Békés Megyei Népújság, 1966. augusztus (21. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-28 / 203. szám
1966. augusztus 28. 6 Vasárnap TÁRSASTÁNCOSOK Öreg, elavult épület az Építők Trefort utcai kultúrotthona. Színházterme kopott, parkettjén tátongó gödrök. Feladata immár mindössze annyi, hogy rövid időre helyettesítse a felújítás alatt álló klubhelyiségeket. Hosszú ideig a Jókai Színház előadásainak színhelye, jelenleg pedig a Balassi Művelődési Otthon társastánc- klubjának alkalmi próbaterme. A világítás gyenge. A zongora csaknem elvész a terem félhomályba boruló túlsó végében. Folyik a próba. Lassú és gyors számok, slowfox és quick-fox, angolkeringő és charleston váltogatják egymást. Nyíri Lajos, a társastáncklub vezetője közelebbi és távolabbi terveikről beszél. — Két külföldi turné előtt álJ lünk, a következő hetekben várjuk egy lengyel táncklub látogatását, amelyet szeptemberben kell viszonoznunk. Német barátaink — akikkel júliusban csapatversenyben mértük össze tudásúnkat — pedig október folyamán várnak bennünket — A két látogatáson kívül milyen versenyekre készül a táncklub? — Számos klubközi verseny lebonyolítása van még hátra, ezekre ősszel4 és télen kerül sor. A gyulai diákünnepek amatőr táncversenyére előreláthatóan 10 pár középiskolás és ipari tanuló klubtagunkkal indulunk. A legnagyobb erőpróbát kétségkívül az 1967 tavaszán megrendezendő szombathelyi V. országos táncA mezőgazdasági szakmunkás- képző iskoláknak az 1966—67-es tanévben csaknem 16 000 növendékük lesz, közülük 6000 az elsőéves. A mezőgazdasági szakmák iránt az idén nagyobb volt az érdeklődés, mint eddig bármikor. Tizenkét megyében már jóval a felvételi határidő előtt legalább annyi vagy több tanulóval kötöttek szerződést, mint amennyit iverseny jelenti majd. Már most készülünk rá. A rövid, néhány perces szünetben Deák Gyulával, az út- híd- és vízműépítési technikum idén végzett hallgatójával, G kategóriás versenyzővel beszélgetünk. — Mióta táncolsz?, — Két és fél éve. Egy éve, a miskolci III. országos táncverseny alkalmával kerültem a C kategóriába. Célom a következő fokozat, a B kategóriába való bekerülés. — Milyen terveid vannak? — Amíg be nem vonulok vagy, ha erre egyelőre nem kerül sor, egyetemi felvételemig táncolni szeretnék. — És utána? — Utána is. Nem dohányzom, nem iszom — ez az egyetlen szenvedélyem. Táncolni szeretek. Partnere. Csáki Emília 1965-ben végzett a közgazdasági technikumban. Jelenleg az SZTK dolgozója. Két és fél éve táncol, C kategóriás versenyző. Eddig három ox-szágos és számtalan megyei verseny résztvevője. — Melyik táncverseny jelentette a legnagyobb élményt? — A tavalyi miskolci országos verseny. Ekkor került ugyanis klubunk az elsők közé, bár eleinte — a közönség hangulata után ítélve — úgy éreztük, hogy „csak” harmadikok lettünk. Annál kellemesebb meglepetés volt az első hely. — Mi a kívánsága? — Táncolni szeretnék a partneremmel együtt mindaddig, amíg erre lehetőség van. eredetileg terveztek. Egyes szakmákra, főleg a sertéstenyésztőre és a szőlőtermesztőre azonban még mindig kevés a jelentkező. Az új tanévre tovább bővült a mezőgazdasági szakmunkásképzés hálózata: az eddigi negyven iskolán kívül szeptember elején nyolc új intézmény nyitja meg kapuit. A próba tovább folytatódik. A mai anyag stíluscsiszolás, és 'a quick-fox, a hagyományos fox gyorsabb versenyváltozatának gyakorlása. Emellett folyamatosan ismerkednek meg a klubtagok a magasabb kategóriák tananyagával. Nem könnyű munka, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy egy-egy tánc a fokozat emelkedésével 8—10 motívummal bővül. Híres együttes. A nemzetközileg felállított A, B és C kategóriákban tizenöt pár versenyzőjük, köztük hét pár C, sőt egy B kategóriás pár is táncol. Hogy ez mit jelent, ahhoz mindössze egyetlen adatot szükséges említeni: az 1965. évi miskolci III. országos táncversenyen hazánknak még mindössze hét pár C kategóriás versenyzője volt. (Ez a szám az idei szombathelyi táncverseny óta természetesen növekedett.) B kategóriás párjuk — az országban összesen hét pár B kategóriás pár van — Felczán Béla és Felczán Béláné, jelenleg augusztus 20—28-ig külföldi meghívásnak tesz eleget. Az Elba Kék Szalagért folyó versenysorozat, a melyen hazánkból két B kategóriás pár indul, többek között' Drezdában, Görlitzben, Rie- sában kerül megrendezésre. A táncklub „érdekes emberei” a Szécsi testvérpár. Szécsi Mária C kategóriás versenyző, 1963 óta táncol. — Egy lengyelországi turné után, 1964 őszén táncoltam az öcsémmel először. Együtt kerültünk az 1965-ös országos táncversenyen a D. az idei szombathelyi versenyen pedig a G kategóriába. Szécsi Ferenc társastáncosi pályafutása egy évvel később, 1964- ben kezdődött és sikerüket azóta együtt érik el. — Milyen érzés a nővéreddel táncolni? — Amikor táncolunk,, sohasem jut eszembe, hogy a nővérem... Ezért van az, hogy problémáink csak otthon vannak — mondja nevetve — és mire táncolni kezdünk, már el is felejtettük. A következő szünetig várnunk kell. Üjabb riportalanyunk Pusztai István, a Rózsa Ferenc Gimnázium tavaly végzett diákja, jelenleg híradástechnikai műszerésztanuló. — Két éve táncolok, meglehetősen hosszú, mintegy 5 hónapos megszakítással. Egyébként ez a szünet az oka annak, hogy jelenleg nem C, hanem csak D kategóriás versenyző vagyok. — Mi a terved? — A legközelebbi az, hogy utolérjem a többieket, később pedig a hátralevő kategóriák tananyagának elsajátítása. És táncolni természetesen, táncolni, amíg csak lehet. Mert a táncszeretet az, amiben valamennyien megegyeznek. Ugyanez volt a véleménye partnernőjének, Roszipál Eleonórának is, aki kétéves klubtagsága alatt valameny- nyi megyei, területi, országos versenyen egyaránt részt vett. — Két országos versenyen vettem részt — meséli —, ezalatt kerültem a C kategóriába. A legnagyobb élményt az első, a miskolci táncverseny jelentette, mert klubunk győzelme mellett az egyéni versenyben is első helyezéstértem el. A felkészülés valóban nagy iramban folyik. Az elmúlt versenyek tanúságait szem előtt .tartva, a stílusbeli hibáikat korrigálják, mozgásukat könnyebbé, tetszetőssé csiszolják. A gyakorlás fárasztó, gyakran nehéz hétköznapjai ezek. És bizony számtalan ilyen fárasztó hétköznap telik el, amíg a kemény munka meghozza gyümölcsét: a forró sikert, az első díjakat. Bencsik Máté Emlékműsor a rádióban a gyulai várról Szeptember 3-án lesz 400 éves évfordulója annak, hogy a török ostromlók hónapokon át folytatott ádáz küzdelem után birtokba vehették Gyula várát. Ebből az alkalomból a Kossuth rádió szeptember 4-én, vasárnap 16 óra 50 perctől 17 óra 10 percig közvetíti dr. Bende Kálmánnak és a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium történelemtanárának, dr. Vi- rágh Ferencnek a beszélgetését. A rádióhallgatók nyilvánossága előtt történő, a gyulai vár múltját felelevenítő élőbeszéd a történelemtudomány és az irodalomtörténet területén folyó legújabb kutatások eredményeire támaszkodik. Ez a kis ifrűsor méltó emléket állít a 400 é\rvel ezelőtti gyulai honvédő harcoknak. A GYULAI FA- ÉS FÉMBÚTORIPARI KTSZ gyártmányszerkesztési és technológus! munkakörbe szerkesztésben gyakorlott vasipari technikust / azonnali felvételre keres. Jelentkezni lehet a szövetkezet központi irodájában, Gyulán. 396 Növekszik az érdeklődés a mezőgazdasági szakmák iránt Vendégségben Lenkefi Konrádnál A hatodik általánosban kezdte, meséli, és azóta eltelt 17 év. Nevét jól ismerik az ország bábosai, de legalább olyan jól külföldön is, ahol a csabai Napsugár-együttes járt, fellépett és sikert aratott. Alapelve: figyelembe véve a bábművészet sajátosságait, újat teremteni. A Weöres Sándor verseiből összeállított Vásár című bábjátékuk világsiker, 1964-ben Karlovy Varyban ezzel nyertek első díjat; azóta a Magyar Televízió is bemutatta. Hallgatag, halk szavú fiatalember. Lakása valóságos bábművészeti múzeum. Üjabban népi gyermekjátékok bábszínpadra alkalmazását tervezi. Szép az út, amit eddig megtett, egy harmonikus élet tükre. (s. e.) Hallgatag, halk szavú fiatalember. A Karlovy Vary-i élményeket idézi. Egy hindu bábuval. Fotó: Demény
