Békés Megyei Népújság, 1966. augusztus (21. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-20 / 197. szám

mm KOROST AJ __________KULTURÁLIS MELLÉKLET Kor szerű hajlékba költözött a Nemzeti Színház Háztűznézőben a Hevesi Sándor téren Lebontották az állványer­dőt, most már zavartalanul gyönyörködhetünk a He­vesi Sándor téri új színház- épületben, amely méltó ar­ra, hogy hat-hét esztendőn át, egészen a Nemzeti Szín­ház Dózsa György úti vég­leges otthonának fedépíté­„Nem lesz többé Nemzeti!”, „Lehúzták a függönyt!”, s talán senki sem gondolt ar­ra, hogy a Nemzeti Színház voltaképpen 1908 óta nem épült föl!.,. Az igazi Nemzeti Színház ugyanis az egykori Kerepesi út elején, a mai Rákóczi út ki végül is a Nemzeti Szín­ház számára a Népszínház épületét, ezenfelül olyan előnytelen szerződést kötöt­tek Máderral — kilenc éven át évi 30 ezer korona apa­názst fizettek! —, amely egyedülálló a nagy gazda­sági tranzakciók történeté­ben is. A Nemzeti Színház méltó végleges otthonának felépí­tését az úri Magyarország így odázta el. Hl kell tehát oszlatni azt a hamis legen­dát, amely a Blaha Lujza téri színházépület lebontása körül kerekedett: ez sosem volt az igazi Nemzeti Szín­ház! A Hevesi Sándor téri Ma­gyar Színház alapkövét ép­pen hetven esztendővel ez­előtt, 1896-ban rakták le. Egy esztendővel később volt a megnyitó előadás. Az­tán hat és fél évtizeden át a magyar színháztörténelem jelentős, nagy korszaka zaj­lott le ezen a színpadon. Olyan kiemelkedő színész­egyéniségek játszottak itt, miint Bajor Gizi, Blaha Luj­za, Jászai Mari, Küry Klá­ra. Márkus Emília, Pálmay Ilka, Tőkés Anna, Beregi Oszkár, Csontos Gyula, He­gedűs Gyula, Kabos Gyula, Rátkay Márton, Rózsahegyi Kálmán, Somlay Arthur, Törzs Jenő és Uray Tiva­dar. A színház reliefekkel díszített homlokzata sóig kényelmes hajlékot nyújtson az ország első színházának. Ezerkilencszázhatvannégy végén, s a következő év ele­jén kíváncsi érdeklődők szá­zai lesték alig titkolt ria­dalommal a Blaha Lujza tér környékén, miként bont­ják a Nemzeti Színház régi épületét, amely mellesleg soha nem volt sem végle­ges, sem ideális otthona a Nemzetinek. Ilyeneket lehe­tett itt is, ott is hallani: és Múzeum körút sarkán állt, míg 1908-ban ki nem mondták felette a megfel­lebbezhetetlen ítéletet: tűz­veszélyes, tehát le kell bon­tani. Hamarosan azonban kiderült, hogy mennyire hamis volt ez a hivatalos in­dok. Arról volt szó, hogy Persze a nagy sikerek ár­nyékában ott húzódtak a kevésbé jelentős, de a korra nagyon is jellemző buká­sok! Egymásnak adták a kilincset a bukott és a bu­kásra „jelölt” kapitalista színházigazgatók, akik ke­vés pénzzel, és művészi íz­lés híján igyekeztek itt szín­házat csinálni, n.ás szóval nyerészkedni. Ezt az eltemetett, múltba tűnő Magyar Színházat azonban hiába keressük ezekben a napokban a He­vesi téren. A régi színház Máder Rezsőt, a Habsburg- épületét gyökeresen átépí- család -törvénytelen fiát tették. Úgyszólván a négy megmentsék. Máder bérelte falon kívül semmi sem em- akkoriban a Népszínház lékeztet itt az egykori Ma­épületét, amely 1908 nyarán gyár Színházra, s ez idő csődbe jutott. így bérelték szerint ez a legszebb, leg- ________________ mutatósabb színházépület hazánkban! Vlagyimir Oszinyin: Nem egyedül... Nem egyedül élek a világon, s nemcsak mák vannak és tegnapok. Nem egyedül vagyok,- aki látom a magasban úszó szputnyikot. Szívem és szemem segít naponta felismerni a helyes nyomot: szív a szívhez vonzódik, mióta e földgolyó embertől lakott. Úgy könnyű is jókedvvel dalolni, ha barátok várnak mindenütt. Szív és szem segít tanulni: hol, mi s ki állja ki a próbát velünk. Fordította: Antalfy István Ha színészbejárón át kö­zelítjük meg az új épületet, az irodákhoz és az öltözők­höz jutunk. Tizenöt négy-, illetve nyolcszemélyes mo­dem, kényelmes öltöző vár­ja itt a színészeket, s min­den két öltöző között zuha­nyozó is van. Merőben újjászületett a színpad és a nézőtér. A He­vesi téri bejáraton át a tá­gas előcsarnokba érkezünk, ahol a ruhatárakat helyez­ték el. Innét két oldalt már­ványlépcső vezet az emeleti dohányzóba, ahol az előadá­sok szünetében kényelme­sen tölthetik idejüket a né­zők. A 750 személy befoga­A 750 személyes nézőtér MTI Fotó — Mező Sándor felvételei dására alkalmas nézőteret a földszinti-öl és az emelet­ről egyformán megközelít­hetjük. A látvány, mely itt fogad — káprázatos! Háromemeletes volt a ré­gi Magyar Színház, két ol­dalt páholysorral. Szinte még az első sorokból is ké­nyelmetlenül lehetett csak látni, míg például a harma­dik emeleti erkély — az úgynevezett kakasülő! — egyszerűen eladhatatlan volt. Annál elavultabb néző­téri rész alig akadt az or­szágban. Ezzel szemben ebben az új épületben mindössze egyetlen erkély van. Min­denünnen p>ompás rálátás nyílik a színpadra. Szürkés­barna faburkolat fedi az ol­dalfalakat, míg a mennye­zetet tört felületű gipsz-ál­mennyezet rejti. De nemcsak a szemnek kellemes, px>mpás ez az új hajlék, hanem rendkívül célszerű, jól felszerelt a mű­vészek számára is. Szász­húsz áramkörös, hazai gyártmányú, úgynevezett Converta fényszabályozót szereltek föl; vadonatúj elektroakusztikai berende­zést is kapott a színház, amely a stereo-hanghatás szempontjából ma már nél­külözhetetlen egy színház­épületben. A művészi mun­kának tehát minden előfed- téteiót biztosították, mél­tóan azokhoz a nemzeti színházi hagyományokhoz, amelyek e nagy múltú in­tézmény történetét képezik. Október elsején, a Buda­pesti Művészeti Hetek ese­ménysorozatában díszelő­adás keretében nyitják meg az új színház kapuit. Ma­dách Imre drámai költemé­nye, „Az ember tragédiája” szerepel a megnyitó est mű­során, hogy azt követően sok-sok hazai, külföldi drá­ma — és híven a Nemzeti Színház hagyományaihoz, remélhetően minél több ma­gyar író új, eredeti műve! — sorakozzék egymás mellé t repertoárban. Bános Tibor Darázs Endre: Hajnal a Duna-parlon Egy csillag int még, a sereghajtó, Biztatón int, hogy mind visszatérnek — Különben már minden kék és arany, Mert nappal ez És felette felhők márványkarzata és azon Óriási, láthatatlan kórusok. Csak egy gally-intés kellene És felzendülne máris az ünnepi zene. Valami mindig közbejön. Most mély búgás. Gabonaszállító hajók vonulnak a Dunán. Csupán Szelíd, kék árnyak, egymás nyomán. Odaát az Országház i Szélesvállú tömbje, Akár egy szónok a mellvédre, A rakpartra támaszkodik S hallgatása súlyos, Ám máris beszélni kezd, Ha elmegy feje — kupolája — fölül Az a harsogva kerengő kis gép. Valami mindig közbejön. Ülök a parti csendben, De kórusok harsognak bennem És egymást váltják megfontolt beszédek, Arról, Hogy a mi korunk írja le A bejárható mindenség alkotmányának Kezdőszavait... Zsadányi Lajos: ŐSZI PERC Látod Kedves itt van az ősz vadlibák tolla pereg a füvekre Szagos szőlőbogyókon darázs szimatolgat a földön elkésett hangyák keresik társaikat Mi is keresünk valamit. Fölöttünk távoli csillag fénye remeg ... Belenézünk a ragyogásba s ujjainkat összekapcsolva hallgatjuk a világ lélegzését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom