Békés Megyei Népújság, 1966. augusztus (21. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-06 / 185. szám

196«. augusztus 6. 4 Szombat Október közepére elkészül a Számvetés a párt IX. kongresszusa előtt eímű kiadvány 4 Központi Statisztikai Hivatal Békés megyei Igazgatósága dolgozóinak kongresszusi vállalása Augusztus 10 és 20 között: Nagyszabású bút or kiállít ás Szegeden A párt IX. kongresszusára az iparban, a mezőgazdaságban, a társadalmi és gazdasági élet szin­te minden területén munkaver­sennyel, vállalások telj es-itósével készülnek. A Központi Statisztikai Hiva­tal Békés megyei Igazgatóságá­nak dolgozói is megtalálták a módját annak, hogy szerteágazó munkájuk mellett a kongresszus tiszteletére kibontakozott mozga­lomból kivegyék a részüket. El­határozták, hogy a megyei párt­értekezlet előtt, október közepére a küldötteknek elkészítik a Számvetés a párt IX. kongresz- szusa előtt című kiadványt. A mű 110—120 oldal terjedelmű lesz. A kiadvány egy részét, a számokat tartalmazó táblázato­kat, a szemléltetést szolgáló gra­fikonokat már eljuttatták a Kner Nyomdába, ahol a szedés és a nyomtatás készül. A szöve­ges részt augusztus 15-ig küldik el a nyomdába. A rendkívül hasznos kiadvány egyik fele elemző, értékelő szövegből, má­sik fele pedig számokat tartal­mazó táblázatokból és színes gra­fikonokból tevődik össze. A Számvetés a párt IX. kong­resszusa előtt című összeállítás tartalma igen gazdagnak ígérke­zik. Bemutatja többek között a második ötéves terv idején a megye társadalmi, gazdasági éle­tében végbement fejlődést, tar­talmazza a legutóbbi öt eszten­dőben megvalósított beruházáso­kat és ennek nyomán a terme­lésre és a lakosság életkörülmé­nyeire való kihatását. Jelentős részt foglal el a kiad­ványban az ipar fejlődésének le­írása. Ezzel összefüggésben ösz- szefoglalja azokat a tapasztala­tokat, hogy a párt VII., majd VIII. kongresszusának a vidék iparosítására hozott határozatai miként valósultak meg megyénk­ben. Ennek érzékeltetésére tar­talmazza, bemutatja azokat az új iparágakat, amelyek azóta jöt­tek létre. Megtalálható benne az is, hogy az országos termelésen belül a megye ipari termelésének részaránya hogyan alakult, fejlő­dött áz elmúlt öt évben, továbbá hogy az iparosítás mennyire se­gítette elő a lakosság foglalkoz­tatását. Hasznos ismereteket lehet majd szerezni a kiadványból a megye mezőgazdaságában végbement változásokról is, mivel részlete­sen leírja, hogy a szocialista vi-! advánnyal kedveskednek a me- szonyok között milyen fejlődést ; gyei pártértekezlet küldötteinek, értek el a növénytermesztésben ' akik valamennyien jól hasznosít­A Budapesti Bútorértékesítő | dóan a ruházati szakma, vas- Nagykereskedelmi Vállalat tájé- ! műszaki, üveg- es porcelánkeres koztatta szerkesztőségünket, hogy 1966. augusztus 10-e és 20-a kö­zött Szegeden, Marx tér 14. szám és az állattenyésztésben. Tudomá­nyosan megalapozott választ ad arra, hogy a kettős, de mégis egységes feladatot miként sike­rült végrehajtani, ennek ered­ménye hogyan jelentkezett a me­zőgazdasági árulermelés fejlődé­sében. A számvetés erőssége, hogy szerzői emellett sok gyakor­lati kérdés megválaszolására és tisztázására is vállalkoztak. Ilyen többek között annak be­mutatása, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezése Után , a kisparaszti módszereket hogyan váltotta fel a nagyüzemi színvo­nal, hogyan fejlődött a gépesítés, a talajjavítás, milyen az öntöző- berendezésekből, műtrágyából az ellátottság, a különböző állati és más mezőgazdasági férőhelyek, tárolóhelyek tekintetében milyen fejlődést értünk el a második ötéves terv időszakában. A statisztika módszereivel elemzi a kiadvány azt is, hogyan változott a megye lakosságának foglalkoztatottsága, s ennek nyo­mán miként alakultak, változtak a jövedelmek. Mindezt a lakosság fogyasztásának, a kereskedelmi forgalom tükrében vizsgálja. Nem lenne teljes a kép, ha nem kísérhetnénk végig a váró-» sok és községek fejlődésének út­ját. Nos, a kiadvány szerkesz­tői ezt is szem előtt tartották. De megtalálhatjuk benne azt is. hogy a társadalombiztosításban, az egészségügyi ellátásban, mind a dologi, mind az orvosi ellátott­ság tekintetében milyen fejlődést tettünk meg. Választ ad arra is, hogy öt év alatt mi történt az alsó, a közép- és felsőfokú okta­tásban, hogyan változott ez idő alatt a megye lakosságának mű­veltségi színvonala. Ennek szem­léltetésére összefoglalja a máso­dik ötéves terv idején a népmű­velésben elért eredményeket. Ezt a könyvtárhálózat és művelő­dési otthonok, a színház, a film­színházak fejlődéséről és látoga­tottságáról készített statisztiká­val, valamint a rádió és televí­zió térhódításának adataival szemlélteti és bizonyítja a szám­vetés. ' A Központi Statisztikai Hivatal Békés megyei Igazgatóságának dolgozói kongresszusi vállalás­ként ezzel az igen értékes ki­alatt vásárral egybekötött nagy­szabású bútorkiállítást rendez. A vásáron bemutatásra kerül ják majd mindennapi munkájuk- |jg—20 lakószoba, modern kárpi­Gépjármíítulajdonosok ügyeimébe! Az új1 illetékrendelet szerint a gépjármű tulajdonátru­házásáról készült szerződések, megállapodások okirati illeték alá esnek. Az illetéket 10(10 forint alatt az ok- iraton kell leróni illetékbélyegben a szerződés elkészí­tése alkalmával. Aj 1000 forint feletti illeték kiszabá­sára a szerződést, megállapodást másolattal együtt 15 napon belül be kell mutatni a megyei illetékkiszabási és vállalati adóhivatalhoz. | Haszonélvezettel terhelt öröklési illeték megfizettetése! Rendkívül nagy kedvezményt biztosít az új illetékjog- szabály azoknak, akiknek örökösödési illetéke a ha­szonélvezet fennállása miatt (hem esedékes. A nem ese­dékes örökösödési illeték a haszonélvező életkorától függően 30 vagy 40 százalékos kedvezménnyel ki­egyenlíthető. A kedvezmény a korábban kiszabott, de még be nem fizetett illetékekre is vonatkozik. BÉKÉS MEGYEI ILLETÉKKISZABÁSI ÉS VÁLLALATI ADÓHIVATAL Békéscsaba, Sallai u. 2. 353 ban az abban pasztalatokat. összegyűjtött ta- (Podina) tosbútorok, új kivitelű konyha­bútorok. A , kiállításhoz kapcsoló­kedelem is bemutatja újdonságait a vásárlóközönségnek. A kiállított bútorokat úgy kész­pénzért, mint OTP-hitellevél elle­nében azonnal a helyszínen meg lehet vásárolni. Erre, a célra a ki­állítás helyszínén az OTP külön kihelyezett részleget állít fel. A szülői munkaközösségek a nevelők legjobb segítői Még néhány hét és ismét fél­berreg a csengő az iskolákban, ismét vidám gyermekzsivajtól lesznek hangosak a tantermek, foilyosok. Az új tanévben újabb tennivalói akadnak a szülői munkaközösségeknek is. A megyei nőtanács nemrég ér­tékelte múlt évi tevékenységü­ket. Igen örvendetes — állapí­totta meg —, hogy egyre több segítséget nyújtanak a pedagó­gusoknak. Különösen a munká­ra nevelés vált sok helyen a szívügyükké. Az is megnyugta­tó, hogy a szülői munkaközössé­gek mindenütt igyekeznek az édesapákat is bevonni munká­jukba. Az eredményes munkát nagy­ban elősegítette, hogy a megyei nőtanács ez év januárjában há­romnapos tan folyamot szerve­zett a községi nőtátkárök. elnö­kök részére, s az itt elhangzott előadások segítséget adtak az szm-mumka sokrétűségének meg­értéséhez. Az elmúlt tanévben' örvende­tesen változott a szülői értekez­letek tartalma. A tanulók maga­tartásbéli. szorgalmi és tudás- szintjének mérlegelése nemcsak az osztályzatok ismertetésében i jutott kifejezésre. A nevelő igye­kezett az osztály életét lélek- j tani. pedagógiai és módszertani oldalról megközelítve bemutatni. I így a szülők jobban megismer-j hettók a pedagógusok munkáját, gondjait. És természetesen több segítségei is adhattak. A szülők és nevelők egyre ja­vuló kapcsolatát elősegítették a Szülők iskolája, illetve a Szülők akadémiája című előadássoro­zatok is, melyekhez szabadon választott, de az előadás témá­jához alkalmazkodó filmeket is vetítették. Ezt figyelembe véve, a békési járásban kezdeményez­ték, hogy az új tanévben ne csak a községekben szervezze­nek ilyen tanfolyamokat, hanem a nagy iskolák önállóan is. Az általános iskolák között vannak olyanok, ahol a szülők nemcsak elfogadták a nevelési elveket, de ténylegesen segitet- tek is a pedagógusoknak. A kö­zösségi nevelés érdekében tá­mogatták az önkormányzat ki­alakulását, és nem tartották Szeptemberben kezdődili a tanév a felsőfokú gépipari technikum levelező tagozatán A Kecskeméti Felsőfokú Gép­ipari Technikum levelező tagoza­ta békéscsabai konzultációs cso­portjára már megkezdődtek a je­lentkezések. A jelentkezés au­gusztus 10-én zárul, amint arról a technikum levelező tagozatának békéscsabai konzultációs csoport­jától értesültünk. A felvételi vizsgákat előreláthatóan augusz­tus végén tartják még Békéscsa­bán. A felvételi vizsga írásbeli és szóbeli részből áll, a vizsga tan­tárgyai: matematika, fizika és rajz Az oktatás szeptemberben kezdődik, s a hal Iga lóknak heten­ként egyszer kor ' ’ ■ iót tarta nak Békéscsabán. vissza a tanulókat az úttörő-, il­letve a KISZ-munkátói. A pá­lyaválasztásban és a hátrányos helyzietben levő gyermekek sor­sának javításában szintén sokat tettek. Békéscsabán, Szeghal­mon, Orosházán. Szarvason és máshol szép példákkal bizonyí­tották, mennyire nem lehet kö­zömbös egy gyermek sorsa sem, és milyen sokat jelent, ha ke­zükbe veszik ügyük intézését. Az elmúlt év sem volt azonban hibamentes. A munkára neve­lésben akadnak még problémák. Sok szülő ugyan aktívan — a saját példamutatásával, a gyer­mek otthoni munkára való be­vonásával stb. — segíti a mun­kára nevelést, ám még mindig vannak, akik nem értik ennek fontosságát. Baj az is, hogy egyes állami gazdaságokból, ter­melőszövetkezetekből az elmúlt ősszel nem a legjobb benyomá­sokkal tértek haza a tanulók. Az ilyen esetek megielőzése, a termelőüzemek és az iskolák jó kapcsolatának kialakítása fon­tos teendő. Sok még a hátrá­nyos helyzetben levő gyermek is. Éppen ezért helyes, ha a szü­lői munkaközösségek az új tan­évben is tovább segítik felku­tatásukat. Javaslataikkal, taná­csaikkal támogatják a pedagó­gusok ilyen irányú munkáját, A pedagógusok az új tanév­ben is számítanak a szülői mun­kaközösségek aktivitására, hi­szen nevelőmunkájukban a leg­jobb segítőtársaik. Kasnyik Judit Idegőrlő házigazdák Nem egy lakóház több tulaj­donosáról van szó, hanem házi­gazdák sokaságáról, akik mit sem törődve azzal, hogy az ala­posan megnövekedett lakásigé­nyeket csak fokozatosan, hosz- szabb idő alatt tudjuk kielégí­teni, különböző furfangokkal, lakóik idegeinek felőrlésével igyekeznek saját használatukba venni házuk valamennyi helyi­ségét. Egy-egy házigazda kisze- kírozó manőveréről már nem­egyszer írtunk, azonban úgy lát­szik, hogy a többiek ebből nem vonták ie a tanulságot, hanem —- a büntetlenség reményében — folytatják píszkálódásaikat. Íme egy eset a sok közül: Bé­késcsabán, a Földvári utca 25. számú ház Telekgerendáson la­kó tulajdonosa és az említett ház utcai szobájába beköltözött fia és menye már bírósági eljá­rást kimerítő módszerekhez fo­lyamodott az utóbbi időben. A hatsó szobából, ahol Farkas Józsefné lakik nevelőapjával és két iskolás gyermekével, egysze­rűen kikapcsolta a villanyvilá­gítást. Az indok az volt, hogy az örökbe hagyó temetésén és az azt követő lakodalomtían el - használt villanyenergiát a lakó nem volt hajlandó kifizetni. — Ha nincs pénz, nincs villany — felkiáltással kapcsolta szét a há­lózatot ifjú Kovács János, s a négytagú család elővette az ősi világítóeszközt, a bűz'ös petró­leumlámpát. A kiszekírozásnak csak egyik módszere ez. A tizenkét éves fiú és a tízéves kislány szinte meg se állhat az ifjú házaspár előtt, mert nemegyszer már tettlege­sen is bántalmazták őket. Far- kasnénak nincs jogában hasz­nálni a konyhát, az viszont kö­telessége, hogy rendszeresen felmossa az egészet, csupán azért, mert keresztüljárnak raj­ta. Az ő dolga a folyosó felmo­sása, az udvar takarítása, az épület külsejének tapasztass, még a ház udvari része előtt le­vő virágoskert gyomlálása is, amit egyszerűen elvettek tőle, pedig ezelőtt az ő használatuk­ban volt a fél konyhával együtt. De hát új lett a háztulajdonos, aki ugyan Telekgerendáson la­kik, de mindenáron szabaddá '•arja tenni a hátsó szobát is. Farkas Józsefné 1962 óta min­den évben 100 nyulat nevel szer­ződésre a földművesszövetkezet­nek. Természetesen az idén is leszerződött, s december 31-ig tudná teljesíteni a vállalt köte­lezettségét. Ám a háztulajdonos felszólította, hogy 8 napon belül tüntesse el a nyulakat. Amikor Farkasné nemet mondott, akkor feljelentette a városi tanács egészségügyi osztályán azzal, hogy a nyulak fertőzik a leve­gőt. Érdekes, hogy eddig nem fertőzték, de nem fertőzik azok a sertések sem, amiket évente ifjú Kovács János tart a nyúl- ketrecek melletti ólban. Ez is a sok piszkálódás egyike, ame­lyektől az amúgy is szívbeteg Farkasnét minduntalan rosszul- lét fogja el. Az ifjú házaspár csaknem naponta gondoskodik a megfelelő adagú méreg be­adásáról. Ezeket aztán tetőzi idős Kovács Jánosné, amikor meg-meg jelenik és elköltözésre noszogtatja őket. Egy „hová köl­tözzünk” kérdésre az volt a vá­lasza, hogy pakoljanak a városi tanács elé, a tulipánok közé. Igazságszolgáltató szerveink­nek nem az a feladatuk első­sorban. hogy a háztulajdonosok és a lakók közt dúló áldatlan vi­szályokkal foglalkozzanak. Ök csak akkor avatkoznak be, ami­kor már becsület- vagy testi sértésre kerül a sor. Ennek meg­előzésére tenni kellene valamit. Többek között össze kellene hív­ni kerületenként a lakókkal rendelkező háztulajdonosokat, és megmagyarázni nekik, mi­lyen következményekkel járhat az, ha sem az émbereket, sem a törvényeket nem tisztelik. Összehívásukat az is indokolttá teszi, hogy egyes háztulajdo­nosok nagy járatlanságot szín­lelnek a lakókkal való bánás­módot szabályozó rendelkezé­sekben. Nekik mindegy, ha egyes családok a szabad ég alá költöznek is, csak az ő házukban ne lakjanak. Ha meg is illetné őket az elfoglalt lakrész, nem emberségesen, a rendelkezések betűi szerint, hanem a fenti módszerekkel igyekeznek meg­szabadulni lakóiktól. S szinte nekibátorodva teszik, mert, bár bűnös dolog ez, a törvény még kevés alkalommal statuált pél­dát számukra. K. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom