Békés Megyei Népújság, 1966. július (21. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-06 / 158. szám

1Í)S8. ttflfus 6. 4 Szerda Tájékoztató iij gftOMtaszaliáli zati*ól A postáról és távközlésről szóló J9fi4. évi II. törvény megterem­tette a jogi alapját annak, hogy a posta igénybevételének mód­ját és feltételeit, valamint a pos­ta és a posta szolga Itatása it igénybe vevők kölcsönös jogait és kötelezettségeit a kor köve­telményeinek megleielő új ala­pokra helyezzék. Ennek szüksé­gességét az említett törvény in­dokolása részletesen ismerteti. A törvény szellemének és a kor követelményeinek figyelem­bevételével elkészített új posta- szabályzat rendelkezései iflfle. jú­lius 1-ével léptek életbe. Az új postaszabályzat a postahivatalok­ban a hivatalos óráik alatt meg­tekinthető. A közönséget érintő, fontosabb változások a következők: 2 Az 19114 január 1: után ki­bocsátott bélyegek érvé­papíron készült küldeményt, to­vábbá az egynél többször össze­hajtott nyomtatványt csak borí­tékban, vagy címszalag alá he­lyezve lehet feladni. A küldemények borítékolás nél­küli feladásával kapcsolatos meg­szorításokat a gépesítés előfelté­teleinek a megteremtése indokol­ja és e rendelkezés is főleg az intézményekét, vállalatokat érin­ti. A (különböző alakú boríték nélkül feladott, küldemények gé­pi feldolgozásra nem alkalmasak és a már használt postai bélyeg­zőgépekkel sem bél yegezhetök. ^ I Megszűnik az a korlátozás. nyes.ségi ideje korlátlan. Az 1064 január 1. előtt kibocsátott bélye­gek díjlerovására nem használha­tók. A béjyagat a boríték címoldalá­nak felső jobb sarkára kell ra­gasztani- A hátoldalra ragasztott bélyeg érvénytelen. A küldeményre zászló alakban felragasztott vagy a küldemény szélén áthajtott bélyeget a posta érvényesnek fogadja el. r p I A feladók nevét és pontos MM címét a küldemény címol­dalának bal alsó vészén úgy kell feltüntetni, hogy a címzése átte­kinthetőségét ne zavarja és a pos­tai feljegyzések elhelyezését ne akadályozza. Az intézmények és vállalatok cégjelzéses levélpapírjaikon és a. borítékon tüntessék fel a postai címüket, megjelölve bérelt pos­tafiók számát is. A feladót korábban a bal fel­ső sarokban kellett feltüntetni. A postai bélyegzőgépek a külde­mény felső szélének teljes hosz- szában lenyomató! adnak, ami az odaírt szöveget olvashatatlanná teszi. Ezért kellett e feljegyzése­ket a bal alsó részre áttenni. A vállalatoknál a küldemények gyorsabb irányításának biztosí­tása. végett kell a postafiók-szá­mot feltüntetni. j A küldeményt tiszta és jól I ° I olvasható címzéssíel kell el­látni. A címadatok feljegyzésére a (küldemény címoldalának jobb oldali felét kell fenntartani, de legalább 7x10 cm méretű, derék­szögű négyszögnek megfelelő üres . helyet kell biztosítani. V A küldemény címében a cím- övetv .nevén és a rendeltetési he- ílyan ikívül a kerületet (egyesített «helyiségeknél a korábbi elneve- «trést is, pl:1:-: Budapest, XVH., Bá- Pkosliget) az utcanevet és héz- ' számot, emelet és ajtószámot is ; ttel kell tüntetni. Kisebb helysé­geknél a megyét, illetőleg az utol­só postát: is meg kell jelölni. írógéppel vagy sokszorosító géppel írt cím esetében a ren­deltetési hely és a cím egyéb adatai között legalább két sor- köznyi távolságot kell hagyni. Az intézménynek (vállalatnak, stb.) szóló küldeményeknél, ha a címzett elnevezését rövidítve ír­ják (pl. fmsz, közért) a ren­deltetési helyen kívül ,, postafiók számának, vagy az utcának és a há2számnak a feltüntetése kö­telező. A posta cím!kiegészítési díjjal terheli azokat a belföldön fel­adott küldeményeket, amelyeket elégtelen, vagy téves címzés mi­att csak nagyobb címinyomozási munka után lehet kézbesíteni. (Pl. keresztté j tvények). ■ a j Boríték nélküli levelet és I ^ 1 nyomtatványt csak abban az esetben vesz fél a posta, ha az levelezőlap nagyságú, (10,5x15 ern) és legalább ún. írópapír vastag­ságú anyagból állították elő. A —mérettől eltérő, vagy vékonyabb ____ hogy azok a postahivatalok. a melyek a csomagokat a pálya­udvarra gyalogosan vagy kerék­párral szállítják, csomagot csak 5 kg súlyig vesznék fel. A közlekedési hálózat fejlődésé­vel a korlátozó« fenntartása tül- haladoltá vált. | j Ajánlott küldeményben ér- I w I léket nem lehet küldeni; azt 5000 forint értékhatárig bel­földön különleges lezárás’ nélküli értéklevélben lehet elküldeni. j 7j~t A gyorsan romló tartalmú ! —1 „1 csomagot expresszkén-t kéü feladni. Az ilyen küldemény esetleges megromlásáért — ha a feladást kővető 3. napon sem kéz­besítették — a posta kártérítést fizet. A romlandó tartalomért koráb­ban a posta kárfelelősséget nem vállalt. Az új rendelkezés fokoz­za a posta felelősségét és előnyös a feladóra. fö] A belföldre feladott képes I ° J levelezőlapot a posta 20 fil­lérért szállítja. A képes levelező­lapra írható közlemény terjedel­me és tarialma nincs korlátozva. 9 A hiányosan bérmentesített nyomtatványt, árumintát és kis csomagot a posta nem veszi fel, illetőleg visszaküldi a feladó­nak. A külön szolgáltatással (aján­lott, utánvétel, tértivevény, saját kézhez' kézbesítés, légiposta) fel­adott küldemény díját feladáskor kell megfizetni. Hiányos bérmen­tesítés esetén a posta a külön szolgáltatást nem teljesíti. Közönséges levélpostai (nem ajánlott) küldeményeket — hiva­talos iratokat — tértivevénnyel csak a minisztériumok és orszá­gos hatáskörű szervek, a tanácsok végrehajtó bizottságai és szakigaz­gatási szervei, a fegyveres testü­letek. a bíróságok és az ügyész­ségek adhatnák fel. A kedvezményes díjjal feladha­tó nyomtatványokba kézzel vagy írógépnél írt bejegyzések számát a korábbihoz képest a posta erő­sen korlátozza. A befizető nevével és címé­vel ellátott összefoglaló 10 jegyzéket köteles a postahivatal­nak átadni, ha kettőnél több utal­vány. vagy befizetési lap alapján ad fel pénzt, vagy ha jogi sze­mély bármilyen össz.eget, magán­személy 2000 forintnál nagyobb összeget kettőnél több éren:faj­úiban. vagy címletben fizet be. A posta által kijelölt helységek a jogi személyek bolt- és üzem­egységei bevételeiket — postai befizetés esetén kötelesek könnyített (zsákos) befizetési rendszer keretében befizetni. Aki postai küldeményt rend­szeresen nagyobb mennyiségben ad lel, köteles a küldeményeket előre — a postai előírások sze­rint — felszerelni. Közönséges (nem ajánlott) levél­postai küldemény feladásáról a posta igazolást nem ad. Ilyen kül­demény felvételét a posta a fel­adókönyvben nem ismeri el. Ppn A jogi személy címére ér i~L 1 kezeit postai küideméy át­vételére a jogi személy vezetője jogosult. A vezető e minőségét köteles a kézbesítő postahivatal­nál írásban bejelenteni. A beje­lentést a jogi személy vezetője közvetlen felettes szervével köteles láttamoztatni, kivéve a bírósági és ügyészségi, továbbá a megyei és felsőbb szinten működő szervek vezetőire vonatkozó bejelentést. A vezető jogosultságát postai meghatalmazással más személy­re átruházhatja. Ho I A ház lakói altul a hé zf dl­l'1' ügyelőnek adott közös meg­hatalmazás díjmentes. A posta felmutatóra szóló meg­hatalmazást is kiállít Az ilyen meghatalmazásról szóló igazol­ványt a meghatalmazó tetszés szerinti személynek adhatja oda, mert annak felmutatása mellett banki átveheti a meghatalmazó címére érkező küldeményt. A helyi körülmények ismerete alapján a posta 21)00 forint érték (összeg) határáig a címzett szom­szédjának, vagy a házfelügyelő­nek is kézbesítheti a küldeményt. Ilyenkor a címzett lakásán érte­sítést hagy hátra, amelyben köz­li. hogy a küldeményt kinél hagy­ta. A címzett a kézbesítést kö­vető 2 munkanapon belül a kül­deménnyel kapcsolatban felszólal­hat. Nyugellátási utalványokat és tértivevényes hivatalos iratokat ilyen módon nem lehet kézbesí­teni. A magánszemélynek címzett olyan küldeményt, amelynek cí­mében állami szervet, vállalatot, szállodát, munkásszállást, kollé­giumot, kórházat, szociális ott­hont, vagy más hasonló intéz­ményt. vagy munkaihelyet jelöl­tek meg, közvetett úton — a szerv vezetője által a küldemé­nyek átvételére kijelölt személy kezéhez — kézbesíti. j I n i Külterületen a posta ex- I ° I pres&z Kézbesítést nem vé­gez. Az 500 grammnál súlyosabb belföldi levélpostai küldeményt a posta nem kézbesíti házhoz. Az intézmények (vállalatok stb.) fiókot kötelesek bérelni, ha cí­mükre naponta átlag 20. vág; értnél több levélpostai küldemén; érkezik és a fióktoériet-re a pos Iától írásban felhívást kapnak. j'i VI A posta a küldemények m ^ I postahivatalban történő őr­zési idejét (ún. átvételi határidő) 7 napban (a csomagokét 15 nap ban) állapította meg. I -i V- | A küldemény átvételét az. I1D I átvevő a kézbesítés kelté­nek feljegyzése után vezeték- és utónevének aláírásával köteles elismerni. Kétség esetében a sze­mélyazonosság igazolására elfoga­dott okiratban levő aláírást kell alkalmazni. rrjTj Az új rendelkezés a külde- I ° I meny sorsának megállapí­tására szolgáló tudakozódási eljá­rást elválasztja a kártérítési el­járástól, abból az elvből kiindul­va. hogy a tudakozódást nem szükségszerűen követi kártérítés. Ezért a jövőben a tudakozódás során csak a küldemény sorsát állapítják meg és közük a fel­adóval. Ha a posta az ajánlott küldemény, csomag, értékkülde- mény, pénzküldemény sorsát iga­zolni nem tudja, a feladó az erre vonatkozó értesítés csatolásával a küldemény feladását követő eg\ éven belül kártérítést kérhet. |-i rj j A posta kárfelelősségét az * I új rendelkezések növelik így a törékenyként feladott kül­deményekért kézbesítés után is felelősség terheli a postát, ha < kívülről nem észlelhető sérülés a kézbesítést követő munkanapot bejelentik és kielégítően bizonyít jáik, hogy a sérülés kézbesítő: előtt történt. Negyvenegy premier a mozikban Ízelítő a harmadik negyedév műsorából Tizenhárom ország 41 játék­filmjét mutatják be a mozik a harmadik negyedévben. Számos ismert rendező — köztük Vittorio de Sica, Sidney Lumet és Henry Verneuil — új filmjét ismerhetik meg a nézők és több olyan nép­szerű világsztárt láthatnak új szerepükben, mint Jean Paul Belmondo, Catherine Spaak, Zbigniew Cybulski, Lili Palmer, Sophia Ix>ren és Marcello Mast- roianni. A magyar filmművészet három új alkotását mutatják be. Máris érdeklődés előzi meg Ko­vács András új filmjének, a ..Hideg napok'-nak premierjét. A Cseres Tibor regényéből forga­tott filmmel veszünk részt Kar­lovy Vary-ban a megrendezendő filmfesztiválon is. Ezenkívül kö­zönség elé kerül Gertler Viktor rendező És akkor a pasas című filmje, melyben a főszereplő Sin- kovits Imre, tizenöt alakban je­lenik meg. Továbbá a Sok hűség, semmiért című vígjáték is Palás- thy György rendezésében. A külföldi alkotások közül nagy érdeklődésre tarthat számot Sidney Lumetnek — az emlékeze­tes sikerű „Tizenkét dühös em­ber” és a Pillantás a hídról cí­mű filmek alkotójának — a má­sodik világháború idején játszó­dó A domb című filmje, amely egy angol katonai büntetőtábor foglyainak életét mutatja be. A főszerepet Sean Connery alakítja. Robert Merle ismert regényét, a „Két nap az élet”-et Henry Ver­neuil vitte filmre. Bemutatják az idei Mar del Plata-i fesztivál nagydíjával kitüntetett Éljen a köztársaság című csehszlovák filmet, A tavalyi velencei filmfesztiválon dijat nyert és szakmai körökben nagy feltűnést keltett a fiatal szovjet rendező, Pjotr Todorovsz- kij első filmje, a „Hűség”, ame­lyet most ugyancsak megismer­hetnek a nézők. A hazánkban is népszerű Cybulski játssza az . . és aztán Mexikó című lengyel film főszerepét. Az elmúlt két év legnépszerűbb angol táncdalai csendülnek fel a Slágerrevű című angol filmben. A mozivásznon egyik legnépsze­rűbb sztárját, Chaplint mutatja be a Chaplin-kavalkád című. egész estét -betöltő filmösszeállí- tás. Vidám órákat ígér a nézők­nek a két francia produkció: Jean Boyer Nyugodj meg, kedves cí­mű filmje, amelynek főszereplői Fernandel és Sandra Milo (Alex Joffe rendezésében) „A nagy bu­li". főszerepben Bourvil-lel. Olasz és francia filmművészek közösen forgatták a Beszéljünk a nőkről című vígjátékot, amely több epi­zódból áll. Eduardo de Filippo színdarabjának filmváltozatát ké­szítette el Vittorio de Sica Házas­ság, olasz módra címmel. A két főszereplő Sophia Loren és Mar­cello Mastroianni. Népszerű mű­vészekkel találkozhatnak a né­zők az Égiháború című filmben is, amely francia, olasz és nyugatné­met művészek közös munkájá­val készült. Szabályozták a büntetőbíróságok által elrendelt kényszerelvonó kezelést Az egészségügyi miniszter — az igazságügyi miniszterrel egyet­értésben — szabályozta a bünte­tőbíróságok által elrendelt kény­szerelvonó kezelést. Az intézkedés szerint a kezelés elrendelése előtt a bíróságnak elmeorvos-szakértőt és az Igazságügyi Orvosszakértői Iroda állandó szakértőjét, illetve igazságügyi belgyógyász-szakértőt kell meghallgatnia. Ha szük­ségesnek és alkalmazhatónak tartják a kényszerelvonó kezelést, arról is nyilatkozniuk kell. hogy zárt gyógyintézeti vagy rendelőintézeti kezelést tarta­nak-e szükségesnek. Zárt gyógy­intézeti kényszerelvonó kezelést akkor javasolnak — ha a körül­mények mérlegelése alapján —, a rendelőintézeti kezeléstől nem várható eredmény. A kórházi osztályvezető főor­vos, illetve az alkoholelvonó ren­delés vezetője — legalább nyolc nappal előbb — írásban hívja fel a kezelés megkezdésére a terhel­tet. Ha a kitűzött időpontban és helyen nem jelenik meg, rendőr­ség útján elővezettetik. A zárt intézeti kezelés időtar­tama a gyógyulástól függ, de nem haladhatja meg a hat hónapot. A kezelést szükség esetén — mun­katerápiás intézetben gyógyító célú foglalkoztatás követi. A rendelőintézeti kezelés a dolgozó munkaidején kívül törté­nik. Ha a terhelt a kezelésen nem jelenik meg, rendőrileg vezettet­hetik elő. Ha az egészségügyi elő­írásokat nem tartja be és ezzel kétségessé válik a kezelés ered­ményes befejezése, az illetékes egészségügyi szakigazgatási szerv, a rendelés vezetőjének megkere­sésére, javaslatot tesz az első fo­kon eljárt bíróságnak a zárt inté­zeti kezelés elrendelésére. Ha az alkoholista elitéit és bün­tetését tölti, a kényszerelvonó ke­zelést a börtönben vagy a bünte­tés végrehajtási munkahelyén kell lefolytatni. (MTI) Megjelent a Nemzetközi Szentté tíj szánta A dél-vietnami hadiesemények elemzését végzi el „A Pentagon illúzióinak szertefoszlása” című anulmány, amelyet A. Leontyev ezredes írt. Hasonlóképpen nagy érdeklődésié tarthat számot Wil­fred Burchett „Mit láttam Észak- Vietnamban?” című riportja. J. W. Fulbright cikke, amely „Az Egyesült Államokat a perspektí­va-vesztés veszélye fenyegeti” címmel jelent meg az egyik re­akciós amerikai hetilapban — be­pillantást enged „Washington gondjaiba”, noha egészen más céllal íródott. A szocialista országok gazdasá­gi színvonalának kiegyenlítődési problémáiról szóló tanulmány az aktualitások első vonalába tarto­zik. A Nemzetközi Szemle továb­bi cikkei — Van-e a NATO-nak jövője?, India nemcsak az éhség­be pusztul bele, Az állami szek­tor és a bürokratikus burzsoázia Indonéziában, Trópusi Afrika ha­gyományos társadalma és Az ázsiai termelési mód fogalma című közlemények után a gaz­dag szemlerovat és a szokásos nemzetközi eseménynaptár követ­kezik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom