Békés Megyei Népújság, 1966. augusztus (21. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-28 / 203. szám

1»Ö«. augusztus 28. 3 Vasárnap Megjöttek a tankönyvek Békéscsabán, a Kazinczy utcai általános iskola modern épü­lete előtt azt a pillanatot lestük el, amikor megérkeztek az idén kezdődő tanév új könyvei. A felső tagozatos osztályok tanulói izgatott kíváncsisággal segédkeznek az új könyvek behordásá- nál. \ Fotó: Malmos avmvvnmmnnuvvauwmwwuuumvmmmnuHtu Jövőre 15—20 ezer pecsenyebárányt exportálnak Követendő dobozi példák Egy 308 holdas műrét — és ami mögötte less Ebben az esztendőben pe­csenye- és szopósbáránybql igen jelentős. mennyiséget adtak az állami kereskede­lemnek megyénk termelőszö­vetkezeteinek juhászatai. A ke­reskedelem az áru minőségé­vel elégedett volt, mennyisé­gével azonban nem. Szorgal­mazták a termelőszövetkeze­teket a törzsállomány növe­lésére, hogy a pecsenye- és a szopósbárány iránti külföldi keresletet2 jó minőségű áru­val, mint jó piacot továbbra is megtarthassák. Ennek a kérésnek tesznek eleget a szövetkezeti juhásza tokban, amikor ebben az esztendőben kereken 10 ezer továbbte- nyésztésre alkalmas jerketok- jót állítanak (tenyésztésbe. Ezzel a termelőszövetkezeti juhtörzs 80 ezerről 90 ezerre növekszik. A törzs növelésére Hajdú­Többek előtt ismeretes, hogy az ország törzslibaállományának igen jelentős részét Orosházán az Űj Élet Termelőszövetkezetben tartják. Néhány éve ebben a gaz­daságban beható kísérletekei folytatnak a májliba nagyüzemi tenyésztésére. A kiváló eredmé­nyek birtokában szeptember 30- ra egy nagyobb szabású, országos jellegű értekezletet tartanak az orosházi Űj Élet Termelőszövet­kezetben a libatenyésztésről. Kül­földről több kísérleti és tenyésztő üzem is érdeklődik a rendezvény iránt. Az országos libanap és gépkiállítás keretében a kü­A Baromfiipari Országos Vállalat békéscsabai gyáregysége (BARNEVÁL) FÉRFI ÉS NŐI MUNKAERŐT VESZ FEL. Orvosi vizsgálat kötelező. Munkásszállást, ebédet bizto­sítunk. 85108 Bihar megyéből vásároltak igen jó minőségű tenyész- anyagot. Ennek átvétele ezek­ben a napokban elkezdődött. A ß0 ezer jerkét 30 termelő- szövetkezetben helyezik el. Tekintettel arra, hogy 1967- ben a húsvét naptár szerint korábban várható, mint 1966- ban volt, így a pecsenyebá­rány és a szopősbárány ne­velését valamennyi juhászai­ban húsvéthoz igazítják. Ez azt jelenti, hogy a szokásos­nál egy hónappal korábban termékenyítik meg az anyá­kat. Jövőre 15—20 ezer pe­csenyebárányt és 5 ezernél is több szopósbárányt értékesí­tenek külföldre — tájékoz­tatta szerkesztőségünket Ká­ra Menyhért, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának főelőadója. • pékét is bemutatják. A magyar gépek mellett kiállítják majd a külföldieket is. A kétnapos ta­nácskozás védnöke Csatári Béla, a megyei tanács vb elnökhelyet­tese, a vitaindító előadást Keserű János elvtárs, a földművelésügyi miniszter helyettese mondja. A következő esztendőben ebben a tsz-ben már 50 ezerre növelik a hibrid libaállományt. A hibrid libát a Rajnai, a Landesi és a Magyar lúd keresztezéséből állí­tották elő. Szeptember 30-án a libafe- nyésztési nap keretében bemu­tatják majd az orosházi sziken talált beltenyésztett magyar lúd- törzset is. Ezt 1912 óta egv pa­rasztcsalád tartotta évenként az állományt saját keltetéséből fel­frissítve. Érdekessége ennek a magyar lúdkülönlegességnek, hogy a gúnár tenyésztésbe állítás­kor 8,7 kilogramm súlyú, a tojó pedig 5—6 kilogramm. A Rajnai lúd több hetes tömés után éri el ezt a súlyt. Jövőre a beltenyész­tett libatörzstől 600 utódra szá­molnak — ismertette a tsz liba­tenyésztéssel kapcsolatos elkép­zelését Malya János főkönyvelő. Mái évekkel ezelőtt szóba ke­rült, hogy a „könyöradomány” kicsin,ységű termést adó dobozi földek egy részén meg kellene próbálkozni az öntözéssel Is. Egy­szerűnek látszott az elgondolás, hiszen a határt átszeli a Fekete- Körös. De hát akkor az a szólás­mondás járta, hogy „hiába a víz, ha nincs píz”. Öt-hat évvei ezelőtt bizony olyan kedvszegően kevés pénz került a közös kasszá­ba, s onnan a szövetkezetiek zse­bébe, hogy egy részük nem azon töprengett, hogyan lehetne jó ter­mővé tennj a földeket, hanem azon, hogy a megye és az ország melyik tóján keressen jobb meg­élhetést. |ó négy évvel ezelőtt tettre- kész szakembergárdát verbuvál­tak Dobozra a megyei és járási szervek, s azóta megduplázódott a termésátlag Is és a jövedelem is. Futotta be­lőle arra is, hogy újabb és újabb táblákon alakítsák ki az öntöző- rendszert. Ma már több mint 1200 holdat tudnak mentesíteni az aszálytól. Az utóbbi években ke­resve sem igen lehet elégedetlen embert találni a szorgalmas do­bozi szövetkezeti gazdák között. Többre vágyót annál inkább. De ez így helyes. A többre vágyás szült egy 308 holdas műrétet is, amelynek a telepítéséhez most a napokban láttak hozzá. Akik arravetődve meglátják a lóvontatású vetőgépeket a hul­lámsávos, kertszerűen elmunkált területen, egyszerűnek látják az egészet. Legfeljebb csodálkozva kérdezik: talán nincs gépi vonta- tású vetőgépie a hírés dobozi Petőfinek? Van, de a műrét tele­pítésének irányítói nem akarják megíapostátni az egyenletes árasztást biztosító hullámsavakat. Négyévi töprengés és előkészü­let, dr. Grubér Ferenc szarvasi tudományos kutató segítsége, sok jó tanácsa, a megfelelő fűmag­vak sok utánjárással történt be­szerzése. hat erőgép egy hónapig tartó talajelőkészítő munkája előzte meg a vetés kezdetét. A szivattyúmotorok máris üzemel­nek; megtelítik a vízvezető csa­tornákat, hogy a vetést azonnal követhesse a kelesztő öntözés. Már többen megkérdezték és bizonyára sokan megkérdezik még, hogy érdemes-e ennyi áldo­zattal, fáradsággal mürétet tele­píteni? (A szarvasi, a szeritand- rási és még jó néhány példa is — amit nagyon kevesen követtek eddig a megyében — azt bizo­nyltja, hogy érdemes.) Itt, a Fe­kete-Körös és a közösségbe vezető út közé ékelődő 308 hold föld a legalacsonyabb fekvésű terület Doboz határában. Sokféle nö­vénnyel kísérleteztek már benne, de még mindig í‘sak negyed termést adott. Ezután — szűkösen számolva Is — 30—35 mázsa szénaértéket kapnak róla holdanként és nem­csak a közös, hanem a háztáji állomány ellátását is gondtalanná teszi már a jövő évtől kezdve. Megyénkben jelentős földterü­letek vannak, amelyek csakis műrétnek átalakítva volnának igazán hasznosíthatók. Ezért azt tanácsoljuk: ahol öntözési lehető­ség van, ott mielőbb lássanak a hasznosításhoz. Nemcsak a szé­nagond eloszlatása miatt. Ennél sokkal nagyobb érték a szarvasr marhák egészséges tartása követ­keztében növekvő tejtermelés, Ne csak beszéljenek arról, hogy sem­mi sem pótolja a legelőt. Ne, mert enyhén szólva állatkínzás a legeltetési lehetőségek ellenére is karámban tartani a teheneket. Ott ugyanis jelentősen csökken a tejhozamuk, mert egész nap csak döíködik, ugrálják egymást, szen­vednek u tikkasztó hőségtől és az ezerszámra rajzó legyek csípésé­től. Sok helyütt még csak néhány árnyat adó fát sem ültetnek a karámok mellé. A dobozi Petőfi Tsz erdosávot ültetett az istállók köré. A fák aljának művelését úgy ol­dották meg, hogy három-négyszáz négyszögölenként kiadták vete­ményesként az állatgondozóknak. Ezzel a kitörés veszélyétől is biz­tosították a fákat, mert még vé­letlenül sem engednek a gondo­zók jószágot az erdősávba... Követendő példa az is, hogy a dobozi Petőfi Tsz-ben nemcsak a sertéseknek, hanem a teheneknek is biztosítanak legeltetési lehető­séget közvetlenül az istállók mellett, A három 100 férőhelyes istálló mellé 125 hold műrétet te­lepítenek az idén. Villanypásztor segítségével szakaszosan legeltet­nek majd a tavaszi és nyári hó­napokban. A lelegelt szakaszok öntözésére medencékben gyűjtik össze a trágyalevet, melyet 1 az 5 arányban hígítva permeteznek majd ki. A legeltetési lehetőség­gel egyrészt » megszüntetik a karámozás hátrányait f másrészt lényegesen növelik a tejtermelést is, s mintegy felére csökkentik a tej előállításának önköltségét. Azt ugyanis monda­ni sem kell, hogy a tej egy literé­nek önköltségét — csak úgy. mint más szövetkezetekben — itt is öt forint körülivé növeli a ta­karmány lekaszálása, behordása. A dús tápértékű és bőséges fűter- més tudatában most már azon is gondolkoznak fi dobozi Petőfi Tsz-ben, hogy zöldtakarmányt; etetnek majd a sőrékkel, mert ezzel jelentősen lecsökkenthetik az eddigi hizlalási költséget is. K. I. Kitüntetés Idős Mely is Jánost, a párt és a munkásmozgalom régi harco­sát 80. születésnapja alkalmá­ból a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnöksége a Munkaérdemrend arany fokoza­tával tüntette ki. A kitüntetést Gyulavári Pál, a megyei párt- bizottság osztályvezetője benső­séges ünnepség keretében Med- gyesegy házán, a községi párt- bizottság székházéiban augusz­tus 27-én adta át. Előkészület az őszi búz^t vetésére Gyulaváriban Ebben az évben Gyulavári határának csak egy része ho­zott termést. A téli nagy árvíz következtében ugyanis a terü­letre csak nyár elején, sőt nyár derekán hajthattak rá trakto­rok,kai, munkagépekkel. A ter­melőszövetkezet az államtól ka­pott anyagi támogatást arra használta fel, hogy az őszi ve­tésű növények talaját, kellő ala­possággal előkészítse. Augusz­tus második felére Gyulavári határában csaknem 2 ezer hol­don csináltak vetőágyat az őszi búzának. Mivel ebben az esztendőben nem termett meg' a búzavetésihez szükséges vető­mag a Lenin Hagyatéka Ter­melőszövetkezetben, a megyei szervek 27 vagon másod- és harmadfokú kiváló minőségű búzavetőmagot juttatnak a kö­zös gazdaságnak. A jó minőségű vetőágy elő­készítését rövidesen a tsz egész határában befejezik és a ren- I delkezésükre álló gépekkel ok­tóber 15—20-a között a vetést befejezik. Egy új és egy régi iskola —> tanévnyitás előtt. Kép Orosházáról. Fotó: s. e. Szeptember 30-án országos libatenyésztési nap Orosházán lönféle gépi meghajtású tömőgé-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom