Békés Megyei Népújság, 1966. július (21. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-09 / 161. szám

istié, július 9. 5 Szombat Eredmények, gondok a szeghalmi könyvtári munkájában járás Számtalan feladatot kell megvalósítani egy járás könyvtári munkájában ahhoz, hogy a lakos­ság irodalom iránti egyre növek­vő' igényét kielégítse; hogy az esz­mei. harc terén sajátos könyvtári eszközökkel szolgálja a dolgozók politikai és világnézeti nevelését, hogy az iskola és a könyvtár kap­csolata révén az oktatott ismeret- anyag iránti sokoldalú érdeklő­désre nevelje a tanulókat. Ezek­nek a fontosabb feladatoknak a megvalósításához elsősorban jó tárgyi feltételek, személyi ellátott­ság és főleg eredményesen vég­zett könyvtári munka szükséges. Ha szigorúan ilyen szempontok szerint pillantunk be a szeghalmi j árás könyvtári munkájába, ak­kor > elmondhatjuk: a járás hét községében 32 könyvtári egység működik, 400 négyzetméter terü­leten. Valamennyi könyvtár ön­álló helyiséggel rendelkezik. A községek közül a második ötéves terv alatt jutott, könyvtári helyi­séghez Körösladány, Vésztő, Ker­tészsziget és Körösújfalu. A helyiség és berendezés mellett a legfontosabb természe­tesen a könyv. Ebbő! járási átlag­ban 1,16 kötet jut lakosonként. Ez a szabadpolcos rendszerben, mint­egy 700 „polc”-folyóméteren áll az olvasni vágyók rendelkezésére, akiknek száma egyre nő. Ezt az adatok bizonyítják a legjobban. Míg ] 960-ban csak 3520 beirat­kozott olvasó volt a járás könyv­táraiban, addig 1965-re ezeknek száma már 6613-ra emelkedett. A beiratkozott olvasók 1965-ben 46 ezer könyv közül választhat­ták ki a nekik legmegfelelőbbet; s hogy ez a válogatás eredményfes volt, azt igazolja a kölcsönzött kötetek száma, mely lí)65-ben 161 ezer 519 kötetet tett ki. Az eredményekhez nagyban hozzájárult, hogy a könyvtárosok — akik közül kettőnek középfo­kú a többinek alapfokú szakkép­zettsége van — a kölcsönzési munka mellett számos más olyan munkát is magukra vállaltak, me­lyek, ha sokszor nem is közvet­lenül, de közvetve elóbb-utóbb a kölcsönzési eredmények emelke­dését hozták magukkal.' így pél­dául: bibliográfiát készítettek a könyvtárakban, megtalálható if­júsági kötelező olvasmányokról; klubokat szerveztek, könyvismer­tetéseket tartottak, irodalmi vetél­kedőket hívak életre, könyvkiál­lításokat szerveztek. Ezek mellett ft IX. pártkongresszus tiszteletére íjabb vállalások az orosházi Vörös Csillag Tsz-ben Az MSZMP IX. kongresz- szusa tiszteletére indított szo­cialista munkaversenybe az orosházi Vörös Csillag Ter­melőszövetkezet is bekapcso­lódott. Igen szép felajánlások születtek a szervezés során s most egy hónap után arról beszélgettünk Baksa Imrével, a pártszervezet titkárával: melyek az eltelt egy hónap tapasztalatai? — Július végén lesz a kongresszusi munkaverseny első értékelése — mondotta a párttitkár. Lesz miről tár­gyalni az értékelő bizottság­nak, mert a vállalók becsü­lettel teljesítik a felajánlásai­kat. A munkaversenynek kü­lönben a mi termelőszövetke­zetünkben régi hagyományai vannak. A múlt évi eredmé­nyek jutalmaként június vé­gén negyvenkét tagunk há­romnapos jutalomkirándulá­son volt. Augusztusban a ver­seny legjobbjai közül tizen- ketten utaznak a Szovjet­unióba, Lengyelországba és Csehszlovákiába. Ugyancsak a jövő hónapban tizenketten Nagymaroson üdülnek egy hétig. Természetesen nem­csak kirándulás és üdülés a jutalom, hanem komoly anyagi juttatásban is része­sülnek a verseny legjobbjai. Nem utolsósorban ezek a té­nyek lelkesítik a tagságot a részvételre. Amikor a kongresszusi versenyt szer­veztük, egymás után szület­tek a szép felajánlások. Hét növénytermelő birgád öt szá­zalékkal nagyobb termés el­érését vállalta. A zöldségter­melők négyszázalékos túl­teljesítést vállaltak, a gépcso­port traktorosai pedig a be­tervezett alkatrészek öt száza­lékának megtakarítását vál­lalták. Igen szép vállalások születtek az állattenyész­tésben is. Általános ta­pasztalatként megállapítha­tó, hogy nem utolsósorban a verseny hatására nincs lema­radás a különböző munkák­nál. Sokat javult a munkafe­gyelem, a brigádok tagjai éberen őrködnek eddigi ered­ményeik megtartásán s kikö­zösítik .azokat a felelőtlen dolgozókat, akik magatartá­sukkal veszélyeztetik a vál­lalások teljesítését. O. L kiemelkedő színfoltjai, nagy tö­megeket megmozgató eseményei voltak a könyvtári munkának az író—olvasó-találkozók. Az őszi könyvhetek ideje alatt Vésztőn találkozott ol­vasóival Solymár József író és Papp Lajos költő. Szeghalmon Gergely Mihály, Kertészszigeten Űj Rezső, Sass Ervin és Filadelfi Mihály költők közreműködésével zajlottak lé sikeres találkozók. A költészet napja alkalmából Surá- nyi Ibolya a tv irodalmi szerkesz­tője, az ünnepi könyvhét alkal­mával pedig Mesterházi Lajos, Kónya Lajos és Zelk Zoltán vol­tak Vésztő és Szeghalom vendé­gei. Az eddig elmondottak is iga­zolják, hogy sokrétű könyvtári te­vékenység folyik a szeghalmi já­rás könyvtáraiban. A harmadik ötéves terv újabb — s talán az eddigieknél is nehe­zebb — feladatokat kér a könyv­tári munkától. A minisztériumi irányszámok figyelembevételével a tervidőszak végére 1765 négy­zetméterre keil növelni a járás könyvtárainak alapterületét, mely másfél millió forint összeget igé­nyel. A helyiségnövelés mellett mintegy 290 ezer forintot kell fordítani polcok beszerzésére, me­lyeken helyet foglal majd az újonnan beszerzett könyvállo­mány. A tervszámok — relatíve is — gigászian hatalmasnak tűn­nek, s megvalósításukhoz menet közben rengeteg gonddal kell megküzdeni. Elég csak Bucsa köz­ség helyzetét említeni, ahol már a jelenlegi könyvállomány is igen zsúfolttá teszi a kijelölt helyisé­get; olvasótermi munkára szinte nincs is hely. A könyvtár mun­katársai azonban feladataik tu­datában vannak; képesek a meg­növekedett feladatok végrehajtá­sára, melyben az eddigiekhez ha­sonlóan mindig számíthatnak a párt, a tanács, valamint a mű­velődési intézmények vezetőinek segítségére. Szilárd Ádám „Nem a külső... yy — Mi, embe­rek; hajlamo­sak vagyunk arra, hogy egy embert az első látás után, kül­ső impresszi­óink alapján kategorizál­junk: „jó em­ber, rossz em­ber". Pedig már számta- talanszor rá­döbbentünk ar­ra, hogy a kül­ső, néha ha­sonló értéket takar, néha pe­dig szerencsét­len kontrasztot idéz. Vagyis: nincs annál szomorúbb érzés, mint amikor egy szép nő, szép férfi mögött üres, romlott, groteszk Embert talá­lunk, és milyen jó érzés az, ami­kor egy csinos külső mögött (lett­légyen az férfi vagy nő, mind­egy) szép bensőt is találunk ... — Nekem nagyon-nagyon ne­héz volt a helyzetem- ezelőtt egy évvel. Hisz előttem a 12 hónap­ban nem kevesebb, mint hat igaz­gató adta egymásnak át a kilin­cset, de volt, amelyik a kilincset sem tudta átadni. Tessék nézni: az én ifjúsági klubszabályzatomat itt, nyomta­tásban: „Még dohányozni sem szabad tv-közvetítés idején .. Nem zavarhatod azt a társadat, aki a harmincadik a nézésben — hallgatásban, és te, a harminc- egyedik, te, aki fecsegni óhajtasz.” A kultúrházigazgató Gyulavá­riban igeizgatja pontosan egy esztendeje, nem csupán a mint­egy ötezer lakosú község műve­lődését, hanem a kultúrház belső életet is. — Lehet, hogy el sem hiszi (elhiszem), hogy teljesen új em­Bálint György: Reklámot az erkölcsnek? u. •V Los Angeles nagyon ismeretlen város lehet — különben nem ju­tott volna a város vezetősége ar­ra az érdekes ötletre, amelyről most számoltak be a lapok. A város nyilvános parkjaiban es­ténként villanytranszparensek lógják hirdetni a tízparancsola­tot. Az erkölcsjavításnak ez a ra­cionalizált és „efficient” módja egészen új és eredeti. Ilyen még nem volt, és természetes, hogy csak Amerikában találhatták ki. Mert a dolog, a praktikus hirdető- szellem szempontjából, ugyebár, nagyon egyszerű. Ha például az emberek nem akarnak Ford­autót venni, akkor addig ragyogja bele a transzparens a bűnös kö­zönybe, hogy ,(vegyél Ford-autót”, amíg az emberek végül tényleg vesznek Ford-autót. Vagy ha a megátalkodott rossz emberek mindig csak szappannal borot­válkoznak, a transzparens addig hirdeti, hogy tessék X. Y.-féle krémmel .borotválkozni, míg az emberek végre megjavulnak, és rátérnek az egyedül üdvözítő krémborotválkozásra. Éppen így, ha az emberek lop­nak, paráználkodnak és feleba­rátjuk ökrét és szamarát kívánják «Hatvan éve,- 1906. július 9-én szüle­tett Bálint György író, publicista, kritikus, a két világháború közötti magyar marxista kritika és publi­cisztika egyik kiemelkedő alakja. Ebből az alkalomból közöljük az alábbi, 1930-ban publikált írását. — a transzparens addig inti őket, hogy „ne lopj”, „ne paráználkod­jál” és „ne kívánd felebarátod ökrét és szamarát”, amíg végre magukba szállnak, és felhagynak ezekkel a rossz szokásokkal. (Sőt, talán az eddigi sikertelen alkoholtilalmi rendszabályoknál is sokkal hathatósabb volna, há egy másik transzparens azt ra­gyogná: „ne igyál” — és talán az egész erkölcsi válságot praktiku­san meg lehetne oldani, ha egy külön színes fényreklám propa­gálná azt az axiómát, ami Somerset Maugham rosszmájú megállapítása szerint az angol­szász puritanizmus tizenegyedik parancsolata: „Ne érezd maga­dat jól!”) * ** A tíz ige tehát szépen ott fog ragyogni a traktorreklámok és tápszerhirdetések között. És este megjelenik majd a homályos parkban a fiatal Mr. Smith és a kis görlice, homályos célzattal — de meglátják majd a ragyogó pa­rancsolatot és szépen hazamen­nek, külön-külön. Azután elindult az est homályában egy másik Mr. Smith, némi lopási vagy bankrablás! célzattal, de meglát­ja a transzparenst és az ádáz A1 Capone-tanítvány alázatosan és szelíden hazamegy, mint egy kis bárány, és másnap nagyobb adu mányt küld be névtelenül az üdvhadseregnek. A kaján ingat- I lanspekuláns pedig, aki megkí­vánja felebarátja ökrét a hozzá­való földbirtokkal és húskonzerv­gyárral együtt: megtörtén fogja lehajtani fejét, és megtörtén fog­ja nyakon vágni a serdületlen kis­fiát, aki pókeren elnyerte a szom­széd kisfiának zsebpénzét. Az al­világi gengszterek pedig soha többé nem fognak .ölni és Csiká- góban minden milliomos kiteheti éjszakára ékszereit és részvény- pakettjeit a ház elé szellőzni. * * * Ilyen szépen megjavulnak majd az erkölcsök az ötletes hirdetési kampány hatása alatt — feltéve persze, hogy a transzparensek azt is be fogják bizonyítani a bankrablóknak, alkoholcsempé­szeknek, spekulánsoknak, sőt a paráznáknak is, hogy a parancso­latok szigorú megtartása jó üzle­tet jelent számukra. Tudniillik, minden jó hirdetés alapfeltétele, hogy ezt a közönségnek bebizo- nyitsa. Enélkül a legtökéletesebb hirdetés is falra hányt borsó. Mert amíg a transzparens közönsége azt fogja látni, hogy ölés útján meg lehet szabadulni a konkur- rens szeszcsempésztől vagy a kon- kurrens nemzettől; hogy pana­mák és spekulációk útján millió dollárokat lehet szerezni és er­kölcsnemesítő akciókat lehet fi­nanszírozni; hogy paráználkodás­ból esetleg gyöngysorokat és au­tókat is lehet szerezni; addig — attól kell tartanunk — az új hir­detési akciónak kevés sikere lesz. berek vésznek észt a szellemi vetélkedőkön, a tv- közvetítéseken, olyanok, akiknek még véletlenül sem jut eszükbe (még az sem), hog> rágyújtsanak; eb­ben a tv-helyiseg- ben, amely .ezelőu két esztendővel söntés volt. Nézem a hely i - séget: élő nád, sás, szittyó, buzogány, modem „archaizá­ló” vázák, és már az alkoholszag, a ledobált csikkek, a támolyogva, dü­löngélve „hőbör- gö” emberek is mind a múlté. Szóval... Egy ragyogóan tisztaszagú he­lyiség eleven, élő növényzettel, a legújabb tv-készülék várja és találja az új néző-hallgatókat . . .— Nagyon-nagyon nehéz. Mint mondottam, hatan cseréltek ilf gazdát egy év alatt. Az igazgató fiatal ember, leg­feljebb 24 éves. Külsőleg átla- gon felülien „szimmetrikus . belsőleg legalább ilyen értékű De! Legalább ennyire bizonytalan is. És itt jön az ember tudatába ez, nem is jön, hanem befurak- szik: hogy végtére is ő terem­tett ide klubhelyiséget a csap­szék helyett, teremtett olyan új klubtagságot, aminek tagjai még rá sem gyújtanak (nemhogy csapszéknek tudják a helyiséget), aki tereirifett olyan gyermek- klubfoglalkozásokat, amelyekben még most, nyáron is. minden va­sárnap délelőtt 50 kisgyerek fog­ja kézen öcsikéjét, hugicáját a mesedélelőttre. Ez az ember most azon meditál, hogy — mi lesz vele jövőre. Mert... ... hiányzik a falu öt nagy han­gú féldecizőjének, sörözőjének az a „kinyírt” söntés. Nekik hiány­zik, de a többieknek nem. — Én mindig vigyáztam arra hogy ne barátkozzam olyanokká! akik a községben a legnagyobb hangúak, de nem komolyak: hog' ne barátkozzam azokkal, akik en gem is, mint az elődeimet leránt sanak, a „haverságukba” avassa nak be. Nekem ilyen barátokra nincs szükségem, nem is akarom. — Huszonnégy éves fiatal ember vagyok, pillanatnyilag magános ember; albérletben lakom, úgy­nevezett bensőséges barátom nincs még, de azért bízom, hogv még igazi barátom is lesz ... T. V. "■»"SBBBBaS'ÍBWSOaWtiBBBBnBaBBSBBBaBB ■■■*•«' v KsiiHHiiii ■■■■■■ni ■■■■■■»■ ■■»■■■■■■■varr " 9BBBBBBB BBBBBBBBBBBBBBBBBaBEBaBBBaBBBI** Újítsa fel régi bútorait, szerelje fel r • llJ> korszerű bútorméretekkel (fogantyúval, gombbal). Kaphatók a vas-szaküzletekben. 232 ....... ^5--“!;!!í255SSS:SS;SÍ ■ ■ «KsacsanauHBi II« llllBIBtIIBI1-------------­1 M IS5B»Sfl!'í«rjBaSB*#«WBI «•BHBBMlBaBKaUBBB ’ BBBBBBBB'BBBBBBBBBBSBBBBUI I ■ BBB|tlB*BBBaa«B' reeaaaaaBBaBBBi' <aa San ubbhu*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom