Békés Megyei Népújság, 1966. augusztus (21. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-20 / 197. szám
mm KOROST AJ __________KULTURÁLIS MELLÉKLET Kor szerű hajlékba költözött a Nemzeti Színház Háztűznézőben a Hevesi Sándor téren Lebontották az állványerdőt, most már zavartalanul gyönyörködhetünk a Hevesi Sándor téri új színház- épületben, amely méltó arra, hogy hat-hét esztendőn át, egészen a Nemzeti Színház Dózsa György úti végleges otthonának fedépíté„Nem lesz többé Nemzeti!”, „Lehúzták a függönyt!”, s talán senki sem gondolt arra, hogy a Nemzeti Színház voltaképpen 1908 óta nem épült föl!.,. Az igazi Nemzeti Színház ugyanis az egykori Kerepesi út elején, a mai Rákóczi út ki végül is a Nemzeti Színház számára a Népszínház épületét, ezenfelül olyan előnytelen szerződést kötöttek Máderral — kilenc éven át évi 30 ezer korona apanázst fizettek! —, amely egyedülálló a nagy gazdasági tranzakciók történetében is. A Nemzeti Színház méltó végleges otthonának felépítését az úri Magyarország így odázta el. Hl kell tehát oszlatni azt a hamis legendát, amely a Blaha Lujza téri színházépület lebontása körül kerekedett: ez sosem volt az igazi Nemzeti Színház! A Hevesi Sándor téri Magyar Színház alapkövét éppen hetven esztendővel ezelőtt, 1896-ban rakták le. Egy esztendővel később volt a megnyitó előadás. Aztán hat és fél évtizeden át a magyar színháztörténelem jelentős, nagy korszaka zajlott le ezen a színpadon. Olyan kiemelkedő színészegyéniségek játszottak itt, miint Bajor Gizi, Blaha Lujza, Jászai Mari, Küry Klára. Márkus Emília, Pálmay Ilka, Tőkés Anna, Beregi Oszkár, Csontos Gyula, Hegedűs Gyula, Kabos Gyula, Rátkay Márton, Rózsahegyi Kálmán, Somlay Arthur, Törzs Jenő és Uray Tivadar. A színház reliefekkel díszített homlokzata sóig kényelmes hajlékot nyújtson az ország első színházának. Ezerkilencszázhatvannégy végén, s a következő év elején kíváncsi érdeklődők százai lesték alig titkolt riadalommal a Blaha Lujza tér környékén, miként bontják a Nemzeti Színház régi épületét, amely mellesleg soha nem volt sem végleges, sem ideális otthona a Nemzetinek. Ilyeneket lehetett itt is, ott is hallani: és Múzeum körút sarkán állt, míg 1908-ban ki nem mondták felette a megfellebbezhetetlen ítéletet: tűzveszélyes, tehát le kell bontani. Hamarosan azonban kiderült, hogy mennyire hamis volt ez a hivatalos indok. Arról volt szó, hogy Persze a nagy sikerek árnyékában ott húzódtak a kevésbé jelentős, de a korra nagyon is jellemző bukások! Egymásnak adták a kilincset a bukott és a bukásra „jelölt” kapitalista színházigazgatók, akik kevés pénzzel, és művészi ízlés híján igyekeztek itt színházat csinálni, n.ás szóval nyerészkedni. Ezt az eltemetett, múltba tűnő Magyar Színházat azonban hiába keressük ezekben a napokban a Hevesi téren. A régi színház Máder Rezsőt, a Habsburg- épületét gyökeresen átépí- család -törvénytelen fiát tették. Úgyszólván a négy megmentsék. Máder bérelte falon kívül semmi sem em- akkoriban a Népszínház lékeztet itt az egykori Maépületét, amely 1908 nyarán gyár Színházra, s ez idő csődbe jutott. így bérelték szerint ez a legszebb, leg- ________________ mutatósabb színházépület hazánkban! Vlagyimir Oszinyin: Nem egyedül... Nem egyedül élek a világon, s nemcsak mák vannak és tegnapok. Nem egyedül vagyok,- aki látom a magasban úszó szputnyikot. Szívem és szemem segít naponta felismerni a helyes nyomot: szív a szívhez vonzódik, mióta e földgolyó embertől lakott. Úgy könnyű is jókedvvel dalolni, ha barátok várnak mindenütt. Szív és szem segít tanulni: hol, mi s ki állja ki a próbát velünk. Fordította: Antalfy István Ha színészbejárón át közelítjük meg az új épületet, az irodákhoz és az öltözőkhöz jutunk. Tizenöt négy-, illetve nyolcszemélyes modem, kényelmes öltöző várja itt a színészeket, s minden két öltöző között zuhanyozó is van. Merőben újjászületett a színpad és a nézőtér. A Hevesi téri bejáraton át a tágas előcsarnokba érkezünk, ahol a ruhatárakat helyezték el. Innét két oldalt márványlépcső vezet az emeleti dohányzóba, ahol az előadások szünetében kényelmesen tölthetik idejüket a nézők. A 750 személy befogaA 750 személyes nézőtér MTI Fotó — Mező Sándor felvételei dására alkalmas nézőteret a földszinti-öl és az emeletről egyformán megközelíthetjük. A látvány, mely itt fogad — káprázatos! Háromemeletes volt a régi Magyar Színház, két oldalt páholysorral. Szinte még az első sorokból is kényelmetlenül lehetett csak látni, míg például a harmadik emeleti erkély — az úgynevezett kakasülő! — egyszerűen eladhatatlan volt. Annál elavultabb nézőtéri rész alig akadt az országban. Ezzel szemben ebben az új épületben mindössze egyetlen erkély van. Mindenünnen p>ompás rálátás nyílik a színpadra. Szürkésbarna faburkolat fedi az oldalfalakat, míg a mennyezetet tört felületű gipsz-álmennyezet rejti. De nemcsak a szemnek kellemes, px>mpás ez az új hajlék, hanem rendkívül célszerű, jól felszerelt a művészek számára is. Szászhúsz áramkörös, hazai gyártmányú, úgynevezett Converta fényszabályozót szereltek föl; vadonatúj elektroakusztikai berendezést is kapott a színház, amely a stereo-hanghatás szempontjából ma már nélkülözhetetlen egy színházépületben. A művészi munkának tehát minden előfed- téteiót biztosították, méltóan azokhoz a nemzeti színházi hagyományokhoz, amelyek e nagy múltú intézmény történetét képezik. Október elsején, a Budapesti Művészeti Hetek eseménysorozatában díszelőadás keretében nyitják meg az új színház kapuit. Madách Imre drámai költeménye, „Az ember tragédiája” szerepel a megnyitó est műsorán, hogy azt követően sok-sok hazai, külföldi dráma — és híven a Nemzeti Színház hagyományaihoz, remélhetően minél több magyar író új, eredeti műve! — sorakozzék egymás mellé t repertoárban. Bános Tibor Darázs Endre: Hajnal a Duna-parlon Egy csillag int még, a sereghajtó, Biztatón int, hogy mind visszatérnek — Különben már minden kék és arany, Mert nappal ez És felette felhők márványkarzata és azon Óriási, láthatatlan kórusok. Csak egy gally-intés kellene És felzendülne máris az ünnepi zene. Valami mindig közbejön. Most mély búgás. Gabonaszállító hajók vonulnak a Dunán. Csupán Szelíd, kék árnyak, egymás nyomán. Odaát az Országház i Szélesvállú tömbje, Akár egy szónok a mellvédre, A rakpartra támaszkodik S hallgatása súlyos, Ám máris beszélni kezd, Ha elmegy feje — kupolája — fölül Az a harsogva kerengő kis gép. Valami mindig közbejön. Ülök a parti csendben, De kórusok harsognak bennem És egymást váltják megfontolt beszédek, Arról, Hogy a mi korunk írja le A bejárható mindenség alkotmányának Kezdőszavait... Zsadányi Lajos: ŐSZI PERC Látod Kedves itt van az ősz vadlibák tolla pereg a füvekre Szagos szőlőbogyókon darázs szimatolgat a földön elkésett hangyák keresik társaikat Mi is keresünk valamit. Fölöttünk távoli csillag fénye remeg ... Belenézünk a ragyogásba s ujjainkat összekapcsolva hallgatjuk a világ lélegzését.
