Békés Megyei Népújság, 1966. augusztus (21. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-02 / 181. szám

ÜSS, augusztus 2, 2 Kedd II francia sajtó Couve de Murviiie magyarországi útjáról az európai enyhülésit kereső törek­Hetvenöt évvel ezelőtt alakult meg a bolgár marxista párt Párizs A hétfő reggeli francia lapok értékelik Couve de Murviiie ma­gyarországi és Csehszlovákiád lá­togatását. Yves Moreau, az Humanité „Hasznos látogatások, — de...” című vezércikkében rámutat: a francia külügyminiszter meglehe­tősen korlátozott célokat tűzött maga élé. Nem arról volt szó, hogy megegyezésre jusson magyar és csehszlovák partnereivel a megvitatott problémák megoldá­sáról, hanem csupán arról, hogy kicseréljék nézeteiket. Nem két­séges — írja —, hogy Budapest és Prága hajlandó lett volna en­nél tovább is elmenni. Ilyen kö­rülmények között a látogatás leg­főbb eredménye, hogy megerősí­tette Franciaország és a megláto­gatott országok kapcsolatainak kedvező fejlődését, amit egyéb­ként a cseh s zidják és a magyár külügyminiszter korábbi párizsi látogatásai indítottak el. , A cikk­író hangsúlyozza, e téren még sok a tennivaló. Magyarországnak a nyugati országokkal folytatott külkereskedelmében Franciaor­szág csak 7 százalékkal van kép­viselve. Elsősorban a francia kor­mányon múlik, • hogy hitelkönmyí- tésekkel és a behozatal fokozásá­val változtasson ezen a helyzeten. Budapesten és Prágában is élén­Potsdiam programot adott és reményeket. A szörnyű világhá­borút lezáró szövetségesi konfe­rencia' a béke programját adta Európának, és a világ népeinek, s reményt, hogy a kontinensen, amely két világháború tűzfészke volt, a biztonság és az együtt­működés valósul meg. Most, a konferencia befejezésének 21. évfordulóján a potsdami prog- , ram papíron maradását, a remé­nyek meghiúsulását állapíthat­juk meg, s azt, hogy még mindig nem szűntek meg a második vi­lágháború következményei, to­vábbra sincs német békeszerző­dés, léteznek a feszültség gócai, s egyre veszélyesebbek, s koránt­sem nevezhetők rendezetteknek az európai államok kapcsolatai. Nem az európai népeken mú­lott, hogy nem éltek a reális le­hetőséggel, amelyet a fasizmus ellem győztes összefogás nyúj­tott. Potsdamban a konferencia résztveivői csakúgy, mint előtte Jaltában és Teheránban, világo­san meghatározták, hogy az eu­rópai biztonság legfőbb feltétele a német militarizmus és náciz­mus újjáéledésének megakadá­lyozása, annak biztosítása, hogy Németország soha többé ne fe­nyegethesse szomszédait vagy a világbókét. Ma van egy német ál­lam, amelyben Potsdam prog­ramja hiánytalanul megvalósult: a Német Demokratikus Köztár­saság. De van egy másik német állam is. amely semmibe véve a német nép érdekeit és nyugati szövetségeseinek, az egykori potsdami konferenciának támo­gatásával ma nyílton agresszív célokat követ: ez a Német Szö­vetségi Köztársaság. Kell-e ma sorolni az európai embernek a bizonyítékokat, amelyek' azit ta­núsítják, hogy Nyugat-Nómetoir- szágban, amely megszületésével a potsdami megállapodások meg­szegését jelentette, az, 1945-ös deklarációval homlokegyenest el- lenlkező fejlődés ment végbe*’ Ebben a Németországban nem semmisítették meg a nácizmust, újjáélesztették a hadimonopóliu- mók uralmát, amelyek újra ha- divágányokra állítják át az or­szág gazdasági potenciálját, eb­ben a Németországban újra meg­erősödött a militarizmus, létre­hozták a Bundeswehr^, ezt a volt náci tisztek által vezetett káder- hadsereget. S ez a Németország Európának az az országa, amely nyíltan területi igényeket han­goztat. Potsdam hát sajnos, megáüiiapí that juc­ken sajnálják, hogy Nyugat-Né- metoirszág e téren több realiz­must mutat, kezdeményezőbb és rugalmasabb, mint Franciaország. Az Humanité vezércikke ezután rámutat: a nemzetközi kérdések­ben Franciaország osztozik a szo­cialista országoknak a vietnami helyzet miatti aggodalmában és Saigon Az amerikai katonai szóvivő bejelentette, hogy hétfőn hajnal­ban a B—52-es óriásfoombóaók el­lenséges csapatösszevonásokait bombáztak Saigontól alig 40 ki­lométerre északnyugatra. A szó-' vivő a támadásról részleteket nem közölt, de a nyugati hírügynöksé­gek azt erősnek minősítik. A vasárnap végrehajtott akci­ókról beszámolva a szóvivő ki­emelte, hogy az amerikai légitá­madások Dong Hói térségére össz­pontosultak, azaz a demilitarizált övezettől északra eső területre, másrészt a Vörös folyó deltájára. A vietnami néphadsereg főpa­rancsnoksága mellett működő ösz- szekötő bizottság tiltakozott a nemzetközi ellenőrző bdzottság­hogy Európa és a világ békéjére újra veszélyt jelent a német im­perializmus, amelyik egyre lep- lezetlenebbül törekszik a máso­dik világháború eredményeinek revíziójára, s jellemzően fő kö­vetelése ma a nukleáris fegyve­rek birtoklása. A potsdami program semmibe vevéséért egyedül és kizárólag a nyugati hatalmak felelősek. A háború utáni történelem tanúsít- . ja, hogy a Szovjetunió minden­kor a Potsdamban vállalt köte­lezettségek megtartáséra és érvé­nyesítésére törekedett. De nem véletlen, hogy a nyugati hatal­miak s mindenekelőtt az európai létérdekeket a saját imperialis­ta céljainak alárendelő amerikai irhperiálizmus, megszegték a potsdami megállapodásokat. Hi­szen mór ott, a konferencián ta­pasztalhatók voltak annak jeled, hogy a nyugati államférfiak a hi­degháború előkészítésén mun­kálkodtak. Truman akkori ame­rikai elnök, aki a jaltai és tehe- ráni konferencián még részt vett, Roosevelt utódaként érke­zett Potsdaimiba, emlékirataiban kijelenti, hogy időnként „inge­rültségemben szerettem volna szétfeszíteni a palotát”. Truman akkor már az erőpolitika képvi­selőjeként tárgyalt, az amerikai feltételeket szerette volna érvé­nyesíteni, és elsősorban a négy nap múlva, augusztus 6-án fel­robbantandó atombombára kon­centrált, az amerikai hatalom po­litika új fenyegető eszközére. A potsdami megállapodásokban még nem, de a nyugati hatal­maknak Fotsdamhoz való vi­szonyában már, akkor tükröző­dött a kezdődő hidegháborús szemlélet, a,mi az európai népek reményeinek megcsalásához ve­zetett. Ma már, két évtizeddel a kon­ferencia után, lényeges változá­sok mentek végbe Európában, amint az egész világon is. A to­vábbra is napirenden levő kér­dés, az európai biztonság ügye ma az új feltételek figyelembe- vételévei oldható meg. Nemrégi­ben a potsdami évforduló előtt a szocialista országok közössége, a Varsói Szerződés tagállamai új programot adtak, megjelölték az európai biztonsághoz vezető mai utat. De azok az elvek, amelyek az európai antifasiszta háborút ezáró potsdami megállapodás­ban megfogalmazódtak, ma is ánymutatóak. A. T. véseiben is. Couve de Murviiie, b~r óvakodott állást foglatoi Bonn politikáját illetően, hangsúlyozta, Párizs szeretné, ha Nyugat-Né- metország megjavítaná viszonyát Közép- és Kélet-Európa országai­val, mert ez egész Európa érdekét szolgálná. (MTI) nál amiatt, hogy az amerikai re­pülőgépek az elmúlt két napban ismételt támadásokat hajtottak végre a demilitarizált övezet tér­sége éllen. U Thant visszaérkezett lew Yorkba U Thant BNSZ-főtitkár a szov­jet vezetőkkel folytatott tárgya­lásainak befejeztével szombaton este visszaérkezett New Yorkba. A repülőtéren tett nyilatkoza­tában elmondotta, hogy a szov­jet vezetőkkel — köztük Brezs- nyewel, az SZKP főtitkárával és Koszigin miniszterelnökkel — el­sősorban a vietnami kérdésről tárgyalt. Eszperantó világkongresszus Hétfőn több irányban folytató­dott az eszperantó világkong­resszus mrmkája. Délelőtt a Ró­zsa Ferenc Művelődési Házban a nemzetközi nyári egyetemen elő­adást tartott' a világhírű szovjet nyelvészprofesszor, E. Bokareev. A művészeti fesztivál alkalmából japán eszperantistáík bemutatót rögtönöztek az európaiaknak különleges hangzású Ikebana „műfajiból”) ami nem más, mint virágművészet, mértani rend sze­rinti tetszetős komponálása szebbnél szebb „virágköltemé- nyeknek”. Volt ismertető a ja­pán szépírásból és számolásból is. Érdekes eseménynek számított az amatőr szavalok • vetélkedője. vásárolni. Bizonyítja ezt egy má­sik tény is. Megtetszett két pár papucs. Mind a kettő piros volt. Arany helyett rézzel hímezték rá I 'a mintát. Ajándéknak ez is jó. Persze attól függ, hogy mit kér­nek érte. Az árus négy dinárt kért. A fejemhez kaptam. Négy Idinárt? Hát kinek van annyi pén- !ze?’ Talán a világon sincs annyi pénz?! Efféléket mondtam neki, miközben kiforgattam zsebeimet, mutatva, hogy nekem se égen, se földön nincs több pénzem, mint másfél dinárom. De mát szaporit- (sam a szót. Végül megkaptam a j két párat másfél dinárért. És még ma sem vagyok benne biztos, hogy jó vásárt csináltam-e, nem csaptak-e be? Hónom alatt a dobbal gyönyör­ködtem a tájban. Karthágó egy­kori romjain új város épült. A romok azért itt-ott megmaradtak, Hetvenöt évvel ezelőtt, 1891. augusztus 2-án a Balkán hegy­ségben a Buzludzsa-csúcson. közel ahhoz a helyhez, abol a török rabság idején Hadzsi I)i- miter és Sztefan Karadzsa ve­zérek legendás hírű felkelői harcoltak, tartották meg a bol­gár szocialisták alakuló kong­resszusát. Az. hogy a szoicalís- ták első kongresszusa a Buzlud­zsa-csúcson gyűlt egybe, szim­bolizálja és összeköti két forra­dalmár nemzedék harcait Bul­gária legujabbkorl történelmé­ben. A harcokat idézi a szultán- ság feudalists, zsarnoksága ellen Levszki és Botev demokrata, forradalmárainak fellépését és a kapitalista és fasiszta zsarnok­ság ellen harcolókat, a proletár forradalmárokat, Marx, Engels és Lenin követőit. Az első kongresszuson meg­alakított párt szociáldemokrata párt volt. Kezdetben az a fel­adat állt előtte, hogy eszmei­leg és politikailag előkészítse a küzdelmet és a munkásmozga­lom élére állva vezesse a kapi­talizmus elleni harcot. A szo­ciáldemokrata pártban a veze­tő marxista csoport — Dimiter Blagoer, Georgi Kirkov és Gav- ril Genov és társai — hosszú küzdelem után megsemmisítette a reformizmust, kizárta a párt soraiból az opportunistákat és megteremtette a szocialisták marxista pártját. (így nevezték a forradalmi marxista pártot Bulgáriában 1903 után). Engesz­telhetetlenségükkel a burzsoáziá­val szemben és megingathatat­lan hűségükkel a marxizmus iránt, a szocialisták igen sokat tettek a bolgár proletariátus megszervezésére és politikai nevelésére. New York Az AP hírügynökség washing­toni tudósítójának közlése sze­rint az Egyesült Államok fegyve­res erőinek száma tovább emel­kedik. A vietnami háború következté­ben az amerikai haderők létszá­ma olyan gyorsan emelkedik, hogy már 1966, június 30-án, a Pentagon által meghatározott idő­pont előtt egy ' évvel elérte a jelezve; a kultúra itt sokkal ko­rábbi, mint nálunk. Antonius fürdője felett terül el Burgiba köztársasági elnök rezidenciája. A kapun ki-be járnak az autók. Az őr jóvágású arab. Mosolyog az amatőr fényképészeknek, sőt még be is szalad a puskájáért. Ha más­hoz nem is, de a fényképezéshez feltétlenül kell a fegyver szerinte. Ismét továbbvisz bennünket az autóbusz. Az idegenvezető ma­gyaráz, csak kapkodjuk a fejün­ket. — Látják ezeket az ablakokat? Ezekben a szobákban laktak a háremhölgyek. Fényképezőgépek csattognak. Valaki megkérdezi az idegen- vezetőt. — Mondja, most is van még többnejűség? Az idegenvezető, aki civilben borbély, megingatja a fejét. — Elég egy asszonyt is eltarta­ni! Az első világháború éveiben, különösen pedig a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom után, a bolgár szocialisták Lenin és a bolsevikok hatására 1919- ben kongresszust tartottak és azon a Bolgár" Szocialista Párt nevet Bolgár Kommunista Párt­ra változtatták át, s beléptek a III. Internaeionáléba. Georgi Dimitrov és Vaszil Ko- larov vezetésével a Bolgár Kom­munista Párt új, marxista típu­sú párttá fejlődött. Már létezé­sének első éveiben magasra emelte a proletárnemzetköziség zászlaját, aktívan részt vett a nemzetközi kongresszusokon és akciókban. A Bolgár Kommunista Pari hosszú történelmi utat tett meg. Egy maroknyi csoportból foko­zatosan a proletariátus élcsapa­tává vált. Sok évtizedes fenn­állása óta a Bolgár Kommunista Párt mindig hű maradt a mun­kásosztály ügyéhez. Zászlaja alatt a harcosok és forradalmá­rok egész nemzedéke' nőtt fel, akik szervezték a dolgozókat cs tanították őket politikai és osz­tályérdekeik megvédésére. Éppen ezért törvényszerű az a körülmény, hogy ma már a Bolgár Kommunista Párt az egész bolgár nép vezetője a szo­cializmusért és a békéért foly­tatott küzdelemben. Lelke és mozgató ereje annak a sokolda­lú és méreteiben hatalmas szer­vező munkának, melynek célja az ország átalakítása. A bolgár kommunisták párt­juk "dicsőséges évfordulóját olyan időben ünnepük, amikor az ország társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális életének minden területén rendkívüli fel­lendülés tapasztalható. 3 093 000 főt. A hírügynökség sze­rint most már a Pentagonnak a munkatársai sem tudják meg­mondani, meddig emelkedik a fegyveres erők létszáma. Jelenleg Vietnamban 280 000 amerikai katona tartózkodik, de az év végére számuk 400 000 lesz, és jövőre még ennél is nagyobb. Augusztusban és szeptemberben további nagyarányú behívások várhatók. — Nahát, akkor ide se jövünk! — mondja a magyar és nevetnek a körülötte állók. A teaházakban békésen teáz­nak, nőt az utcán alig látni. Azt mondják: azok dolgoznak. Nekik tilos bemenni ife a teaházba. — Hát ez valami csodálatos! A sejk fogadótermére mondják ezt. A _ fogadótermet — itt fogad­ta a külföldieket — felhozták ide a hegyre, hogy mindenki gyö­nyörködhessen leheletfinoman csipkézett, mintázott mennyeze­tében, az oszlopok kecsességében. Lent a város. Gyönyörű a kilá­tás. Ott a Medina, az arab ne­gyed, amit mos is ugyanúgy bás­tya véd, mint valamikor a kaló­zok támadása ellen. Bár kalóztá­madás később nem fenyegette már az arabokat, de azért elba- rikádozták magukat az új kaló­zoktól, a francia gyarmatosítók­tól. A gyarmatosítókat kiűzték, de a falak maradtak, sőt új ka­put is építettek. Ide látszik a parlament épülete is. Az épület előtt piros bugytv gós, turbános őrök. Kezükben ki­vont görbe kard. A parlament mellett van a múzeum. Valamikor a sejk palotája volt. Annyi itt az Potsdam I demilitarizált övezetet bombázták az amerikaiak Tovább emelkedik az amerikai haderő létszáma Város azó&á/vDfL Utijegyzet 5. Itt. alkui nélkül nem szabad

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom