Békés Megyei Népújság, 1966. augusztus (21. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-03 / 182. szám

066. augusztus X Szerda a szarvasi Megalakult városi nőtanács Gazdag program a féléves tervben A várossá lett Szarvas na­gyobb követelményeket állít a nőmozgalom elé is, s ezért au­gusztus 1-én újjáalakuló ülé­sét tartotta a városi nőta­nács. Sechna Mihályné járási titkár többek között ismertette az átszervezéssel kapcsolatos változásokat és az újonnan ala­kuló városi nőtanács feladatait. örvendetes, hogy a városi nőtanács tagjai a fiatalabb kor­osztályból kerültek ki. Talál­hatunk köztük pedagógust, óvónőt, ktsz-tagot, hivatali dol­gozót, bölcsődevezetőt, házi­asszonyt és termelőszövetkezeti tagot is. Elnöknek Liska Já- nosnét választották, titkára pedig az igen aktívan és lelke­sen dolgozó pedagógus: Dauda Mihályné lett. A városi nőtanács második félévi programjában több olyan ötlet és újdonság is szerepel, amely tükrözi a megnöveke­dett feladatokat, az új tenniva­lókat. Az ülésen felvetődött egy klfJ'b megalakításának gon­dolata is, mely érdekes műso­raival, rendezvényeivel gazda­gítaná a nőmozgalom munká­ját. Az értelmiségi, üzemi és tanyasi asszonyok érdeklődési körének megfelelő előadásokat, összejöveteleket szervezne. Csupán a helyiségen múlik en­nek megvalósítása. Ehhez már­is segítséget kérnek az illeté­kes szervektől. Lelkes kis ta­nyai csoport dolgozik a kül­fíítSZHOS tudni... Oivadóbizíosítól házilag ne javítsunk Villamos áramkörök legegy­szerűbb és legolcsóbb soros vé­dőeleme az olvadóbiztosító. A villamos áramkör megfelelően kiválasztott helyén, az áramveze­tőbe vékony szálat iktatnak be, amelyen ha bizonyos nagyságot meghaladó áram folyik keresz­tül, az áram hőhatására kiolvad. A kiolvadt szál az áramkört megszakítja. A beforrasztott szál átmérője a névleges áramerősséghez iga­zodik. Mivel a szál porcelánfog­lalatban. zárt helyen van, nem okozhat tüzet. Az olvadószál mé­reteit kísérletekkel állapították meg. a biztosító terhelhetőségét és kiolvadási idejét országos szabvány írja elő. Fontosabb követelmény az, hogy az olvadóbiztosító üzembiz­tosán szakítsa meg azt a legna­gyobb áramot, amelyre méretez­ték, azaz ne okozzon tüzet és ne robbanjon fel. Az áramkörbe sorosan beiktatott olvadóbiztosító ne okozzon nagy feszültségesést, és kíolvadása megadott időhatá­rok között következzen be. E két utóbbi az áramkörbe kapcsolt készülékek védelme szempontjá­ból lényeges. Az olvadóbiztosító kiolvadása estén csak új szabványos oíva- dóbiztosító behelyezésével javít­suk meg a hibát, és ne végez­zünk javítást drótszál házi befű­zésével. területi Ezüst-szőlőben, ennek segítése is szerepel a városi nő- tanács új programjában. Ezen­kívül, mivel igen nagy létszá­mú — többségében nőket fog­lalkoztató — üzemek is vannak a városban, a további prog­ram a IX. kongresszus tiszte­letére indított verseny nagyobb segítése. Az ősz folyamán kü­lönböző szakköröket is szervez­nek és szeptemberben megala­kítják a városi pedagógiai bi­zottságot. Részt vesznek a Szarvas felszabadulási évfor­dulója alkalmából megrende­zésre kerülő ünnepségek szer­vezésében is. Decemberben megrendezik az öregek napját és látogatást szerveznek a szo­ciális otthonba. Ezenkívül több tapasztalatcsere-látogatás is sze­repel a programban, így a vas­ipari ktsz-be is ellátogatnak, ahol a nőbizottság foglalkozik majd az ott dolgozó nők hely­zetével. ,,Reprezentatív túlzsúfoltság aminek enyhítését a földművesszövetkezettől várják a dolgozók — 99 A város központjában, az Ár­pád-étterem szomszédságálban van a Szarvasi Földművesszö­vetkezet bútorboltja. Reprezen­tatív hely. így mondják a ke­reskedelemhez értő emberek. A bolt idei terve ötmillió 700 ezer forint. Jelentős forgalom ez. Kiszely György boltvezető és munkatársa, Zajacz Pál mondja, hogy július 26-ig év elejétől — kétmillió 880 ezer forint értékű bútort adtak el. A bolt ajtaján belépve, való­ságos bűtorraiktár, teljes össze­visszaság fogadja az embert. A szekrények tetején székek, az asztalokon fotelok. Rekamié re- kamiéra van felstócolva. A vá­sárlók valóságos akrobatikus mutatványok közepette és a • könnyebben megmozdítható bú­tordarabok félrelökdösése köz­ben jutnak el a kiválasztott gar­nitúrák hozzátartozó részeihez. Amint Kiszely György mondja: ,latba kell, hogy vessék erejüket, ha egy rekaimdé működését a ki­kopott, gidres-gödrös padlón be kell mutatniuk a vásárlóknak. Ilyen áldatlan körülmények kö­zepette teljesítik tervüket a bolt dolgozód, s elégítik ki a szarva­siak és a környékbeli községek lakosságának növekvő igényéit. Van a boltnak raktára is. Hi­szen engedélyezett készletüket, ami eléri a 600 ezer forint érté­ket, képtelenek lennének a bolt­ban tárolni, mert oda a már em­lített hegyén-hátán tárolás köze­pette is csak 200, esetleg 250 ezer forint értéket tudnak be­zsúfolni. A bolttól egy kilomé­terre egy mennyezet nélküli, hullámlemeztetős, két oldalt dróthálós színben kénytelenek tárolni a sok tízezer forintot érő garnitúrákat. Itt azonban • télen a behulló hó, nyáron pedig a hullámlemezen beáramló hő ve­szélyezteti a drága bútorok ép­ségét. Van ugyan még egy má­sik raktáruk is, amely az egyik ktsz tulajdonát képezi, ami azonban hasonló az előbbihez. Kétségtelen, nem egyszerű do­log máról holnapra modern bú­torboltot elővarázsolni Szarva­son sem, noha itt adva van a bolt, méghozzá valóban repre­zentatív helyen, a város köz- ,pontjában, csak mentesíteni kel­lene az ijesztő zsúfoltságtól. Pontosabban, a raktározás gond­ját kellene megoldani. És akkor — nem is túlzott költségráfor­dítással — a városi rangra emelt Szarvas máris méltó bútorbolt­tal rendelkezne. A szarvasiak és a környékbeli községek több tízezres lakossá­ga a földművesszövetkezettől várja a megoldást. Balkus Imre II Hier ist alles gut, alles schön.. Fiatal, jóvágású, inkább sző­ke, mint barna fiatalemberek láthatók a strandon kora esten a sörkertben, amint szerényen, elegánsan töltik az idejüket Bé­késcsabán. Német középiskolás diákok ők, akik azért vannak itt, mert az elmúlt tanévben kienielkedően tanultak, maga­tartásukkal példát mutattak drezdai vagy lipcsei iskolatár­saiknak. Van mozgóárus, de hol? Egy elkésett riportnak a fele Sok-sok híradásból megtudtam, hogy megyénkben örvendetesen javult a földművesszövetkezetek által rendszeresített mozgóárusí- tás, ami különösképpen megör­vendeztette a nagy nyári mun­kában megizzadó, de meg is szomjazó, hűsítő italért vágyako­zó embereket. Különösen örül­tek annak, hogy sörrel, fagylalt­tal, hűsítő itallal, sőt sült kol­básszal is a tarlókon jelentkez­nék a derék mozgóárusok. Ez a híradás bennem is felcsi­gázta a kíváncsiságot, s mint tollforgató ember, kapva-kapva az alkalmon, riportban akartam megörökíteni az utókor szamára a nagyszerű mozgóárusok áldo­zatkész. áruellátással biztosított odaadó munkáját. 1966 július hónap derekán jár­tam a gyulai, npézőkovácsiházi, szarvasi járásokban. A tájékozó­dás okából sok emberrel beszél­gettem, hátha az én riportala­nyom előbukkan a végtelennek látszó tarlókon. Sokféle emberrel hozott össze az az egy-egy nap, amit kint töltöttem; ki így, ki úgy beszélt, ki lelkesedett, ki a vállát vono- gatta, volt, aki azzal vélte tájé­kozottnak mutatni magát, hogy egy- szót sem szólt, vagi' legfel­jebb annyit: „hm’. „Hm.” Ez már valami, mert ebben benne van: — Jó lenne, nagyon jó lenne, itt a tikkasztó melegben a cséplőn vagy a kom­bájnon egy kis hűsítő, vagy ép­pen egy fagylalt. A kétsopronyi Hunyadi Tsz cséplőgépjénél a dohányzáshoz kijelölt helyen olyan ötven 1 év körüli cséplőmunkás így hümmö- gött: — Hm. Jó lenne/ jó lenne — rpájd bajuszát megsimogatva szemével balra kacsintott s cson­tos kezével egy kerékpározó lány felé mutatott. — ö a mi mozgóárusunk! — A jelenlevők tekintete arra for­dult. Fiatal lány, kezében bádog­kanna, igazi hűsítő ital, hideg víz. Kűtvíx. Innen hozta a tanyából. És sor­ra kínálta a porban, forróságban dolgozókat. Kérésünkre minket is megkí­nált, ittunk jó hideg kútvizet. — Ez van — mondta a leány magyarázóan és máris továbbsi­et, hiszen várták, nagyon várták a hűsítő italt... Várták, csakúgy, mint én, vár­tam az olyan annyira beharan­gozott mozgóárusokat. Nagyon sajnáltam őket is, de magamat is, mivel egy riportnak csak a felét írhattam meg. írásom to­vábbi részét már az illetékesek „igazolják”; van mozgóárus, csak én nem tudtam, hol? Papíron, íme néhány feljegyzés: „Gyula­vári községben a 9-es számú italbolthoz biztosítottunk árust és azt bíztuk meg a Lenin Ha­gyatéka Tsz területén való mű­ködéssel. Elek községben az ellá­tást a 14-es számú italboltunk biztosítja. Doboz községben a mozibüfé vezetője jár ki a helyi tsz területére és dohányárut, üdí­tőitalféleségeket visznek ki az említett területre” — írja a je­lentésében a Gyula és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet. A Sarkad és Vidéke Körzeti Föld­művesszövetkezet arról tájékoz­tat, hogy „az érdekeltek igényü­ket legkésőbb július 1-ig jelent­sék- be.” Hogy meg tették-e vagy sem. arról nincs tudomásunk. Egyébként a nevezett földműves­szövetkezet arról is tájékoztat: „Több esetben előfordult, hogy a termelőszövetkezetek rendezvé­nyein is biztosítják a hűsitő ita­lokat, cukrászsüteményeket.” Amint a jelentésekből érzékel­hető, van mozgóárus, csak nem tudni, hol — az aratás, eséplés ugyanis nem rendezvény! Egy­szóval, \ „területhez kötött” mozgóárusok léteznek, területük főként az italbolt. Módunkban volt egy ilyen italbolti beszélgetést ki­hallgatni. Ugyanis, mikor arról érdeklődtem, hogyan juttatják ki az italokat, cukrászsüleplényeket -— a kocsmáros csak meregette a szemeit, mígnem hozzálépegetett egy idősebb ember, s nagy hety­kén odavetette neki: — öt litert a jobbikból! Mesz- szi lakunk, messzire járunk dol- gazni. A kocsmáros meg ezeket sut­togja : — Ne higgye ám, hogy más­milyen mozgóárusunk nincs... (rocskár) Jól megérdemelt nyári vaká­ciójukat töltik Békéscsabán; magyar diáktársaik jártak már kint az NDK-ban, hasonló ér­demeik elismeréséért... — Hier ist alles gut, alles schön... (Itt minden jó, min­den szép — mondja Eberhard. Sittig, s kényelmesen nyújtózik el a strand félárnyékában. Be­szél aztán arról is, hogy a ma­gyar középiskolások pontosan olyanok, mint a németek; éppen Úgy szeretik a humort, értik a zenét, megnézik a szép lányo­kat, s igen műveltek is. A kü­lönbség csak annyi, hogy más nyelvet beszélnek. — Nincs könnyű dolgunk i— kezdi Csányi Lajos, aki most érettségizett —, tavaly, amikor mi leoltunk kint, olyan vendég­látásban részesítettek bennün­ket, hogy aligha sikerül őket túllicitálni. — Így van, bará­tom? — kérdi a mellette üldó gélő, halkan dudorászó Reiner Götztől. Aztán németül is meg­kérdezi ugyanezt a drezdai di­áktól. — Dehogy, dehogy — tiltako­zik az komolyan —, a magyar vendéglátás közvetlen, kedves, természetes, mentes minden me­rev formaságoktól... Ebben egyetért Wolfgang Schäftlein és Sigurd Kahl is. Jól érzik magukat német di­ákvendégeink; pihennek, ismer­kednek Békéscsaba és megyénk nevezetességeivel, gyűjtik az él­ményeket, hogy otthon emlékki nemesedjenek a viharsarki be nyomások. Sok szeretettel üdvö zöljük őket, sok napsütést, jó pihenést kívánunk nekik. (fér — ó) 1Vállalatok, üzemek, ktsz-ek, gépállomások, állami gazdaságok termelőszövetkezetek ! Elfekvő készletüket, szabad kapacitásukat, kapacitáskeresietüket, gyártmányaikat HIRDESSÉK a Békés megyei filÉPÚJSÁű hirdetési különszámában, melyet az ország összes válla­latainak, üzemeinek, gépállomásainak, termelőszövet­kezeteinek, állami gazdaságainak és ktsz-einek díjmen­tesen megküldünk. HIRDETÉSÜKET KÜLDJÉK BE a Békés megyei lap­kiadó Vállalathoz, Békéscsaba, II., Tanácsköztársaság ütja 5. x

Next

/
Oldalképek
Tartalom