Békés Megyei Népújság, 1966. augusztus (21. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-14 / 192. szám

1966. augusztus 14. 2 Vasárnap Egy hét a világpolitikában A jenki bűnös háború új tényei — USA-repülőtisztek deklarációja — Johnson kényszerintézkedései — Wilson és a „gazdasági kemény vonal" — Az NSZK fizetési mérlegének helyzete — Habsburg Ottó Ausztriában fiz amerikaiak vesztesege 1328 repülőgépre emelkedett MTl-interjú Hanoi főpolgármesterével Saigon Hue városától 35 kilométerre délnyugatra 22 amerikai repülő­gép pénteken egyórás támadást hajtott végre a partizánok fel­tételezett állásai ellen. Saigoni jelentés szerint Hanoi­tól mintegy 100 kilométerre északnyugatra pénteken légiharc volt F—105-ös amerikai repülő­gépek egy köteléke és észak-viet­nami MÍG—17-es vadászgépek között. Az amerikai katonai szó­vivő szerint a légiharcban egy észak-vietnami és egy amerikai repülőgép megrongálódott, A péntek délutáni amerikai légitá­madások Haiphongtól 20 kilomé­terre észak—északkeletre és Dong Hóitól északra levő olajtartályok ellen irányultak. A Vietnami Tá­jékoztató Iroda jelentése szerint pénteken a VDK fölött legalább hat amerikai gépet lőttek le és ezzel az amerikaiak vesztesége 1964. augusztus 5-e óta 1328 re­pülőgépre emelkedett. A Fülöp-szigeteken tett hiva­talos látogatásáról szombaton visszaérkezett Saigonba Ky dél­vietnami miniszterelnök. Megér­kezése után kijelentette, bízik abban, hogy csapatai két-három éven belül győzelmet aratnak. Ky megismételte azt a manilai kije­lentését, hogy rendszere két év múlva már egyedül is képes lesz háborút folytatni Észak-Vietnam ellen és addig is megkezdődhet az amerikai csapatok részleges kivo­nulása Dél-Vietnamból. Ky hivatalos látogatása után Manilában • közzétett közös köz­lemény szerint a dél-vietnami mi­niszterelnök és Marcos íülöp- szigeti elnök „elkötelezte magát a szabadság védelmére a kommu­nista agresszióval szemben és re­méli, hogy alkalmasint békés megoldásokat lehet találni Ázsia mostani problémáira”. Hanoi Duy Hung Hanoi főpolgármes­tere az MTI hanoi tudósítójának elmondta: — Hanoi bombázása mélysége­sen felháborította egész Vietnam népét, de pem érte váratlanul. Amikor az amerikaiak elkezdték bombázni Észak-Vietnamot azzal a szándékkal, hogy megkíséreljék morálisan megtörni népünket és megbénítani az ország vérkerin­gését, világos volt. hogy az or­szág szívét, Hanoit nem fogják kímélni. Megszerveztük Hanoi védelmét. A Hanoi külvárosát ért súlyos lé­gitámadás természetesen így is megdöbbentette a főváros lakos­ságát. Népünk tisztában van ugyan az amerikai imperialisták barbár gazságával, de mégis vol­tak, akik úgy gondolták, hogy félve a világ közvéleményétől, talán mégsem vetemednek erre a lépésre. A megdöbbenés azonban valóban csak percekig tartott. Már a bombázást követő órákban a bombázás színhelyén is megin­dult az élet, a helyreállítás, a munka. Az amerikaiak semmiféle gazsága nem képes megtörni né­pünk szilárd elhatározását a harcra és az ellenállásra. A főváros ellátása a nehézsé­gek ellenére kielégítő. A legutób­bi honvédelmi intézkedések — itt a részleges mozgósításra gondo­lok — nem befolyásolták számot­tevően a főváros munkájának ütemét. A főváros lakosságának kitelepítése jó ideje tervszerűen folyik. A bombázás azonban meggyorsította. Eddig a főváros lakosságának mintegy 50 százaléka költözött vidékre, s a leköltöztetést tovább folytatjuk. Felkészülünk arra az esetre is, ha az amerikaiak to­vább fokoznák a bombázásokat, beleértve Hanoit is. Raktárainkat széttelepítjük. Számolunk az amerikaiak további barbár csele­kedeteivel, de úgy készülünk, hogy a munkát minden körülmé­nyek között folytatni tudjuk. A nehéz körülmények között igen nagy erőt és segítséget jelent szá­munkra a testvéri szocialista or­szágok, köztük Magyarország támogatása — mondotta befejezé­sül a főpolgármester. Egész né­pünk nap mint nap érzi azt a nagy erkölcsi és anyagi támoga­tást, amit a testvéri magyar nép­től kap. Szeretném ezt az alkal­mat is felhasználni, hogy az egész magyar népnek forró köszönetét mondjak ezért. (MTI) Négerek temetése Chicagóban Chicagó Ötszáz színes bőrű 600 rendőr kíséretében csendesen vonult vé­gig a nagyváros utcáin, miköz­ben feltüzelt fehérek csoportjai kőzáporral árasztották el őket. „Piszkos niggerek, milyen ket­recből szabadultatok?” — üvöl­tötte a csőcselék. Hírügynökségi jelentések szerint a rendőrségnek mindazonáltal sikerült féken tar­Országos felháborodás Ausztriában a Habsburg-ügy miatt Becs Egybehangzó osztrák sajtóje­lentések szerint Habsburg Ottó ausztriai beutazásának alaptalan híre országos felháborodáshoz vezetett. Bécsben és vidéken til­takozó gyűlésekre, sztrájkokra került sor, s táviratokat küldtek a kormányhoz. A szocialista Arbeiter Zeitung szerint elképzelhető, hogy kísér­letről volt szó, kipuhatolni: ho­gyan fogadnák Ausztriában Ottó beutazását. Pittermann, a szocialista párt elnöke szabadságát megszakítva Bécsbe érkezett, hogy tanácskoz­zék a helyzetről a párt többi ve­zetőjével. Pénteken délután Bécsben a parlament előtti köztársasági em­lékműnél a szocialista ifjúsági szervezetek és üzemi munkások Ottó visszatérése ellen tiltakozó gyűlést rendeztek. Több üzem dolgozói szóvá tet­ték, hogy a Habsburg-ügyben rendezett gyűlések, figyelmeztető sztrájkok alkalmával rendőrök szimatoltak a megmozdulások kezdeményezői, szervezői után. A kormányzó néppárt szerint a til­takozó akcióknál „népfronthisz­tériáról” van szó. (MTI) Ülésezett az ENSZ huszonnégyes bizottsága tania a színes bőrűek lerohanásá- ra készülő fajgyűlölő elemeket. Az AFP tudósítója csak egy se­besült néger lányt látott. A felvonulással körülbelül egy- időben fehér suhancok egy sötét mellékutcában feltartóztatták egy néger gépkocsivezető autóját. Amikor a kocsi lefékezett, az ab­lakához ugrottak és sósavval le­öntöttek a sofőrt. A szerencsét­len ember súlyos égési áebeket szenvedett, a mellkasán és mind­két karján. A legfrissebb jelentések szerint a rendőrség hat néger felvonulót letartóztatott. Martin Luther King, a Nobel- dijas lelkész pénteken nem vett részt a felvonulásban, de közöl­te, hogy rövidesen ismét Chica­góba utazik. Jelenleg beteg, s a Mississippi állambeli Jacksonban tartózkodik. A felvonulások megkezdése óta — mint a UPI statisztikája mutatja — 64 személy megsebe­sült, 66-ot pedig őrizetbe vettek. A hatóságok arra az esetre, ha a tüntetések a külvárosokra is át­terjednek, a nemzeti gárda beve­tését tervezik. (MTI) A Kínai KP Központi Bizottságának plénuma Most már a Pentagon illetékes szerveinek jelentései sem titkol­ják teljes egészében az ameri­kai haderő vietnami veszteségeit. Eredményes partizánakciókat emlegetnek, s a VDK felett le­lőtt bombázókról szólnak. Hull a jenki katona és pusztul az anyag. Mindenegyes megsem­misített repülőgép egymillió dol­lár pusztulását jelenti az USÄ- nak, miközben a szakértőké ki­jelentik: a' bombázások sem katonailag, sem poltikailag nem érik el a kitűzött célokat. Az USA jelenleg már havi 2 milli­árd dollárt pazarol el Vietnam­ban, s Johnson e hatalmas mé­retű katonai kiadás felemelésére készül. Bebizonyosodott továbbá: a jenki haderő képtelen megbir­kózni a vietnami hazafiakkal. A Pentagon tehát 750 ezerre akar­ja felemelni az agresszióban részt vevő USA-alakulatok lét­számát, s egyidejűleg újabb erő­sítéseket követel Dél-Koreá, Ausztrália, Üj-Zéland és a Fü- löp-szigetek kormányaitól. De nem marad ki ebből a „segély­akcióból” az NSZK sem, amely bevallottan a Helgoland nevű kórházhajót küldi Vietnamba. Az Egyesült Államok vietnami agressziója ’mind komorabban bo­rítja el fekete füstjével a nem­zetközi politika égboltját. A meg­figyelő nem tud szabadulni attól az érzésétől, hogy Hanoi és Hai­phong sorsa Guernica és Madrid bombázására emlékezteti. És kénytelen észrevenni az össze­függést bizonyos tények között. Egyenes az út Hirosima és Na- gaszaki romba döntésétől a ko­reai, a guatemalai, a dominikai, a kongói eseményekig és a viet­nami bűnös háborúig. Azt, hogy a vietnami. USA-„ak- eió” bűnös háború, azok az ame­rikai pilóták is megállapították, akik a VDK fogságába kerültek, s megismerték a tények mindkét oldalát. James Hutton , repülő­alezredes és James Young repülő­őrnagy például „szózatot” in­tézett a világ népeihez: „A Viet­nam elleni háború bűnös hábo­rú, mert megsérti ennek az or­szágnak szuverenitását és terü­leti integritását. A vietnami nép harca a külső beavatkozás ellen olyan harc, mint amilyet 190 év­vel ezelőtt mi folytattunk az an­golok ellen...” Ami e háború világméretű em­berellenes, társadalamellenes, haladásellenes irányzatát jelenti, az világos. Vannak azonban sú­lyos és egyre súlyosbodó gazda­sági kihatásai is. Ezek közül az USA, Anglia, az NSZK, sőt Olaszország növekvő pénzügyi nehézségei felettébb beszédesek. Johnson drasztikus intézkedése­ket tervez az árak és bérek „egyensúlya” 'érdekében, s ke­mény rendelkezésekkel szándéko­zik fékezni az infláció gyorsulá­sát. Félti a dollárt. Ez azonban az acél trösztöket nem befolyásol­ja: felemelték az acélárakat, s mesés extraprofitot zsebelnek be. Erre válaszolnak az amerikai munkások, amikor máris bejelen­tették igényüket az 5 százalékos béremelésre. Növekszik az USÁ- ban a belső feszültség. Ezt nem­csak a négerek „polgárjogi” mozgalmai tükrözik, hanem az őszi törvényhozási választások előkészületei is. Johnson ebben a helyzetben különféle manőve­rekre kényszerül, hogy ne ve­szítse el a mammutvállalatok támogatását, de ne bőszítse fel végképpen á dolgozókat sem. Nem vitás: a fegyverkezés fan­tasztikus költségei tették beteg­gé az angol fontot. Wilson azon­ban a hadikiadások lefaragása helyett az árak és bérek befa­gyasztásának eszközéhez nyúlt. Következésképpen népszerűsége a korábbi 53 %-iról 40 %-ra csökkent, vagy még alacsonyabb­ra és taktikai tárcacserékkel pró­bálja befolyásolni a negatív köz­hangulatot. / Érezteti már hatását a fegy­verkezési verseny az NSZK-ban is. Az ország fizetési mérlege másfél millió márkát meghaladó deficittel zárult a folyó év első hat hónapjában. Nem nehéz fel­fedezni e deficit és a hadikiadá­sok közötti összefüggést. Az inf­láció átmenetileg betömheti a deficit által ütött költségvetési réseket, de nem gyógyszer. Bonn éppen ezért radikális takarékos- sági rendszabályokat tervez. Meg­szorítja a hiteleket, lefaragja a tartományi költségvetéseket és — íme a refrén— befagyasztja az árakat meg a béreket. Ezen a vonalon haladva szembeötlik Olaszország kereskedelmi deficit­je is, amely az elmúlt év azo­nos hónapjához viszonyítva 117,5 százalékkal növekedett (!) és ez év májusáig 171 milliárd és 400 millió lírára rúgott. Nincs politikai szélcsend se­hol a világon, bár nem mind­egyik esemény ver nagyobb hul­lámokat. Aláírták az indonéz— malaysiai egyezményt, amelynek az a lényege, hogy megszűnik a két ország közti ellenségeskedés. Az egyezményt London — kitö­rő örömmel üdvözölte. Az ENSZ Biztonsági Tánácsát előbb Izrael és Szíria konflik­tusa foglalkoztatta, majd a je­meni panasz a brit repülők pro­vokációi miatt. Felfigyelt a világ arra is, hogy Habsburg Ottó visz- szatért Ausztriába. Az osztrák belügyminisztérium elismeri ezt a tényt, más források cáfolják. Bennünket, magyarokat, közel­ről érint két jelentés. Az egyik Couve de Murville beszámolója kormányának csehszlovákiai és magyarországi látogatásáról. Ta­nácskozásait igen pozitívan érté­kelte. A piásik esemény Per Haek- kerup dán külügyminiszter ta­lálkozója Péter Jánossal és is­merkedése Magyarországgal. Mindkét esemény az európai bé­ke és biztonság megteremtésének irányába hat, s része annak a céltudatos politikának, amely­nek fő vonásait a bukaresti ta­nácskozás okmányai ismét leszö­gezték. Országunk a békés egy­más mellett élés szellemében munkálkodik a nemzetközi kérdé­sek megoldásán. F. M. New York A gyarmatok felszámolására vonatkozó határosat végrehajtá­sát vizsgáló 24-es ENSZ-bizottság pénteki ülésén Tanzania, Mali, a Szovjetunió, Jugoszlávia és né­hány más ország képviselői élesen bírálták a külföldi monopóliu­moknak a dél-afrikai gyarmato­kon kifejtett tevékenységét, az angol, az amerikai és a nyugat­német részvénytársaságok garáz­dálkodását. A bizottság elhatá­rozta, ajánlja, ho"” külön pont­ként tűzzék az ENSZ .özelgő köz­gyűlésének napirendjére a kél dést. Az ülésen Sahov szovjet kül­dött kifejtette azt is, hogy straté­giai meggondolásokból, az ameri­kai imperialisták sugalmazására Anglia igyekszik minél tovább gyarmati sorban tartani Mauriti­us, St. Helena szigetét és a Sey­chelles szigetcsoportot.. Sahov sürgette, hogy a bizottság hozzon megfelelő határozatot, amely kö­telezi Nagy-Britanniát e szige­tek gyarmati helyzetének felszá­molására. (MTI) Peking Az Űj Kína hírügynökség jelen­tése szerint a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága 1966. augusztus 1-e és 12-e között meg­tartotta 11. plenáris ülését. Az ülésen Mao Ce-tung elnö­költ. Az Üj Kína ismerteti a 11. ple­náris üléséről kiadott közleményt, amely szerint a Központi Bizott­ság jóváhagyta a párt eddigi bél­és külpolitikai irányvonalát. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom