Békés Megyei Népújság, 1966. július (21. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-06 / 158. szám
IMS. július 6, 3 Sz-erda Kongresszusi m unkafelaj á n I ások Hunyán Másfél millió forintos többletbevétel Miért vándorolnak el a fiatalok Reformátuskovácsliázáról ? Hunván, a községi és a Hunyadi Tsz pártalapszervezete a június havi taggyűlésen határozatot hozott, hogy kongresszusi munka- versenyt kezdeményez, melyet egész évben figyelemmel fog kísérni. A párttagság helyeslésével és közreműködésével felmérték, hogy a különböző munkaterületekről milyen vállalásokat javasolhatnak a tsz-tagságnak. Megállapították, hogy a többletbevé- téltíket szervezettebb, jobb munkával, gyors, veszteség nélküli betakarítással, fokozott állat- gondozással tudják biztosítani. Ennek alapján a növénytermesztésben terven felüti termelésből 1 millió 200 ezer forint, míg az állattenyésztésből a hozamok növelésével 300 ezer forint többletbevétel érhető el. Alapos részletességgel ismertették az elképzeléseket, melyet a tsz tagsága magáévá tett. A vállalás eredményességét úgy a növény- mint az állattenyésztés terén, főleg az üzemi tervek túlteljesítésével kívánják elérni. BúQtvenketten laknak a Mu- ronyi Állami Gazdaság 1-es számú kerületének egyik földszintes, eredetileg muníkásszállásnak épült hosszú épületében. Többen feleségestül, családostól jönnek ide tavasszal és maradnak őszig, amíg a munka tart, aztán mennek haza a falujukba. Cigányok, a maguk szokásai, íratlan törvényei szerint élnek. Azért kértek autonómiát a gazdaság vezetőitől, mert tudják, nem mindenki értené meg őket. Nincs valami nagy rend a szobákban, sem a ház körül, de régebben még ilyen sem volt. Már azt is eredménynek lehet tartani, ameddig eljutottak. Legalábbis Gurbai Sándornak, a függetlenített csapatvezetőnek ez a véleménye. Ö különben éppen munkalapokat tölt ki. Erre a célra a szobájában egy kis íróasztal áll rendelkezésére, amelyen a kimutatásokon kívül kenyér, lekvár, lábas, fésű, lakat is található egy kis összevisszaságban, de a tisztaságra való törekvés meglátszik. Mentségére mondja: — Sietnem kell az adminisztrációs munkával, hogy a társaim 10-én megkapják a fizetésüket. S ez valóban nagyon fontos, mert általában hamar elfogy a pénz. — Ez „születési hiba” nálunk. Ha megkapjuk a fizetést, nem gondolunk arra. hogy lesz, mint lesz. Egy-két hétig jól élünk, aztán nincs tovább. Előleget kérünk. Majdnem mindig van adósságunk — magyarázza többes számban, mintha saját magára Is vonatkoztatná. Tudja, hogy így nincs rendjén a dolog. Előbb-utóbb változtatni kell rajta, hogy télre is maradjon, ne legyen gonddal terhes az életük. Meg aztán csak jó lenne egy kis házikót építeni, motort, tv-t venni, mint ahogy mostanában mások is megteszik. Nem lenne akadálya, hiszen a munkájuk ellen nincs kifogás, a keresetük — ha törekednek — meghaladja az 1500 forintot is. Ez az összeg ugyan nem nagy, de figyelembe kell venni, hogy a napi háromszori étkezésért és a zából például a betervezett 12,0 mázsa helyett 14,5 mázsát takarítanak be. Lucernamagfogást 200 holdon terveztek, de ha egy kicsit is megfelelő lesz az időjárás, ezt a területet megkétszerezik. Az előállítási költségeket egy liter tejnél 32 fillérrel és 1 kilogramm marhahúsnál 4,6 forinttal csökkentik. A pártvezetőség tudatában van. hogy a vállalás teljesítéséhez a kommunisták példamutató helytállására, mindennapos szervező és politikai felvilágosító munkájára van szükség. Az egyéni agitá- ciótól kezdve a csoportos megbeszélésekig felhasználnak minden módszert és lehetőséget, hogy a munkaverseny mellett más irányú bel- és külpolitikai kérdésekkel is rendszeresen foglalkozzanak. A vállalásból eredő többletbevételt a termelőszövetkezet további gazdasági alapjainak erősítésére, tartalékolásra, illetve a tsz-tagság jövedelmének növelésére használják fel. zetnek. Erről és a rendről is szokott beszélgetni velük a csapatvezető, akit szívesen meghallgatnak mindnyájan, mert becsületes embernek és maguk közé valónak tartják. Igyekeznek megfogadni a tanácsát, bár az akarattal sokszor baj van. Újra és újra beleesnek azokba a hibákba, amelyekhez hozzászoktak. De a munkában egyre jobban összekovácsolódnak. Rendszerint ugyanazok térnek vissza minden évben, mert látják, hogy itt azért mégiscsak boldogulhatnak. A gazdaság is törődik velük és biztosítja azokat a feltételeket, melyek a rendes emberi élethez szükségesek. — Nincs panaszunk a gazdaságra — jelentik ki azok, akikkel találkozunk. Gurbai Sándor nemrég eladta Kis község Reíormátuskovács- háza, alig 1400 lakosú, de ez a kevés létszám is egyre inkább csökken. A fiatalok nem maradnak a faluban. Néhány évvel ezelőtt még szép számmal voltak a termelőszövetkezetben is, ma viszont csak 25—30 található, s ezek egy része is elkívánkozik. Nem új keletű gond ez, s általában a kis községek többségére jellemző. A városi élet, az üzemekben biztosított rendszeres havi fizetés, a különböző kedvezmények és nem utolsósorban a szórakozási lehetőségek igen erős vonzást gyakorolnak az ifjúságra. Alig marad egy-kettő mutatóban Az idén 34 tanuló végzett az általános iskolában, közülük csupán ketten vállaltak a szövetkezetben munkát és családtagként dolgoznak. Ök is csak azért maradtak, mert nem tanulnak tovább, vagy pedig nem tudtak elhelyezkedni máshol. Évente 24— 30 gyerek hagyja ott szülőfaluját. A legtöbben Orosházán és Szegeden, üzemekben dolgoznak, de van, aki távolabbi városokban, sőt Budapesten. A helyi Dózsa Termelőszövetkezetben szükség lenne fiatal munkaerőre. Az átlagos életkor még alkalmilag játszott. Most ő a „prímás”, dirigál, de nem a zenekarban, hanem a munkában is egyenjogúságra számot tartó emberek között. Társai érdekeiért akkor száll síkra, amikor — mint csapatvezető — pontos az elszámolásban és időben elkészíti a kimutatást, de akkor is, amikor rendre, keresetük beosztására, tisztességre neveli őket. Három éven át téli politikai oktatásban vett részt, sok mindent megért azóta. Azt többek között, hogy a mi társadalmunkban bárki számára adva van a lehetőség, hogy törekvéssel, szorgalommal, becsületes magatartással egzisztenciát teremtsen magának. Kötelességének érzi, hogy megértesse ezt társaival. Legfőképpen azért, mert nem is olyan régen felvették a párt tagjainak sorába. Pásztor Béla jelenleg 60 év, s a tagság 75—80 százaléka nő. A férfiak főleg a gépeken és fogatokon dolgoznak, az állattenyésztésben már kevésbé, a növénytermesztésben pedig alig található férfi. A szövetkezet vezetősége a tanáccsal karöltve tesz ugyan erőfeszítéseket azért, hogy a fiatalok a faluban maradjanak, de ez nem sok eredménnyel jár. „Ha nem adnak háztájit, nem maradok99 A termelőszövetkezet ösztöndíjat alapított és minden évben négy-öt fiút küld a mezőhegyesi traktorosképző iskolába. így tanult motorszerelőket, és traktorosokat kap, ám a hiba az, hogy amikor ezek a fiatalok visszajönnek a szövetkezetbe és szakmájuknak megfelelő munkakörbe akarnak jutni; a vezetőség ezt nem tudja biztosítani. Kezdetben csak el-eldolgozgatnak, traktorosokat helyettesítenék, de rövid idő után mégiscsak elmennek a városba, más munkahelyre. így aztán hiába költött a tsz súlyos összegeket arra, hogy szakmát tanuljanak a fiatalok, ha az így szerzett tudásukat máshol hasznosítják. , Természetesen vannak túlzott követelések is. A szövetkezet már három éve rendszeresen fizet előleget. A fiatalok munkaegységenként az előlegen felül még plusz két forintot kapnak, de ezt sokan keveslik. Többségük arra törekszik, hogy külön háztájit kapjon. Ez persze a tsz alapszabályába ütköző dolog lenne. Tudják is, mégis volt, aki kijelentette: ha nem adnak háztájit, nem maradok. S hogy ez a szemlélet eluralkodott, az bizonyos mértékig a vezetés hibája is. Több törődést Ha nem látják biztosítottnak a jövőjüket a faluban a fiatalok, akkor természetes és magától értetődő, hogy elkívánkoznak. A munkakörüknények biztosítása, a megfelelő kereset, a szórakozási és művelődési lehetőségek megteremtése, az emberekkel való helyes bánásmód elősegítené az ottmaradásukat. Azonban ha azt látják, hogy elhelyezésükkel nemigen törődnek, hogy a tsz közös vagyonát sokszor felelőtlenség miatt kár éri — tavaly hagyma és cirok ment tönkre —, akkor aligha vonzódnak a közösséghez. Az sincs nagyon jó hatással, ha azt tapasztalják, hogy a jó munkás nem kapja meg azt a megWVS/WVWW'AA óVWWWS« becsülést, amit megérdemelne. Serfőző Mihály példája — akiről nem is olyan régen írtunk — nem szül olyan hangulatot a fiatalok körében, hogy érdemes a szövetkezetben maradni. A község vezetői úgy vélekednek, üzemet kellene létesíteni vagy egy kisipari szövetkezet kihelyezett részlegét kellene létrehozni s ez megoldaná gondjaikat. Az elhelyezkedés szempontjából ez helyes is lenne. De egy csöppet sem könnyítené meg a termelőszövetkezet gondját. Márpedig, ahol 60 év az átlagos életkor, ott várható, hogy négy-öt év után — ha nem lesz utánpótlás és továbbra is ilyen mértékben vándorolnak el a fiatalok — válságos helyzetbe jut a szövetkezet. Hogyan lehet megelőzni? Éppen ezért a Vezetőknek közösen kellene keresni ennek megelőzését. A megyében számos példa van arra, hogy más szövetkezetekben hogyan oldják meg az ehhez hasonló gondokat. A füzesgyarmati Vörös Csillag és az eleki Lenin Tsz például házassági segélyben részesíti azokat, akik továbbra is a szövetkezetben kívánnak dolgozni. Az eleki Lenin Tsz-ben a házassági segélyt ez iskolai .végzettségtől függően 1000 forinttól felfelé állapították meg. Az almáskamarás! Sallai Termelőszövetkezetben 400 négyszögöl termését, adják jutalomként a jól dolgozó fiataloknak. A megyében mintegy 30—35 termelőszövetkezet gondoskodik így és ehhez hasonlóan arról, hogy a fiatalok a tsz-ben maradjanak. Van olyan szövetkezet, ahol bizonyos munkaegység teljesítése után prémiumot kapnak. A legtöbb tsz-ben az anyagi juttatásokon kívül klubot létesítettek, tv-t. rádiót es lemezjátszót vásároltak a kulturális alapból, s ezt a fiatalok rendelkezésére bocsátották, így megteremtették a megfelelő szórakozási lehetőséget is. A református- kovácsháziaknak is kellene gondolni az ehhez hasonló megoldásra. Több törődéssel el lehetne érni. hogy a fiatalok szívesen maradjanak és még akik eddig elmentek, azok is visszakívánkozzanak falujukba. Kasnyik Judit Tíz kombájn Kevermes határában A kevermesi Lenin Termelőszövetkezetben tíz kombájn aratja a gabonát. Négyet a Mezőkovácsházi Gépjavító Állomás osztott be még a gépszemlék időszakában, kettőt a gépszemle óta kaptak, négy kombájnt pedig a Gyulai Gépjavító Állomás kölcsönzött arra az időre, amíg ebben a körzetben is beérik a gabona. A Lenin Tsz-ben a nyári munkák időszakában hat kombájnt tudnak foglalkoztatni Tanácskozik a Békés megyei Közúti Balesetelhárítási Tanács A Békés megyei Közúti Balesetelhárítási Tanács július 11- én, hétfőn délelőtt 9 órai kezdettel tanácsülést tart Békéscsabán, a 8. számú AKÖV Szarvasi úti irodaházában. A megbeszélésen a résztvevők először az idei első félévi baleseti helyzetet értékelik, majd ezzel kapcsolatban megvitatják a balesetelhárítási tanács első félévi munkáját. Ezután meghatározzák a második félévi feladatokat. a nagybőgőjét, amin egy-két éve óva versenyre Versenylovakat nevelnek a Baki Állami Gazdaság rádiházi ménesében. A nagy múltú magyar lótenyésztés tapasztalatai alapján mintegy 330 nőniusz-félvér kancát nevelnek a rádiházi ménesben. A lovak részben a budapesti és külföldi iigetőpályákra kerülnek, részben pedig jól ugTÓ sportlo- vakat nevelnek belőlük. Ebből a gazdaságból került ki az egyik leghíresebb ügető, a Kabala is. A képen: a futtatópályán a kétéves kancák. MTI fotó — Percae Lajos feiv. Nagybőgősből „ prímás 99 szállásért viszonylag keveset fiVA I V 1 1
