Békés Megyei Népújság, 1966. július (21. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-08 / 160. szám

M66. július 8. 3 Péntek Minden ember érdeke A harmadik öféves tervet, országunk, s benne megyénk új munkaprogramját tárgyalta a párt megyei bizottsága és a me­gyei tanács együttes ülése. Ez a reális alapokra épült munka- program — ahogy az előterjesz­tésből és a hozzászólásokból is kitűnt — tükröződése annak a megfontolt politikának, amelyet az utóbbi években folytatunk. A terv fő jellegzetessége a- realitásokkal számoló szolid előininyzatok. A terv a hatás­fok javításával számol, amikor a termelésnövekedés 80 százalé­kát a munka termelékenységé­nek emelésére építi. Néhány kiragadott számadat: a népgaz­dasági terv a mezőgazdaság fejlesztését továbbra is kulcs­kérdésnek jelöli meg. A mező- gazdasági termelés fejlesztési terve az 1961—1965. évek át­lagához képest az 1966—70-es évek átlagára 13—15 százalékos emelkedést irányoz elő. (A ta­nácskozás megyénkben a ke­nyérgabona átlagtermését ka- tasztralis holdanként 15 mázsá­ban állapítja meg.) A legjelen­tősebb ipari beruházásodra a tervidőszakban 1 milliárd 400 milliót fordítanak, ezenkívül 155 milliót lakásépítésre, 250 milliót pedig az olajbányászat fejlesz­tésére. E rövid összefoglalóban nem térhetünk ki a terv minden rész­letére. Am az ötéves tervben jelentősen fejlődik megyénk kulturális élete is. Az egészség­üggyel összefüggően megállapít­ja a program, hogy az egészség­ügyet a megelőzés szolgálatába kell állítani. Ezek mind-mind szerves részei annak az átfogó koncepciónak, amelynek társa­dalmi célja a létviszonyok javí­tása. a szocializmus teljes fel­építése. Az ülés hangsúlyozta, hogy a népgazdaság harmadik ötéves terve, és a megye terve is társadalmunk további fejlő­dését hivatott elősegíteni. To­vább fejlődik a megye gazdasá­ga a dolgozók jóléte, a szorgal­mas és termelékeny munka alapján. Éppen ezért a megye munkásosztálya, termelőszövet­kezeti parasztsága, az állami mezőgazdasági üzemek dolgozói, az értelmiség és az alkalmazot­tak e tervet magukénak tud­ják, melyben saját jólétük növe­kedésének feltételeit is látják, így a terv és benne megyénk fejlesztési célkitűzéseinek meg­valósítása a megye dolgozóinak tudatos cselekvő munkáján nyugszik. Meg' tudjuk valósítani? Igen! Am ehhez szükséges az új iránti érzék, határozott szakí­tás az elavulttal, a meggyökere­sedett szokásokkal és módsze­rekkel. Üj összefüggések, új fel­ismerések kell, hogy betöltsék gondolkodásunkat. Ónálló dön­tés, kezdeményező készség, bá­torság, felelősségvállalás, vállal­kozó kedv szükséges, olyan, ami­lyet a fejlődés megkíván. A párt irányelvei tehát, ame­lyeket a harmadik ötéves terv időszakára és a gazdasági me­chanizmus reformjára vonat­kozóan kidolgoztak, testet ölte­nek. Ennek megvalósítása min­den ember legközvetlenebb ér­deke. Rocskár János Tükör az üzemről Befejezték az őszi árpa aratását Telefonon jelentették a gerlai Magvető Termelőszövetkezetből, hogy július 6-án befejezték az őszi árpa aratását. A munkában három kombájn vett részt s az eddigi becslések szerint a terve­zett, 14 mázsás holdankénti átlag helyett 15,5 mázsát takarítottak be. Szintén az őszi árpa aratásának befejezéséről kaptunk hírt Bé­késcsabáról. A város termelőszö­vetkezetei az idén 1553 holdon termeltek őszi árpát, s ennek 50 százalékát már learatták. A munkát elsőnek a Szabadság Termelőszövetkezet fejezte be, 426 holdon aratta le az árpát. Összesen 8 kombájn dolgozott a földeken s a vártnál jobb ter­méseredményt értek el a szö­vetkezetben. Van olyan tábla, ahol holdanként 18—20 mázsa őszi árpát takarítottak be. A szö­vetkezet tagjai már megkezdték a soron következő feladatok vég­rehajtását is. Hordják a szerves trágyát a földekre és folyamato­san tart a szálmalehúzás is. A tarlóhántást az elkövetkező na­pokban kezdik meg. Békéscsaba termelőszövetkezetei — amennyi-' ben az időjárás kedvez — még ezen a héten befejezik az őszi árpa aratását ^ zt mondják: a szem a lé­lek tükre. Azért, mert tükröződik benne az ember ér­zelem- és gondolatvilága. Aki éppen haragszik, annak szinte villámokat szór a szeme, aki meg örül, annak csak úgy csil­log. Igazi tükör hát. Bepillantást nyújt a kavargó érzésekbe, a szilaj haragba, a tépelődésbe. Ilyen tükörhöz hasonlítható a szemléltető agitáció is, mert hisz’ annak sem más a rendel­tetése, minthogy hűen tükröz­ze egy-egy kollektíva vagy ép­penséggel egy üzem életét. Nem a kényszeredett és immár idejétmúlt vörös sarkokra gon­dolok. Az eleven, az élettel és a munkával lépést tartó szem­léltetésre, amely nem kevés he­lyen a vörös- sarkokkal együtt eltűnt a gyárakból. Mintha itt— ott attól félnének, hogyha egy kiváló munkás fényképét né­hány sor kíséretében a ver­senyhíradóra kiteszik, akkor az • zal bizony feltámasztják a sze­mélyi kultuszt. Mintha félné­nek, hogyha netán a munka­versenyről, a szocialista brigá­dok életéről, az újítómozgalom­ról vagy éppen a párt- és szak- szervezet munkásságáról tájé­koztatják a munkásokat, akkor esetleg rájuk sütik, hogy kér­kednek, vagy azt, hogy sze­rénytelenek. os, nincsen abban semmi kivetnivaló, ha a gyár : vagy üzem területén az ott já­rók anélkül, hogy belépnének valamely műhelybe, üzemrész­be, legelőször is a szemléltetés révén ismerkednek meg kik és hogyan dolgoznak ott. Szégyen ez? Dehogy. Az a szégyen, ha a látogató csak kopasz falakat láthat vagy jobb híján itt-ott egy-egy elsárgult papírlapot, Gyors betakarítással, az állattenyésztés hozamának növelésével pótolják a jövedelemkíesést Nagylaposon A tavaszi esőzések nem kí­mélték a Nagy laposon levő Üj Barázda Tsz tábláit sem, és a gabonafélék 20—25 százalékos vízkárt szenvedtek. Csikós Jó­zsef tsz-elnök és Hajdú Lajos főagronómus tájékoztatott, hogy a jövedelemkiesés egy ré­szét gyors és jól megszervezett betakarítással, illetve az állat­tenyésztés hozamainak növelé­sével pótolják. Az elmúlt héten megkezdő­dött az aratás 1600 holdon há­rom kombájnnal és három ara- A Gyulai Járási Tanács Végre- 1 tógéppel. A terméseredmény hajtó Bizottsága legutóbbi ülésén ! becslése őszi árpánál 10—-10,5, a bölcsődei ellátásról is tárgyalt; míg a búzánál 12—13 mázsát napirendi pontjaiban. Megállapí-1 mutat. Kézi kaszával 120 hold Jó a bölcsődei ellátás a gyulai járásban tóttá az ülés, hogy mind a tárgyi, mind pedig a személyi' feltételeket tekintve, ez a megye egyik legjob­ban ellátott járása ilyen vonatko­zásban. A nyári időszakokban, a nagy mezőgazdasági munkák ide­jén pótférőhelyekről is gondos­kodtak a helyi tanácsok. Ez rész­ben sikerült is. Megállapítást nyert az is, hogy a bölcsődei gyermekek ellátása étkezés tekintetében kielégítő: a gyermekek életkoruknak megfe­lelően, s az évszakokat figyelem­be véve tápláló, lehetőleg friss, vitamindús ételeket kapnak. A be­számoló hangoztatta s a határoza­ti javaslat aláhúzta, hogy a jövő­ben a legfontosabb feladat: a 'fé­rőhelyek növelése, s a ellátás biztosítása lesz. borsó aratását már befejezték, és a cséplés hétfőn kezdődött holdanként 8—9 mázsás átlag­terméssel. A betakarítás mellett foko­zott figyelmet fordítanak az állattenyésztés- hozamának és mennyiségének növelésére. A nyári és őszi időben a már hiz­lalás alatt levő állományból 850 sertést 100—115 kilogram­mos átlagsúlyban, és 40 hízó marhát értékesítenek. A serté­sek darabonkénti súlygyarapo­dásának meggyorsítására na­ponta 70 deka abrakot és 3—4 szeméivi ; kilogramm zöldlucemát adnak, (ami havonta 15—20 kilogram­mos súlynövelést eredményez. Az 1300-as juhállomány gyap­júnyírása mellett nagy gondot fordítanak az expressz pecse­nyebárány gondozására és nyí­rására. Az öthónapos bárá­nyoktól átlag 80 deka gyapjút nyernek, és a tisztasági köve­telmények fokozott betartásá­val minden állatnál 40 forint haszonra tesznek szert. Elmondták még a tsz vezetői, hogy a körültekintő, alapos munka alapján biztosítottnak látszik a jövedelemkiesés pót­lása, de ehhez az is szükséges, hogy a tagság még rendszere­sebben vegyen részt család­tagjaival együtt a munkában. amelyik közül az egyik még most júliusban is BUÉK — 1966-ot kíván. Hol vagyunk már attól! Annál kevesebbet tudhat meg arról, hogy azóta egy dolgos fél év telt el, shogy eközben itt is szinte naponta váltogatta egymást a gond és az öröm. No meg arról sem szerezhet szemléltető agitáció híján tudomást, hogy az üzem munkásai több tízezer forint ér­tékű anyagot takarítottak meg, mert jobban ügyeltek a fel- használásra, s hogy a termékek minőségének javításával már eddig 2—3 napi nyereséget gyűjtögettek össze. M inek ezzel dicsekedni — mondják. Nem egyéb ez, mint álszerénység. Mint aho­gyan az is — nem tudni, miért szégyellik —, hogy az ár- és bérintézkedések során az üzem­ben erre az esztendőre félmillió forintot kaptak a művezetők és a munkások bérének javítására. Minek ezt propagálni? Minden­ki tudja azt, hogy mennyit ka­pott enélkül is. Lehet. De így együtt -látni az egészet, azért mégis más. Más, mert van, aki csak azt mondja: kaptam havi 100 forint fizetésemelést. Hát mi az? Igaz, nem sok. Mindjárt (másként ítélkezik azonban, ha megtudja, hogy összesen fél­millió forintot kaptak, ami vi­szont nem lebecsülendő összeg. Hogy most csak ennyi jutott belőle? Ennyi, mert csak ennyi­re volt lehetőség. De juthat ez­után is. Az azonban az ő mun­kájától is függ. Attól, hogyan birkóznak meg feladataikkal, attól, hogyan élnek azokkal a lehetőségekkel, amelyeket a nagyobb vállalati önnállóság nyújt valamennyiüknek. emegyszer hallani a kifa- kadást, különösen tagdíj- fizetéskor: mit ad a szakszer­vezet? Hát tényleg mit ad? Ahol élelmes a szakszervezeti bizottság, a bizalmihálózat, ott az efféle epés megjegyzések nem maradnak válasz nélkül. És erre is nagyon jól haszno­sítható eszköz a szemléltetés. Mert ha felhasználják ezt a le­hetőséget és tételesen is kimu­tatják, feketén-fehéren, hogy a gyár szervezett dolgozóinak mennyi kedvezményt, segélyt, üdülési beutalót és mást nyújt egy esztendőben a szakszerve­zet, akkor a tamáskodók is meggyőződhetnek: a világon a legkönnyebb kifogásokat tenni és keresni. De próbáljanak ak­kor, ha mindenki saját szemével megláthatja, hogy hová is for­dítja forintjait az üzemi bizott­ság. jSj zóból ért az ember — hangzik el gyakran. így van. De nemcsak élőszóból, ha­nem az írottból is, sőt mi több. az okog szemléltetésből is, le­gyen az akár rajz, grafikon, ábra vagy fénykép egy-egy kol­lektíva munkájáról, eredmé­nyeiről. A munka örömteljes és gondteli pillanatainak meg­örökítése, méltatása nem hiába­való, nem elfecsérelt idő. Ehhez viszont kitűnő lehetőségeket tartogat mindenütt a szemlélte­tő agitáció eszközeinek sokfé­lesége. Nem arról van szó, hogy most már a bolhából is elefántot csináljanak, inkább arról, hogy ami megérdemli, mert szép, hemes és követendő, annak igenis legyen fóruma, nyilvánossága. Ne vesszen fele­désbe egy-két óra alatt az olyan tett, munkasiker, amely érdemes arra, hogy még hetek, sőt hónapok múltán is beszél­jenek róla. tanuljanak belőle az üzemben. ]\J emcsak az ember gondo­lat- és érzelemvilágának van tükre. A munkának, a min­dennapos küzdelemnek és örömnek is megvan a maga méltó kirakata, mely nem más, mint a szemléltetés. Ahol va- lameniíyire is megbecsülik a munkásokat, s ahol ezt az esz­közt jól hasznosítják a tájékoz­tatásban, a legjobbak, a mun­kasikerek népszerűsítésében, a nevelésben és meggyőzésben, ott egyre tisztább az emberek látóköre. Ahol pedig homályos még a látókör, s ennek követ­kezményeként eluralkodik a közömbösség, ott a hibá e tü­kör gondozóiban keresendő. Podina Péter CEPI-készülék a kristályszerkezet megváltoztatására Kísérlet Tótkomlóson I mányú, úgynevezett CEPI-készülé- szervezésű ku- j két helyeztek üzembe. Kazincbarcikai | Ismeretes, hogy megyénk első Hőerőmű kísérletsorozatot végez i modern hajtatóházát a föld mé­(Tudósítónktól) Több országos tatóintézet és a a tótkomlósi Viharsarok Tsz haj­tatótelepén. A kísérlet célja egy olyan készülék kipróbálása, amelynek 1 mágneses mezőnyében megváltozik a termálvíz ásványi anyagainak természetes kikristá­lyosodása. Erre egy belga gyárt­A Békés megyei Víz- és Csatornamű Vállalat FELVÉTELRE KERES 1 fő nehézgépkezelő vizsgával rendelkező kotrómestert Békés megye területén változó munkahelyre. Fizetés megegyezés szerint. Munkásszállást biztosítani nem tudunk, viszont élelmezési, valamim szállásköltséget térítünk. 1 FÖ IPARITANULO-OKTATÓT vízvezetékszerelő, valamint ív- és lánghegesztő képesítéssel vállalatunk békési telephelyére FIZETÉS MEGEGYEZÉS SZERINT. Jelentkezés mindennap 8—12 óráig a válla lat munkaügyi osztályán (Békéscsaba, Alsó­körös sor 2.) 67469 lyéből feltörő termálvízzel fűtik Mivel a víz rendkívül sok salak­anyagot tartalmaz, ezek kikristá­lyosodnak és lerakódnak a csőfa­lakon. Emiatt a hajtatótelep köz­vetlen fűtésére nem is használha­tó. A hajtatótelepen egy úgvne- vezett hőkicserélőművet állítottak fel, amely a 86 fokos vizet 20 fok hőveszteség-csökkenéssel haszno­sítja. Ennyi hő szükséges ahhoz, hogy a csőhálózatba préselt« üle­dékmentes vizet 66 fokos/hőmér­sékleten tartsa. A hőkicserélőművet és az oda­vezető csőhálózatot, évente rend­szeresen savval tisztítják, szaba­dítják meg a termálvíz üledéké­től. Amennyiben a mostani kí­sérlet eredménnyel jár. felesle­gessé válik a hőkicserélőmű, az évenkénti savazás, s nem veszít majd 20 fokot hőmérsékletéből a termálvíz. Ez egyik alapja lehet annak, hogy a hajtatótelep üveg­felületét a Viharsarok Tsz tovább növelje. X» J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom