Békés Megyei Népújság, 1966. július (21. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-08 / 160. szám
4 Péntek Mi a titka...? Látogatás a gyulai kolbászgyárban ©5"UlSn vagyunk. A magyar Alföld e városa festői tájai, évszázados kulturális hagyományai mellett füstölt kolbászáról a leghíresebb. A „gyulai” világkiállításon, nemzetközi vásárokon mindig előkelő helyet foglalt el. Keresik, szeretik világszerte. Mi a titka páratlan, s utánozhatatlan zamaténak? Beszélgettünk a gyár hentesmestereivel, vezetőivel, hogy nyomára jussunk az ízek és illatok titkának. — Nincsenek boszorkányreceptjeink — mondják. — Nincs hét lakat alatt őrzött titok. Mégis mi a gyulai kolbász különleges ízének nyitja?! — Itt a főtechnológus egy pillanatra elhallgat, homlokát ráncolja, aztán tréfásan mondja, hogy inkább megcsinálja, minthogy meséljen róla, de aztán mégiscsak folytatja: — Gyulán évszázados múltra tekint vissza a kolbászkészítés. Nagyon sok hentesmester lakott itt, s lassan-lassan kialakult egy sajátos íz, egy különleges készítési mód. Ez az alap. Persze a nagyüzemi gyártásban sok minden változott. A lényeg azonban, az eredeti házi íz, megmaradt. Talán ezért a nagy siker. Bármilyen nagy mennyiségben is gyártjuk, elvünk az, hogy minden szál egyformán jó minőségű legyen. — Röviden megismerhetnénk a gyártás menetét? — A vágóiadról már kettévágva érkezik hozzánk a sertés, de nem mindegy ám, hogy milyen! A legfinomabb kolbász az öregebh mangalicából készül. Nálunk 4« órát „pihen” a hús plusz két-három fokon. Majd 24 órát a hűtőkamrákban fagyasztjuk nem túl alacsony hőfokon. Es csak ezután kezdődik a csontozás, darabolás. — Hogyan töltik és mibe? — Két nagy teljesítményű félautomata 'töltőgép óránként 80 mázsát tölt a tökéletes tisztaságú sertésbélbe; persze előbb a fűszert j keverj ük el a hússal. Tulajdonkeppen egyszerű az egész. Egy megállapodás margójára Megérkezett a nyersanyag. Megnyűzva, kettévágva várakozik a sertésszálHtmány, hogy a bonyolult folyamatok végén kolbászként hagyja el a gyárat. V — Három nap és három éjjel nyaranta. Télen lehet valamivel rövidebb ideig is. Lényeges, hogy milyen fával füstöljük. Legjobb a száraz, öreg bükk. Ezután következik az érés időszaka. A mesterek lesik a szálakat. Levegőt adnak és vesznek el — ha szükséges. Egyszóval, olyan dolog ez, amihez figyelem és — szív kell. — Milyen a jó gyulai? — Rossz gyulai nincs. Tehát a kérdés helytelen. — Miiyen a gyulai? — Tömör, rugalmas, vörösesbarna színű, egy-egy szál hossza 18—26 cm. Vágásfelülete vörös. csak kifogástalan áru kerüljön forgalomba. Gondos minőségi ellenőrzésen esik át minden tétel, ízre, külsőre, s bakteorológiailag vizsgálják. Utazik a gyulai. A magyar élelmiszeripar egyik diplomatája. Huszonnyolc ország asztalain ízletes csemege, Csehszlovákiától az NDK-ig és az NSZK-ig, Franciaország, Svájc. Anglia, a skandináv országok. Lengyelország, mind-mind vevői a gyulai gyár termékeinek. Tehát mi a titka a gyulai kolbásznak?! Ami a tokaji bornak, ami a szegedi szaláminak, ami a kecskeméti fütyülős barackpálinkának! írta—fényképezte: Regős István A Földművelésügyi Minisztérium több tárcával egyetértésben rendeletet adott ki a mező- gazdasági üzemek villamos berendezéseinek építésére és karbantartására. A rendelet ezt a feladatot a gépjavító állomásokra ruházza. A Gépállomások Megyei Igazgatósága a munka szervezésével kapcsolatban megtette az első intézkedéseit. A Békéscsabai Gépjavító Állomáson létrehoztak egy erősáramú karbantartó és felújító részleget. A rendelet nyomán a megyei igazgatóság aktívabb munkához látott. Célul tűzte a miniszteri utasítás megvalósítását, hogy elejét vegye az áramütésből származó baleseteknek. Ilyen előzménnyel és indokfkai ültek tárgyalóasztalhoz néhány hónappal ezelőtt Takács Jánosnál, a megyei tanács vb építési, közlekedési és vízügyi osztályának vezetőjénél Lábos András, a1MEGYEVILL és Kiss Sándor, a megyei gépállomások igazgatója. Ekkor egy olyan határozat született, mely szerint a MEGYEVILL szarvasi kirendeltsége a körzetben leszerződött munka befejezése után dolgozóit átengedi a gépjavító állomásra. A szarvasi részleg teljesítette vállalt feladatát, a MEGYEVILL ugyanakkor egyetlen embert sem engedett át a gépjavítónak. Mindezt tetőzi az is, hogy az igazgatók megállapodása után a gépjavító állomás Szarvas térségében 1 millió forintnál is több munkára kötött szerződést. A jelenlegi helyzet azonban rendkívül komplikált. Ugyanis a MEGYEVILL ezekben a napokban már Csorváson — vagyis a körzeten kívül — foglalkoztatja szarvasi kirendeltségének dolgozóit, Szarvasra pedig a gépjavító Vésztőről kért szakembereket. A dolgozók viszont nem értik: miért kell nekik naponta 100 kilométernél is többet utazniuk, távol lenni a családtól, amikor Szarvas térségében is dolgozhatnának, amennyiben a MEGYEVILL teljesítené a korábbi megállapodást! Ez lenne részükre az emberséges. Most mégis azt közölték velük, hogy5 munkaügyi jogvesztéssel kiléphetnek a vállalat állományából! Joggal vetheti fel bárki: a gépjavító miért éppen a MEGYEVILL embereivel akarja megoldani Szarvas térségében az előbbiekben említett munkát? Szarvason is és máshol is a lakosság szolgáltató igényét a ktsz-ek vállalták magukra s ezt fokozatosan ki is elégítik. Mivel az FM-rendeletben egyértelműen fogalmazták meg a mezőgazda- sági üzemek elektromos berendezéseinek karbantartásával, felújításával kapcsolatos további tennivalókat, a gépjavító ki máshoz fordulhatott volna, mint a MEGYEVILL-hez. A dolgozók — adott esetben a szarvasiak — helyben, első fokon érdekeltek. Családjuk további megélhetését, ennek helyben való megoldását vetette fel elsősorban a gépjavító állomás az emberekről való gondoskodás írott és íratlan törvénye alapján. Ha ennek alkalmazására Szarvason most lehetőség kínálkozik, akkor a dolgozók érdekét szem előtt tartva úgy oldják azt meg, ahogyan arról hónapokkal ezelőtt igazgatói szinten elvi megállapodást írtak alá. Dupsi Károly Eredményesen dolgoznak a kongresszusi munkaversenyben a Békéscsabai Hűtőházban A Hűtőipari Országos Vállalat békéscsabai üzemében a dolgozók mintegy 45 százaléka részt vesz a brigádok versenyében, s az első fél évben eredményesen teljesítették kongresszusi felajánlásaikat, Az esztendő első hat hónapjában 175 vagon árut dolgoztak fel, 29 millió 393 ezer forintos tervet teljesítettek, ami 101 százaléknak felel meg A két szocialista címért versenyző és a \/VWWVWWWWW\A. négy szocialista brigád felajánlásai főként a minőség javítását és a gazdaságosság növelését tervezik. Igen fontos ez azért is, mert a termékek 90 százaléka exportra — legnagyobb részt igényes tőkés piacra — kerül. Az üzem szakszervezeti bizottsága pénteken értékeli az eddigi eredményeket és beszéli meg a munkaverseny további tennivalóit. Az öregember — Micsoda here — mondta, nem is annyira a kislánynak, mint inkább magának. Mindenről megfeledkezve bámult a zöld messzeségbe s mohón szívta tüdejére a forró, jó szagú levegőt. — Fogd meg a biciklit — s óvatosan a gyerek kezére bízta a kormányon lógó ételes szilkéket, maga pedig átlépte a dűiőúti kis árokpartot s máris ott járt a rendek között. — Harminckilenc nyár elején volt ebben a táblában ilyen here — mondta nekem, mivel magam is a yastag szálú s derékig érő, lekaszálva az egész földet elfedő zöld szőnyegben gyönyörködtem. — Honnan tudja? — Volt itt egy darab földem, hete volt akkor is benne. De látta volna... Akár csak ez. Hárman vágtuk a fiúkká], de megfájdult bele a véknyunk. — És most? — Most is a fiaim vágják. Csak hát — traktoron, géppel. Nekik visszük az ételt — s a tábla még vágatlan részében zúgó két traktor felé intett. Visszament a biciklihez. A traktor irányába indultunk. — Honnan hozzák az ételt? — Csak innen — s a közeli, fákkal övezett tanyák felé mutatott. Három is volt egymás közelében. — Melyik a maguké? — Mind a három. Egy a magunké, a másik kettő a fiúké. Nagy a család — nem férne egy helyen. Majd hozzátéve: Mi már benn lakunk a városban a feleségemmel, de tavasszal már nincs maradásom: a hetvenöt esztendőmből hetven nyarat itt töltöttem... Hiába a nyugdíj, kihúzza az embert a tavasz... Ügy nézeget, mutogat a szálas, szikár ember, mint egy időapó, akit ez a föld és ég azért szült, hogy vigyázza a nyarakat. — Élelmesek az asszonyok is. Nyolcvan-száz tojást szednek össze esténként a tanyákban a tyúkok után. Süldő nevelődik, disznó hízik, tehén fejlődik... Elmosolyodott: — Lám, aztán mégis: volt világ ez már. A fi- atalabbja nem sajnálja. Csak a magamfajta öreg csont. Elköszönt, s hosszú léptekkel igyekezett a traktorokhoz. Nádasát Péter KoHaászcrdö: a>z embernek röglön kedve — > harapni a „fákba". kerekedik belein« a recept: 50—60 8® borsot, 2S0-,kg speciális csemegepaprikát, ioöinénymagot, sót, fokhagymát, cukrot meg még néhány apróságot keverd el pár mázsa apróra daralí. hússal és máris kész a gjteiai. Hát nem könnyű? , •rrit®fenpyi' ideig füstölődik? kis szalonnadarabkákkal tarkítva. Illata jellegzetes, íze egyéni. Télen 90. nyáron 60 napig áll el • a gyártástól számítva. Szóv al, utánozhatatlan. Próbálkoztak a világon már sok helyen a hamisításával, de sehol sem sikerült. Mi pedig nagyon vigyázunk, hogy A magas, idős ember tolta a biciklit, mert a kormány mindkét szárnyára egy-egy ételhordót akasztott. Napszítta fekete ruhában, szandálban volt, s ódivatú mellényén kétsoros gombolás. Szabad kezét egy finom arcú, szürke szemű, hatéves forma kislány fogta. Az autók miatt a kövesút szélén mentek, s mikor elérték a hereföldet, a dűlőbe fordultak. A nagy táblának mintegy negyede volt már levágva; a rendek a fonnyadó, friss széna sűrű illatát páráz- ták. — Várjál csak, kislányom — mondta a gyereknek az öregember. Megálltak. Óvatosan csípőjéhez támasztotta a biciklit, elengedte a kormányt, a zsebébe nyúlt zsebkendőért, kerek, kopott fekete kalapját a feje búbjár a tolta, s míg a homlokát törülgette, a fonnyadó rendeket nézte.
