Békés Megyei Népújság, 1966. augusztus (21. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-19 / 196. szám
Jr Világ proletárjai egyesüljetek! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1966. AUGUSZTUS 19., PÉNTEK Ara: 60 fillér XXI. ÉVFOLYAM, 196. SZÁM A A „láthatatlan lista” A jó másfél órára elnyúló beszélgetés tulajdonképpeni elindítója a vízihiány volt. Míg az újabb adag meleg fürdővizet várták, a műszak izmokba rakódott fáradtsága a bice-bóca lábú öltözői falócákra parancsolta őket: ott üldögélve esett szó a „kis Pintér” órabéremeléséről. A fiatal esztergályos — akit zömök termete miatt neveztek el „kis Pintérnek” — rövid idő alatt már másodszor kapott bérjavítást; voltak, akik feltették az ilyenkor már-már elengedhetetlennek tűnő „mennyivel tud ő többet, mint mások” kérdést, a többség azonban egyöntetűen helyeselt. A „kis Pintér”/ megérdemelte. Mert — fogalmazta meg a helyeslők egyike — az „élcsoportban van, a láthatatlan listán”. Láthatatlan lista? A beszélgetés — a gyors fürdés néhány percét leszámítva — most már gyárkapun kívül folytatódott. A szokatlannak tűnő fogalom használója most már részletesebben indokolt. Van egy hivatalos rangsor — fejtegette. Beosztás, fizetés, előléptetés, hozzáértés, eltöltött évek — sok minden szerepelhet rajta. És van egy „láthatatlan lista”, az emberekben kialakult, részben szubjektív, részben objektív tapasztalatokra alapozott rangsor, amelynek alapján ki-ki megítéli munkatársait, feletteseit, mindazokat, akikkel közvetlenül vagy közvetve együtt dolgozik. |A két lista sokszor fedi egymást, de van, hogy különböznek az értékítéletek: az említett esetben például találkozott a hivatalos elismerés az emberekben kialakult személyes értékítélettel. Az kapta a bérjavítást, aki valóban mindent tud, mestere szakmájának, a legkényesebb feladatot is nyugodtan rábízhatják. Az emberekben kialakult belső értékrend bonyolult, s nem mindenkor nyomon követhető hatások és ellenhatások következménye. Mégis létezik, van ilyen „láthatatlan lista”, melyet a munkában összetartozó emberek kollektívája alakít ki, s számolni kell vele. Ha valakire egy gyárban azt mondják, hogy érti a dolgát, jó munkás — és jó üzemvezető, mérnök, igazgató —, akkor ezt solí-sok apró tett, emberi- vonás, munka közben szerzett tapasztalat támasztja alá. Egy hivatalos intézkedés — s ez lehet előléptetés, bérjavítás, bármi — önmagában még nem elég ahhoz, hogy valaki előbbre rukkoljon a belső értékrend kialakította listán. Mert van — még van — példa arra, hogy érdemtelen jut előbbre arra érdemesebbek orra előtt: ügyeskedők kaparnak maguknak többet, s a csendes rátermettek háttérbe szorulnak; hízelkedők, törleszkedők gyanús gyorsasággal hagyják maguk mögött a szókimondókat. A közösség — tehát a döntő többség — véleményén ez mit sem változtat. A kollektíva — még ha olykor nem is mentes az irigységtől — csak a tényeket, a valóságot értékeli: a meglevő tudást, tehetséget, a bebizonyított hozzáértést, rátermettséget, szorgalmat, fegyelmet. Az elmúlt években igen sok történt azért — a párt általános politikájának részeként —, hogy közeledjék egymáshoz, sőt minél többször fedje egymást a kétféle értékítélet. Alaposabbá, s ember- közelibbé vált a kádermunka, reálissá a mérlegelés, s ugyanakkor a termelői kollektívák bölcsessége is elmélyültebbé lett. Éppen ezek az eredmények jelentik a továbbhaladás biztos alapját: a gazdaságirányítás új rendszere ugyanis az eddigieknél összehasonlíthatatlanul nagyobb mértékben kívánja meg az üzemi demokrácia kibontakoztatását, a dolgozók bevonását a tervek, feladatok kidolgozásába, s véleményük meghallgatását a személyre vonatkozó döntések meghozatala előtt. Az új-gazdasági mechanizmus keretei között rendkívül fontos szerephez jut a szakszervezetek tevékenysége: elsősorban éppen azért, mert összegyűjti, és mérlegeli az emberek véleményét, s annak birtokában reálisan ítélheti meg a helyest és a helytelent, azaz — példánknál maradva — a dolgozók kialakította értékrend demokratikus tolmácsolója lehet. A „láthatatlan lista”, amiről a bevezetőben szó esett, az önálló gondolkodás, véleményalkotás, a gazda felelősségé diktálta mérlegelés egészséges megnyilvánulási: nem örök érvényű íratlan névsor ez, sőt, sokszor rugalmasabban, az élettel jobban lépést tartva változik, mint másik, hivatalos válfaja. A kettő közelítése, egyezésének elősegítése, az ehhez szükséges, a mainál gazdagabb szervezeti, formai feltételek megteremtése: az új mechanizmus előkészítésének egyik lényeges, s az üzemek légkörét tekintve mással nem helyettesíthető feladata. (é. t.) Alkotmány napi ünnepi nagygyűlés Békésen Békésen augusztus 20-án délelőtt 10 órakor kezdődik az alkotmány napi ünnepi nagygyűlés a járási művelődési házban, melynek előadója Harmati Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára. Az ünnepi beszéd után rövid kultúrműsor következik. A Békés és Vidéke Körze Földművesszövetkezet ezen a napon a művelődési házban zöldség- és gyümölcs-, a piactéren kisállat-, a 2-es számú iskola tornatermében bútor-, a Kossuth utcai lakóépületben lakberendezési kiállítást rendez, melyek délután tekinthetők meg. Gazdag tapasztalatokkal, sikerrel zárultak a megyei ipar jog: védelmi napok Tegnap, augusztus 18-án délelőtt 9 órakor folytatódtak a Békés megyei Iparjogvédelmi Napok előadásai. Békéscsabán a pártiskola nagytermében az állami gazdaságok, gépjavítók, vízügyi, erdőgazdasági és termelőszövetkezeti dolgozóknak rendeztek tanácskozást. Bárkány József, az Országos Találmányi Hivatal újítási és találmányi osztályának műszaki főelőadója az új gazdasági mechanizmus és az újítások kapcsolatáról beszélt. Elmondotta többek között, hogy az utóbbi években az ipari és a mező- gazdasági üzemek, intézmények nem foglalkoztak kellően az újítómozgalommal. örvendetes, hogy Békés megyében 1965-ben nőtt a beadott újítások száma, de ugyanakkor a 300 újítás a mezőgazdaságban dolgozók létszámálhoz mérten kevés. Különösen kevés újítással foglalkoznak a termelőszövetkezetekben. Érdemes lenne vizsgálat tárgyává tenni a borsodi és a baranyai tapasztalatokat. Mind. két megyében az ipar vezető beosztású dolgozói arra vállalkoztak, hogy húsz közöá gazdaságban közreműködnek az újítómozgalom kiszélesítésében. A központi szervek intézkedtek, hogy az állami gazdaságokban jól bevált újítások leírását a termelőszövetkezetek megkapják. Helyes lenne, ha a termelőszövetkezeti vezetők az eddiginél több figyelmet fordítanának a jól bevált újítások átvételére és alkalmazására. iparjogvédelem legfontosabb kérdéseiről. Az előadó megemlékezett arról, hogy sorrendben ez a tizedik az országos rendezvénysorozat keretében. Rendkívül fontosnak tartják, hogy az újítók széles körben ismerjék az újítási mozgalommal, a találmányokkal és védjegyekkel, valamint a mintaoltalommal kapcsolatos hazai és nemzetközi jogszabályokat, miután ez tevékenységük során — különösen a gazdaságirányítás reformjának megvalósulása után — nélkülözhetetlen. Az új gazdasági mechanizmusban egyebek között a műszaki fejlesztés /meggyorsítása az egyik cél, ez viszont elképzelhetetlen az újítómozgalom intenzív felkarolása nélkül. Az újítómozgalom fejlesztésében rendkívül fontos szerepe van a propagandatevékenységnek, a kedvező közhangulat megteremtésének, a dolgozókkal való törődésnek. Az újítómozgalom fejlődésének azonban még igen sok helyütt fellelhető akadályainak leküzdése szempontjából figyelmet érdemel a belügyi szervek kezdeményezése. Megtörtént esetből kifolyólag' olyan következtetésre jutottak, hogy az elfogadott újítás — mint leendő nép- gazdasági érték — bevezetésének elmulasztása és tartós elodázása kimeríti a társadalmi tulajdon hanyag kezelésének kritériumát. Az igen hasznos előadást konzultáció követte. Felvonják az állami zászlót Alkotmányunk ünnepe, augusztus 20 tiszteletére ismét felvonják a Kossuth téren az állami zászlót. Augusztus 19-én délután 6 órakor kürtszó jelzi majd a katonai elöljáró érkezését, aki meghallgatja a csapatzászlóval félsorakozó díszszázad parancsnokának jelentését, majd engedélyt ad a Magyar Népköztársaság állami zászlajának felvonására. A piros- fehér-zöld színű nemzeti lobogót díszőrök viszik az árbochoz, s a Himnusz hangjai mellett, a díszszázad tiszteletadása közben vonják fel a 16 miéter magas árbóc- rúdra. Az állami zászló előtt augusztus 20-án déliben 12 órakor zenés őrségváltás lesz. Félezernél többféle tankönyv 15 millió példányban A közelgő tanévnyitás alkalmából Vág völgyi Tibor, a Tankönyvkiadó Vállalat igazgatója csütörtökön, a Magyar Sajtó Házában tájékoztatta az újságírókat tankönyvkiadásunk helyzetéről. Elmondotta, hogy mintegy 550 féle tankönyv áll a diákság rendelkezésére 15 millió példányszámban. Hangsúlyozta, hogy az idén már valamennyi általános iskolai tankönyv • az oktatási reform szellemében jelenik meg és folyamatban van a középiskolai reformtankönyvek kiadása is. Az egyetemi hallgatók részére az idén 35 új kiadvány és ugyanilyen számú egyetemi tankönyv jelenik meg utánnyomásban. (MTI) Terv a vidéki nyilvános távbeszélőhálőzat bővítésére Bárkány József előadását nagy figyelemmel hallgatták a részvevők, majd többen konzultációs kérdést tettek fel az újítómozgalommal kapcsolatban. A textil, a ruházati, a nyomdai, a tanácsi ipar és a KISZÖV- dolgozók részére a Szakszervezetek Megyei Tanácsának székházában tartottak tanácskozást. Az SZMT képviseletében Erdős Károly üdvözölte a megjelenteket, majd Tímár Antal, az Országos Találmányi Hivatal műszaki főelőadója adott ismertetést az A Művelődésügyi Minisztériumban már javában dolgoznak az új oktatási év előkészítésén. Az iskolaigazgatók és a tanulmányi felügyelők 22-én kezdik meg tanévelőkészítő tevékenységüket, a többi pedagógus részére 24-én ér véget a nyári vakáció, az ezt követő napokban tartják országszerte a javító-, az osztályozó, valamint a különbözeti vizsgákat. Ezek időpontját az iskola igazgatója állapítja meg és azt a hirdetőtáblára is kiírják. A tudnivalókról értesíteni kell az érdeA posta a következő években fokozottabb gondot fordít a vidéki távbeszélőhálózat, s ezen belül a nyilvános telefonállomások, bővítésére. Vidéken 4348 nyilvános telefonállomás működik, a készülékek többsége azonban délután 4 órakor záró postahivatalokban üzemel, s így a kökéit tanulók szüleit (gondviselőit) azzal a figyelmeztetéssel, hogy a javítóvizsga indokolatlan elmulasztása esetén a gyermek tanulmányait csak osztályismétléssel folytathatja. Augusztus utolsó napjaiban lesznek a pótbeíratások. Ennek időpontját ugyancsak a hirdetőtáblán közük az érdekéitekkel. A tanévnyitó ünnepségek a fővárosban és vidéken egyaránt szeptember elsején, csütörtökön lesznek mind az általános, mind a középiskolákban. A tanítás szeptember 2-án kezdődik. (MTI) zönség joggal panaszolja, hogy reggelig még a sürgős, életfontosságú ügyekben sem tud telefonálni. A probléma véglegesen csak a telefonhálózat nagyarányú automatizálásával oldódik meg. Addig, áthidaló megoldásként, a posta úgynevezett segélykérő telefonok felállítását tervezi. Azokban a községekben, ahol nincs folyamatos telefonszolgálat, a postahivatalon kívül faliszekrényben helyeznek el telefonkészüléket, amely éjjel is díjmentesen áll a lakosság rendelkezésére, de csak segélykérő beszélgetések céljára, a mentők, a tűzoltók, a rendőrség hívására. Az egyéb jellegű telefonbeszélgetések lebonyolítására a posta a kisközségekben díjmentesen szerel fel olyan készüléket, amelynek kezelését a község ■ lakói közül valaki vállalja, s gondoskodik arról, hogy a telefon éjjel is a lakosság rendelkezésére álljon. A telefon üzemben tartója fáradsága ellenértékéül a beszélgetések árán kívül pótdíjat is szedhetne a készülék használójától. (MTI) Szép fent bei0 2-án kezdődik a tanítás
