Békés Megyei Népújság, 1966. augusztus (21. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-04 / 183. szám

1M«. augusztus 4. 4 Csütörtök Tulajdonosai lesznek-e harmadszorra is | Krumplit válogattunk a kiváló címnek ? a Komlóban Múlt évi kiemelkedő gazdasá­gi eredményeik után már másod­szorra nyerték el a Kiváló Föld­művesszövetkezet címet. A na­pokban, amikor felkerestük Pau- lik János elvtársat, a szövetkezet igazgatóságának elnökét, elsőként arról beszélt, hogy féléves tervük teljesítésének ismeretében mind több szó esik a kiváló cím har­madszori elnyeréséről, miközben kiemelkedő eredményeket akar­nak elérni a IX. pártkongresszus tiszteletére indított versenyben. E kettős cél eléréséért három fő fel­adatra összpontosítják erejük zö­mét: az éves terv teljesítésére, az általános költségek csökkentésé­re és a vagyonvédelemre. E há­rem fő feladat értékelésén túl ne­gyedévenként nemcsak az általá­nos gazdálkodás helyzetét, hanem a kongresszusi verseny eredmé­nyeit is igazgatósági ülésen veszik számba a párt és a szakszervezet vezetőinek bevonásával. Helyes kezdeményezés, hogy a szocialista brigádok patronálását a párt, a szakszervezet és a gazdasági veze­tők vállalták. Eredményt várnak a helyi szervek között kezdemé­nyezett versenytől is. amely az általános gazdasági feladatok fo­kozottabb segítésére bontakozott ki. Ötvenhatmillió forintos összforgalom Beszélgetésünk során Paulik elvtárs a már elkészült féléves mérleg néhány számával érzékel­tette, hogy a kongresszusi ev nagy feladatai miként válnak valóra a Gyula és Vidéke Körzeti Földmű­vesszövetkezetnél. Amint az első fél év értékelése bizonyítja, jog­gal dicsekedhetnek eredményeik­kel. Bolti kiskereskedelmük 18.6, míg vendéglátóiparuk 22.2 száza­lékkal teljesítette túl féléves for­galmi tervét. Tervezett 610 ezer forint saját termelésű ételforgal­muk pedig elérte az egymillió fo­rintot. A csaknem 400 ezer forin­tos forgalomnövekedés két cuk­rászüzemük és három kisvendég­lőjük szorgalmas kollektívájának köszönhető. Felvásárlási üzem­águk '108 százalékos tervteljesítést ért el az első fél év során. A 108 százalék mögött többek között 3 millió 100 ezer tojás, 55 mázsa méz, 70 mázsa nyúl, s egv sor más áru van. Míg kosaras felvá­sárlással 9 vagon gyümölcsöt vá­sároltak fel a házikertek tulajdo­nosaitól. A körzeti .földművesszö­vetkezet helyi szerveinek felvá­sárlótelepei közül is kiemelkedő eredményt ért el az év első hat hónapjában a dobozi, ahol 4 va­gon vegyes zöldséget, száz mázsá­nál több burgonyát, egy vagon­nál több gyümölcsöt vásároltak fel. A Gyula és Vidéke Körzeti Föld mű vesszőit-tkezet 1966. évi összáruforgalmi terve kereken 109 millió forint. Az első félévi 56 millió forintos összforgalom — amely jóval meghaladja az első hat hónapra tervezettet — biztató jel a kiváló cím harmadszori elnyeréséhez. Kiemelkedő ered­ményt értek el a tagszervezésben is. Vállalták, hogy az év végéig 150 új taggal növelik a szövetke­zetiek sokezres táborát. Néhány nappal ezelőtt, amikor a szövet­kezetpolitikai munka értékelésére sor került, megelégedéssel állapí­tották meg, hogy mostanáig 104 új tagot nyertek meg a mozgalom­nak. Ezzel egyidőben a 7500 forint részjegyalapnövelési éves ter­vükből hat hónap alatt 5250 fo­rintot jegyeztettek le. Éves tár­sadalmi munka vállalásuk jó ré­szét is teljesítették. Nyolcvanezer forint a szolgáltatás bővítésére Paulik elvtárs tájékoztatása alapján az éves intézkedési terv­ben meghatározott elképzelések eddig valóra váltak. Különösen a költségek csökkentésében értek el jó eredményt: a múlt év első hat hónapjához viszonyítva csaknem félmillió forinttal javult ered­ménytervük. ami minden bizony­nyal kedvezően érezteti majd ha­tását a nyereségrészesedésnél. Jelentős előrehaladás jellemzi a szövetkezet idei szolgáltatási te­vékenységét is. Amint a szövetke­zet elnöke elmondta, 80 ezer fo­rintot költenek a kölcsönözhető szolgáltatási eszközök valaszté- kosságának bővitésére. s a házi- és zártkertek termelésének és nö­vényvédelmének elősegítésére. Különösen az utóbbira fordítanak nagy gondot. A házi- és zártker- tek növényvédő eszközeinek bő­vítésére az idén 4000 forintot költ a Gyula és Vidéke Körzeti Föld- müvesszövetkezet. Míg a kerttár­sulásokat további tízezer forinttal segítik. A nyúttenyésztő szakcso­port törzsállománya bővítésé­re 2500 forintot költenek. Ezeken kívül rendszeresen patronálják a körzetükhöz tartozó öt mintaker­tet is. Két ipari jellegű üzem kezdi meg működését S miközben kiemelkedő ered­mények születnek a tervek telje­sítésében, a költségek csökkenté­sében és növekszik a forgalom, sokat ígérő kezdeménvezesek tör­nek utat maguknak a Gyula és Vidéke Körzeti Földművesszövet­kezetnél. Az idei intézkedési ter­vükben jelentős helyet foglal el az új kezdeményezés kibontakozta­tása. Ezzel magyarázhátó, hogy még ebben a hónapban megkez­di működését Gyulán a neon- hatású külső és belső dekorációt végző üzem. Megérkeztek már a szükséges gépek és felszerelések Veteránokat láttak vendégül A Konzervipari Szállítási Vál­lalat (KOHUSZ) békéscsabai ga­rázsában dolgozó két szocialista brigád a kongresszusi felajánlásá­ban többek között vállalta, hogy 1919-es veteránokat hív meg egész napos üzemlátogatásra, melynek költségeit fedezi. A látogatásra a napokban ke­rült sor, melyen részt vett Zsigri Albert békésszentandrási, Knei- fel Ádám és Major Péter gyulai, valamint Laurinvecz János szarvasi veterán. Az ötödik meg­hívott, Bajnóczi János betegsége miatt nem tudott eljönni Oros­házáról. Az idős elvtársakat a garázsban reggelivel várták a. brigád tagjai, majd ellátogattak a konzervgyár­ba, ahol Rózsa Imréné adott tá­jékoztatást a gyár munkájáról, eredményeiről, gondjairól. A deli órákban az Országos Hűtőipari Vállalat Békéscsabai Hűtőházót tekintették meg, majd közös ebéden vettek részt. A vendégek a brigádnaplóba bejegyzéseket tettek. Laurinvecz János ezt írta: „Meglepett, hogv viszonylag rövid idő alatt is mi­lyen sokat fejlődött a város, ben­ne a konzervgyár. A letűnt kapi­talista rendszerben erre példát nem láttunk. Egy járda építése több időbe telt, mint most egy gyáré. A dolgozók munkája, fe­gyelmezettsége nagyon tetszett". Zsigri Albert köszönetét mon­dott a meghívásért, amelyet nagy megtiszteltetésnek tart. Szép élmény volt a találkozás c vendéglátóknak is, akiknek az idős elvtársak a régmúlt idők emlékeit idézték vissza. Hogy nem volt hiábavaló a küzdelmük, arról most újra meggyőződtek. is. A Gyula és Vidéke Körzeti Földmű vesszövetkezet felügyele­te alatt működő új üzem más megyék különböző kereskedelmi és ipari vállalatainak megrende­léseit. neonhatású külső és belső dekorációját is örömmel vállal­ja. Üjabb ipari tevékenység is bon­togatja szárnyait Gyulán, ugyan­csak a körzeti szövetkezet bábás­kodásával. Salakblokk-gyártó üzem szervezésen szorgoskodnak. Három ipari üzemtől évente 10 ezer köbméter salakot ígértek. Bár hátra van még a salak­blokk üzemi gyártásának enge­délye. de már elküldték minőség­vizsgálatra az új építőanyag min- tadaratsjfiit. Ha a szakemberek jóváhagyják az új építőanyag gyártását, akkor a harmadik ne­gyedévbeli már működik a sa- lakblokk-üzefn. Az új építőanyag eljut majd a mégy® valamennyi földmű vesszövetkeZelériék TÜ­ZÉP-telepére. Balkus Imre — No, és mi van abban? — kérdezhetik azok, akik életük java részét krumplitermeléssel és az ezzel együttjáró krumpli­válogatással töltötték. Joggal hozzá is tehetik: elvégre a gyu­lai Komlóban sem főzhetik meg válogatás nélkül azt a krump­lit, mert ugyebár ilyenkor tájt még éretlen, s könnyen romlik. Meg aztán az ellenségeit képező sok bogár közül több is meg­rághatta... Csakhogy, mivel minket sem konyhalánynak, sem szakácsnak nem szerződtettek, egyszerű fogyasztó vendégként válogat­tuk a krumplit. Mármint azt, amit köretként tálaltak szá­munkra a pirított máj mellé. Még mindig talány, miért volt minden második olyan fövet- len, kemény, hogy nem ment bele a villa. Lehetséges, hogy már rotyogás közben jöttek rá: kevés lesz két adagnak, s azért még dobtak hozzá. Én a magam részéről ügyet sem vetettem a krumplira, mert nem vagyok odáig érte. Inkább azon kese­regtem, hogy miért nem pirítot­ták meg a hagymát, mert csak úgy szeretem kimondhatatlanul. Társam azonban csak a krump­lit szereti, pedig nem is szabol­csi, s nem is tősgyökeres csa­bai. Azt mondta akkor is és azóta is már többször: megér­tem. hogy egy kis eldugott be- csali csárdában fövetlenül tálal­ják. mert ugyebár az gebin s a gebinesnek malacai vannak, mik lesik, várják a minél több étel­maradékot. No, de egy másod- osztályú étteremben igy főzni!? Annyira háborgott, hogy még sört sem rendelt az étkezés után. K. I. Kispesti úttörők Szarvason — Ötvennégy úttörő boldog két hete — Kirándulás Gyopárosra — Aki nem hitte, hogy Szarvas ilyen szép város — Mi lesz az ebéd, Varga néni? — A békésszentandrási duzzasztó­tól Szarvas felé vezető dűlőúton hosszan elnyúló színes szalag. Üttörőfiúk és lányok sétálnak a város felé. Szeretnének virágot szedni, néha le-le tépnek egy-egy színes kis virágszálat, de nincs annyi, hogy csokorravaló össze­gyűljön. — Hol voltatok, kispajtás? Eleven szemű legényke vála­szol : — Megnéztük a duzzasztót. — Tetszett? — Nagyon. * Ideér a hosszú sor vége. fiatal pedagógusnő zárja be a menetet. Rövid ismerkedés. Kispesti úttö­rők, itt töltenek két hetet az Er­zsébet-ligeti táborban. Szivcsen látják az újságírót, ha visszaér­nék. Árnyas fák alatt, a Magyar László Úttörőtábor kapuja előtt fékez a gépkocsi egy óra múl­va. Két pajtás kezdené az igazol­tatást, mikor odaér dr. Marosi Sándorné pedagógus, akivel az úton beszéltünk. A pajtások az ebéd előtti utolsó perceket kihasz­nálva mosakodnak, készülődnek a dél nagy eseményéhez. — Megéheztetek? — Nincs panasz az étvágyunk­ra, de ez a hosszú séta. a jó leve­gő még éhesebbé tett bennün­ket — mosolyog egy kis szőke lányka. — Mi lesz az ebéd? — Ezt kérdezik sűrűn a pajtá­sok is — mondja nevetve dr. Ma­rosiné. Varga Istvánné hivatalse­géd, aki vállalta a szakácsnői tisztet a táborozás idejére, har­madmagával sokszor nem győz válaszolni a sok' kis kíváncsinak. Nos, szaladjatok, gyerekek. Vár a tojásos leves, zöldbabfőzelék marhahússal és a szép piros alma. Fegyelmezetten foglal helyet az asztaloknál a kis sereg s/miután már mi is megkaptuk kérdésünk­re a választ, újabb dolgokra va­gyunk kíváncsiak. Dr. Marosiné elmondja, hogy Kardos Győzőné csapatvezető a tábor „parancsnok- ka", s hetedmagával ötvennégy pajtással két nagyon kellemes he­tet töltenek itt. A pajtások egy része még jóformán ki sem tette eddig a lábát a fővárosból, s nem győznek betelni a sok érdekesség­gel. Míg beszélgetünk, véget ér az ebéd. A sok éhes pajtásból jólla­kott pajtás lett s most ki-ki a sátrába vonul egy kis pihenőre. Egy szőke kislánnyal izmos le­gényke tart felénk. — Ki volt Magyar László, aki­nek a nevét viseli a tábor? — teszem fel a váratlan kérdést Vansovszky Doloresnek. Meglepő­dik, de mire felocsúdna, kísérője lovagiasan a segítségére siet. — Kőfalvi Pál vagyok, most végeztem a nyolcadikat s ősszel gépipari technmikumba megyek. Magyar László — sorolja egy szuszra — neves földrajzkutató volt, az ö nevéhez fűződik jó né­hány afrikai felfedezés... Büszke a válaszra, míg társnő­je kissé zavarba jött a váratlan Segítségért. Miközben eltávolod­nak tőlünk, valamit mond Pali­nak. Reméljük, elismerését fejez te ki a válaszért... — Neked mi tetszik itt leg­jobban? — kapja a kérdést a sát­ra felé tartó Bánhegyi Szilvia. Nem is gondolkodik a válaszon. — Soha nem jártam ezen a vi­déken, de nem hittem volna, hogy az Alföld kellős közepe ilyen szép várost rejteget magában. Nagyon szép a duzzasztó, amit délelőtt néztünk meg... — Én már voltam néhány tá­borban — lép mellénk Ádám Pali —, de még ilyen korszerű, modern tábort nem láttam. Nagyon ked­vesek a szarvasiak. Nagy örömet okoz, hogy jó a vízellátás — álta­lában minden táborban baj van ezzel — teszi hozzá nevetve, és kellemes szórakozást nyújt a tv is. Ádam Pali különben ma két­szeresen örül, hiszen látogatót kapott. Édesanyja jött le táborozó kisfiához. — Én sem hittem \^plna, hogy ilyen szép tábort rejt ez a liget. Örülök annak, hogy kisfiam ilyen szép környezetben tölthet két he­tet — mondja, amikor a vélemé­nyéről érdeklődünk. Közben kí­váncsian körénk gyűlik néhány pajtás, akik közül az egyiktől olyat kérdezek, amire azt hittem, nem számított. — Mi a véleményed arról, hogy alig egy hónap múlva megkezdő­dik a „suli”? Borbáth Gábor hetedikes pajtás nem lepődik meg. — Szeretek iskolába járni, a műit évben 4.8 átlagot értem el. Nagyon jó a szünidő, nagyon jó itt is, de hát — tárja szét tanács­talanul a karját —, ha már elér­kezik a szeptember, megkezdjük a tanulást. Igaz, most is belenéze­getek a könyvekbe, így könnyebb lesz a kezdés... Nem zavarjuk tovább kérdezps- ködéssel a napirendet. A pajtások sátraikba térnek, a pihenő után sportverseny lesz. Gyopárosra is készülnek egy napra s remélik, ott is sok szép élmény vár majd rájuk. Ök nagyon jól érzik itt ma­gukat s bíznak abban, hogy a szarvasi úttörők — akik Kispesten táboroztak — szintén kellemes emlékekkel tértek haza. Opauszky László A Gyulai Háziipari Termelőszövethezet a lakosság szolgálatában VÁLLALJA: női és gyermekruhák alakítását és újak készítését, ágyneműk, fehérneműk javítá­sát, valamint hímzéseket és gombbehúzást. Vállaljuk továbbá kosarak javítását és méret utáni készítését. Felvevőhely: " GYULA, HÉTVEZÉR U. 4. TELEFON: 174. ELŐZÉKENY KISZOLGÁLÁS! PONTOS MUNKA!

Next

/
Oldalképek
Tartalom