
Oldalképek
Tartalom