Békés Megyei Népújság, 1966. augusztus (21. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-03 / 182. szám
HHWt. augusztus 3. 4 Szerda Gondolatok a hazafíságról (Szocialista hazaíiság — Nemzeti büszkeség) ii. „Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent, nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt kis ország, messzerin- gó gyermekkorom világa. Belőle nőttem én, mint fatörzsből gyönge ága, s remélem, testem is majd e földbe süpped el. Itthon vagyok...” Amikor 1944. január 17-én Radnóti Miklós ezeket a sorokat papírra vetette, a hazát alkotó szelíd tanyákat, erdőket, gyümölcsösöket, szőlőket, sírokat és mindenekelőtt a kenyerükért remegő dolgozókat, s a szülőföldhöz kapcsolódó, ahhoz fűződő emlékeket egyaránt a 'fájdalom vasimarkai szorongatták. Az történt ugyanis, ami nemzeti történelmünkben oly gyakran megesett; a hazáról oly szépen beszélő uralkodó osztályok szűk csoportérdekeiket a nemzet, s a nemzet többségét kitevő nép érdé keivel azonosítva, végtelen rövidlátásukról tanúskodó poll tikájukka! az országot egy számára idegien háborúba sodorták. Azokat pedig, akik felemelték szavukat or- szágvesztő politikájuk ellen, a nemzet sírásói ugyancsak a haza érdekeire apelláló indokolással börtönök mélyére vetették vagy mint éppen Radnóti Miklóst, a haláltáborok szöges drótjai mögé zárták. Az örökké dísz-magyarban pompázó „hazafíy”-alk politikájának következményei ma n*iar közismertek: a nemzeti vagyon 45 százalékának megsemmisítésével, a mérhetetlen véráldozatokkal, olyan kül- és belpolitikai körülmények teremtésével tették fel a koronát több évtizedes „művűikre", amely a tanácstalanság s rémhírek hálójában vergődő, aggódó néptömegek képzeletében joggal válthatja ki a nemzet-halál vízióit. Abban, hogy ehelyett egy sohasem látott, hazánk felvirágzásához vezető folyamait kezdetének lehettünk tanúi s részesei azokban az emlékezetes hónapokban, $őbb körülmény játszott szerepet. A nemzet érdekeit kifejező kommunistáik most már szabadon szárnyaló szavára egy évszázado- ? fcotnr gúzsba 'kötött s láncait áldozó inépi választhatott frissen, szaba- sidoni és igenlően. A (korábban fét- ifeenséáPe ítélt, . elmaradottságiba rttaszított,nemzetből (kirekesztett, Egymással gyakran szembeállí- sjtott -dolgozó osztályok, a nép éfo- íredését döntően és alapvetően élő- Isegíiefete al szovjet hadsereg; ■ítemely hazánk égboltjára rajzolta !j£l szabadság ós a béke első je- 'S.éit. 1 Így történhetett; hogy az ezután meginduló folyamat során nemcsak a háborús romokban heverő országot teremtettük újjá, hanem megvalósítottuk azokat az elképzeléseket is, amelyekéit népünk legjobbjai oly sokszor — s koruk viszonyainak mostohasága miatt —, oly hiába hevültek. Petőfi, Ady, József Attila legmerészebb álmait túlszárnyalta e néhány év oly sók vívmánya; a földreform, a gyülekezési, szólás- és sajtó- szabadság jógáinak biztosítása, az önálló államiság irrtezményeipek megteremtése, a köztársasági államforma s a népi önkormányzati szervek törvénybe iktatása, az addigi kiváltságos osztályok művelődési monopóliumának megszüntetése, a közoktatás demokratizálása, a Duna-völgyi ihletésű külpolitika- 'kialakítása. S mindez csak ügy volit elérhető, hogy nemzeti történelmünk régvetélt követeléseinek teljesítéséhez a szocializmus elérését eredményező népi demokratikus forradalmi átalakulás keretében teremtettük meg a kedvező feltételeket Ezzel egyúttal -a korábban elképzelhetetlen nemzeti felemelkedés lehetőségeit Is megalapoz tűk. Hiszen a kizsákmányolás, a termelőeszközök egyéni tulajdonának megszüntetése, az ipar fejlődése, a termelőeszközöket gyártó modern nagyipar megteremtése, a mezőgazdaság nagyüzemi egységeinek ki-alaikítása s mindezek következtében az ország egész eddigi struktúrájának megváltozása a szocializmus eszméinek valóm váltásán keresztül nemzeti történelmünk progresszív hagyományainak életre keltését, min den korábbi, merésznek tűnő célkitűzésének túlszárnyalását is eredményezte. Történelmünk melyik időszakában volt elképzelhető, hogy a nép, a korábban nemegyszer megosztott dolgozó osztályok, egymás szövetségét megteremtve, azonosulhattak a nemzet fogalmával? Márpedig szocialista átalakulásunk során és ennek eredményeképpen tulajdonképp ez történt. A politikai hatalom birtokába jutó parasztsággal szövetséges, az értelmiség és a kispolgári rétegek támogatását élvező munkás- osztály ugyanis nemcsak saját s dolgozó szövetségeseinek politikai, kulturális s társadalmi helyzetét változtatta meg s tette jobbá, hanem azt az országot is megteremtette, amelyben a nép nemzetté válhatott, A második világháború előtti elmaradott feudális-polgári Magyarország helyébe az a szocialista Magyaroih szág lépett, amely történelmileg nagyon rövid idő alatt képesnek bizonyult az évszázados elmaradottság nagy részének felszámolására. Az új hazáit megteremtő, a kor követelményeinek megfelelő modern Magyarország kialakításán fáradozó nép, miközben birtokba vette s a maga képére alakította az oi-szágot, maga is átalakult. Szocialista nemzetté kezdett formálódni, s erőfeszítéseit az elért eredmények láttán érzett jogos nemzeti büszkesége táplálta. Ha igaz az, hogy az ország urává váló, a nemzebtel azonosuló nép életviszonyai a múlthoz képesít gyökeresen átalakultak s minőségileg megváltoztak, úgy az sem tagadható, hogy a megtett útszakasz láttán érzett nemzeti büszkesége újabb igények kielégítését eredményező további tettekre sarkallja. A szocializmus épí- ítése során elkövetett hibákat meg szüntetve — melyik új társada lom tudta a maga eszményeit az elméletnek megfelelő szabályos Sággal s zökkenőmentesen a gyakorlatban átültetni? — a valósáig ellentmondásaival szembenézve, a szocialista magyar nemzet a jólét magasabb szintjeinek elérésére és az ehhez nélkülözhetetlen feltételek megteremtésére törekszik. Ezt az igényt felismerve fogalmazta meg az MSZMP Központi Bizottsága a további felemelkedésnek azt a korszerű programiját, amely az új gazdasági mechanizmus néven került be a köztudatba. Hogyan függ össze mindazzal, amit itt az eddigiek során elmondottunk egy ilyen, látszólag csupán gazdaságpolitikai elgondolás? Ügy, hogy az elért eredményeken is túlmutató igényekről nem elég csak beszélni, hanem meg kell keresni azokat a korsze rű vezetési elveket, tárgyi és személyi feltételeket, amelyek a jövő reményeit az illúziók világából a realitások kereteibe illesztik, óta esedékes, de oly sokszor eL-Js (kijelölik a hozzá vezető utat, a nemzet minden egyes tagja számára érthetően fogalmazzák meg az egyén és a társadalom jövőjének összefüggéseit. A gazdaság- irányítás új rendszere irányelveinek és az idén megkezdett harmadik ötéves terv megalkotásával az MSZMP Központi Bizottsága ezeknek a követélményeknek tett eleget. A szocialista nemzet erőinek, energiájának, tehetségének további kibontakozásával számoló és ennek intézményes feltételeit biztosító program emellett a nemzetiközi haladó erők munkamegosztásából adódó új lehetőségeket is megjelöli. Mivel ez a cél a szocialista nemzet egészén belül minden hazánkfia további egyéni felemelkedését is biztosítja. az élő haaafiság ösztönzője és egyben táplálója is. így kapott szocialista társadalmunk valóságának talaján új értelmet a külsőségek helyett a tettekben megnyilvánuló hazaíiság Kölcsey Ferenc által megfogalmazott követelménye: „Hasis, alkoss, gyarapíts, S a haza fényre derül!” Csatári Dániel Épül a megyei tanács új épületszárnya Békéscsabán, a Körös-csatorna partján az Irodaház Folytatásaként épül a megyei tanács új épületszárnya, melyet már a közeljövőben átadnak rendeltetésének. Az új épületszárnyban lesz a nagy tanácsterem, és itt kap elhelyezést többek között a titkárság is. Jól vizsgázott az új telvételi rendszer Befejeződtek az idei egyetemi és főiskolai felvételi vizsgák, s a pályázók többségét is értesítették az eredményről. Az idén azonban a fiatalokon kívül az új, javított felvételi rendszer is vizsgázott, mégpedig az előzetes adatok szerint — jól. Legalábbis a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem természettudományi karán a tapasztalatok ezt bizonyítják. Mint ismeretes, a régebbi felvételi rendszerben a szerzett pontok merev nagyságrendjében vették fel a pályázókat, s ezért alig nyílt lehetőség arra, hogy a tárgyi tudáson kívül mérlegre tegyék a tehetséget és a rátermett- seget, az erkölcsi és a politikai magatartást. Most az új, módosítóit szabályzattal ezt az egyoldalúságot kívánták megszüntetni. A budapesti természettudományi karon 1214 fiatal pályázott a 450 helyre. Eddig a négyszázötvenedik jelentkezőnél vonalat húztak volna a pontok merev sorrendjében felállított listán. Most másként történt. Lássuk például a biológia—kémia szakot: itt 50 hely volt, s a vizsgaeredmények alapján felállított sorrendben az ötvenedik pályázó Is 16 pontot szerzett. Régebben eddig a határig vették fel a pályázókat, most azonban a 16 pont és a legmagasabb 20 pont középarányosából, tehát a 18 pontból levontak hármat, s így 15 pont jött ki az úgynevezett relatív megfelelőség alsó határaként. A 15 ponttal és az ennél többel rendelkező pályázókat tárgyi tudás szempontjából megfelelőnek tekintették az egyetemi továbbtanulásra. Ezen alul, az új felvételi szabályzat alapján, meg nem feleltnek minősítették,a pályázókat. Persze, e számítás szerint a tárgyi tudás alapján megfeleltek körébe már többen kerültek be, mint ötvenen. S hogy az ötven helynek kik lesznek közülük a birtokosai, ezt egyéni elbírálás alapján, most már a tehetség, a rátermettség és az erkölcsi, politikai magatartás mérlegelésével döntötték el. A relatív megfelelőség alsó határa természetesen a jelentkezők számától és a vizsgán mutatott általános tudástól függően szakonként változó volt. A kémia —fizika szakon például 13,5 ponttal is számba jöhettek a felvételre pályázók, míg a biológia és a geológiai szakokon csak a 16 és az ennél több pontot szerzett jelentkezőkből válogattak. Sokan azt hitték: a tárgyi tudás fontossága csökkent, amikor köztudottá vált, hogy az idei felvétel nem a szerzett pontok merev sorrendjén múlik, hanem a pontok alapján csupán egy szű- kebb „keretet” jelölnek ki, s az egyéb követelményeket is figyelembe véve, ennek tagjai közül válogatják ki a felvételre kerülőket. A gyakorlat megmutatta: tévesen következtettek, akik erre gondoltak. A tudás, tehát a szerzett pontok összege most is nagyon fontos volt. A budapesti természettudományi karon például az új, módosított rendszer alapján a felvehetőség alsó határa általában csak egy ponttal volt alacsonyabb a régi rendszer szerint számítottnál. Csupán egyetlen kis létszámú szakon volt két pont eltérés, de ugyanakkor két szakon a mostani alsó határ azonos volt a tavalyi rendszer szerint számítottal. Egy pont különbség pedig — a sokéves tapasztalatok bizonysága szerint — az egyetemi tanulmányokban egyáltalán nem jelent kimutatható tudás- és képességbeli többletet vagy hiányt. Maradjunk a tárgyi tudásnál. Ennek fontosságát bizonyította az is, hogy a pontszám szerinti szigorú sorrendtől csak nagyon indokolt esetben tértek el. A 170 helyes matematika—fizika szakon például a pontok nagyságrendjében felállított listán az első 170- ből mindössze 17 nem került — valamilyen oknál fogva — felvételre. A matematika szakon pedig a sorrend szerinti első negyvenből — ennyi volt ugyanis itt a helyek száma — csupán öt pályázót utasítottak el. És kik kerültek a helyükre? Olyanok, akik fél vagy egy ponttal ugyan kevesebbet szereztek, de tehetségesebbek, a választott szakra — a bizottság megítélése szerint — jobban rátermettek, erkölcsileg és politikailag szilárdabbak. Sokan már a felvételi vizsgák előtt tudni vélték, hogy az egyéni elbírálásokkor majdnem „automatikusan” felveszik a fizikai dolgozók gyermekeit. Nos, itt is tévedtek a jósok, mert a felvételi bizottság mindenkit körültekintően értékelt, s noha valóban fontosnak tartotta, hogy minél több fizikai dolgozó gyermeke kerüljön be az egyetemre, mégis óvakodott a sablonoktól, s az elutasítottak között is nem egy ilyen található. És fordítva: azok között, akik a viszonylag magasabb pontszámmal kiesettek helyére bekerültek, szép számmal vannak nem fizikai dolgozók gyermekei is. Szó sem volt tehát — a számok szépítése kedvéért — engedmény r6l, amolyan „automatikus” felvételekről, A fizikai dolgozók gyermekeinek részaránya az idén emelkedett a természettudományi karon: a tavalyi 23 százalékról 39 százalékra. Énnek egyrészt az a magyarázata. hogy nagyobb felkészültséggel, több tudással álltak a bizottságok elé, másrészt pedig a tavalyi 21 százalék helyett 27 százalékban voltak már eleve — mégpedig az átlagosnál jobb tanulmányi eredménnyel — a jelentkezők között a fizikai dolgozók gyermekei. A több pályázóból természetesen nagyobb volt az egyetemre kerülés lehetősége is. Az idei felvételi rendszer és gyakorlat tehát mindenképpen jónak, javulónak mondható a budapesti természettudományi karon. Nagyobb körültekintéssel, az összes követelmények alaposabb figyelembevételével döntöttek a pályázók sorsáról: elkerülték a mechanikus megoldásokat. Ezzel felülmúlták a tavalyi felvételeket és megcáfolták az idei kétkedőket; nagyobb lett a fizikai dolgozók gyermekeinek a részaránya, a jelentkezők általában megfeleltek a magasabb követelményeknek. A javított felvételi rendszer itt tehát jól vizsgázott. Az országos tapasztalatok összegyűjtése és értékelése még hátra van; remélhetőleg azok sem mondanak ellent a fentebb leírtaknak. Tóth László Ei, mi a kő Azelőtt egy nagy vörös kaka« egykét tyúkkal kapargált Békéscsabán, a Felsőkörös sor C-épiilet udvarán. A táplálékukat előszeretettel keresték a szemétkupákban is. A kakas nemegyszer megtámadta a gyerekeket, de még a felnőtteknek is nekiment. Ez a baromfiállomány eltűnt a porondról. Levesbe vagy piacra került? A gazdája bizonyára tudja. A kakas és a tyúkok helyett most már tíz jól fejlett csirke kapargál ezen a. területen. Itt nevelkedtek fel, egészen otthonosan mozognak a labdázó gyerekek között. Sajnos azonban nem „szobatiszták” és bizony 'a labda nem válogatja meg, hogy hová essen, de legtöbbször a gyerekek sem. Szóval, nem egészséges dolog bérház udvarán csirkéket nevelni és nem is szabad, mert közterületnek számít éppen úgy, mint az utca. Helyes lenne tehát sürgősen véget vetni az ilyenfajta szabálytalanságnak.
